Ung, 1916. július-december (54. évfolyam, 27-53. szám)
1916-08-06 / 32. szám
2 (32. szám.) U N G 1916. augusztus 6. szövegi, hanem dallambeli részére is. Az ilyen természetű darabokat azonban úgy a külföldi, mint belföldi ruthén gyűjtők szándékosan mellőzték — a maguk nemzeti irodalmi szempontjuk miatt, és kihagyta tudatosan őket Fincicky is, mint előszavában Írja, a tisztán esztétikai, költői zsinór- mérték okán. Azonban még igy, tiszta szépirodalmi szempontból is igen fájlalható, hogy a Rákócziról, Kossuthról szóló dalokból, amelyek pedig az ő ifjúsága korában még ismertebbek lehettek, mint mai töredékeik, gyűjteményébe egyetlen egyet se vett föl. Pedig erre igen jó példát nyújtott a Fincickyt különben egyenest erre a munkára ösztönző Szeberónyi-fóle tót gyűjtés, amelynek 37—41. számai egyenest kurucdalok. Fincickynek második, néprajzi vonatkozású dolgozata az Osztrák-Magyar Monarchin Írásban és képben c. gyűjtemény XVIII. kötetében jelent meg. Ebben szülőföldjét, Ung varmegyét Írja le az éles megfigyelő szemléltető erejével és a jeles népleiró kifejező készségével. Ezeket az irói tulajdonságokat benne még a jó öreg Szvorényi József egri igazgató fejlesztette ki, valamint nem kisebb ember, mint Arany János, akivel személyes érintkezésben állott. Hagyatékában három vaskos csomagnyi írást találtam, közöttük az irodalom jeleseivel váltott levelezést, kiadatlan fordításokat oroszból, orosz irodalomtörténeti értekezéseket, valamint egy Gábor Áron c. hat énekes, 1862-ben irt, még kiadatlan költői elbeszélést. Igen óhajtandó volna, ha mindezeknek egyrésze a Magyar Nemzeti Muzeum birtokába kerülne, másik részét pedig az ungvári Gyöngyösy Irodalmi Társaság adhatná ki. Az Ung 1912. évi, Ötven év cimü, jubiláris számában igen érdekes irodalmi visszaemlékezései olvashatók. Harmadik munkája, magyar orosz népmesék ^hatalmas gyűjteménye, a legközelebbről érdekli a folklórét. 1910-ben szedegetett össze ifjúkori Írásaiból 40 népmesét, amelyeknek magyar fordítását kiadás végett felajánlotta a Kisfaludy-Társa- ságnak. E társaság Berze Nagy Jánossal tudományos összehasonlító jegyzeteket készíttetett a kötethez, amely a kiadók tartózkodó magatartása miatt eddig még meg nem jelenhetett. Más vidékek mint a miénk. Buziásfürdő, aug. 1. Ha Proctor hírneves művében: „Más világok, mint a miénk“ oly égi testekről Írhatott, amelyeket nem látott: akkor szabad nekem Írni olyanokról, amiket láttam. Bizony nagy aggodalmak között ültem a vonatra, mert azzal ijesztettek, hogy 3 napnál hamarább nem érem el Buziást. És csodák csodája, a nyomorúságos közlekedési viszonyok mellett, amidőn az ember Csapon, hogy üngvárra jöhessen, egy napig kell vesztegelnie, az utat, amely 10 km. hiján kerek ötszáz km.-t tesz ki, majdhogy 18 óra alatt meg nem tettem s csak azon múlt, hogy a temesvár—buziási esti vonatot megszüntették s igy csak másnap mehettünk Bu- ziásra. Eközben volt még időnk megtekinteni Debrecent, Temesvárt, sőt még Szajolban is jó ideig kellett várni a gyorsvonatra. E hosszú utón volt bőven alkalmunk megfigyelni az Isten áldását, a közepes bár, de már mindenütt megérett és learatott termést s amint néztük a dús rendeket és kereszteket, önkéntelenül eszünkbe jutottak az Isten áldása mellett az emberiség átkaszerezte csatarendek -és a rengeteg harctéri sírkereszt. íme az áldás és az átok, amelyek egymást lerontják. Az aratási munkát nagyrészt a nők és mintha nem is Magyarországon volnánk — az oroszok végzik. A háborús állapot miatt minden más munka szünetel vagy legalább lassan halad. A kisvárdai gimnázium épülete 2 év óta sztagnál, a