Ung, 1915. július-december (53. évfolyam, 27-52. szám)
1915-08-29 / 35. szám
2 (35. szám.) U N G 1915. augusztus 29. Gyerekkorában vándorolt Budára, hol német nőt vett el, s igy nyelvünket nem tanulta meg, de a levegő, meg a magyar népszínművek ifjú csalogánya, Blahánó, avatták sovin érzelmű magyarrá. Velünk járt az öreg mindig vasárnaponkint a budai várszínházba. Előzőleg elmondtuk neki a darabok meséjét, az előadások alatt pedig közöttünk ülve, jobbról-balról forditgattuk németre Blahánó és Tamási mókáit. így plántálódott belénk a Blahánó-kultusz rajongása, amit mint főiskolások magunkkal vittünk a Duna balpartjára is. Ekkor nyílt meg Pesten a népszínművek uj csarnoka, a gyönyörű Népszínház, olcsóbb, diákoknak kedvező jobb helyáraival s a.Nemzeti Színház volt népszinmü- vészeivel. A kicsi budai magot terebélyes fává növelte bennünk az uj hajlók. Minden diák rabja, szerelmese lett Blaháné művészetének s megalakult közöttünk a Blahánéba szerelmes technikusok klubja. Micsoda plátói igazi diák-szerelem volt! Senki sem volt féltékeny a másikra, ellenkezőleg, nagy buzgalommal toborzottak a tagokat, körülvettük az I. éves gólyákat, kik csakhamar rendes tagjaivá lettek társaságunknak. Csak az Alföldről jött magyar, s még inkább a Szegeden tanult bács-, torontál- és temesme- gyei sváb fiuk makacskodtak. Engedtünk nekik Vs—Va, majd egész esztendő próbaidőt. Nem használt semmit. A tanév végén is csak azt hajtogatták, mit az első napokban, hogy t. i. elismerik Blaháné nagy művészetét, nagy gyönyörűséggel élvezik énekét, játékát, de nem tudnak szerelmesek lenni belé, mivel képtelenek arra, hogy hűtlenné váljanak középiskolai diák-ideáljukhoz, az „alíöld csalogányához“. Ok \adnay Vilmába szerelmesek! A férfiúi állhatatosságnak ilyen sziklavára előtt le kellett tennünk a fegyvert. Belenyugodtunk a változhatatlanba, s mint kültagokat bevettük őket is társaságunkba. Mi egy németet, a hannoveri kosztos gazdánkat akartuk Blahánó művészetével magyarrá gyúrni s ez is csak félig, csak érzelmeiben sikerült, mig Vadnay Vilma tömegesen szállította évről évre technikánkra a szegedi, aradi és temesvári reáliskolákat végzett, nyelvben és érzelmekben izzó magyarrá vedlett sváb fiukat. Később alkalmam nyilt Szegeden élvezni Vadnay Vilma hatalmas művészi kvalitását, s igazat adtam sváb származású volt ifjú kollegáimnak. Ma meg úgy érzem, mintha 5 X-es fejem kissé megszédült volna. Ha volt fiatal kollegáim ma fognának vallatóra, nem lehetetlen, hogy mint rendes tagot törölnének, és én mint csak kültag ülhetnék már az említett technikusok klubjában. Szerelmes lettem u. is nem Vadnay Vilmába, hanem mint az egy deresfejü meglett emberhez illik, az ő fiatal, szépséges leányába, Somló Sárika művészetébe. Somló Sárika született müvészlólek, akit nem is lehet másként elképzelni. Somló Sándor kiváló színműírónak és neje Vadnay Vilma volt művésznőnek egyetlen gyermeke biológiailag analysálva is csak iró, vagy művésznő lehet. Kezdetben az apától öröklött tehetség nyilvánul meg nála. Tollat ragad, verseket és elbeszéléseket ir. Néhány év előtt megjelent egy verskötete, melyből az „Illusió“ cimüt a Gyöngyösy Irodalmi Társaságnak 1911. január 3-án tartott ülésén a szerző jelenlétében Székely Sárika szavalta. A vadász sportnak nagy kedvelője. Ez inspirálta a „Hallali“ vadásztörténetek című novellájának 