Ung, 1916. július-december (54. évfolyam, 27-53. szám)

1916-11-12 / 46. szám

2 (46. szám.) És a mint haladok a villamoson „Tuskulánu- mom“ felé, látom együtt haladni Ungvár kitűnő polgármesterét: Berzeviczy Pista barátomat, Mérő Vilmost, a kiváló főszámvevőt és Ács Bélát, a munkás kereskedőt ügy örvendtem, hogy látha­tom ezeket az ungváriakat, akik a közönség részére élelmet jártak ki, amint később olvastam az ung­vári lapokból. Berzeviczy Pista igazán példányképe lett a polgármestereknek, ő és Nagy Ferenc, a miskolci polgármester mellett „nem hal éhen a nép.“ És egy ízben összetalálkozom Czibur Vil­mos műszaki főtanácsossal: — Örvendek, hogy láthatom! —mondom. — Barátom, beteg vagyok, orvossal konzul­tálni jöttem — szólt. Elmosolyodom, mikor őt olyan jó egészségben látom. Hiába mondanám azt: hogy hagyja az or­vosokat, azoknak úgy is elég gondjuk van a „betegekkel“. Ismét egy ungvári, a szintén pihenő; Szabó József, volt iskolaigazgató közeledik felém. Min­den tisztviselőnek igy kellene „nyugalmát“ keres­nie, mert még jó erőben éli napjait, mig másokat „megőröl“ az élet s „pihenése“ bizony már haldoklás. Gratulálok a királyi kitüntetéshez és szeré­nyen feleli: — Ő felsége megjutalmazott fáradozásaimért és ez jól esik nekem, nem tagadom. Ez a férfi is pesti lakos lett és gondtalanul sétál és ő is keresi a jó ismerősöket és beszél elragadtatással, szeretettel Hidasi Sándorról, az „ungváriak“ büszkeségéről és elmondja, hogy milyen „művész ez a nagy ember“; kiváló képzett­séggel, csodálni való munkássággal végzi terhes feladatát a hivatalában és ahogy távozik a szel­lemi munkából, odahaza alig pihenve, felölti a „mesterember“ zubbonyát, kezébe fogja a vésőt, kést, és faragja a szebbnél-szebb asztalkákat, szé­keket, valóságos műremekeket készít és ha el­gondolkozunk, hogy ez a rendkívüli ember miből meríti az erőt kettős munkájához, eszünkbe jut Baross Gábor, a hires miniszter, akinek hatalmas munkájában a szellem és erő nyilatkozott meg, hozzá hasonlít Hidasi Sándor is, az „előkelő mes­terember“. És hogy Hidasi Sándor Budapesten is „ung- vá* ember“, igazolja azt az ungváriaknak el nem múló szeretete. De jó lelke is van ennek az embernek! Ilyen a jó Ország Jakab is, a tevékeny or­vos, aki gazdagsága mellett is munkát vállalt a „Zita“-kórházban és segít embertársain hosszú évek során át végzett kiváló orvos gyakorlatával. Csodálatos, hogy az Ungvárról Pestre átszárma­zott férfiak mindegyike jó szivü ember. Pesttől csak egy ugrás a Cinkota mellett lévő „Ilona“-telep, ahol a nagy tudományu Bort- sák Gyula, az ungvári reáliskola volt igazgatója telepedett le és a természet ölében, kertjében munkálkodva, gyönyörködve el-elmereng. Szeme könnybe lábad a „volt és nincs“ fájdalmas prob­lémáján ; szive vérzik két fia miatt, akiket a harc­tér véres pusztítása vont el szerető kebléről és felsóhajt fájdalmában: „Volt és nincs.“ Ez a férfi Ungvár városában hervadhatatlan érdemeket szerzett. A kiváló pedagógus, a nagy tudós, „Ilona“-telepen szép kis otthonában elvo­nulva a zajtól, ól tudományának, emlékeinek, és hisszük, hogy az „Ungváriak“ őt nem egyhamar fogják elfeledni! ? Jó Dortsák Gyula barátom, nagy fájdalmad­ban a természet ölében találj vigasztalást. Pro patria ... Igen, igen, ezért viseld bé­kével fájdalmadat!. . . Valahol Haraszthy Gyula is itt él, de őt még nem láttam. Magam maradtam a Pest és vidékére szár­mazott ungváriak közt az utolsó. És ha kérdi valaki, mivel ölöm az időt? Utazom zabban, tengeriben a házi állatjaim