Ung, 1916. július-december (54. évfolyam, 27-53. szám)

1916-07-09 / 28. szám

1916. julius 9. U N G (28 szám) 3 — Munkásjubileum. Lélekemelő ünnepség folyt le a turjasebesi Bantlin-féle vegyigyárban e hó 2-án Ekkor nyújtotta át Rohn Severin gyárigaz­gató és Reichert Frigyes gyári gondnok Mat hé József munkafelügyelőnek 25 évi érdemdús, becsületes munkájának jutalmául a gyár által ajándékozott aranyórát és 500 K névértékű hadi­kötvényt. Ugyancsak 25 évi munkásságának jutal­mául a gyár részéről 150 K-t, a kassai kereske­delmi kamarától ezüst' díszoklevelet és 50 K-t kapott Sikula András gyári munkás. A jubilánso­kat Pap János szakiskolai igazgató üdvözölte a kassai kamara nevében — A Szobránci! Vörös-Kereszt Fiókegylet Péter-Pál napi gyűjtése. A világbomlasztó há­ború nagy anyagi erőmegfeszitést rótt az Országos Vörös-Keresztre, amely most anyagi erejének erősítése céljából országos gyűjtést indított s ezen gyűjtésben a szobránci vörös-kereszt fiók­egylete is részt vett. Lelkes úri hölgyek és leá­nyok vállalták a gyűjtés munkáját s mondhatni, hogy fáradságukat szép siker koronázta. Ugyanis az albizottság által felbontott gyűjtő-perselyek tartalmának megszámlálása után inegállapittatott; hogy Szobráncon és a szobránci fürdőben 383 K 19 f. gyűlt össze, mely összeg teljes egészében felküldetett Budapestre, a Vörös Kereszt igazgató­ságához. A szobránci járásban az Ungmegyei Vörös-Kereszt Fiókegylet javára indított gyűjtés is szép eredményekre vezetett. — Nyugdíjazás. Luksz Emil, mérnök, vármegyei központi irodasegédtiszt egészségi okokból nyugdíjazását kérte. — Gyászhir. Sieher István nyug. m. kir. csendőrfőhadnagy, később a Bantlin-gyárak tiszt­viselője, f. hó 6-án, életének hetvenharmadik évé­ben Ungváron meghalt. A jókedély’ü, rokonszen­ves öreg úr általános szeretetnek örvendett. Temetése f. hó 8-án d. u. ment végbe katonai pompával. Özvegye, unokahugai és sógora : Szent- iványi Mihály nyug. m. á. v. főfelügyelő gyászolják. Geötz Helén m. kir. postamesternő, munkás életének hatvanötödik évében jun. 27 én Pere- csenyben meghalt. Temetése nagy részvét mellett ment végbe. — Névmagyarosítás. Kiskorú Friedrpann Mór, Izabella és Dezső ungvári lakosok „Fodor“-ra magyarosították nevüket. — Adomány. Kottán Györgynó. Sátoralja­újhelyről 5 K-t küldött szerkesztőségünkhöz az ungvári siketnéma-intézet javára. Rendeltetési he­lyére juttattuk. A Bantlin-féle vegyigyárak r.-t. Perecseny Igazgatósága, Felügyelő­bizottsága és Tisztikara szomorodott szívvel jelenti sok évi érdemdús hiva­talnokának SIEBER ISTVÁN úrnak a sóháti erdőüzem nyugdíjazott vezetőjének elhunytát. Az elhunyt sok évi szorgalmas, lelkiismeretes és odaadó munkája örök emlékezetben marad és őt tiszteletteljes emlékezetben tartjuk. BÉKE PORAIRA! — A pálóci Mathuzsálem. A múlt hó 29-én halt meg Pálócon Moskovics Herskó 101 éves korában, kinek jelenleg 14 élő gyermeke, 50 unokája és 67 dédunokája van. A nagy időket látott embernek 1849-ben a mai állapotokhoz hasonló esete volt az oroszokkal. A muszkák ugyanis elhajtották 76 drb. ökrét, amelyért semmi