Ung, 1916. július-december (54. évfolyam, 27-53. szám)

1916-10-22 / 43. szám

(43 szám) 3

1916. október 22.

és óvatosan motyog valami kimagyarázkodást, amire Bánffy a túlvilágról megértő, megbocsátó mosolyt küld bizonnyal, valamelyik aranyos rojtu felhőről gyönyörködvén politizáló magyarjaiban.

Egy öreg bácsi, kemény negyvennyolcas, háborús történeteket mesél és Budavár ostromát magyarázza:

— Itt állottak az osztrákok, lehettek úgy ötszázan, akkor mink honvédek — lehettünk vagy húszán . . .

Igen, ez a számarány a honvédnél, mióta világ a világ, lett légyen az ellenség török, tatár, osztrák vagy orosz ... ♦

Türelmetlenül vág közbe egy kiszáradt torok:

— Hanem kérem szeretettel, mit is mondott a kábái asszony ?

Mindenki tudja, hogy mit mondott a nevezetes asz- szony. Csak egy halovány képű gyerek, aki fázósan bújik az édes anyja mellé, kérdezgeti még jó idő múlva is :

— Mit is mondott, édes mama, a kábái asszony?

A mama kézzel-lábbal, mimikával inti csendre a

kiváncsi ifjút, de a szomjas toroknak nagyszerű füle van és könyörtelenül lecsap az apropóra:

— Igazad van, fiacskám, mit is mondott a kábái asszony ?

^ kedv hangosabb és a pincéből mind jobb és öregebb borok kerülnek elő.

Lepkék, hatalmasak és erősek, járnak haláltáncot a fáklya fényénél és egy szép fiatal, szőke asszony nézi őket elborult homlokkal, fájó nézéssel, nagyon komolyan.

(Asszonyi ész, asszonyi szív ! Vájjon merre jár a gondolat, ami ott az alabástrom homlok mögött fo- gamzott!)

Cigányzene akadozik a szilvás fái között. Még csak a nagybőgő rithmikus döngése hallik és a kegyetlenül éles klarinét sivitása vergődik a fák lombjai között.

— Pista fiam, eregyj elébük, mert még beleesnek a káposztás verembe, amit a reggel hányattam, mondja a gazda.

— Dejszen, hadd essenek, duruzsol a gazdasszony. Bárcsak esnének . . . Pista fiam, menj csak elébük, hogy nem kellenek . . . Menjenek a vakvilágba 1

Pista fiam pedig nagy diplomata. Szó nélkül lemegy a présházba és issza ott a mustot, mint a szivacs. A cigányok sorsát majd csak elintézi a bölcs Gondviselés.

A cigányok csak idetalálnak. Nem estek a verembe. A vakvilágba sem mentek, idejöttek a fény után, mint nagy, barna éjjeli bogarak és óvatosan megkörnyékezik a gazdasszony szivét (ezúttal is, mint minden esztendőben) a kedvenc nótájával:

— „A faluban a legárvább én vagyok ..."

Ezért a figyelemért igazán kidukál nekik (ezúttal is,

mint minden esztendőben) a nagyasszony tulajdon kezével tálalt, bőségesen megtetézett töltött káposzta.

— Betyárok, betyárok, pernahajderek, hát nem eltalálták a nótámat 1

Száll a nóta lassan és ünnepélyesen, mint nehéz szárnyú sóhajtás és elcsöndesednek a politika nyugtalan harcosai. Öreg bácsik, fehérhaju nénikék szemébe titkon belopja magát az elmúlt fiatalság fájó emlékének égető könnyűje; a malacbanda muzsikája költögeti, ébresztgeti a régen halottnak gondolt érzéseket, fehér kezével a hallgató szép asszony végigsimitja arcába hulló fürtjeit. Mintha gyémántszem futott volna végig az ujjai között.

Pillanatok, amik alatt egy élet súlyát érezzük nehezedni vállainkon, hirtelen és átmenet nélkül reánk szakadva.

Valaki, aki nem bírja már, mérges, haragosan kiabál:

— Temetésre megyünk tán, füstös!? Csak azért is a legujabbat: „Csicsónénak három lánya . . .1“

Elszáll a szomorú madár, csak a szárnya suhogása hallik távolabb és távolabbról, lassan élénkül a kicsi társaság, akik között talán egy sincs, akinek szivét meg nem marcangolta az élet ... A présház felől hangos dalolás, kurjongatás zaja verődik ki és a politika újból teret kap:

— Mit nekem Bánffy? Mi? Hát mit nekem Bánffy?

. . . Valahol messze, tükrös kávéház márványasztalánál született szomorú gondolat keresgél utat erre felé és óvatos, gyöngéd szeretettel simogatja a szőke asszony aranyhaját.