számára. Keresem a burgonyát, hogy legyen mit enni a télen, ha nem lesz zsir és hús. Járok szén és fa Után, hogy melegem legyen. El-elmegyek moziba és egy percre itt elfeledem a rosszlelkü embereket. Hogy ne öljön az unalom, Pap János igazgató barátomtól a szobrászathoz kértem taná­csot, szóval foglalkozom az élet nyomorúságával, és aztán a külvilág embereivel nem törődve, élek a hozzám mindig „jó ungváriak“ iránti szeretet- ben és jóleső érzést ad a Gyöngyösy Irodalmi Társaság óriási lendülete, mint olyan „irócskának“. aki mindig szerette a szellemi munkát. .. Élek és mindig felejthetetlen marad nekem Ungvár. Tudja az Isten, vannak ottan is nyerészkedő, kapzsi emberek, de ott mégis jobbak az, emberek mint az itteniek, a jó barát a barátjának ól, erre­felé azonban csak a pénz és haszon minden, a nemesebb érzés mintha kihalt volna. Aigner Ferenc. A VÁRMEGYE. § Közgyűlés. Az e hó 6-án tartott rendkívüli közgyűlésen napirendre került Veszprém várme­gye azon átirata, hogy az elhagyott gyermekek tartásdijának felemelése ügyében Ung vármegye is intézzen feliratot a kormányhoz. E tárgynál az állandó választmány véleményével szemben Kom­U N G játhy Gábor biz. tag a felirat intézését javasolta, Rohn Szeverin perecsenyi gyár-igazgató pedig 400 K-t adott e célra. A közgyűlés Komjáthy in­dítványát elfogadta, Rohn Szeverinnek pedig ál­dozatkészségéért köszönetét szavazott. VÁROSI ÜGYEK. Közgyűlés. A képviselőtestület e hó 13-án, d. u. 3 órakor rendes közgyűlést tart. Valószínű, hogy ezen a közgyűlésen fogja dr. Bóna Pál rendőrkapitány a hivatalos esküt letenni. A pénzügyi és gazdasági bizottság e hó 9-én tartott ülésén látta el javaslatokkal a hétfői köz­gyűlés napirendjére tűzött ügyeket. Tudomásul venni javasolja pedig a következőket: hogy a fogyasztási adók beszedésére vonatkozó S' az államkincstárral kötött szerződés jóváhagyást nyert; hogy a törvényhatósági bizottság az át­ruházási illeték, továbbá a házbórfillórek szedése és a jövedéki hivatal szervezése ügyében hozott szabályrendeleteket, nemkülönben a dijnokok háborús segélye, a 150,000 és 100,000 K-ás hadi- kölcsön jegyzése s a 200,000 K-ás függő kölcsön tárgyában hozott határozatokat jóváhagyta. — A felső kereskedelmi iskolánál lemondás folytán megüresedett tanári állásra Kovács Károly meg­választását ajánlja. — A Széchenyi-kerti vendéglő bérbeadása ügyében újabb árverés tartását java­solja oly módon, hogy a kikiáltási ár 1000 K legyen. — A városi orvos kérelmére a városi ügyvezető-orvosi állásnak szabályszerű betöltését ajánlja. — Elfogadásra ajánlja a régi laktanya udvarán levő belsőségnek 3000 K költséggel rak­tárhelyiségül való átalakítását. — Tudomásul venni javasolja, hogy Pazar Zoltán kórh. gondnok ismét elfoglalta állását. — A városi alkalmazottak 1917. évi és 57288 K-ban előirányzott háborús segélye ügyében készített javaslatot elfogadni javasolja úgy azonban, hogy egyúttal a belügyminiszter annak sürgős kiutalása iránt megkerestessók. — A leg'öbb adót íizetők 1917. évi névjegyzékének összeállítására Volosin Ágoston elnöklete alatt dr. Hacked Sándor és dr. Reisman Henrik képv. tagokból álló bizottság kiküldését ajánlja. — Mint a városi szervezési szabályrendeletbe és a belügy­miniszter 164,065—111—1916. számú körrendeletébe ütközőt nem javasolja dr. Korláth v. tanácsos és Mérő Vilmos főszámvevő részére indítványba ho­zott fizetési pótlékok megadását. — Kaufman Mór és Társainak azon kérelmét, hogy szeszgyáruknak vízzel való ellátására a Varga-utcán kutat