Ung, 1915. július-december (53. évfolyam, 27-52. szám)
1915-08-08 / 32. szám
1915. augusztus 8.’ U N G (32. szám) 3 Ősz van Csendes, szomorú a természet. Sejtelmes köd borong mindenütt, haldoklik a virágok nyári pompája, hullatja levelét a kökényszemü kis nefelejts is. — Kék szeme könnyének fátyolén keresztül álmai hőse felé száll a lányka sóhaja, s amint a kisvirág enyészete szeretetre, el nem feledésre int, úgy suttogja ő is elhaló hangon, szomorúan: „Csak az emlékezet és szeretet örök!“ és várja, mindig várja az álmodozó tekintetű kis honvéd-kadétot. . . . Fekete rozsa. — Személyi hir. Papp Antal megyéspüspök f. hó 7-én Budapestre utazott a f. hó 9-én tartandó értekezletre, melynek célja lesz, hogy a g. kath. egyházi könyvek uj kiadása kérdésében határozzon. — Szilágyi S. Aladár felső kereskedelmi iskolai igazgató f. hó 5-én Ungvárra érkezett s megkezdte az iskola szervezési munkálatait. — Tisztelgés a kir. tanfelügyelőnél. Az iparos- és kereskedő-tanonciskola uj felügyelő bizottsága f. hó 1-én mutatkozott be Pap János szakiskolai igazgató és elnök vezetésével Szent- kereszty Tivadar kir. tanfelügyelőnek. Az elnök meleg hangú üdvözlő-beszédben kérte a kir. tan- felügyelő támogatását, amit a tanfelügyelő meg is ígért s jelezte, hogy a két iskolánál reformokra van szükség és azok megvalósítása érdekében nem tekint személyekre, hanem tisztán az ügyre. A kir. tanfelügyelő válaszát helyesléssel vette tudomásul a felügyelő bizottság. — Hédin Sven a magyarokról. Az osztrákmagyar főhadiszállásról hazaérkezett már Stoc- holmba Hédin Sven a hírneves Tibet-kutató, aki városunkban is megfordult f. é. május 2—4 ig. Az otthonában felkereste Leíler Béla nyíregyházai középisk. tanár, aki egy svéd tanárnőt vett el feleségül és most Stocholmban tölti a nyarat Hosszasan elbeszélgetett a tudós expeditorral, aki a többek közt ezeket mondotta el a galíciai harctéren szerzett impresszióiról: — Erős, bátor nép a magyar. A festői öltözetű magyar huszárok között nem egy kellemes órát töltöttem. Voltam néhány napig Szurmay tábornok vendége és mindig örömmel fogok visz- szagondolni arra a szeretetre, amellyel fogadott. Megmutatott nekem mindent és én örömmel láttam a magyar katonák jó hangulatát. Junius 19 én tanúja lehettem annak, amint egy magyar honvédcsapat rohamra indult Lembergtől nyugatra egy magaslaton levő orosz állások ellen. Igazi katonai bravúr volt. Az orosz állás megingott és számos fogoly meg gépfegyver lett a győztesek jutalma. Jártam sok magyar városban és igen kellemes órákat töltöttem Tokajban. Festői szép termékeny vidék a Tisza partja . . . Arra a 'kérdésre, hogy meddig tart a háború, igazán nem tudok felelni. Jöhet olyan váratlan esemény közbe, amely néhány hét alatt befejezheti az egész háborút, de viszont még eltarthat hónapokig is. A hadvezetőségnek számolni kell mindennel és én láttam, hogy a szövetségesek már most készülnek az esetleges téli háborúra. Annyit elárulhatok, hogy hitemben nem csalódtam: a németeket és szövetségeseit nem lehet legyőzni. — Istenitisztelet a trónörököspár emlékezetére. A hercegprímás rendelkezése folytán' ma, vasárnap, az ország összes kath. templomaiban istenitiszteletet tartanak a meggyilkolt trónörököspár emlékére. Ungváron a r. kath. tempómban 1U 10 órakor kezdődik a mise. Az alkalmi sz. beszédet Magyar Bálint s. lelkész mondja. A szent mise után adományokat gyűjtenek a rokkant katonák részére. — Ref. egyházmegyei * választások. Az ungi ref. egyházmegye esperese most bocsátotta ki a szavazást elrendelő körlevelet a megüresedett egyházmegyei világi és egyházi