Ung, 1915. július-december (53. évfolyam, 27-52. szám)
1915-08-15 / 33. szám
2 (33. szám.) 1915. augusztus 15, Kettős öngyilkosság. Szomorú tragédia játszódott le folyó hó 12-ón délután 12 és 1 óra között a közeli Homok községben. Két tapasztalatlan, fiatal, majdnem gyermekember még, egy ifjú és egy leány, — önként dobta el magától az életet, — amit már többé visszaadni nem lehet. A tragédia oka a sajnos, immár annyiszor hallott — hogy „egymásé nem lehettek', — s inkább feladják' a küzdelmet és mennek a biztos halálba .. . A szomorú tragédia részletei a következők: Homoky Zsiginond 18 éves Etel nevű leánya és Tárczy Albert 20 éves Antal nevű fia közös elhatározással folyó hó 12-én délután 12 és 1 óra között egy 16 os drillig-vadászfegyverrel önként véget vetettek élőtöknek. A golyó mindkettőnél közvetlen a mellkas alatt fúródott be és hatolt a szív alá, mintegy 3 cm. széles sebet ütve. A leány rögtön meghalt, mig a fiú 10—15 percig élt még. Levelet is hagytak hátra, melyben elbúcsúznak szüleiktől és tudtukra adják, hogy közös megegyezéssel mennek a halálba, mert egymásé nem lehettek és egymás nélkül élni nem tudnak. „Egyedüli bününk csak az, hogy szerettük egymást . ..“ Írják utolsó soraikban. A levelet mindketten sajátkezüleg írták alá. Mennyi elhibázott szentimentálizmus, — most — amikor úgyis oly bőven arat a halál . . . A hatóság még másnap kiszállt a helyszínére, — hogy a helyszini szemlét megejtse és ezzel a kettős öngyilkosság aktái le is zárulnak. Az esemény érthető izgalomba ejtette a község lakosságát. Temetésük tegnap ment végbe. A VÁRMEGYE. Közgyűlés. — Aug. 9. — Ünnepi hangulat és bizakodó kedv volt tapasztalható a vármegye legutóbbi közgyűlésén. A mi honvédeinket dicsérték két leiratban is, ez váltotta ki az ünnepi hangulatot, ez hozott bizakodást azon törvényhatósági bizotts. tagok leikébe is, akik Ivangorod és Varsó után sem tudtunk talán úgy bízni és remélni, ahogyan egész jogosan bizhatunk és remélhetünk. Az érdekes közgyűlésről ez a tudósításunk: Meleg éljenzés fogadta gróf Sztáray Gábor főispánt, amikor elfoglalta az elnöki széket. Az első tárgy volt, hogy a törvényhatóságok részéről — az egy év óta folyó,, világháború közepette — küldöttség menjen 0 Felségéhez hódolatteljes üdvözléshez. Alispáni előterjesztés történt e tárgyban, de Debrecen város közönsége is átirt hasonló célból. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta az alispáni előterjesztést és a küldöttséghez való csatlakozásra felkérte gróf Sztáray Gábor főispánt, Lőrinczy Jenő alispánt, Papp Antal püspököt és Rónay Antal országgyűlési képviselőt. A kassai m. kir. kormánybiztos megküldte a m. kir. 39-ik honvéd gyaloghadosztály vitézségét elismerő és dicsérő parancsokat. Ezek a meleghangú parancsok, amelyekből kiolvasható a magyar katona lelke is, azért érdekelnek bennünket, mivel a 11. honvédgyalogezred is a 39. hadosztályhoz tartozik. Örömmel és készséggel hallottuk a parancsokat és a hozzájuk fűzött közgyűlési határozatokat. Pillepits Rezső ezredes még ápr. hónapban vett búcsút a munkácsi 11. honvédgyalogezredtől. Bucsuiratát annak idején egész terjedelmében közölte lapunk ... „A harcok alatt az ezred tisztikara és legénysége a király iránti hűségével és hazafiui szeretetével tündökölve örökké lángoló betűkkel véste be magát a honvédség dicsőségteljes történetébe“. Irta az ezredes. A közgyűlés a bucsuiratra szépen fogalmazott s nemes hangon tartott következő határozatot hozta: „A törvényhatósági bizottság mélyen meghatva veszi a hős ezredesnek, ki a vármegye fiait súlyos harcokban annyi diadalra vezette s