kárpótlást nem fizettek. Hogy az elhaltnak testi és szellemi frissesége még a legutóbbi években is mennyire megvolt, bizonyítja, hogy négy év előtt még nősülési szándékai voltak és leányt akart feleségül venni, melyben azonban hozzá­tartozói megakadályozták. Két házasságából 17 gyermeke lett, ezekből 14 ól; a legidősebb Mos­kovics József ungvári lakos terménykereskedő, kinek magának is már 20 unokája van. Érdekes, hogy a pálóci izr. templomban lévő imaszókét legkisebb fia unokájának hagyta azzal a meg­hagyással, hogy az imaszók a fiú nagykorúságáig bórbeadassók és évi haszonbérén a fiú részére sorsjegy vásároltassák. E sorsjegy pedig a pálóci izr. hitközségnek bemutatandó legyen. — Koszorumegváltás. Dr. Gál Lajos fő­orvos temetése alkalmából koszorumegváltás cí­mén dr. Kemény 10 K, dr. Béla H., Petriczkó, Petrovszky, dr. Róth, Burger 5—5 K, Ehren­feld, Viszokay, Hannel 4—4 K, dr. Deszimiro- vics 3 K, Jett, Weisz S., dr. Szilágyi, Kolber Gerstl, Helmi, Margócsy, Ganczfried Á., Grünfeld, Fried H., Herskovich P., Weinberger, Glancz, Molnár, Bernstein, Singer, Herskovits S., Klein J., Friedmann. Elefánt, Reichmann, Tárczay, Grün- berger, Paktorovics, Kölcsey, Klein Z., Schwarcz, Burger, Bergida, Krausz, Weisz, Rosenwatter 2—2 K, Fluch, Herskovics J., Herskovics, Fried, Gorek, Weisz K., Berger, Moskovits 1 — 1 K, ösz- szesen 122 K. Ezt az összeget elküldték Az Est szerkesztősége utján a vak katonák részére. TANÜGY. Pályázati hirdetem Az Ungvármegyei Tanító- Otthon Egyesület által fenntartott ungvári tanítói internátus tanulóhelyeire a következő tanévre vonatkozóan pá yázatot hirdetünk. Pályázhatnak tanitógyermekek mellett nem tanítók gyermekei is. Ellátási dij tanitógyermekektől 500, nem tanítók gyermekeitől pedig 600 korona. Az ellátási dijak Budai István egyesületi pénztáros ur kezeihez mindig havi előleges részletekben fizetendők. E mellett — tekintettel az egyre tartó és növekedő drágaságra — köteles lesz még minden felvett tanuló szülője a felügyelő-bizottság legközelebbi ülésén megállapítandó természetbeni hozzájáru­lással is támogatni az internátust. Vegyes szük­ségletek fedezésére minden növendék 10 koronát tartozik fizetni az egyesület pénztárába. A jó magaviseletü és szorgalmas, de szegényebb sorsú tanitógyermekek segélyben is részesülhetnek. Akik ez iránt is folyamodnak, kérvényeikhez iskolai bizonyítványaikon kívül vagyontalanságukat iga­zoló helyhatósági bizonyítványt is mellékeljenek. Megjegyzem azonban, hogy az alapszabályoknak erre vonatkozó rendelkezése szerint segélyben csak azoknak a tanítóknak a gyermekei részesül­hetnek akik már legalább is öt éve rendes tagjai az egyesületnek s részesjegyük értékét, valamint esedékes tagsági dijaikat teljesen kiegyenlítették, ami a kérvényhez melléklendő nyugtával igazo­landó. A pályázati kérvények alulírott egyesületi elnökeimére küldendők. Pályázati határidő jul. 28. Ungvár, 1916. jul. 7. Takács László, elnök. IRODALOM. I PRO PATRIA! Szerednye és Vidéke Takarék- ||g pénztár igazgatósága és felügyelő- bizottsága fájdalommal jelenti, hogy ||| ügyvezető