debreceni egyetem épülete is nagyon lassan bontakozik ki szerény méreteiben a Nagyerdő nagy arányaihoz mérve. Temesvár nagy város, de nem annyira nagy épületeivel, mint inkább nagy köztereivel, melyek nagy része — ez is a háború követelte takarékosság jele s bölcs intézkedés — tengerivel van beültetve. Örvendetes és városunkra nézve hízelgő, hogy e messze és nagy városban Marki (ezelőtt Meisels) mérnök földinknek szépen virágzó gyára van, amely eleinte gazdaságunkat a patkógyártással, jelenleg a háború szükségletét srapnell-hüvely készítésével szolgálja. A termés, amit utunkban a beláthatatlan síkságon tapasztaltuk, csak közepes, a kapás növények a nagy és tartós szárazság folytán sokat szenvedtek és igy a burgonya, valamint a tengeri is nagyon gyenge termést fog adni. A velünk száguldó vihar óta az eső gyakoribb, de ez sem fog már az állapoton változtatni, csak a betakarítási munkát késlelteti. Gyümölcs az egész vonalon alig volt. Kajszin-barack darabját Debrecenben 10 fillérért kínálták. Kiváncsi voltam Buziásra annál is inkább, mert Temesváron túl (Buziás 37 km.-nyire van Temesvártól, de légvonalban közelebb) a nagy alföldi róna még mitsem engedett tény őrsi kságá- ból. Közvetlenül az állomásnál látni csak a majdnem párhuzamosan felfutó és lassan emelkedő dombokat, amelyek a szilasi dombvidéken érik el legnagyobb magasságukat, amely a németi vagy a négy farki dombnál alig valamivel nagyobb. A községbe vezető utón alig látni valamit a fürdőből, sőt a benyomás sem valami kellemes. A község ugyanis a fürdő-teleptől jobbfa emelkedő dombokon, a fürdő pedig balra élősövónnyel elzárt terjedelmes parkban fekszik s csak az egyik végén, mint egy kenyérpúp, van az úgynevezett Erzsébet-domb. Buziás talaja fekete agyagmálladék, s igy a szilasi dombvidék kőzete fekete pala, az alja bizonyára kőszén, amelyből szénsavas, vasas, sós petroleumizü- és szinü források fakadnak. A talaj elég kötött, zsíros; a nagy meleg-és szárazságtól azonban megreped (a dombokon tenyérnyi repedések vannak, az árkokban pedig bugyog és szortyog az ásványvíz) olyannyira, hogy a repedés még az épületekre is kihat. Erdőt csak a szilasi dombvidéken és délkeletről látni, az egész környék mezőség, de a park, amely fekvésénél fogva Szobránc-fürdőre emlékezti t, csakhogy ennél jóval nagyobb, mesés. Az ősi tölgy, nyárfa, hárs és kőrisfa mellett van gyönyörű fenyőültetvény, amelyben majdnem valamennyi fenyőfaj van képviselve, thuják, cyprusfák, pálmák, rózsák, szőnyegek, födött és nyitott sétányok, három (Szt.-Antal, József és Mihály) forrás, Phönix-, Acél-, Szt.-An- talfürdő, uszoda", hideg-gyógyviz és Zander-intézet, tágas gyógyterem, tenniszpályák, jó zenekar, amely naponkint háromszor játszik, több szálló, gyógyterem, vendéglő. A mai drága időben a szállás aránylag még a legolcsóbb. Az úgynevezett Központi-szálló és 3 villa az igazgatóságé, de ezenkívül köröskörül valamennyi ház és villa úgy van berendezve, hogy minden házban van vendégszoba (a hirdetmény állandóan lóg a falon). Nyitott, zsalus ablakok és terített asztal jelzi a vendégszobát, átlagos ár 2—6 K. A koszt étlap szerint, Orvos van legalább tiz. A község nagy gondot fordít a külső csinre, a ház majdnem mind hornyolt zseréppel van fedve és kifestve, a járók még a dombokon is kitéglázva. 