*

így volt ez hajdanán, régen. Olyan nagyon régen, hogy tán igaz sem volt.

Mert mindezt csak úgy álmodtam most, amikor a postás csöngetett ajtómon és szó nélkül, hidegen letette asztalorhra az idei szüretet.

Egy vesszőkosárka. — Öt kiló szőllő van benne.

— Ä szatmári püspök köszöneté. Dr. Boromisza Tibor szatmári püspököt Ung vármegyének szept. 30-án tartott közgyűlése melegen üdvözölte 10 éves jubileuma alkalmából. Az üdvözT lésre a püspök, aki jelenleg a Császár-fürdőben időzik, a következőkben válaszolt:

Nagyságos Alispán Úr!

Ung vármegye közönségének megtisztelő üdvözlése, amelyet Nagyságod püspökké szentelte- tésem tizedik évfordulója alkalmából 8058. szám alatt kelt nagybecsű levelében lekötelező melegséggel és emelkedett felfogással volt szíves tolmácsolni, a megértésnek, szeretetnek és a legmagasabb célok érdekében való együttműködésnek igen értékes záloga. E zálogot mély hálával fogadom, és kérem Nagyságodat, hogy a szives figyelemért legbensőbb keszönetem kifejezését elfogadni és Ung vármegye igen tisztéit és szeretett, nemes közönségének közvetíteni szíveskedjék.

Fogadja Nagyságod kiváló tiszteletem kifejezését, amellyel maradtam.

Budapest, 1916. okt. 3.,

lekötelezett szolgája

Boromisza Tibor,

* szatmári püspök.

UNG

— Kitüntetett hősök. A király elrendelte, hogy a legfelsőbb dicsérő elismerés tudtul adassák az ellenséggel szemben vitéz magatartásáért Schulte is Rezső és Limberger István 67. gy.-e.-beli tart. hadnagyoknak. Böjlös Kálmán 66. gy.-e.-beli tart. hadapród az I. oszt. ezüst vitézségi érmet kapta, úgyszintén Szinok Dezső záhonyi áll. isk. igazgató tanító is, aki mint a 43. gyalogezred had- apródjelöltje küzd az olasz fronton. Szinokot előzőleg a II. oszt. ezüst vitézségi éremmel is kitüntették. — A 11 honvéd gyalogezredben a következő kitüntetések történtek: Az 1. oszt. vitézségi érmet kapták: Tócsik János tart. szakaszvezető, Kiss Béla népfelkelő őrméster, Cseh Imre népfelkelő őrmester; a 2. oszt vitézségi érmet: Szelecsényi Andor hadapródjelölt, Szűcs Gábor László tart. hadapród, Pokol János tart. törzsőrmester, Rácz Gyula tizedes Mayer Géza tart. hadpród, Cháiász András hadapródjelölt, Váradi Sándor népf. tiz., Bi- riku Sándor tart. őrv., Sipos János, Posán János és Lippai András népfelkelő őrvezető, Bogár Gyula népfelkelő; a bronz vitézségi érmet: Sarlay József, Nyíri Béla Endre, Szudey György tart. had- apródok, Varga Pál népfelkelő őrvezető, Baróczi János, Tamás János, Hegyes Lajos és Ivanucz György népfelkelők, Pető Mátyás póttartalékos honvéd; a vas érdemkeresztet a vitézségi érem szalagján: Baksa László, Dobromiczky Pál, Mari- necz László, Miszló Mihály, Schuller Vendel, Rácz Károly, Szemcsina János és Szmanykó László honvédek.

— Somló Sándor emléke. A Színművészeti Akadémia szept. 2-án elhunyt igazgatójának : Somló Sándornak a sírjánál nov. 1-én gyászünnepet rendeznek a Színművészeti Akadémia növendékei. A 'sírra koszorút helyeznek, emlékbeszédet mondanak és az elhunyt költeményeiből szavalnak.

— Katonai kinevezés. A király kinevezte Simon István volt zászlóst a 11. népfelkelő parancsnokság nyilvántartásában népfelkelő hadnaggyá, Székely Béla tart. főhadnagyot főhadnagy- gazdászati tisztté a 11. honvéd gyalogezredhez.

— Alapítvány a siketnémák részére. Tahy Abris főesperes-plebános 1000 koronás alapítványt! tett a siketnémák ungvári intézete szegénysorsu növendékeinek a javára. Az alapitvány#kamatai az alapitó nemes szándékai alapján 2 hadiárva vagy teljesen szegény siketnéma gyermek karácsonyi felruházására fognak szolgálni.