főkönyvelője HAMVASSY TIHAMÉR úr § honvéd népfölkelő főhadnagy ki a háború kezdete óta szakadatlanul lg a harctéren volt, 1916. évi junius hó jgi 18-án az északi harctéren golyótól szi­vén találva, hősi halált halt. Emlékét kegyelettel fogjuk megőrizni! Mindazoknak, akik felejthetetlen fiunk: dr. Gál Lajos elhunyta alkalmá­val részvétükkel szívesek voltak fel­ig keresni és fájdalmunkat egyhiteni, fo­gadják ezúton hálás köszönetünket. . • ■I Glück Miksa A Gyöngyösy Irodalmi Társaság Évkönyvéről. Az Egyetemes Philogiai Közlöny, ez az elő­kelő folyóirat a Gyöngyösy Irodalmi Társaság III. Évkönyvéről a következő ismertetést közli: A világháború borzalmai közepette, melyek­ből Ung vármegye is tudvalévőén külön is kivette részét, mintha csak tüntetőén akarná megmutatni, hogy a kuruc idők megszentelte kultúráját az át­szenvedett orosz invázió még csak nem is érint­hette, szokott pontosságával, harmadizben jelenik meg az északkeleti vármegyék eleven életet élő irodalmi körének, a Gyöngyösy-Társaságnak év­könyve, mely az utolsó három esztendő tevékeny­ségéről számol be. Van is miről szólnia. Maga elé tűzött feladatait e három évben is minden tekin­tetben méltó módon oldotta meg. Nemcsak a vidéki irodalmi társaságok közül válik ki mindig céltudatos munkájával, a helyi vonatkozású iro­dalom kutatásával és istápolásával, nemcsak szá- montartja Ung vármegye kiváló szülötteinek alko­tásait, hanem a mód, amellyel ezt teszi, irók és munkák megválogatása is dicséretére válik és hozzátehetni, hogy évkönyveinek egymásutánja is haladásra vall. A most megjelent, szépen kiállított évkönyvet történeti és alkalmi müveken kívül versek, novel­lák és egy művészet-történeti irányú dolgozat (Szamovolszky Ödönről) tarkítják; de az irodalom- történetet is hat dolgozat képviseli. Négy szoro­sabban véve is ungi vonatkozású, kettő általáno­sabb érdekű — csak szerzőjénél fogva az. Az egyik Berzeviczy István munkája („Nemzeti egyé­niség az irodalomban"), rövid lélegzetű, de igen tartalmas felolvasás, mely az irodalomnak uj meg határozását adva, a kozmopolita és a nemzeti irányzat kiegyenlítését abban látja, hogy az emberi nem nagy érzéseit örökítve meg, abban is érez­hető legyen a magyar géniusz: adja a költői mű az egyetemes nagy érzések magyar'felfogását. A másik, dr. Mauks Ernő „Irodalmi thémákról és irányzatokról“ szóló dolgozata itt-ott kissé fellen- gőssé váló csevegés, vázlatokat ad, melyek nézete szerint feldolgozásra várnak, s a neoromanticiz- must vizsgálja. A négy ungi tárgyú dolgozatból Császár Elemér nagybecsű értekezése „Bírd Miklós lírá­járól“ már a Budapesti Szemlében napvilágot látott; ám csak helyeselhető, hogy megállapításait a Társaság Bárd vármegyéjében is népszerűvé óhajtja tenni; hasonló elv vezérelhette a kötet szerkesztőjét jtazuch Edé-nek „Dayka Gábor ung­vári tanársága" c., a költő élete utolsó évére fényt derítő, értékes adatainak — mik az Irodalomtör­ténetben jelentek meg — uj lenyomatásával. Minay Lajos, Erdélyi János életrajzírója „Erdélyi János első szerelme" c. kis részletet közöl Ung várme­gye nagy szülöttének