4 temploma közül a róm. kath. a legcsinosabb. Lakói németek, szerbek, románok. Az istentisztelet felváltva magyar és német. Országos vásárja festői képet mutatott, rengeteg jószág, de drága. A fürdő régebben a magyar tanulmányi alapé volt (azért van itt még most is alapítványi keze- lőség), de csak Treíort közoktatási miniszterünk idejében kezdett emelkedni, aki sokat építtetett itt, amiért is szobrot emeltek neki s egy utcát nevéről neveztek el. A tanulmányi alaptól későbben megvette Muschong Jakab, aki nagy és célszerű befektetései által a fürdőt a mai kor igényeinek megfelelően berendezte és felvirágoztatta. Űj fürdőépületet (Phönix) emelt és hideg gyógyvíz-intézetet rendezett be, ezen kívül élelmes gyakorlati érzékénél fogva új forráskutakat furatott, ezekből a szénsavat felfogva részint kitűnő Phönix szénsavas ivóvizet gyárt, részint a szénsavat cseppfolyósítva nagy vaspalackokban hozza forgalomba. Ezen kívül van villamos telepe, jég- és Lúgoson nagy téglagyára, mely az építkezéshez és a járó- készitéshez szükséges téglát szállítja. A fürdőközönség háromnegyed része nők- és gyermekekből áll s mint mindenütt, itt is az elemi iskola csinos épületében lábadozó sebesültek vannak. A vendégek száma meghaladja az ezret; vannak itt az ország minden részéből, de leginkább a Bánságból. A hatás nem mindenkire nézve egyforma. Még az orvosok jóindulatú tanácsa sem segít. Azt mondják ugyanis: hagyja otthon minden gondját és menjen valami fürdőbe. Hogy a manóba! A szomszéd asztalnál ül egy éltesebb néni, aki elhozta ide még — a macskáját is. Mn. VÁROSI ÜGYEK. Közgyűlés. — Aug. 4. — Hol vásárolhatunk gabonát? — Városi mozi. — A felső kereskedelmi iskola költségvetése. — Egy szabályrendelet életbeléptetése. Miként a fenti négy alcím is mutatja, elég fontos és közérdekű ügyekkel foglalkozott a város képviselőtestülete az elmúlt pénteken, amikor Berzeviczy István polgármester elnöklete alatt szép számban jelentek meg az itthon levő tagok. Mint rendesen, most is elnöki előterjesztésekkel kezdődött a közgyűlés, amikor is bejelentette a polgármester, és a képviselőtestület helyesléssel vette tudomásul, hogy a tanács a törvény- hatóság utján felterjesztést intézett a kormányhoz, hogy a debrecen—nyiregyháza—csapi vasútvonal második sínpárjának tervbe vett kiépítése Ung- vár—Nagyberezna—Sianki felé nyerjen folytatást. Tudomásul vették továbbá, hogy a városi mérnök betegsége miatt az 1917. évi költségelőirányzathoz szükséges mérnöki adatok még nem állanak rendelkezésre, s igy a költségelőirányzat csakis 5—6 heti késedelemmel fog elkészülhetni. Blanár Ödön képv. tag kérdésére kijelentette a polgármester, hogy a város közönsége engedélyt nyert arra, hogy az 1916—1917. évi lisztszükségletének biztosítása céljából szükséges ga- bonanemüt Ungvár városán kívül még az ungvári, kaposi és szobránci járás községeiben is beszerezhesse. A rendes tárgyakra kerülvén a sor, két ki sebb ügy elintézése után következett a városi mozira vonatkozó javaslat. A polgármester előterjesztésére úgy a tanács, mint a pénzügyi bizottság elfogadásra ajánlották, hogy a városi színház a város házi kezelésében mozi-előadásokra átalakíttassák, illetve a szükséges gépekkel stbbi felszereltessék, esetleg pedig a polgármester által bérlet utján értékesíttessék. Gaar Iván és dr. Reisman Henrik a kizárólag bérlet utján való értékesítés mellett szólaltak fel, mig Komjáthy Gábor és Blanár Ödön a javaslat elfogadását ajánlották, ami nagy többséggel meg is történt. A íelső kereskedelmi iskola 1916—1917. évi költségvetésének tárgyalása folyamán megállapítást nyert, hogy az iskola tanszemélyzetének fél- fizetését a miniszter nem fedezi, s hogy igy az iskola céljaira mintegy 5000 K-t kell a városi pótadóból fedezni. Egyebekben a költségvetést elfogadták, s az iskola felszereléséhez szükséges mintegy 18000 K-nak kölcsön utján való fedezését