Ung, 1917. január-június (55. évfolyam, 1-25. szám)
1917-03-25 / 12. szám
55. évfolyam. Üsigvár, 1917. március 25. 12. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Kgész évre . . 8 K. m Negyedévre , . 2 K. Félévre ..........4 K. '! Egyes szám lü fillér Amerikába: Egész évre 10 korona 60 fillér. (Ing vármegye Hivatalos Lapjával egy ült: Egész évre . . 14 K. || Félévre ..........7 K. Negyedévre .... 3 K 50 f. =—: Nyilttér soronként 80 fillér. - —— HIRDETÉSEK ÉS ELŐFIZETÉSEK úgy az Ung, valamint az Ung vármegye Hivatalos Lapja részére — a kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése elmére küldendők. A nyilttér és hirdetési dijak előre fizetendők Ung vármegye Hivatalos Lapja az Ung mellékleteként megjelenik min- —den csütörtökön.------TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség: Kazinozy-utca 1-ső szám, hova a szerkesztőséget érdeklő levelek küldendők Felelős szerkesztő: BÁNÓCZY BÉLA. Segédszerkesztő K DEÁK GYULA. 'adóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. ......— KI ADÓHIVATALI THLEFONSZAM 11.----------Katona-otthonok. 1023/1917 főisp. k. i. sz. Ung vármegye főispánjától. A cs. és kir. 15. gyaloghadosztály menetalakulatainak csoportparancsnoksága által a vármegye közönségéhez intézett kérelmet azzal közlöm, hogy u „Katona-Otthonok“ ügyét a magam részéről is a legmelegebben ajánlom a közönség jóindulatába. Ungvár, 1917. március hó 22-én. Sztáray, főispán. Kérelem a vármegye hazafias közönségéhez ! Legmagasabb helyről kelt parancs értelmében, úgy az első vonalban harcoló, mint a hadtápterületen továbbképzés alatt lévő katonaság részére „Katona Otthonok“ felállítása rendeltetett el. Ezen Katona Otthonoknak — mint ezt már az elnevezés is megjelöli —az a céljuk, hogy a meglévő bajtársi érzést és szeretetet tovább fejlessze s hogy minden egyes katonának az oly nehezen nélkülözhető otthont pótolja azáltal, hogy emberbaráti berendezkedésével lehetővé tegye, hogy hosszú és nehéz harcok és a napközben fárasztó gyakorlatozások után testileg és szellemileg fel- frissittessék és hogy ezáltal is további kitartást nyerjen a biztos győzelemig! Hogy a nemes cél teljes egészben keresztülvihető lehessen, szükséges, hogy a vármegye hazafias közönsége fiai részére ehhez csekélységekkel hozzájáruljon — Első sorban minél nagyobb mennyiségben mindennemű újságra, képes folyóiratra, könyvekre van szükségünk. Grammofono- kat, lemezeket és egyéb zeneszámokat, házi kine matografot, Leterna-Magikát, sakkot, dominót és hasonló játékokat kérünk, hogy szabadidőben az ismeretterjesztő előadások stb. keretein belül egyéb szellemi szórakoztatást is nyújthassunk katonáinknak. Minden legkisebb adományt köszönettel fogadunk és nyugtázunk. Kérjük nemes adományaikat a cs. és kir. 15-ik gyaloghadosztály menetalakulatainak cso- portparáncsnoksága címén a 144. számú tábori postára küldeni, ahol kellő gondoskodás történik az iránt, hogy az adományok szétosztása célszerűen és igazságosan történjék, úgy az ottlevő csapatalakulatoknál, mint az illető ezredek részére történő utánklildéseknél. Etappenpost 144., 1917. március 16. A cs. és kir. 15-ik gyaloghadosztály menetalakulatainak csoportparancsnoksága. Ungvár város 1916-ban. — Részletek n polgármester jelentéséből. — I. A március 12-én tartott képviselőtestületi közgyűlésen — amint múlt számunkban jelentettük — Berzeviczv István polgármester igen tartalmas és igazán szép stílussal megirt jelentést | olvasott fel a város 1916. évi szellemi és anyagi állapotáról. Alkalmunk van olvasóközönségünknek bemutatni az érdekes jelentés fontosabb részleteit. Finoicky Mihály. Első sorban kronologikus sorrendben kell megemlékeznem néhai elődöm, Finoicky Mihály elhunytéról. Férfias munkaerejének javát Ungvár város szolgálatának szentelte. Működésének látható nyomaival: Ungvár város fejlődésének figyelemmel kisérése mellett, lópten-nyoinon találkozunk. Egész polgármesteri működése nélkülözte a re- prezentálásra, a tekintély