Ung, 1916. január-június (54. évfolyam, 1-26. szám)
1916-02-06 / 6. szám
2 (6. szám.) U N G 1916. február 6. annyi szelvényt engedjen levágatni, amennyi kenyeret vagy lisztet tényleg megvásárolt Panasz esetében mindenki forduljon a rendőrkapitányi hivatalhoz. Szabad a vásár. A közönség nagy része abban a véleményben van, hogy lisztet csakis azon üzletből szerezhet be, ahol törzslapját kiállították. E vélemény téves, mert a liszt megfelelő utalvány ellenében bármely hatósági liszteladással foglalkozó üzletből beszerezhető, az elárusító pedig — ha készlete van — kiadni köteles. A rokkant katonák elhelyezése. A rokkant katonák állások betöltésénél, valamint a munkaalkalmak szerzésénél előnyben részesitendők. Ezt mondja ki a belügyminiszter a törvényhatóságok első tisztviselőihez intézett körrendeletében. E körrendelet a következőket mondja: A rokkant katonákat gondozó szervezetről 1915. szeptember hó 4-én kiadott 3301/1915. sz. m. kir. mi- nisterelnöki rendelet 3. §-a egyebek között a rokkantak munkájának közvetítését is a m. kir. Rokkantügyi Hivatal (Budapest, Országház) feladatává teszi. E hivatalt a rokkantak munkájának közvetítésében az az elv vezeti, hogy lehetőleg minden rokkant katona abban a munkakörben nyerjen elhelyezést, amely megfelel a háború előtti polgári foglalkozásának. Ha a rokkant katonákat a régi foglalkozás folytatásában a rokkantságuk akadályozza, a hivatal oktató intézményében oly uj foglalkozási ágban nyernek kiképzést, amelyet rokkantságuk mellett is folytathatnak. Ezek részére a hivatal ebben az uj munkakörben közvetít állást. Lesznek azonban olyan katonák is, akik rokkantságuk folytán minden mezőgazdasági, ipari vagy különösb szellemi foglalkozásra alkalmatlanok. Ezeket kellene szolgai, felügyelői és más hasonló állásokra elhelyezni. A rokkant katonák mind e három csoportjának megfelelő állások, illetőleg munkaalkalmak nyílhatnak az Alispán alá tartozó hivatalokban, intézetekben, intézményekben (gazdaságokban, üzemekben, vállalatokban) is. Felhívja ennélfogva az Alispánt, legyen különös figyelemmel arra, hogy a vezetése alatt álló hivatalokban, intézetekben, intézményekben, gazdaságok-, üzemek- és vállalatokban állások betöltésénél illetőleg megfelelő munkaalkalmakkor egyenlő előfeltételek mellett egyéb jelentkezővel szemben a rokkant katonák elsőbbségben részesüljenek. Egyben felhívja, hogy a betöltésre váró állásokat és munka- alkalmakat a m. kir. Rokkantügyi Hivatalnak (Budapest, Országház) minden esetben jelentse be. A rokkant katonák részére való .állások, illetőleg munkaalkalmaknak bejelentésénél a következő adatokat kell a m. kir. Rokkantügyi Hivatallal közölni: 1 Hivatal, intézet, üzem stb. pontos cime; 2. Az állás és az abban végzendő teendők pontos megjelölése; 3. Az alkalmazandó katona mily rokkantságu lehet; 4. Az állás, illetőleg munkaalkalom mily iskolai előképzettséghez van kötve; 5. Az alkalmazandó családi állapota; 6. Fizetési feltételek és egyéb javadalmazás (cseléd, lakás, ellátás stb.); 7. Az állás nyugdíjra vagy végkielégítésre jogosit-e? 8. A rokkant katona alkalmaztatása céljából hol és kinél jelentkezzék? 9. Ha a bejelentés idején megfelelő rokkant katona nem jelentkezett, meddig lehet várni az állás betöltésével? — illetőleg a munka- alkalom igénybevételével? A bejelentések figyelembe vételével a közölt állásokra és munkaalkalmakra rokkant katonát a hivatal javaslatoz és az esetben, ha a felajánlott állásra, illetőleg munkaalkalomra megfelelő rokkant katona kellő időben nem jelentkeznék, erről a körülményről a hivatal a bejelentő hatóságot idejében értesíti, hogy az állás, illetőleg munkaalkalom késedelem nélkül más egyénnel betölthető legyen. Nem kétlem, — írja a miniszter — átérzi Alispán Ur, mivel tartozik azoknak a rokkant katonáknak, akiknek keresetképessége a haza hős védelmében csökkent, és nem kétlem, mindent elkövet, hogy e rokkant katonák megfelelő életálláshoz jussanak. Végül figyelmeztet arra is, hogy ez a rendelete nem érinti a kiszolgált altisztek részére az 1873: II. t.