épít­hessenek: teljesíthetőnek találja. —A vásártérből kihasított 7 hold legelőterületnek 2000 K évi bér mellett való bérbeadását, illetve az erre tett aján­lat elfogadását ajánlja. — Markovszky Sándor alkapitánynak . a rendőrkapitány helyettesítése idejében kifejtett munkálkodásáért 700 K jutalom megadását javasolja. — Rozgonyi Józsefnek azon kérelme ügyében, hogy a visszatartott jéggyári szubvenció kifizettessék: a jogügyi bizottság véle mónyét találja kikérendőnek. — Galgóczy Károly ny. vágóhídi felügyelőnek 240 K, Reviczky Ká­roly ny. városi tanácsosnak 300 K és özv. Hazs- linszky Lájosnónak 100 K segély megadását javaslatba hozza. Államsegély útépítésekre. A hétfői közgyűlés tárgysorozatának 20. pontja alatt szerepel a: „Jelentés a városon keresztül vonuló utak fenn­tartására kért államsegély megadása illetve fel­emelése és szorgalmazása tárgyában.“ Amennyi­ben ez a tárgysorozati pont már az 1912. évtől van napirenden, anélkül, hogy a városon keresz­tül vonuló állami és törvényhatósági utak további kiépítésére kért és kilátásba helyezett államsegély ügyében tényleg történt volna érdemleges intéz­kedés, ez okból úgy a tanács, mint a p. ü. bi­zottság azt javasolja a képviselőtestületnek, hogy újabb felterjesztést intézzen a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez. A kövezetvámszedési jog jövedelmezősége ugyanis erősen megcsappant. A sorompójövedelmek alig fogják elérni az évi 14,000 K-t, holott az a háború előtt 24,000 K volt, a vasúti jövedelem pedig, dacára, hogy most már a feladott áruk után is szedik a kövezetvámot még a 10,000 K-t sem fogják elérni, s igy e jö­vedelmek a folyó kiadások fedezésére sem ele­gendők. Minthogy pedig a vámtárgyat képező állami és törvényhatósági utak jelen állapotukban nem maradhatnak, — remélhető, hogy az indo­kolt felterjesztésnek meg lesz a kellő eredménye. HÍREK. Tájékoztató Nov. is. Gyűjtés a hadisir-alap javára. 13. Városi közgyűlés d. u. 8 órakor. 18. Az Ungvármegyei Közművelődési Egyesület közgyűlése d. u. 3 órakor a vármegyeháza nagytermében. a Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van minden kedden d. u. 6—7 óráig. A Népkönyvtár nyitva van minden 'Vasárnap délután ,(a3—4 óráig. A mngyarországi munkások rokkant- és ryugdij-egylé­tébe minden hónap 1-ső és 3^jk vasárnapján délelőtt 10—12-ig van befizetés és beiratás az Ipartestület helyi­ségében. 1916. november 12. Idegen hajó. Irta Vidor Marcel. És jött és jött egy idegen hajó Az álmos budai vizekre . . . — A hab oly lágy (volt, altató — Tüzesen siklott és jmegve A gyors és idegen hajó. Aludt, aludt a kék folyó Álomba fúlva és libegve. És jött egy messzi Álmodó Az alvó budai vizekre . . . Az éj, mi szép, halk Ringató, Ölelte sírva és remegve És jött és szállt az idegen hajó. Aludt, aludt a kék folyó S rásiklott halkan a szivemre. — Személyi hir. Papp Antal megyéspüspök f. hó 13-án, hétfőn Budapestre utazik a püspöki konferenciára. Székhelyétől előreláthatólag két hétig lesz távol. — Kitüntetett hősök. A király megengedte Varga András népfelkelő c. őrmesternek, beosztva a cs. és kir. 67. gyalogezredben, hogy a német császár által adományozott német harcos érdem­rendet elfogadhassa és viselhesse; ugyancsak meg­engedte dr. Grünwald József szolgálaton kívüli 66. gy.-e.-beli főorvosnak, hogy a porosz vörös- kereszt érem 3. osztályát elfogadhassa és visel­hesse. — Az ellenség előtt tanúsított vitéz és ön­feláldozó magatartásuk elismeréséül a katonai érdemkereszt 3. osztályát a hadiékitmónnyel kapta az ellenség előtt elesett Grezmacher Győző 66. gy.