1914 ben való megírására. Később az édes anyától öröklött nemes tulajdonságok tusára kelnek lelkében, letompitják a toll hegyét, és szárnyakká növelik, melyek a képzőművészet körébe ragadják a bájos kis örököst. Pici kezét besározza az agyaggal, finom ujjaival életre kelti a durva rögöt, s egyik portrait a másik után gyúrja képekké, nagy lelki gyönyörűségére. Egyszer azonban rá köszöntött a* kritikus nap. El kellett bírálni az agyagszobrokat, hogy kitűnjék, vájjon nyesegetni, vagy növelni érdemes-e a megnőtt szárnyakat ? Nem kiseb művész, mint Zala György nézte meg Somló Sárika művész tehetségének első megnyilatkozásait s kimondotta a kíméletlen szót, hogy „bizony ezek a dolgok egytől egyig mind rosszak, ha azonban én ebben a korban ilyeneket tudtam volna magamtól készíteni, akkor ma Európa első művészei között emlegetnék a nevemet“. A szárnyakat tehát nem lenyesni, hanem szigorú terv'szerint fejleszteni szükséges. így került Somló Sárika iparművészeti iskolánkba, melynek 1 éven át igen szorgalmas rendkívüli tanulója volt, ma pedig Udvary Géza festőművész mellett az aktrajzolás és anatómiai mintázás tanársegéde ott. Mesterei meg lehetnek elégedve tanítványukkal. Első sikereit „Himíy“ szobrával és a tudományokat szimbolizáló űagoJy-szobrával éri el úgy itthon, mint Milanóban, azóta pedig rövid időközökben egymásután aratja tehetségének babérjait. A Petőfi-Társ. rendeletére elkészité Bartók Lajos, a társ. alelnökének, s majd a Kisfa- ludy-Társ. megbízásából Vajda János neves költőnknek síremlékeit. Mind a két emlék felállítva fővárosunk kerepesi temetőjét díszíti. A Somló-család julius elején városunkba jött nyaralni és pihenni. A családfő úgy pihen, hogy vármegyeházunk remek kertjében egész nap ir s dolgozik, a lánya pedig két újabban megrendelt síremlék vázlatát kószitó el agyagipari szakiskolánk helyiségében. Az egyik Ormódy Vilmos 7 éves unokájának, egy korán letört női virágszálnak, a kis Tar- csay-babának kihűlt teteme fölé kerül. A síremlék mint művészi alkotás önmagában is megállja helyét. Bátran el lehetne helyezni szópmüvósze- tünk múzeumában; csak a talapzatába kellene vésni a következő címet: „A gyermekvesztes anya iájdalma“. Sima oszlop mellett, csupasz talapzaton fet- reng a fájdalomtól letört édesanya alakja. Semmi egyéb, és mégis mindent megmagyaráz ez a darab hideg kő, melybe egy kedves leánygyermek neve van bevésve. A másik vázlat Lindmayer budapesti család sírboltjára készült. Gyászfátyolos nő virágkoszo- rut hoz elhunyt szeretteinek sírboltjára. A milyen egyszerű, olyan fenséges a gondolat! Sírbolt, mely sohasem marad virág nélkül. A visszamaradt gyászolók a zord téli időszakban is virágot hintetnek a néma, sötét sirhalomra, S most szólnom ;kellene még a gondolatok megtestesítéséről. Vázlatokon a részleteket nem szokták kidolgozni. Erről tehát nem lehet beszélni; ami pedig a testarányok és mozdulatok szabatosságát illeti, azt az iparművészeti iskolának anatómia- és aktrajzolás tanársegéde nem fogja se elrajzolni, sem pedig elfaragni, ha a vázlatok kivitelre kerülnek majd a budapesti műteremben. Az említett síremléken kívül, az orsz. hadi síremlék pályázatra is városunkban készíti vázlatát a művésznő, mellette pedig hozzá fogott alispánunk életnagyságu portraitjának mintázásához, melynek befejezése után elhagyja városunkat, hogy az uj