-c -ben biztosított jogokat. Kárpáti sírok. ii. Nézzük tovább a hősök sírjait: Kiesvölgy községben és határában ezek az ismert sírok vannak: Zimon Miklós (68. gy. e.), Mészáros Miklós (68. gy. e.), Tóth Mihály (15. tüzérezred), Galenel (68. gy. e.), Lőbl Lipót, Muhi Sándor (6. honv. gy. e.), Madro János (72. gy. e.), Takács József, Zombori Sándor, Vörös Albert, Kovács József, Findra Lipót, Pádár István, dr. dementis Viktor t. hadn. (31. honv. gy. e.), Vel- tin Ferenc, Pintér Ferenc (24. honv. gy. e.), Varga Sándor, Kerekes Pál, Likár Mihály, Gömört György, (30 gy. e.), Panesics Márton, Haidzsán János, Dinka Mihály, Müller Fülöp, Nuber Albert, Oroszi István, Gara András (30. honv. gy. e.), Száríts Mátyás, Sanyi Sándor, Mikus Pál, H. Tóth Ferenc, Stadler Ferenc (6. honv. gy. e.), Thihi András, Hajnal József, Bogdán György, Pap Imre (24. honv. gy. e.), Karincz Ferenc, Neumann Sándor, Vitéz Mihály, Rehn Sándor hős ezredparancsnok, Koller Aurél hős alezredes, zászlóaljparancsnok, Cseri Mihály, Pereczes József (19. gy. e.), Beke Sándor (68. gy. e.), Bueric János (37. gy. e.), Kutszin Mihály, Pál Sándor (68. gy. e), Salacz István (30. honv. gy. e.), Jazni Mihály. Több síron csak ennyi a szomorú emlékeztető : 1 magyar hős, 2 magyar hős, egyiken: 26 hős. A hegyeken még van kb. 120 sir, melyekben vegyesen magyar és orosz katonák pihennek. A sírokon van kereszt, de felirat nincs rajtuk. Patakóíalu község az oroszok negyedik betörését érezte meg. Az ott nyugvó hőseink ezen idő alatt (Í915. IV. 6.—V 8.) haltak még hazájukért: Gehér Ignác, Duorki János, Beilek F., Vadász Kazelka Pál, Tuigli József, Szepesi János és Nan- nak János (közös sírban). A határban még van 50 sir, meg vannak ugyan kereszttel jelölve, de felirat nélkül. Ezen sírokban magyar és orosz hősök nyugosznak. Patakujíalu határában van 5 sir, kettőben 2—2, háromban 1—1 magyar hős nyugszik. Ennyit mond a felirat A hegyekben 45 sírban vegyesen orosz és magyar katonákat temettek el. A sírokon felirat nélküli keresztek állanak. Fenyvesvölgy határában ezek a sírok vannak: Becker István főhadnagy, Fusl Neuser, IzÍ anarski Károly, Stana Illés, Tar Antal, Lovas ános, Szabó Imre, Fähnr. Josef Nebehostlni, Kovács József, Riegel Vilmos 68. gy. e. hadnagy, Balog Sándor, Kopil Ferenc, Badai József (44. gy. e.), Fábián László (24. honv. gy. e.), Poma- házi Ludvig, Josef Lis, Kis Ernő. Közös sirban: Horváth Péter, Halmágyi Péter, Molnár János és Szakács János. Ezeken kívül még 210 hősnek kereszttel ellátott sírja a temetőben és a határban szanaszét. A malomréti vasúti megállóhely közelében: Kis György (68. gy. e.), Kamaidi István (68. gy. e.), Molnár Lajos (19 gy. e.), Glauber Izsó hadnagy (8. népf. e.), Sztankovics Szilárd hadnagy (8. népf. e.), Hollender István százados (68. gy. e.). Egy sirban négy hősünk nyugszik. Ligetes községben és határában több ismeretlen hős nyugszik, köztük orosz is. Mindjárt a déli Ung-hidtól 300 lépésnyire az országút mentén egy orosz tiszt van eltemetve. Nagy keresztje van faragatlan bükkfából. A 25. sz. őrháztól Ligetestől délkeletre 500 lépésnyire Steininger 21 vadászzászlóaljbeli katona nyugszik. Hajasdon számtalan sir fedi hőseink tetemét. Sok ismeretlen. A templom mellett külön helyen volt Csermák ezredes sírja és mellette Huiman főhadnagyé. 