életéből. S utolsónak említ­jük azt a dolgozatot, mely a kötetet megnyitja: Gyöngyösy Lászlónak „Az Andrássyak és öyön- g.yösy István“ c. értekezését. Színes rajza az annak a kapcsolatnak, mely a poétát az Andrássyakhoz, jelesül Miklóshoz és Péterhez fűzi. Különösen érdekes a Gyöngyösy házasságáról szóló részlet, aminthogy az egész rajz nem annyira uj adatok feltárására, mint inkább népszerű és vonzó elő­adásra törekszik A kötetet a Társaság belső ügyei­ről és szerepléséről beszámoló adatok egészítik ki. (Temesvár.) Gálos Rezső. A kiadásért felel s: BÁN0CZY BÉLA. Hirdetmény. Ezennel közhírré teszem, hogy a m. kir. honvédelmi minisztérium f. évf junius hó 16-án kelt 11057. ein. 20. b. 1916. számú rendele­tével a hadi célokra igénybevettnek kijelentett háztartási fémek beszolgáltatását elrendelte. Be kell szolgáltatni az összes vörös-* réz, sárgaréz, nikkel, tombak és bronz házi edényeket és fölszerelési tárgyakat. Ilye­nek: főzőedények, főző, befőző és fagylalt készítő üstök, fazekak, lábasok, serpenyők, kannák, sütőformák, hiitők, tálak, tálcák, gyertyatartók, levesestálak, sziták, mártás- csészék, főzelékestálak, mozsarak, mozsár­törők, habüstök, vasalók, mosó, gyümölcs- befőző és lekvár-üstök, parázstartók, kályha-előtétek, fél kilogrammos és ennél nehezebb sulyok, vízmelegítők, víztartók, fürdőkádak. Ezen most leirt tárgyakat tulajdonosai mind tartoznak azonnal beszolgáltatni a város fém­átvételi bizottságának, amint a beszolgáltatás ideje, helye közhírré tétetik. Azon iparüzők és kereskedők, akik a fent felsorolt tárgyakat előállítják, vagy azokkal ke­reskednek, ily tárgyaikból álló készletüknek csupán egyharmad részét kötelesek beszolgáltatni. A beszolgáltatandó tárgyakat tulajdonosaik tartoznak a nevüket és lakásukat feltüntető, tartósan felerősített címkékkel ellátni s maguk vagy megbízottjuk utján a fémátvételi bizott­ságnak átadni. A beszolgáltatási idejét és helyét a fémátvételi bizottságnak annak idején közhírré fogja tenni. A fémátvételi bizottság által közzé­teendő időpontig mindenkinek módjában van fent leirt fémtárgyait a fémbeváltó- nál hatóságilag megállapított áron kész- pénzfizetés ellenében szabadkézből bevál­tani, eladni, mig azontúl alacsonyabb ára­kon nem készpénzfizetés, hanem utalvány ellenében lesz kénytelen azokat a had­sereg rendelkezésére bocsájtani. Városunkban fémbevásárlással a fém- központ megbízásából Horovitz Ede fog­lalkozik. Mindenkinek érdeke, hogy háztartási tár­gyait a fémbeváltó helyen a rendelkezésre álló néhány hét alatt önkéntesen beszolgáltassa és azok pótlásáról idejekorán gondoskodjék, te­kintve, hogy a rekvirálás kezdete julius hó 18-ika utáni időben fog kezdődni. A szabad­kézi eladás annak idején a fémátvételi bizott­ság előtt igazolandó. Aki az igénybe vett cikkeket be nem szol­gáltatja, élt tkolja, kihágást követ el és az 1914. évi 50. t.-c. 17. §-a értelmében két hónapig terjedhető elzárással és hatszáz koronáig terjed­hető pénzbüntetéssel büntetendő. Ungvár, 1916. évi julius hó 8-án. Berzeviczy István s. k. polgármester.

Next

/
Oldalképek
Tartalom