róluk mindig és mindenütt atyailag gondoskodott, a törvényhatóság közönségéhez intézett bucsusovait. Midőn e gyöngéd figyelemért a vármegye közönsége az ezredes személye iránt érzett őszinte tiszteletének snagyrabecsülósének kifejezése mellett hálás köszönetét mond s őt a harctéren történt fényes kitüntetése alkalmából, a feletti örömének és szerencsekivánatainak tolmácsolása mellett a legmelegebben üdvözli, szívből kívánja a nemes ezredesnek, hogy kiváló személyes tulajdonai s az ellenség előtt tanúsított hősies bátorsága még számos diadal és kitüntetés részesévé tegyék. Egyúttal büszkeséggel és benső hazafias örömmel vesz tudomást — az ezredes leveléből is — a törvényhatóság arról, hogy a vármegye fiait magában foglaló m. kir. 11-ilc honvéd gyalogezred tisztikara és legénysége — hős parancsnokuk példáját követve — igaz magyarokként minden veszéllyel szembeszálltak s „Királyért, Hazáért“ hűen megtették kötelességeiket és a m. kir. honvédségnek — a nemzet katonáinak — dicső történetét újabb fényes fejezetekkel tették gazdagabbá. U N G A törvényhatóság hálás elismerését fejezi ki hőseinek, érdemeiket, hogy azok megörökítve az utókor számára is követendő példaként álljanak, jegyzőkönyvébe iktatja és meg van győződve a törvényhatóság arról, hogy fiait honszerelmük és király iránti hűségük a hadjárat további folyamán is újabb magasztos, nagy tettekre fogják vezetni. E törekvésükhöz a törvényhatóság Isten áldását kéri és mindnyájukat egyenként és ösz- szesen a Gondviselés oltalmába ajánlja. Meghagyja a törvényhatósági bizottság a vármegye alispánjának, hogy a közgyűlés ezen határozatát lippahorai Pillepits Rezső ezredeshez, valamint a m. kir. 11. honvéd gyalogezred parancsnokságához juttassa, kérve utóbbit, hogy a vármegye közönségének e határozatát az ezred tisztikarával és legénységével közölni szíveskedjenek.“ A törvényhatósági bizottság elhatározta, hogy a vármegyei székház építését későbbre halasztja. Ok: az anyag és munkaerő drágulása. Felolvasták Szurmay Sándor altábornagynak, a kárpáti hősnek a törvényhatóság üdvözlő iratára adott válaszát. Az altábornagy levelét lapunk olvasói már ismerik. A közgyűlés határozatából az érdekes levelet egész terjedelmében beiktatják a jegyzőkönyvbe. Elhatározta a közgyűlés, hogy a törvényhatóság lakossága részére 100 vaggon lisztet készíttet. Kende Zsigmond bizottsági tag indítványára kimondták, hogy a hitelszövetkezetek is kapnak elárusitásra lisztet. Ungvár városnak a termény beszerzésére 100000 korona kölcsönt ad a vármegye a kavicsvállalati alap tőkéjéből. Uzsok tüzkárosult lakosainak segítségére 300 koronát szavazott meg a közgyűlés. Sorra került Debrecen sz. kir. város átirata az elpusztított felvidéki községek felépítéséhez való hozzájárulás ügyében. Az átiratot annak idején ismertette az Ung s kijelentette, hogy Ung vármegye, amely maga is sokat szenvedett, segítséget nem#adhat, — legfeljebb kérhet. A törvény- hatósági bizottság az alábbi határozatban indokolja meg eljárását: „Ung vármegye törvényhatósági bizottsága Debrecen szabad királyi város közönségének — nemes magyar léiéiből fakadt, az egész ország előtt közismert, napról-napra Szélesebb körben visszhangra találó és e rövid idő alatt is nagy eredményeket felmutató — elhatározásáért, mely- lyel az ellenség pusztította vármegyék felsegitése céljából a kezdeményező lépéseket megtette, szívből jövő köszönetét mond. A gondolat, az elhatározás méltó e történelmi időkhöz és méltó a magyarság ősi fészkének, Debrecen sz. kir. városnak sok százados tradícióihoz. Csak azok, kik az ellenség pusztításait közvetlenül