1915. aug. 4 én exhumálták őket. A templom mellettv több sir van: Bocskai János honv., Wagner Antal, Johan Deinhauer (2. népf. ezred), Vozarik János (67. gy. e.), Adorján József (16. honv. gy. e.), Gáspár Márton (19. vadász zászlóalj), Kozma Miklós, Subajto Atanáz, Balázs Péter (22. honv. gy. e.), Balog Viktor. — A Hre- beny hegy tövétől mintegy 100 lépésnyire, az Ung folyótól 25 lépésnyire (a körjegyzőségi épülettel szemben) Lőisey Károly őrnagy, Knopp Imre cs. és kir. őruagy, Basovic Nikola. — A 31. sz. őrháznál levő közös temetőben: Duka György, Frelicser Károly, Staril Vojcsuk, Svara János (24. honv. gy. e.), Guiman György (23. honv. gy. e.), Dandóczi János (24. honv. gy. e.), Sándor István (7. honv. gy. e.), Frantisek Hezán (25. vadászzászlóalj), Szalontai István (30. honv. gy. e.), Révész Sándor (22. honv. gy. e.), Rosenfeld Márton ; a 79 gy. e. hősei: Valka János, Szőke Ferenc, Kosso István, Gere Sándor, Pekics Gyúró, Schop- per Antal, Sági Béla, Abri Emil és Tibadevics Nikola, Gál Lajos, Bereczky István, Köblő József, Komáromi Hanyik József, Palyi Lajos, Meggyesi Ferenc, Székely András, Rácz Ignác (29. honv. gy. e.), Egyed János, Német László, Oláh Lajos, Simon Mihály, Ticsák Urló, Varga Imre, Horvát Imre (83. gy. e.), Hrenko Petro, Polgár Lajos (19. h. gy. e. zászl.), Marko Petro, ifj. Kovács András, Skot- ton Michael, Veliczki Ferenc, András János, Rotár Vazul, Deák Antal (22. honv. gy. e.), Damjanovics Jávó, Lukács Sándor, Balog István, Geleta Gusztáv, Kárai Mladen, Ivó Stipinovics, Mezei János, Szarka József, Tóth Mihály (68. gy. e.), Bozai László (12. honv. gy. ej, Rausch Mihály (6. honv. gy. e.), Merutz Auguszt (22. honv. gy. e.), Bodon József, Tanczi Ferenc, Runyan Kocian, Kovács Lajos (38. gy. e.), Bogdán Valér (23. honv. gy. e.), Martinák Teofil, Duma János, Nemes Miklós, Pajer József, Topra György, Demeter István (24. honv. gy. e.), Hobjuk Vaszily, Gyurics György, Peresztegi Nagy István, Kovács Simon. — A 33. vasúti őrháznál levő hegy alján Kunjanaza János, (f 1914. évi nov. végén.) VÁROSI ÜGYEK. Közgyűlés. A képviselőtestület e hó 9-én, szerdán, d. u. 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart. A pénzügyi és gazdasági bizottság e hó*^4-ón tartott ülésén látta el javaslatokkal a szerdai közgyűlés napirendjére tűzött ügyeket, melyek során helyeslőleg javasolja tudomásul venni, hogy a tanács néhai Fmcicky Mihály polgármestert a város halottjának tekintette, s igy eltemettetéséről a város költségére gondoskodott. Tudomásul venni javasolja továbbá, hogy az 1500 K-J tevő halálozási negyed már kifizettetett s egyben az elhunyt polgármester 500 K t tevő fizetési előlegét leírni javasolja. Több képviselőtestületi tagnak azon indítványával szemben, hogy az elhunyt polgármester leányának élethossziglani évi 1200 K kegydij szavaztassék meg, azt javasolja, hogy a város nehéz anyagi viszonyaira való tekintettel ez indítványt mellőzze, s a végkielégítést a fenti összegeken felül még 3000 K-ban állapítsa meg. — A polgármesteri teendőknek a háború végéig való ellátásával Fekésházy Miklós főjegyzőt, mig a főjegyzői teendők végzésével dr. Áckerman Fülöp tanácsost javasolja megbízni. — A hadi jótékonycélokra rendezett előadások után járuló szinházbéreket a jótékonycélokra átengedni javasolja. — Koczák Sándor rendőr özvegyének azon kérelmét, hogy a férje által befizetett nyugdíj- hozzájárulás részére visszafizettessék : kivételesen teljesíthetőnek találja. — Javasolja továbbá a természetes jégnek sürgős