tanévben folytathassa eddigi tanári működését az iparművészeti iskolában. * * * Mire Deák Gyula megőszül, esetleg három emléktábla fogja kerámiánk épületének homlokzatát disziteni. Kettő arról tesz majd tanúságot, hogy Vedres Márk és Szamovolszky Ödön neves szobrászművész földink, ebben az intézetben nyerték első művészi kiképeztetósüket, a harmadik pedig Somló Sarolta művésznőrőlélete„virágjában hirdetni fogja már, hogy zsenge korában, 1915. julius és augusztus havában, ebben az épületben dolgozta ki több sikeres munkájának vázlatterveit. Ha azonban Somló Sárika művészi tehetsége az eddigi tempóban fog nőni és gyarapodni, akkor emléktábláját Deák Gyula kénytelen lesz meg- őszülése előtt, korábban már lelepleztetni. Áldozár. Döntött a belügyminiszter. — Az élelmiszerárak maximálhatok. — Az élelmiszerek árának maximálása ügyében tett alispáni rendelkezéseket többen azon indokból nem akarták teljességében respektálni, mert a maximálás joga nem volt még a belügyminiszter által az alispánra ruházva. Nos, akik azt hitték, hogy e feltevésük elég indok az élelmiszer-uzsora tovább üzésére, most már szintén be kell hogy adják derekukat, — értsd be kell szüntetniük szertelen kapzsiságukat, — mert a m. kir. belügyminiszter 45463/III. 1915. számú és 1915. évi julius hó 25-én1 kelt rendeletével íelhatalmazta a vármegye alispánját, hogy a törvényhatóság területén mindazon élelmicikkekre nézve — ideértve a húst és husnemüeket is — amelyekre nézve a közélelmezós zavartalanságának biztosítása azt szükségessé és lehetővé teszi, a követelhető legmagasabb árakat állapítsa meg. Ugyané rendeletével kijelenti a belügyminiszter, hogy nincsen akadálya annak, hogy az ármegállapitás, ha a szükség úgy hozza magával, ne a törvényhatóság egész területére, hanem csak egyes részeire terjesztessék ki. Ez a rendelet hogy megérkezett, valószínű, hogy igen nagyban hozzá fog járulni bizonyos termelők és kereskedők lelketlen kapzsiságának háttérbe szorítására. ívn ii Dci í? í óí ncicjvj itáioíi ó felmentje í; IVb fiep cin i/> jo * illet tel fié^üfueíi ^témetíi i m ütétinéGen Sfcécfteniji-t’ér 23. *t?cmv HÍREK. Tájékoztató. a Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van minden kedden este ti—7 óráig. A Kereskedelmi Csarnok könyvtára nyitva van szerdán d. u 6—7. és vasárnap d. e. 11—12 óráig. A Népkönyvtár szünetel. A magyarországi munkások rokkant- és ryugdij-egylétébe minden hónap 1-ső és 3-ik vasárnapján délelőtt 10—12-ig van befizetés és beiratás az ipartestület helyiségében. Városi este. — 1915 nyarán. — Irta : Kiss Géza. Sík utca medrén zajlik a nép-ár, Lámpák fényköre gyűrűzik rajta, Száz hang, szó, dallam, zsong, bong, dong, zsibong, Száz szin foly össze egy hullám-rajba; Hős csukaszürkék, mint büszke szirtek, Fehér lányruhák, mint röpke habok, Zene, kacagás, győzelmi mámor, — Csak ne hullnának már a csillagok! — A törvényhatóságok hódolata. Megállapították véglegesen a programját annak a küldöttségnek, amelyben,, a törvényhatóságok kikiil- döhjai vesznek részt Ő Felsége előtt. A küldöttség szeptember 2-án jelenik meg az uralkodó előtt, hogy a törvényhatóságok hódolatteljes üdvözletét átadja. — Kitüntetett hős. A király az ellenséggel szemben vitéz és eredményes magatartása elismeréséül Helmer Antal 66. gyalogezredbeli őrnagynak a vaskorona-rend 3. osztályát a hadi- ékitménnyel