— Megnyílik a Népkonyha. Az ungvári izr. Népkonyha, amely igazán hézagpótló közjótékonyságot tölt be, mint az egyesület falragaszon hirdeti, ez idén ma délben nyílik meg a Nagyhid-utca 8. szám alatt. A népkonyhán felekezetre való tekintet nélkül kapnak enni a szegények.

— Esküvő. Wieber Jakab érsekujvári főgimnáziumi tanár örök hűséget esküdött a selmec bányai róni. kaíh. templomban özv. Kesztler Istvánná szül. Dobrovszky Margitnak, Bobrovszky József ungvári lakos leányának.

— Fenntartott helyek a Gyöngyösy Irodalmi Társaság felolvasó-ülésein. A Gyön'gyösyi Irodalmi Társaság felolvasó-ülésein, mint az előzői években, az 1916—7. irodalmi évben is tartanak! fenn ülőhelyeket az első két sorban és a bal- ésj jobboldali 3—3 sorban. Egy fenntartott hely ára az egész irodalmi évre való érvényességgel 3 K. Ha a Társaság a színházban is rendez felolvasóüléseket akkor is tart fenn helyeket az illetőknek minden ráfizetés nélkül. A rendezőség azt az újítást hozza be, hogy a helyekre ráírja az illető tulajdonos nevét. A jegyek Székely és Illés könyv- kereskedésében válthatók, ahol a tervezet megtekinthető.

— A földmivelésügyi miniszter ajándéka.

A m. kir. földmivelésügyi miniszter egy teljes felszerelésű méhest mintegy 800 K értékben és 5 méhcsaládot adott a siketnómák ungvári intézetének. Az intézet a növendékeknek szabad idejükben való tanulságos és ^asznos foglalkoztatása céljából a méhészetet fogja igy meghonosítani. A méhészeti tárgyak a rokkant katonák kalocsai tanfolyamán készültek.

— Jönnek a színészek. Kréméi Sándor színtársulata nov. első napjaiban kezdi meg a két hónapra terjedő szinielőadások sorozatát.

— A dohánycsempészet meggátlása. A

pénzügyminiszter intézkedett, hogy a dohánycsempészés ne csak a pénzügyőrség, de a csen'őrség és a községi elöljáróságok utján is szigorúan ellenőriztessék. A pénzügyőrséget ugyanis a pénzügyigazgatóságok utján utasittatta a szigorú ellenőrzésre, a közs. elöljáróságoknak kötelező és most fokozottabb mértékben szükséges közreműködését a pénz gyigazgatóságok hozzájuk intézendő megkeresése alapján biztosította, a csendőrség igénybevételére nézve pedig egyidejűleg a belügyminisztériumnál intézkedett.

— A szegény Szent-István-Társulat. Magyarországnak talán legnagyobb könyvkiadóhivatala és könyvkereskedése a Szent-István-Társulat, röviden a Stephaneum. Középpontja ez és eszköze első sorban a magyar kath. irodalomnak, de újabban a Szent István Akadémia által az egész ország tudományos irodalmának. A könyvnyomda és könyvkereskedés a Szent-István-Társulaté, amelynek rendes és pártoló tagjai a könyvnyomdától és könyvkiadóhivataltól különböző kedvezményben és tagilletmónyben részesülnek, amely rendesen könyvekből áll. A Szent-István-Társulat évente fölhívást mellékel a tagilletmónykónt megküldött könyvekhez, amelyekkel az esetleges új pártoló tagok nevüket bejelenthetik. Egy ilyen ív jutott a negyed elemista Tóth Pali kezébe. Olvassa . . . olvassa . . . látja, hogy ott rubrika van a név és az összeg számára . . . fönt pedig a papír fején : Szent-István-Társulat. Mi lehet ez más, gondolja Palika, mint valami gyűjtés. Bizonyosan szegény a Szent-István-Társulat! . . . Palikának jó a szíve, elindul gyűjteni, szépen kimagyarázza mindenütt, hogy ő a szegény Szent-István-Társu- latnak gyűjt. Ungváron mindig megértik az ilyen szomorú kérést, adnak is szívesen. Mikor hozzám ér Palika, már tele van az ív. De én megmagyarázom a derék Palikának, hogy a Szent István nem olyan szegény, mint ahogy ő gondolja, sőt gazdagabb, mint ez a város. Inkább ő adna Palikának ingyen is hittant, hogyha nem volna, aki vegyen neki. Évente kb. kétszázezer kis fiúnak ad ingyen könyvet. Palika csodálkozva hallgat é^v egyúttal kérdőjellé válik, hogy hát mi csináljorf most már ? . . . (Igazán sajnálom, hogy az erdélyi menekültek nem jutottak eszembe.) „Add vissza Palika, mondtam, azoknak, akiktől kérted, mert ismétlem, hogy a Szent István gazdag és nem szegény . ..“ „De mikor mindenki csak N. N- betűt irt a neve helyett? . . . Hogy adjam vissza?“ És ebben már Palikának van igaza. Az ungváriak nézzék meg, mire adnak és — írják oda a nevüket. Minden jó célú adakozásnál fő az ellenőrzés.