főjegyzői tiszt betöltésére. A világi főjegyzői tisztet Szabó Zoltán tb. főszolgabíró személyével fogják betölteni az egyházak, a lelkészi főjegyzőségre két jelölt van szóban. Az első jelölt Pataki Pál ung- tarnóci lelkész a második dr. Magda Sándor csi- cseri lelkész. Mindkettő erős szellemi erejű és irói készségű papja az egyházmegyének. Dr. Magda a fiatalabb papok közül való s eddig is nem jelentéktelen irodalmi tevékenységet fejtett ki. A szavazatokat aug. 12-re kell az esperesi hivatalhoz beküldeni. — Az elpusztult falvak. A parlament dele- gációs termében f. hó 5-én alakult meg a háborúban íöldult tűzhelyek újra fölépítésének országos bizottsága. Az értekezlet, mely gróf Héderváry Károly elnöklete alatt folyt1 le, megválasztotta a bizottság tisztikarát és az igazgatótanácsot. Az utóbbiba beválasztották Ungmegye részéről gróf Sztáray Gábor főispánt, Lörinczy Jenő alispánt és Rónay Antal országgyűlési képviselőt. Itt említjük meg, hogy Az Est szerkesztősége bejelentette az aug. elseji lapszámban, hogy egy, Uzsok vidéki elpusztított községet fölépittet. Ez a nemes szándék nagy örömet keltett. — Bauman Károly és más fővárosi művészek közreműködésével az Uránia mozgóban tegnap bemutatott mozi-szkeccsek, valamint a magyar és német kabaré a közönség általános tetszésével találkozott. A mai (vasárnapi) előadások elé is nagy érdeklődéssel tekint a közönség, ami tekintve — a közreműködő művészek értékét és a képek jóságát — igen érthető is. — Gyászhir. Szóllósy Gyula ungcsepelyi ref. lelkész hosszas szenvedés után folyó hó 1-én hetvennégyéves korában elhunyt. Temetése 3-án ment végbe a környékbeli lakosok nagy részvéte mellett. — Alapítványok a Hampel-féle internátus javára. Az Ungváron felállítandó Hampel-féle r. kath. fiuinternátus javára Hehelein Károly prae- látus-kanonok 12,000. Tahy Ábris főesperés pedig 5000 K-s alapítványt tettek, ügy gondoljuk, hogy az első helyen említett alapitványozás indító okai között ott szerepel az a nagy szeretet és tisztelet, mellyel Hehelein Károly praelatus-ka- nonok boldogult Hampel János tb. kanonok iránt viseltetik, de nemkülönben az a nagy gondoskodás, mellyel a volt plébános volt hívei gyermekeinek és unokáinak jó irányú nevelését előmozdítani óhajtja. Tahy Ábris főesperes-plébános még kezdetben 1000 koronát adományozott az internátus céljaira. Ezt az összeget most egyszerre egy 5000 koronás alapítvánnyal sokszorozza meg, de még ennél is sokkal nagyobb jelentőségű az a buzgóság, mellyel az internátus javára való alapitványtételre vagy adományozásra másokat is megnyerni törekszik. Eddig a következőkhöz jutott el kérő szava melyet most jó példával erősít : Soltész Imre tb. kanonok, aranymisés plébános, ki megígérte, hogy a háború után nagyobb alapítványt tesz. Úgyszintén Havasi József sze- rednyei, Pásztor József tibai, Pásztor Ferenc do- bóruszkai, Felhő Gyula ubrezsi, Szvoboda Ferenc jenkei plébánosok szintén megígérték, hogy a háború után az internátus javára áldozni fognak. — A honvéd levele. Egy tizenegyes honvéd gyalogezredbeli tizedes, Dudás György, ungvári lakos levelet küldött szerkesztőségünknek, melyben egyes harci élményeit Írja le közvetlen szavakkal. A levelet — hosszúsága miatt — nincs módunkban egész terjedelmében közölni, csupán néhány részletét ragadjuk ki lélektani bizonyságaként annak, hogy mit lat meg az egyes harcos szeme az ilyen kolosszális háború eseményeiből. „Február 29. volt. Zord téli nap. Tőlünk jobbra az országút mentén már erősen tüzelnek. Úgy vettem észre, hogy az ellenség erős magatartást tanúsít, mert a tüzelést élénken viszonozza. Egy