-e.-beli t. hadnagy, a lelkészi órdemkereszt 2. osz­tályát a fehér-vörös szalagon kapta P. Szika Já­nos, a 11. honvéd gyalogezrednél beosztott, há­ború tartamára kinevezett segédlelkész. — Ő Fel­sége elrendelte, hogy a legfelső dicsérő elismerés tudtul adassék Csumin Artur 67. gy.-e.-beli tart. hadnagynak, Leidenberger József, egy személy- gyűjtő állomásnál beosztott 11. honvéd gyalog­ezredbeli tart. főhadnagynak és Hadrava Rezső 66. gy.-e.-beli főhadnagynak. — A 2. oszt. ezüst vitézségi érmet kapták Berényi Lajos 11. honvéd gy.-e.-beli tart. zászlós és Sremak Antal népfel­kelő szakaszvezető a 11. honvéd gyalogezred­ben. — O Felsége az ellenséggel szemben vitéz magatartásáért felsőköröskényi Köröskényi Lajos 66. gy. e.-beli hadnagynak a katonai érdemkereszt 3. osztályát adományozta. A 11. honvéd gyalog ezredben bronz érmet kaptak a következők: Bállá József és Csegei János tizedesek, Ferenczi Sán­dor őrvezető, Kacsa István, Micsinkó Sándor, Szőllősi János és Som András honvédek. — Esküvő. Sófalvy István mérnök, tart. hadnagy, f. hó 7-én örök hűséget esküdött Landa Sárinak, Landa Károly városi rendőrbiztos leányá­nak. A házasságkötésnél tanuk voltak: Berzeviczy István polgármester és Hamuth János rendőrségi fogalmazó. — Elismerő oklevél. A pénzügyminiszter az 1914. évben kitört világháború dicső megviv- hatása érdekében kibocsátott magyar állami hadi- kölcsön sikeres előmozdítása körül szerzett érde­meikért Minay István ungvári járási főszolgabíró és Matusovich Károly kir. főerdőmérnök, az ung­vári ipari hitelszövetkezet igazgatója részére el­ismerő oklevelet állított ki. — A Közművelődési Egyesület közgyű­lése. Meghívó. Az Ungvármegyei Közművelődési Egyesület folyó hó 18-án, szombaton d. u. 3 óra­kor a vármegyeháza nagytermében rendes köz­gyűlést tart, mejyre tisztelettel meghívjuk az Égyesület tiszteletbeli, alapitó, rendes és pártoló tagjait. Ungvár, 1916. november 12. Gróf Sztáray Gábor, elnök. Deák Gyula, titkár. Tárgysorozat: l. Elnöki megnyitó. 2. A múlt közgyűlés jegyző­könyvének felolvasása. 3. A választmány jelen­tése. 4. A pénztárvizsgáló-bizottság jelentése. 5. Az 1917. évi költségelőirányzat megállapítása. 6. Tanítók jutalmazása. 7. Tisztujitás. 8. Indítványok. (Az alapszabályok 14-ik §-ának a) pontja szerint az „Önálló indítványok a közgyűlés előtt Írásban az elnökhöz nyújtandók be.“) — Megbízás. Papp Antal megyéspüspök megbízta Rákóczy Ferenc palágyi lelkész, tb. es­perest a bezői kerület esperesi hivatalának veze­tésével. — Szökés orosz fogságból. Nyemcsik Gyula őrmester, az ungvári járásbíróság irodatisztje, f. hó 1-én kelt levelező-lapon a következő érdekes sorokat intézte Jasnitzból Kozma Gyula ‘ tábla- biróhoz: Ma tettem lábamat német földre orosz fog­ságból, Finland és Svédországon keresztül. Hogy mit érzek az örömtől, leírni nem tudom. Éljen szeretett drága hazaim! Éljen Ő Felsége, szeretett királyunk! Éljen Ő Fensége, Frigyes főherceg, szeretett fővezérünk! Őszinte szívből jövő üdvöz­lettel Nyemcsák Gyula. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Revacskó Anna ungvári pénzügyigazgatósági dijnokot ideig­lenes minőségben kezelőnőnek kinevezte a losonci m. kir. adóhivatalhoz. — Meddig lehet Erdélyben utazni? Szó- kelyudvarhelyről táviratban tudatja a kormány- biztos, hogy az erdélyi hadszíntéren vasúton ez- időszerint csak Szászrégenig, Szókelyudvarhelyig, Kőhalomig és Nagyszebenig lehet utazni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom