Ung, 1915. január-június (53. évfolyam, 1-26. szám)
1915-01-31 / 5. szám
53. évfolyam. Ungvár, 1915. január 31. 5. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre . . 8 K. Negyedévre . . 2 K. Félévre ...........4 K. Egyes szám 10 fillér Amerikába: Egész évre 10 korona 60 fillér. Ung vármegye Hivatalos Lapjával egyiitt : Egész évre . . 14 K. || Félévre ...........7 K. Negyedévre .... 3 K 50 f. ■■: Nyilttér soronként 60 fillér. -■ HIRDETÉSEK ÉS ELŐFIZETÉSEK úgy az Ung, valamint az Ung vármegye Hivatalos Lapja részére — a kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése címére küldendők. A nyilttér és hirdetési dijak előre fizetendők Ung vármegye Hivatalos Lapja az Ung mellékleteként megjelenik min- — . ■ den csütörtökön. .....- = TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ES KÖZGAZDASAGI ÚJSÁG. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség: Kazinczy-utca 1-ső szám, hova a szerkesztőséget érdeklő levelek küldendők Felelős szerkesztő: BÁNÓCZY BÉLA. Segédszerkesztő: DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése.---------- KIADÓHÍV AT ALI TELEFONSZÄM 11. ===== Mindennapi kenyerünket... A kereszténység legszebb imájában, a Miatyánkban, napról-napra igy fohászkodnak a hivők milliói az Istenhez: Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma! És az Isten, akinek az emberiség iránti jósága kimerithetlen, a mindennapi kenyeret el is juttatta eddig mindenkinek, aki ezért hozzá fohászkodott, és munkájával kiérdemelte. Néhány hét óta azonban oly jelenségeket észlelünk, mintha a mindennapi kenyeret még azok is szükebbre kénytelenek volnának szabni, akik egyéb földi jóval bőven rendelkeznek. Szükebbre kénytelenek szabni pedig nem azért, mert a föld nem termett elég búzát, gabonát, de nélkülözni kénytelenek a legfőbb táplálékot, mert nincs liszt, mert az emberek, akiknek az Isten szép termést juttatott, a pénzvágytól elvakitva bezárják magtáraikat, s nem nyitják meg azt a métermázsánkénti 41 K-ás búzaár dacára sem. Hetek óta panaszolja városunk közönsége, hogy nincs liszt, s ami kevés itt-ott találkozik, az is oly méregdrága, aminő még nem volt soha, s aminőről még a legvérmesebb reményű gazdák és malomtulajdonosok sem mertek álmodni. A valóság, a szomorú valóság ma, a háború hatodik hónapjában tényleg az, hogy az éhínség kezd kopogtatni ajtainkon, s valóban a legnagyobb csüggedéssel, a legnagyobb kétségbeeséssel tekintünk a jövő hónapok elé. • És amily rohamosan emelkedett a legfőbb élelmi cikket képező liszt ára, s amily nehézségbe kerül annak beszerzése, épp oly rohamosan emelkedett mindennek az ára, ami az emberek háztartásában nélkülözhetlen áruként van elismerve. Egy kilogramm rizs 1 K, sőt 1 K 40 f is, a főzelékek jóformán megfizethetlenek, a szárnyas állat, a tej, vaj pedig oly csodás áron kelendő portéka, aminek megvásárlására a középosztály közönsége csak félve, az egészen kis jövedelmű egyén pedig egyáltalán nem gondolhat. És csodák csodája, ezt, még a háborúval sem indokolható s valóságos rablás számba menő áremeléseket nincs aki korlátozza, nincs, aki a kalmár-uzsorának gátat vetve, a közönség védelmére sietne. Elcsüggedten, kétségbeesve, a maguk és gyermekeik szájától a kenyeret, a testi táplálékot megvonva, illetve a legkisebb adagig mérsékelve ezrek és ezrek élnek városunkban olyanok, akiknek jövedelme a háború révén egyáltalán nem emelkedett, sőt csökkent, — s nincs ember, nincs hatóság, aki ezeknek igazán megdöbbentő és szomorú helyzetét észrevéve, oda törekednék, hogy az emberi lelketlenség legundokabb bűnének: az élelmiszer-uzsorának vége vettessék. Azok a szép szavak, azok a szépen megfogalmazott intelmek, hogy a közönség takarékoskodjék, hogy az élelem-fogyasztásban mérsékelje igényeit, nagyon jól meg fogják állani helyüket a háborús világ emlékeként összegyüjtendő nyomtatványhalmazban, de egy cseppet sem segítenek a bajon, s egyáltalán nem csillapítják az éhező gyomrokat. A kolera, az éhtifusz s egyéb tömegpusztító betegségeknek legnagyobb ellensége a jól tápláltság. Hogy azonban a nagy tömeg, az emberiség 90 százaléka ne legyen kénytelen koplalni, s igy ellenállóvá váljék e rémjárványokkal szemben: ez ma, mert a halál kaszája még nem dönti ezer számra sirba az embereket: nem képezi gondját senkinek. Igazságtalanok volnánk azonban, ha az élelmiszer-uzsorának okát egyedül' és kizárólag a termelőkben, s a közvetítő kereskedelemben keresnők.-------------------M----------------------------------------Oka ennek nagyrészt az is, hogy a vasúti szállításból majdnem teljesen ki vannak zárva a a polgári közönség részére szánt élelmi-cikkek. Más években ilyenkor egész kocsirakományokként érkeztek a tengeri halak, a különféle heringek, a bordókba szorított muszkák, az aszalt szilva, a különböző főzelékek, a rizs, stbbi stbbi oly áruk, melyeknek nagy része ma nem is található piacunkon. A tiszta búzalisztből való kenyérsütést — nagyon helyesen —■ eltiltották; magának a kenyérnek fogyasztását pedig mérsékelni ajánlják; de arról, hogy a kenyeret nagyrészben pótolni hivatott rizs a közönség rendelkezésére álljon: ez nem képezi gondoskodás tárgyát. Az üsző borjú levágása szintén tilos; emellett a katonaság részére történt vásárlás folytán a szarvasmarhák száma erősen csökkent s ezzel a hús fogyaszthatása is megnehezittetett; de hogy különösen a szegényebb néposztály húspótlókát képező hering- és muszka- félék beszerezhetők legyenek: ez sincs senkinek munkaprogrammjában. Szóval, a megnagyobbodott kereslettel szemben elenyészően kicsiny a behozatal, mert az eddigi áruforgalom majdnem nullára csökkent, s igy az élelmiszer-uzsora nem teljesen a termelők és a közvetitő-kereskedelem bűne, hanem részben azokó is, akik szép szavakkal hiszik a korgó gyomrot lecsillapíthatni. Most, hogy a vasút,használata már nincs annyira a katonaság részére legkötve, legfőjpb ideje volna az oly irányú cselekvés, hogy az élelmiszer és egyéb házi szükségleti áru szállítása fokozottabban történjék, hogy ezzel az élelmiszerárak az igy beálló konkurrencia folytán a lehető normálisra csökkenthetők legyenek. Aki ezt fogja megcselekedni, az lószen Isten után a legfőbb jótevőnk, mert lehetővé fogja tenni, hogy meglegyen a mindennapi kenyerünk... rn. Mire van szüksége a sebesült katonának? A társadalmi közjótékonyság a mai háborús világban ambícióval keresi a tért, ahol vitézül harcoló katonáinknak segítségére lehet; a céltudatos irány megadására külön hadsegélyezö hivatal áll rendelkezésre, mely különös gondot fordít arra, hogy a társadalmi segélynyújtás a gyakorlati élet követelményeinek teljesen megfelelő legyen. Ilyen gyakorlati követelménynek bizonyult a csatatéren megsebesült katonáknak kórházba való szállításukig fölforralt meleg tejjel, forró teával stb. erősítése, mely célra kitünően beváltak a thermosok. Az ötlet magyar embertől származik, aki a szekéren hozott, vagy gyalog vánszorgó és a vórvesztessóg folytán a hosszú utón a meg- fagyás veszélyének kitett katonáknak úgyszólván életét mentette meg thermosba vitt meleg tejjel. Köztudomású, hogy a legnagyobb kínszenvedés az a hosszú ut, melyet a sebesülteknek a harctértől az állandó gyógyhelyig kell megtenni. Ezen a kínszenvedésen segíteni mindnyájunknak emberbaráti kötelessége. Gróf Tisza István vetette fel azt a követésre méltó szép eszmét: „gyüjtsünk thermosokat!“ Ezek segítségével enyhíthetünk testvéri szeretettel értünk küzdő katonáink nehéz helyzetén s elviselhetővé tehetjük súlyos szenvedéseiket. Ther mosok segítségével módot nyújthatunk arra, hogy melegítő és erősítő italok mindig kéznél lehessenek. Thermosokon kívül szükség van erősítő italokra, tokaji borra, cognacra és likőrökre, azután csokoládéra és cacesre, amelyek szintén igen alkalmasak arra, hogy a meggyötört szervezetet fel- üditsék. A vadászembereknek bizonyára lesz nélkülözhető thermosuk és minden módosabb háztartásban található felesleges erősítő ital. Mindezeket köszönettel átveszi a hadsegélyezö hivatal Budapesten, IV. Váci-utca 38. szám alatt levő raktára avégből, hogy azokat a hadtápparancs- nokságokhoz juttassa. A vidéki adományokat legcélszerűbben a községi elöljáróságoknál lehetne összegyűjteni, melyek azokat azután Budapestre juttatnák. Háborús világ. Repülő hírek. Az ungvári szolgabirói hivatalhoz több aláírással — repülő postával — egy levelezőlap érkezett azon kéréssel, hogy Magyar Györgynó ungdaróci, Balog Jánosnó, Tengericsányi Péternó és Havaczkó Jánosnó minaji, Rudö Pálnó baranyai, Orosz Jánosnó és Korpa Jánosnó botfalvai, Jánosi Jánosnó sislóci, Körmendi Györgynó, Oller Györgynó és Tokár Pálnó felsődomonyai, Dankó Pálnó és Dankó Péternó unghutai, Kalabiha Jánosnó kereknyei lakosokat értesítse arról, hogy férjeik a przemysli várban jól vannak, egészségesek és hiányt semmiben sem szenvednek. Az érdekelteket Sznistsák Nándor tb főszolgabíró ezen örvendetes hírről hivatalos utón azonnal értesítette, de az ezek iránt érdeklődő más ismerősök, rokonok megnyugtatása végett is közreadjuk azzal, hogy ezen levelezőlap a przemysli várban a folyó óv január havában kelt. Viszont a repülő pósta híradást közvetített a przemysli várba szeretteiktől, jó barátjaiktól dr. Fröhlich Zoltán, dr. Nagy József főhadnagyok, dr. Olchváry Pál ezredorvos, Szmetana Péter hadnagy és Berger Márton népfelkelő részére. Ajándék a katonák részére. Az ungvári megfigyelő állomás katonai parancsnokságának legénysége karácsonykor Nyíregyházán volt s igy nem részesülhetett a kiosztott karácsonyi ajándékokban. Ezt óhajtotta pótolni özv. Nehrebeczky Györgynó kezdeményezésével egy hölgybizottság, melynek tagjai szorgalmasan gyűjtöttek és 70 nagy csomagot állítottak össze, tele kaláccsal, almával, csokoládéval, szivarral, cigarettával, borral, déli gyümölccsel stb.-vel. Ezt az ajándékot f. hó 24-ón, múlt vasárnap nyújtották át a hölgyek Phillipovic Alajos ezredesnek, aki a hölgyek küldöttségét a tisztikar együttes jelenlétében fogadta. — Özv. Nehrebeczkynó rövid, keresetlen szavakkal üdvözölte a parancsnokot, kérve, hogy juttassa el a legénységnek a jószivvel adott ajándékokat. Phil- lippovic ezredes néhány lendületes szóval megköszönte a hölgyek jóindulatú figyelmét, a legénység háláját pedig Lóránt szakaszvezető tolmácsolta. A küldöttségben résztvettek özv. Nehrebeczky Györgynó, Veress Imrénó, Hibján Jánosnó, Plotényi Nándornó, Kretovics Kálmánná, Ambrus Bóláné, Manajló Anna, Sailer Györgyike, Plotényi Agatha és Oroszlányi Ilona, akik egyúttal a gyűjtés és rendezés munkáját is ellátták. Kereskedők és iparosok segélyezése. A húszezer koronán felüli jövedelemre kivetendő jövedelmi adó eredményéből az országos hadsególyző bizottság azoknak a kereskedőknek, iparosoknak és magántisztviselőknek segélyezéséről is gondoskodni kiván, akik hadbavonulásuk avagy a konjunktúráknak a háború okozta megzavarása miatt olyan szükségbe jutottak, hogy legmegfeszitettebb igyekezetük dacára sem tudnak saját erejükből megélni. A segélyakció szervezését a miniszterelnök a kereskedelmi és iparkamarákra bízta, amelyek most folytatják az adatgyűjtés és a szervezés munkáját. A kassai kerületi kereskedelmi és iparkamara belevonta ebbe az iparhatóságokat és az összes ipari és kereskedelmi testületeket és egyesületeket, továbbá kültagjait, akiknél a segélyre szorultak bejelenthetők, valamint magánál a kamaránál. Lapunlt mai száma 4 oldal,