folyó partján leástuk magunkat, de a vizen át vezető fahidat. . . ekrazinos robbanószerekkel ahhoz értő bajtársaink fölszerelték . . . aztán megindult az ellenséges gyalogság s ahogy csak lehetett, nyomult a hídfőnek. Mikor aztán a vezetőségünk jónak látta, egy perc és a rettenetes hid eget rázó robajjal a levegőbe röpült. . . természetesen a muszkákkal együtt . . . Azután leírja, hogy márc. 2-án visszavonultak, miközben egy község előtt leásták magukat. Május 13-án ismét visszavonultak Delatynnak. Május 15 ón olyan hideg volt, hogy a lábuk majd elfagyott. Ekkor történt, hogy négy ellenséges lovas észrevétlenül a közelükbe lopózva kézigránátokat dobott közéjük, melyek 33 társát tették harcképtelenné. Végül egy faluban kiállott borzasztó utcai harc után srapnell szilánktól találva sebesülten maradt a harctéren hős Dudás György. Mindenesetre dicsőségére válik ezredének a tizenegyes honvéd tizedes . . . — Védekezzünk a kolera ellen! A külső ellenség mellett szórványosan fellépett a háborúk rémes kísérője, — az ázsiai kolera is. Szerencsére most már okkal móddal tudunk védekezni e járvány ellen,—azért minden tőlünk telhető módon akadályozzuk meg e ragály tovaterjedését. Arra hívja fel hivatalosan Ungvár város rendőrkapitánysága is a város lakosságát, és pedig a legszigorúbb büntetés terhe alatt. Az első és legelemibb szabály természetesen a tisztaság, — ami vonatkozik emberre, lakásra és általában minden helyiségre. A második pont a mértékletes életmód, úgy ételben, mint italban. Vizet inni csak fogyasztásra megengedett kutból . szabad. Az Ung vizéből inni nem szabad, úgyszintén fürdeni vagy mosni sem. Különösen evóshlőtt mindenki mossa meg kezét sublimát vagy lysoform vagy bármily dezinficiált oldatban. Ha pedig mégis gyanús megbetegedés fordulna elő, úgy az azonnal bejelentendő és rögtön orvos hivandó. A legyeket és férgeket pedig a legalaposabban pusztítsuk. — Adomány. Sztankóczy Lenke (Baranya) 40 K-t küldött lapunkhoz a béna katonák javára. Az összeget rendeltetési helyére juttattuk. — Fizetéses gyakornoknak jó házból való fiú vagy leány felvétetik Némethi fényképész műtermébe. — Kirabolt tanítónő. Reichl Mária, szabadkai polg. isk. tanítónő látogatóba jött Ungvárra egyik ismerőséhez, özv. Aschenbrier Istvánná szobránci-utcai lakoshoz. Az éjféli vonattal érkezett meg és miután fiakkert nem tudott kapni, gyalog jött be a városba, mig pakktáskáját egy öreg vasúti alkalmazott vitte. Már az egész utón feltűnő volt, hogy két gyanús alak követi őket. Megérkezvén a szobránci-utcai házhoz, a tanítónő zörgetett az ablakon, mire a kapukulcsot kiadták az ablakon. Minthogy pedig a kaput nem bírta kinyitni, a két alak közül az egyik készséggel odaugrott és ajánlkozott, hogy ő majd kinyitja a kaput, — de a hogy átvette a kulcsot, ugyanabban a pillanatban kiragadta a tanítónő kezében volt ridikült is, melyben 130 K készpénz és különböző okmányok voltak — s mindkét tettes gyors futással keresett menedéket. Hasztalanul csaptak zajt, — a két jó madár nyomtalanul eltűnt. A nyomozást az Ungváron kisegítő szolgálatot teljesítő csendőrség vezette, kik a tetteseket Markinecz Péter és egy társa személyében pár nap alatt kézre is kerítették. A tetteseknél a pénznek a fele még megtérült. Mindkét tettes méltó büntetését már a kir. járásbíróság börtönében várja. — Névmagyarosítás. Kelepecs János ungvári lakos, valamint kiskorú János nevű gyermeke családi nevüket „Kellemesére magyarosították. — Egy éhező kérése. Vigh János, ki azelőtt Ungvár városánál volt dijnoki alkalmazásban, nagy betegségében a jószivü emberekhez