növelésére való törekvést és bizonyos patriarchális jelleget viselt magán. Azonban a haladás, a városias fejlődés iránt erős érzékkel bírván, minden alkalmat megragadott, hogy a régi Ungvárból modern szellemben fejlődő várost teremthessen. Az anyagi eszközök hiánya, a hitelviszonyok mostohasága és itt-ott a városi adminisztrációban való teljes bizalomhiánya sok lelkes törekvésének vetett ugyan gáncsot,' mivel ha számolnia nem kellett volna, bizonyára fejlettebb városi életnek lehetnénk élvezetében és nem nélkülöznénk a vízvezetéket, az általános és rendszeres csatornázást, "SS középületekben is másként állanánk. Meg kell állapítanunk, — és ezt nagyon meleg érzések közt szögezem le, — hogy mig munkabírásának birtokában volt, fáradhatatlanul dolgozott, példát nyújtva a rendszeres és céltudatos szervezés hiánya folytán a múltban összeverődött tisztikarnak, és a midőn elhalt és itt hagyta azt a polgármesteri széket, melyet olyan nagyrabecsült, hogy abba visszatérni életének legnagyobb boldogsága volt, — szegényen, minden számbavehető vagyon nélkül hagyott itt bennünket. Alkotásaival, akik itt élünk, lópten- nyomon találkozunk ugyan, de meg kell külön is emlékeznem Ungvár város múltjára és jelenére vonatkozó, történelmi jelentőségű adatgyűjteményeiről, a melyeket polgármesteri jelentés alakjában adhatott ki a város képviselőtestületének bőkezűségéből. Ezen értékes adatgyűjtemény legutolsó (ÍVJ kötete még nem látott napvilágot, de a háborús állapotok elmúltával indítványozni fogom, hogy az általunk őrzött értékes munka utolsó kötete is sajtó alá rendeztessék. Almiról beszélnek ... * (Maximálják a pletykáló és rémhir-terjesztő nyelveket. ..) Amiről beszélnek .. . Igen. Mert sok mindenről beszélnek. Beszélnek erről, beszélnek arról, beszélnek amarról, rengeteg sok mindenféléről; beszélnek hévvel és kéjjel, de amiről beszélnek, az rendesen — nem igaz. Minthogy ez az epidémia különösen a háború folyamán nagyon elharapódzott és ma már úgy virít, mint a pipacs a búza között, legfőbb ideje, hogy komolyan foglalkozzunk e nem éppen kellemes tünet kiirtásával, vagy ha ez már nem lehetséges, hát legalább a minimumra való redukálásával. Mert ha a vendéglőkben már maximálták a nyelveket, — amelyek pedig nem nagyon fekszik meg a vendég gyomrát, — hát miért nem maximálták már régen ezeket a pergő nyelveket is, aminek következtében nagyon sok ostobaságtól és felesleges aggodalomtól meg lenne kiméivé mindenki; — vagy ha már nem is magukat a nyelveket, de legalább a pergési sebességüket... Drága kicsi nyelvecskék! Hiszen mi megértő emberek vagyunk ' és méltányoljuk azt a körülményt is, hogy a nyelv utóvégre nem fekhetik mindig a száj alsó padlásán, mint a márna a viz fenekén, — itt csak arról van szó, hogy a használatba-vételt lehetőleg csak a tiszta és meggyőződött igazság érdekében kellene foganatosítani... Hiszen ezzel tartozunk egymásnak és önmagunknak is. Mert nem igaz ám, amit Nyelves Natália állít, hogy bombázták az összes szomszéd városokat és á repülőgépek úgy járnak, mint a varjak őszi szántás idején; az sem igaz, amit Papucsfalvy Jeromosnak dumált be odahaza az hites élete párja, hogy tavasz végére még a gyomorköveket is kirekvirálják az emberek gyomrából; a Nagy Pista sem esett el, mert éppen most jön haza szabadságra, a Kraxner Rózsi pedig egy nagyon tisztességes leány, csak jár a szája ... A Fényfi Izidor hódításai sem igazak, csak azért mondja, hogy a barátai megpukkadjanak és általában sokkal több tisztességes nő van a világon, mint amennyiről hiszik . .. Az igazat úgyis csak a szereplők tudják. Az meg csendben történik, — ha valami történik. A Falu rossza sem mulat minden éjjel, kihalt már ez a fajta Tóth Ede és Bihari óta —; amikor 6 meg 8 korona egy liter bor ára, legfeljebb rum-jeggyel a kezében énekelhetné végig a falut... Minek hát ez ma, amikor annyi sok mély téma van a világon! Csak az igazságot! Mint értesülünk, végre az illetékes körök már komolyan foglalkoznak a pletykáló és rémhír terjesztő nyelvek maximálásának kérdésével; a tervezetből eddig a következő részletek szivárogtak ki: 1. A ténylegesen működő nyelvek összeírásba veendők. 