látták, átélték és átszenvedték, képesek teljes nagyságában méltányolni is átérezni Debrecen város közönsége elhatározásának magasztosságát és a jövőre messze kiható horderejét. Ung vármégye közönsége is többszörösen átélte az orosz betörés minden izgalmát és közvetlenül láthatja saját felvidéki községein a pusztulás még ma is kiáltó nyomait. Éppen azért mélyebben, közvetlenebbül érzi Debrecen sz. kir. város hazafias, lelkes határozatából sugárzó testvéri szeretetet is, melyet teljes mérvében viszonoz. Szives örömest és készséggel áldozna Ung vármegye közönsége is Debrecenfalva megépítésére, de miután a vármegyének egy része — és legszegényebb része — az oroszok ismételt betörései folytán sokat szenvedett és károsult, a vármegye közönségének minden erejét a szenvedések feledtetésére, a károk pótlására kell fordítania. E határozatának átküldésével a törvényhatósági bizottság bizalommal arra kéri Debrecen sz. kir város közönségét, hogy amennyiben az általa megindított hazafias és emberbaráti mozgalom eredményének keretén belől ez lehetséges lesz, ne feledkezzék meg e vármegye felvidéki, hegyek közé ékelt apró falvainak sok nélkülözést kiállóit hazafias lakosságáról, mely lakosság köréből hős hadseregünk sorai között számosán ontották vérüket a hazáért.“ A határozat felolvasása után Matyaczkó Tivadar kanonok a szegény ruthén lakosság nevében mondott meleg köszönetét a törvényhatósági bizottságnak, hogy határozatával felhívta Debrecen város figyelmét a felvidéki hazafias lakosság segélyezésére. Győr, Zemplén és Trencsén vármegyék közönségének, valamint a debreceni kereskedelmi és iparkamarának átiratai folytán a gyűlés a had- seregszállitási visszaéléseket elitélte és bizalommal várja, hogy a törvény legsúlyosabban sújtson le mindazokra — személyválasztás nélkül — akik a csúnya bűnben részesek. Ezen határozat kimondásával végződött a közgyűlés. Ä közigazgatási bizottság ülése. — Aug. 10. A vármegye közigazgatási bizottságának tagjai (a hivatalból tagok és választottak), sorban elfoglalják helyeiket. Megszólal az elnöki csengő s Bánóezy Béla várm. főjegyző jelenti, hogy úgy a főispán, mint az alispán hivatalosan távol vannak, igy a belügyminiszter távirati engedélye folytán neki jutott a szerencse, hogy a mai ülést vezesse. A helyeslés elhangzása után megkezdődtek a jelentések, követték ezeket az egyes ügyek tárgyalásai. A jelentések kapcsán dr. Gulacsj Árpád főorvos részletesen elmondta az ungvári koleraesetek történetét s végül teljesen megnyugtató kijelentést tett. Az egyes ügyeknél a fenyvesvölgyi körjegyző esete keltett élénk érdeklődést. Az ülés lefolyásáról ezeket jelenthetjük. Az alispáni jelentésből kiemeljük, hogy a csendőrség julius hónapban 957 esetben folytatott nyomozást. A tűz 9108 K kárt okozott. Útlevelek kiadása teljesen szünetelt. A főorvos jelentette, hogy a közegészségügyi állapot általában kedvezőtlen volt. A születések esete a háborús viszonyok miatt kevesebb volt, mint normális időben. Koleraeset előfordult Ung- váron, Patakófalu, Patakujfalu, Határszög, Felső- pásztély, Kispásztély, Ungtölgyes, Jenke, Horlyó és Antalóc községekben. Az utóbbi helyen orosz fogoly munkások terjesztették. Bánóezy elnök : Ma sürgönyzik, hogy Ung- tölgyesen uj eset fordult elő, valamint Bacsón is történt betegség. Dr. Gulácsy főorvos: Ez idő szerint a sze- rednyei járásban terjed a kolera. Ungváron 19 megbetegedés fordult elő s ebből, sajnos, mintegy 50u/o halálos volt. Ungváron három góc állapíttatott meg. Egyik az izr. kórház, ahová Munkácsról jövő beteget fogadtak be A másik a Váralja-utcában egy vasutas