engedélyezték. Tudomásul vették, hogy a közvágóhídon a villamos világítást 485 K költséggel bevezették. Valamint tudomásul vették a városi orvosnak az 1915. évi közegószsógi állapotról szóló jelentését. Amennyiben Blanár Ödön felebbezóse folytán a törvényhatósági bizottság kimondotta, hogy az ingatlannal nem biró pénzintézetek nem lehetnek tagjai a virilis-testületnek, — a képviselőtestület e határozat ellen a közigazgatási bíróságnál panasszal fog élni. Jutkovics Hermáimé boltbór leengedési kérelmének nem tettek eleget. Ugyanigy jártak azok a renitens városi becsüsök is, akik a város által természetben nyújtott egyenruha hordásától irtózva, azokat eladták, s most legalább a lábbeli árának kiutalását kérték. A jogügyi bizottságba tagul dr. Guttmann Sándort választották be. Erősen megfogyatkozott érdeklődés mellett (alig voltak a hivatalból szavazókkal együtt 12-en) került sorra a bordélyházi szabályrendelet életbeléptetése tárgyában tett előterjesztés. A tanács és a pénzügyi bizottság javaslatával szemben Gaar Iván a szabályrendelet életbeléptetésének elhalasztását kérte, mert most a városi rendőrség vezető nélkül van, s igy ily fontos, s erős tapintatosságot kívánó, s még sokak magánéletébe is belenyúló szabályrendelet életbeléptetése vezető nélküli rendőrségre nem bizható. Blanár Ödön is az elhalasztás mellett szólt, de a többség az életbeléptetést elhatározta, amely határozat ellen Gaar felebbezóst jelentett be. Néhány illetőségi ügy elintézésével ért véget az ülés. HÍREK. Tájékoztató. A Tál saskör (Kaszinó) könyvtára Zárva VaD. A Kareskedelmi Csarnok könyvtára nyitva van szerdán d. u 6—7. és vasárnap d. e. 11—12 óráig. a ív Alkönyvtár nyitva van minden vasárnap délelőtt 11—121', óráig. A magyarországi munkások rokkant- és zyugdij-egylétébe minden hónap 1-sö és 3-ik vasárnapján délelőtt 10—12-ig van befizetés és beiratás az ipartestület helyiségében. Az ungvári kadét. Irta Burger. Jaslowiec tornyán a harangok simák, Jasloweci dombon vérvirágok nyilnak. — Fejsebébe holtan hanyatlott a porba, Az ungvári ezred egy gyerekkadétja! — All a ravatal már udvarház közepén, Bajtársak környezik — s mind, akik ismerték. Koporsó fejénél két egyháznak papja Helyért imádkozik — fel a mennyországba. Pereg a dob hangja, megindul a menet . . . Temető lankáján, fehér nyírfa mellett Hangzik a vezényszó: „Tisztelegj,“ —majd „Tüzelj!“ S hullnak a göröngyök tompa dübörgéssel. Jaslowiec tornyán a harangok sírnak, Jasloweci dombon vérvirágok nyilnak. Nyirfatörzsbe vésve: — fájó, büszke emlék, — „Itt halt hazájáért egy ungvári kadét!“ Novosiolka, 1916. jan. 20. Apróságok. Galambok . . . Könny gördül szemeimbe, ha meglátom galambdúcomat. . . Csak néhány galamb turbékol benne: egy rabás, egy fehér, egy fekete, és egy szines-szintelen. A legutóbbit szeretem a legjobban, mert szimbolizálja életemet. De szeretem mindegyiket — hisz egy nagy nagy históriai emlék fűződik hozzájuk, s mi a história? idők története . . . A hegyekben dörgött az ágyú, ropogott a gépfegyver s az én falumból menekültek az emberek. Lelkem akkori vibráló reszketegségére még most is rossz rágondolnom — és elmentem én is s ittmaradtak galambjaim. Egyedül egy nagy udvarban. És mikor háromheti távoliét után visszajöttem: ők életben voltak — vig turbé- koiással fogadtak a verandán. Mivel táplálkoztak a hosszú idő alatt? . . . Mihez fogtak? . . . Úgy szerettem volna tőlök megkérdezni — s szeretném még most is . . . És elgondolom: mennyi mindent tudnának beszélni a vadludak, a madarak, a pillék — mily csodameséket, mily rejtelmeket tudna elmondani a szikláról-sziklára