2. Senki 6 cm.-nól hosszabb nyelvet nem viselhet; a különbözet haladéktalanul beszolgáltatandó a Nyelv-központba, ahol shrapnell-gyuj- tókká fogják átalakítani. Elhalt képviselőtestületi tagok. A képviselőtestület tagjai közül az 1916. évben többen elhaláloztak, igy: dr. Fényes Vilmos, Popovics Miklós, Thirman Samu, Szabó Lajos, dr. Novak Béla és Jäger Bertalan, kik a városi ügyeket sok éven, sőt évtizedeken át, odaadással szolgálták. Szinai László pedig, ki rövid idő óta volt a képviselőtestület tagja, hősi halált halt mint katona. Kegyeletes megemlékezésünk legyen tanúja részvétünknek. Az élelmezés kérdése. Az 1916-ik évben, mint az országszerte is történt, a mi városunk közönségére is terhes gond nehezedett. A háború okozta rettenetes drágaság, a forgalmi viszonyok rendkívül megzavart volta az élelmi- és legfontosabb szükségleti cikkekben sokszor teljes Ínséget teremtett. A városi magisztrátus minden emberileg lehetőt elkövetett, hogy a kiáltó szükséget enyhitse és a legnehezebb viszonyok között is sikerült beszerzésekkel, szállítások kijárásával oly helyzetet teiemteni, hogy apró bajokon és kellemetlenségeken kívül katasztrófában még nem nehezedett eddig közönségünkre a megélhetés gondja. — Nem tudom eléggé hangsúlyozni, hogy a jövőre nézve a közönség részére tanúsítandó legmesszebb menő igénytelenség, takarékosság és türelem gyakorlásával válhat csak lehetővé ezen tűrhető állapotokat fentartani. Nem zárkózhatom el annak jelzésétől sem, hogy ez a helyzet a városi tiszti karra is emberfeletti munkát zúdított és hogy vasidegek, higgadt, megfontolt, körültekintő munkálkodás kellett ahhoz, hogy ezen forgalom ezen sokszor chaotikus zavarókban, amelyet a közönségnek ily nehéz viszonyokhoz való szokat- lansága fokozott, — eredményt elérni, megoldásokat teremteni, megnyugvást létrehozni sikerűit. — Egyes tisztviselők munkájára, odaadására azt mondhatom, hogy csak a nagy, nehéz idők hatása alatt produkálható igazán emberfeletti munka volt. Bár az 1916. év végétől a vármegye is kezébe vette az élelmezés kérdését és hathatós segítségére van a város közönségének, mégis úgy a lisztellátás, mint a világitó anyagok beszerzése terén óriási nehézségek előtt állunk, de épugy más cikkekben is szinte lehetetlenséggel határos a beszerzés, miért is tisztelettel kell kérnem a város közönségét, hogy Ítéletét, bírálatát az ellátás nehéz kérdéseiben mindig a lehetőségek mérlegelésével, bölcs higgadtsággal hozza meg. Lehetetlen meg nem emlékeznem arról is, hogy az 1916. év nehéz viszonyai között, akadtak oly lelkes férfiak, akik a köz érdekében fáradságot, költséget, munkát nem kiméivé, jártak a hatóságnak kezére a beszerzéseknél, vagy a szál3. A pergési sebesség óránként legfeljebb 40 cm. lehet. 4. A hatóságoknak joguk van a gyanús viselkedésüeket a használattól egyáltalában eltiltani. 5. Akikét holtuk után külön kell agyonütni, azok már most megrögzitendők. 6. A túlságosan hegyes példányok eltompi- tandók. 7. A rémhir-terjesztő példányok egy havi időre jég közé helyezendők. 8. Kivételes nyelvviselési engedélyeket csak a siketnéma-intézeti igazgatók adhatnak ki. 9. Aki nem a saját háza előtt seper, attól a seprési jog végleg elvonatik. 10. (Rajtunk kívül eső okokból nem közölhető. Töröltette a Harcias Anyósok Szakszervezetének cenzorja.) Ezenkívül a javaslat a továbbiakban még igen nagy gondot fordít az eltitkolt példányok bejelentésére. Egyéb részleteket eddig nem sikerült megtudnunk, de kezdetnek ez is elég biztató .. . így is talán akadnak, akik vétót fognak emelni ellene. Ezek az erélyes intézkedések azonban bizonyára használni fognak. Mert a sorokat úgysem veszi magára senki sem. Mindenkijegy — másra gondol. — Lóvén legnehezebb dolog a világon az önismeret. Pós Alajos. Impnnli mai ixÁmn 4 oldal.