háza, ahová a vasútról került a betegség csirája. A harmadik a Széchenyi- téren egy udvar. Megnyugtatta végül a főorvos a bizottsági tagokat, 'hogy Ungváron a betegség szünete], már négy nap óta nem jelentettek egy esetet sem. Az ungvári kir járásbíróság ^kérelmére elhatározta az ülés, hogy minden esetben tudatja vele, mely községekben fordult elő megbetegedés és igy a bíróság a fertőzött községekből nem idéz feleket. A kir. tanfelügyelő jelentette, hogy három járásban felbecsülte az ellenség és a katonaság által az iskolákban okozott károkat. A nagybe- reznai járásban 86,791 K, a perecsényiben 13,676 K és a szobránciban 6851 K a kár. Összesen 107,318 K a kár a jelzett három járásban. A többi járásokban a kár megállapítása ezután történik. A pénzügyigazgató, a kir. ügyész, az állam- épitészeti hivatal főnökének, a gazdasági felügyelőnek jelentése után az állatorvos tette meg a jelentését, mely szerint a radvánci katonai lókórházban takonykórt állapítottak meg s mivel több ló került onnan a polgári lovak közé, ajánlja a főállatorvos, hogy azonnal Írják össze, kinél van katonai ló s azután ezeket vizsgálják meg. A főállatorvos véleményét mindenki osztotta, még Thuránszky Tivadar bizottsági tag is, aki tudva- levőlevően a közgazdasági kérdéseket szigorúan figyeli. Az egyes ügyek közt Szanvi Lajos fenyvesvölgyi körjegyző esete a legérdekesebb. A nevezett jegyző ellen ugyanis a nagybereznai főszolgabíró fegyelmit indított? állásától felfüggesztette és fizetésének harmadrészét utaltatta ki. Erre a jegyző működési bizonyítványt kért a főszolgabírótól s azt irta, hogy törekszik elmenni működési helyéről. A főszolgabíró, aki ugylátszik, könnyű szerrel meg akart szabadulni a jegyzőtől, annak kijelentését lemondásnak minősítette s felmentette állásától. A körjegyző a főszolgabíró eljárását megfellebbezte az alispánnál. Az alispán a körjegyzőt visszahelyezte állásába, indokolásul kimondta, hogy azon kijelentését, mely szerint törekszik más helyre jutni, lemondásnak nem lehet venni. Minthogy a jegyző hivatalát elhanyagolta s az ellenség betörésekor azt önként elhagyta, ezért fegyelmit érdemel, de tettei a felfüggesztést nem indokolják. Az alispán határozatát a fenyvesvölgyi jegyzői körből többen megfellebbezték s igy került az ügy a közigazgatási bizottsághoz, mely azonban helyesnek találta az alispáni határozatot s igy a föllebbezést elutasította. Még néhány kisebb ügyet tárgyalt le a bizottság, mely egy óra alatt eivégezte teendőit. VÁROSI ÜGYEK. Közgyűlés. — Aug. 10. — A múlt keddi közgyűlés választással kezdődött, és csodák csodája, mégis alig voltak 20-an a voksolók, amikor a polgármester a közgyűlést megnyitotta. A sz inügyi bizottságban megüresedett két tagsági helyet kellett szavazó-lapok utján eszközölt választással betölteni, és mert a jelenlevők határoznak, bármily kevesen voltak is a szavazók, a választás megtörtént, és szótöbbséggel megválasztattak Deák Gyula és dr. Tahy Endre. Ugyané közgyűlésen Pogány Gyula és Volo- sin Ágoston képviselőtestületi tagok árvaszóki ülnökökké választattak. A napirendre tűzött tárgyak közül a közönség liszt-szükségletének mikénti biztosítása ügyében tett élelmezési bizottsági jelentés tárgyalása több mint másfél óra hosszat tartott. Dr. Korláth Endre tanácsos, előadó ismertette a Kállai Márton, Kiinger és Diamant, Mérmelstein Dávid, Reich Mór (Őrdarma), Rosenbaum József és Schwartz Albert ungvári termény- és lisztkereskedőkkel történt megállapodást, mely szerint nevezettek | mint a város és vármegye megbízottai vásárolnák I úgy a város részére szükséges 200, mint a vár