beszerzését. — Gulácsy Ignác pénztárosnak kiváló szolgálata elismeréséül és különösen az élelmezési pénzeknek kezelése körüli tevékenységéért 600 K jutalmat javasol kiutalni az élelmezési alap feleslegéből. Virilis megbízottak. A képviselőtestületi virilis jog gyakorlására eddig a következők jelentették be megbízottaikat: Ungvári Népbank Árky Ákost, Ungvári Kereskedelmi és Iparbank Tüchler Károlyt, Ungvári Fillérbank dr. Guttman Sándort, Kontilovics Emil Hubay Kálmánt, özv. Sternlicht Cecilia Lendvai Emánuelt, dr. Szentgyörgyi Adolf Hamuth Jánost, özv. Weinberger Zsigmondnó dr. Korláth Györgyöt, dr. Ország Jakab Ligeti Leót. Megbízások. A városi számvevői teendők végzésével Babjak Béla oki. jegyzőt, a központi iktatással Jankovich Ákost bízta meg a tanács. A közkór áz napi ápolási diját az 1916. évre 3 K 22 f-ben állapította meg a belügyminiszter. HÍREK. Tájékoztató. Febr. 9. Városi közgyűlés d. u. 3 órakor. 13—13. Hangverseny a Vörös-Kereszt javára a színházban. 38. Az Ungmegyei Takarékpénztár közgyűlése d. u. 3 órakor. Márc. 38. Az Ungvári Fillérbank közgyűlése d. u. 3 órakor. a Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van minden kedden este tí—7 óráig. A Kereskedelmi Csarnok könyvtára nyitva van szerdán d. u 6—7. és vasárnap d. e. 11—12 óráig. a népkönyvtár nyitva van minden vasárnap délelőtt 11—12‘/2 óráig. A magyarországi munkások rokkant- és ryugdij-egyletébe minden hónap 1-ső ^ és 3-ik vasárnapján délelőtt 10—12-ig van befizetés és beiratás az ipartestület helyiségében. Gyászfüzes erdők. Irta Krüzselyi Erzsiké. Nőnek az erdők, szomorú, néma Gyászfüzes erdők. Szállnak felette sóhajos, könnyes, Fekete felhők S örökké mossák azt a sok új sirt, Gyászfüzes fákat — S a könnyek árja köröskörül nagy Tengerré árad . . . Gyászfüzes erdők, — tele fejfával — Csak nőnek, nőnek! Hány hősi szívre borul a lombjuk Lágy szemfedőnek! Mindenik fája egész világra Ráveti árnyát! — Bolyongnak benne bús anyák, lányok, Özvegyek, árvák . . . Az uj Szfinksz. Rejtély, pedig mosoly sem ül az arcán, — csak gúnykacaj; ezerféle, keserű, — néha bestiális, néna szentimentálisán lágy, — talán sajnáló is, talán zokogó is, — de a látható kőarc ezerféle világításban is csak gúnykacajt áraszt . . . Ezerarcú Mars, — mikor kopik le már végleg kőfátyolod, — mikor látunk meg már meztelenül? . . . Kacagsz, ugy-e kacagsz, keserűen, velőtrázóan . .. Pedig meg fogunk fejteni; minden ravaszságot, számítást, exaltált mámort, butitást, szószegést, nyomort és ezer más kendőző szeredet — amivel maszkírozod ezer- fejű arcodat, le fogjuk rántani rólad; — halomra dőlnek majd a kuliszák és kidobunk minden festéket, — hogy láthassunk szemtől-szembe, ki voltál és mi volt az, amit világrészek felszakitott testén műveltél. De' te csak kacagsz kripták visszhangjával ... Tán azt hiszed, örök a te hatalmad? Nem. Örök csak egy van — s annak nincs szfinksz arca, — orgonák közt kel és csalogánydallal fekszik és nevét hangosan kiáltja a tavaszba ... és úgy hívják, hogy: Szeretet! S a Szeretet a Golgotán is — hüvelyébe parancsolta még a kardot is . . . A szeretet és kultúra vésője már alaktalan kőtömbökből is gondolatot, eszmét formált, — s márványsziklákból Vénuszok keltek életre. Ez a véső megküzdött a természet minden vadságával, ellenállásával és a te fegyvertársaid minden gonoszságával. Halihó! Jártak itt már más Marsok is. S ismered-e a konklúziókat ? A nagy tüzérhadnagy, kit oly sokáig hordoztál a karjaidban, mégis — nem lehet letagadni — azt mondta: „Mindig két hatalom küzdött e földön : a szellem és a kard. S a szellem mindig leküzdte a kardot. ..“ A szellem a kardot.