— Női iparművészeti tanfolyam. Harmath Ödön, athelybeli agyagipari szakiskola rajztanára, az általa* több éven vezetett női iparművészeti tanfolyam mintájára nov. 6-án d. u. 2 órakor uj tanfolyamot nyit. Jelentkezni lehet — hétfő és kedd kivételével — bármely nap d. e. 8—12 óráig az áll. agyagipari szakiskolában Harmath tanárnál. A tandíj, meiy előre fizetendő, havi 10 K.

— Szőlőt a katonáknak cimü felhívásunknak eredményeként az elmúlt hót folyamán a következő szőlőtulajdonosok küldték el a vörös- kereszt irodájába adományaikat: Papp Antal püspök, Hegyi György, Jaczik Miklós, Virányi Sán- dorné, Speck Józsefné, Danilovics-leányok és Bródy Bóláné. A Vöröskereszt-Egylet Ungmegyei fiókjának elnöksége az adományokért a szenvedő harcosok nevében ezúton mond köszönetét.

— A siketnémák támogatása. A siketnómák ungvári intézetének igazgatósága hálás köszönettel nyugtázza a szegénysorsu növendékeinek segélyezésére juttatott következő nemes adományokat: Pesti Magyar Kereskedelmi Bank 300 K, Ungvári Villamossági R.-T. 100 K, Forgách L. gróf (Mándok) 50 K, Zalacska község 30 korona, Zalánffy Sándorné 8 K, Nagyzalacska község 30 K, özv. Kerekes Mihálynó 5 K 92 f, Rónay Árpád (Hegygombás) 5 K, Körjegyző (Nagyzalacska) 30 K, Éüzessóry Tamás 20 K, G. kath. lelkészi hivatal (Nagycsertósz) 8 K 10 f, Weisz Bözsike és Lacika 18 K 70 f, Szőke Mihály (Bölcske) 2 K, Homokos község 2 K, Szabó Béla (Csap) 4 K, Neviczke község 3 K, Alsóvereckei föszolgabiró- ság 30 K, Szabó Bözsike 3 K 10 f. Ft. Nehrebeczky Endre, theológiai vicerektor úr egy sakkjátókot ajándékozott a növendékek szórakoztatására.

— Köszönetnyilvánítás. Az Ungvári Villamossági R.-T., mint múlt számunkban megírtuk, 500 K-t áldozott helyi jótékonyságra. A múlt számunkban felsorolt egyesületek elnökségei lapunk utján nyilvánítják hálás köszönetüket a szives adományokért.

— Némethi fényképész műtermében felvételek mindenkor eszközöltetnek.

IRODALOM.

* A nagy földindulás. Kitűnő Írónk, Benedek Eleknek a székelyek meneküléséről irt regénye, mely a Jó Pajtás ban jelenik meg, hótről-hótre megkapóbb részleteket mond el, a kitűnő iró saját élményei alapján; a fiatal olvasók teljes képet meríthetnek belőle az erdélyi veszedelem borzalmairól és viszontagságairól! A Jó Pajtás legújabb október 15-iki számában ezenkívül verset irt Benedek Elek, elbeszélést Cholnoky László, regényfolytatást Rákosi Viktor, mesét Avar Gyula, cikket Lakatos László. Sok szép kép, köztük Endrődi Béla rajzai, díszíti a szöveget. A rejtvények és szerkesztői üzenetek egészítik ki a szám gazdag tartalmát. — A Jó Pajtás-1 a .Franklin- Társulat adja ki; előfizetési ára negyedévre 2 korona 50 fillér, fél évre 5 korona, egész évre 10 korona. Egyes szám ára 20 fillér. Előfizetéseket elfogad és mutatványszámokat küld a „Jó Pajtás“ kiadóhivatala Budapest, IV., Egyetemutca 4.

Szerkesztői üzenetek.

Né® iratokat nem adunk: vissza. Bér ment etlen leveleket nem foga dun ír el. Névtelen leveleket nem veszünk figyelembe.

A—s. Minthogy most új rendszert léptettek életbe a hatósági áruk kiosztásában, függesszük fel Ítéletünket. — A verset nem találtuk alkalmasnak. — Levél várja a kiadóhivatalban.

D. N. A könyvet várjuk s szívesen ismertetjük.

G. Már szedés alatt volt, amikor levelező-lapját kaptuk.