fordul némi pénzsegélyért. Szerkesztőségünkhöz intézett soraiban többek között ezeket Írja : Összetett kezekkel könyörgöm, könyörüljenek egy sokat szenvedő, szerencsétlen nagy betegen, nagy ínségem és súlyos betegségem tűrhetetlen, az éhhalálnak nézek elébe. A szives adományok e címre küldendők: Vígh János Nyíregyháza, Nyirfa-u. 31. — Akit a halála után hívtak be. Jónás Kálmán, — a „Kálmán kisbőgős“ címen közismert cigányzenósz János nevű fia — mint katona a háború alatt megbetegedett. Tüdőkór gyötörte és nemrégiben néhány hétre haza szabadságolták. Azonban nem sokáig élvezhette az itteni levegőt, mert állapota napról-napra rosszabbodott, mig végre csendesen itt hagyta a földi otthont. Eltemették régen — annak rendje és módja szerint, — mire pedig hazaértek a temetőből, már otthon volt a szigorú behívó, — hogy haladéktalanul vonuljon be ezredéhez. Jónás János a parancsnak már nem tehetett eleget. Onnét már nincsen behívás, ahol az ő lelke már akkor járt.. . — A disznópásztor és az ábc. Kedves jelenet játszódott le az elmúlt napokban az egyik ungvári könyvkereskedésben. Beállít egy mezítlábas, körülbelül 14—15 éves értelmes szemű rutén fiúcska: — Kérnék egy ábcés könyvet. — Minek kell az neked? — kérdi csupa kíváncsiságból a kereskedő. — Hát szeretnék megtanulni írni. Mert hát tetszik tudni, én katonai kanász vagyok. Osztán igen jó ellátást kapok, — meg minden tiz napban egész szép fizetést is. Csakhogy az a baj, mikor megkapom a pénzt, mindig alá kellene írnom a nevemet. Oszt nem tudom. Ezért pedig a káplár ur mindig kiszid. Hát. most kiteszek a káplár uron. A disznók mellett úgyis nagyon ráérek, — nem olyan sok baj van velük,—hát megtanulok közben írni. . . És vitte is már közben büszkén az ábcés könyvet .. . — Az izr. Népkonyha részére a polgárőrség parancsnokságától 83 K, Rozenberg és Mos- kovits-ügyből kifolyólag 5 K adomány érkezett. Az összegeket ezúton is hálásan nyugtázza az Elnökség. — Némethi fényképész műtermében felvételek mindenkor eszközöltetnek. — Vadásztöltény-vevőim figyelmébe! Vadásztöltényeket hatósági vásárlási engedély nélkül kiadni nem szabad s igy saját érdekében el ne mulassza senki azt beszerezni. Postai megrendeléseket tekintettel a korlátozott forgalomra idejekorán kérek. Tisztelettel Quirsíeld János, Kassa fegyverkereskedő, Fő-utca 49. Felhívás. A megfigyelő barakkórház pénztáránál esedékes számlák benyújtását folyó hó 20-áig okvetlen beadni kéri a GONDNOKSÁG. TANÜGY. A felső kereskedelmi iskola és szak- oktatási intézmények megnyitása. Nem akarok Athénbe baglyot hordani és e lap hasábjain a kereskedelmi szakoktatás fontosságát általában s Ungvár városa érdekeiből kifolyólag különösen is fejtegetni. Megtették ezt már tudtommal előttem több ízben erre nálamnál hivatottabb faktorok. De különben is az ungvári közönséget a szemei előtt a legközvetetlenebb közelségben lepergő világhistóriai nagy események maguk is rávezették arra a belátásra, hogy hazánk és ebben szép városunk, jövő boldogulását a köz- és magángazdasági, az ipari és kereskedelmi tevékenységben kell, hogy keresse. Mindnyájan érezzük, hogy a békekötés után rögtön megindul a másik, a közgazdasági háború! Erre kell most felfegyvereznünk magunkat minél szélesebb körű szaktudással, most tudjuk, hogy: „in hoc signo vinces!“ Köszönettel tartozunk tehát valamennyien e város széles látókörű tanácsának, hogy az áldozatoktól vissza nem riadva kellő időben gyors elhatározással lehetővé tette, hogy a kereskedelmi szakoktatás falai között úgyszólván minden fokozatában már szeptemberben megkezdje áldásthozó pályafutását.