ajándékozta. — Papp Antal püspök a Felvidéken. Papp Antal munkácsegyházmegyei g. kath. püspök most látogatja a háború által érintett felvidéket. E látogatása közben folyó hó 25-én d. u. 2 órakor Csontosról Havasközre érkezett. Vele utazott Gébé Péter kanonok. Látogatásuk nem volt hivatalos, s igy a szokásos fogadtatások elmaradtak. Havasközön fíacsinszky Tivadar, a Ferenc József rendlovagja, g. kath. espereslelkész vendége volt. Ott ebédelt s d. u. 4 órakor ment a főpásztor a templomba, hol pár könyörgést mondott s a szép számmal egybegyült hivőkhez hazafias beszédet intézett. Dicsérte a rulhén népnek a tüzpróbát kiállt jó magyar hazafiságát. Bátorította őket, hogy ért veszteségeiket a magyar kormány meg fogja téríteni. Buzdítva őket, hogy továbbra is jó magyarok legyenek, éltette Őfelségét. Utána Bacsinszkv esperes lelkész a püspököt éltető szokásos imát mondta, melyre a nép szívből énekelte, az „Éltesse Ég“ c. éneket. Nagy örömmel nézte meg ezután a főpásztor a két évvel ezelőtt festett templom szép képeit. A templomból kijövet beszélgetett a köréje gyűlt hívőkkel. Külön foglalkozott a háborúban szeme világát vesztett Vaskó Bazil katonával, kit 6 éves kisfia vezetett a püspök elé. Érdeklődött viszonyai iránt. Jósággal vigasztalta s 10 K-át adott á szerencsétlen katonának. Feltűnt a püspöknek a templom sirkert- jében egy hármas orosz sírkereszt, hol egy elesett muszka katona van eltemetve. A templomból a paróchia felé menet meglátogatta a püspök Mózs Ferenc erdőmérnököt, Szabó János áll. isk. igazgatót, a g. kath. kántornét és Pukán Emil körjegyzőt. Mindenütt 10—15 percig időzött, s ismert jóságával vigasztalta a sok kárt szenvedett családokat. A g. kath. kántorné épp ez időben kapott a postáról oroszfogoly férjétől levelet, mely a könnyebb továbbítás céljából ciril betűvel volt irvá s az asszony azon busult, hogy ki fogja azt neki elolvasni. Gébé Péter kanonok tette meg e szívességet s a püspök végig hallgatta a levél tartalmát. A főpásztor a g. kath. paróchián hált meg s 26-án reggel 9 órakor ment tovább Patakófalura és Fenyvesvölgyre. Látogatásából f. hó 27-én d. u. tért haza a püspök, akit a központi papság a székesegyházban ünnepélyesen fogadott. — A katonaság köréből. A király tomcsányi Tomcsányi Géza 11. honvéd gyalogezredbeli századost őrnagygyá, Köröskényi Lajos, a Teréziá- num és Kürthy Jenő, a Ludovika Akadémia első évfolyamát végzett növendékét hadnagyokká nevezte ki. — Előléptetés. Dr. Nádor Lajos cs. és kir. főorvost ezredorvossá léptették elő. — Díszoklevél Hidasi Sándornak. Az Ung- megyei Általános Tanitóegyesület múlt évi május hó Í2-én tartott közgyűlésében tiszteletbeli tagjává választotta Hidasi Sándor kir. tanácsos, tanfelügyelőt a tanügy terén kiváló és eredményes munkálkodásáért. A megválasztásról szóló díszoklevelet ma viszi egy küldöttség Budapestre. Az ügyesen kiállított oldevél Borostyánkői Elek dióskai áll. isk. tanító műve. — A felső kereskedelmi iskola felügyelőbizottsága a f. hó 26-án tartott ülésében elhatározta, hogy az iskolát szept. 4-én d. e. 10 órakor ünnepélyesen megnyitja. A h. tanári állásra Bajnok József oki. középiskolai tanárt hívta meg a bizottság. Az új tanár képesítése mennyiségtanra és fizikára szól. Az iskolának már eddig is csaknem 30 növendéke van. A női kereskedelmi szak- tanfolyamra 38 hallgató iratkozott be.
