Ung, 1915. január-június (53. évfolyam, 1-26. szám)
1915-06-13 / 24. szám
53. évfolyam Ungvár, 1915. jimius 13 24. szám ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egész évre . . 8 K. m Negyedévre . . 2 K. Félévre .........4 K. j| Egyes szám 10 fillér Amerikába: Egész évre 10 korona 60 fillér. Ung vármegye Hivatalos Lapjával egy fitt: Egész évre . . 14 K. || Félévre ...........7 K. Negyedévre .... 3 K 50 f. Nyilttér soronként 60 fillér. HIRDETÉSEK ÉS ELŐFIZETÉSEK úgy az Ung, valamint az Ung vármegye Hivatalos Lapja részére — a kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése címére küldendők. A nyilttér és hirdetési dijak előre fizetendők Ung vármegye Hivatalos Lapja az Ung mellékleteként megjelenik mln- ------- den csütörtökön. -----— TÁRSADALMI, SZÉPIRODALMI ÉS KÖZGAZDASÁGI ÚJSÁG. — MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAP. AZ UNGIHEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS LAPJA. Szerkesztőség: Kazinczy-utca 1-ső szám, Felelős szerkesztő: segédszerkesztő: Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. hova a szerkesztőséget érdeklő levelek küldendők BÄNOCZY BELÄ. DEÁK GYULA. = KIADÓHÍVATALI TBLEFONSZÄM 11. = A világháború gazdasági indító okai és várható következményei. i. Ily ciin alatt Halmi Gyulától rendkívül érdekes és tanulságos értekezés jelent meg a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet közlönyében, amelynek alább közölt kivonata a következőket tartalmazza. .A mai világháborút kétségkívül: az angolnémet gazdasági érdekellentét, illetőleg az ipari és kereskedelmi téren való vezetőszerep elnyeréséért folytatott évtizedes vetélkedés idézte elő'. Helytelen volna azt állitani, hogy Franciaország vagy Oroszország és különösen Japán nem gaz dasági szempontokat tartott szem előtt, mikor a háborúba elegyedett. Hiszen minden területszerzésnek tulajdonképen a gazdasági erőkészlet fokozása a közvetlen rugója. Kétségtelen, hogy a francia revánspolitika épp úgy gazdasági célokat takart, mint Oroszország minden szlávokat boldogítani és szent kebelében egyesíteni kívánó, politikája. E két állam esetében azonban a gazdasági . szempontok ma mégis alárendelt jelentőségűek a politikai célok mellett. Sem Franciaország, sem Oroszország nem döntő tényezői a gazdasági téren való világhatalomnak. Franciaország már régen lecsúszott a vezető gazdasági hatalmak első sorából, Oroszország nehezen lendülő gazdasági élete pedig ma még messze van attól, hogy a világgazdaságban az elsőségért küzdjön, amire minden jogcíme megvolna, azonban gyöngesó- gének főoka éppen a nagysága. A világgazdaságban három hatalom versenyez az elsőségért: az Észak Amerikai Egyesült- Államok, Nagy Britannia és Németország. A legutolsó évtizedekig az elsőség Nagy-Britanniáó volt. Az utolsó félszázadban nyomultak föl mel léje, sőt sok tekintetben föléje az Egyesült-Államok és Németország, leszorítva a második és harmadik helyről Franciaországot és több más hatalmat. Amerika messze van s a vezető szerepét természeti kincsei, népességének száma és óriási területe miatt talán természetesnek is tartotta Nagy- Britannia; ellenben Németországban gyűlölt ve- télytársat látott, aki vesztére tör. Minél jobban fejlődött Németország, annál jobban izzott a gyűlölet zsarátnoka a világhatalmát joggal féltő Nagy-Britannia lelkében, annál biztosabbsn érett az eljövendő háború csirája. A gazdasági világhatalomért Németországnak és Nagy-Britanniának előbb-utóbb össze kellett mérnie az erejét. Aki győz, azé az elsőség szárazon és vizen; az irányítja a világ kereskedelmét és az vezet az iparban az egész világon. A háború inditó oka Nagy-Britanniának at i a törekvése volt, hogy a virágzó német kereske- ’ delmet és ipart, mint legveszedelmesebb verseny- társát, tönkretegye. Németországnak nem volt szüksége a háborúra, mert az elsőségért békés fegyverekkel, tudással, szorgalommal és áldozat- készséggel küzdött; ez csak Nagy-Britannia célja lehetett, mert óvről-évre látta, mint nyomul előre \ hatalmas lépésekkel Németország, hogy az évii századok óta vitathatlan angol elsőbbséget tönkre tegye. Hogy bekövetkezhetik-e ez, s mi lehet a háború valószínű eredménye, ennek megítélésére szolgáljanak az alábbiak. Németországot naggyá, hatalmassá, gazdaggá a kémia tette; a németeknél a kémia nemzeti tudomány. A német kémiai ipar az egész világot a német nép adófizetőjévé tetle; megkétszerezte a német föld termőképességét, fölvirágoztatta a német gépipart, mechanikai ipart stb. Nem túlzás az, hogy az az ország lesz a leggazdagabb és leghatalmasabb a jövőben, mely a legtöbb vegyészt foglalkoztatja. Ott lesz a legolcsóbb árak mellett a legjobb közélelmezés, ott lesznek a legjobb gyártmányok, a legkevesebb veszteség az ipari termelésben és a legjobb fegyverek. Az ilyen nemzet fog a legkisebb mértékben függeni szükségletei kielégítésében más nemzetektől. A német népnek évtizedek óta céltudatosan irányított szívós kitartással és lankadatlan, kitartó munkával sikerült egyéb iparágak mellett elsősorban kémiai ipari téren az angol vegyészeti ipar kizárólagos világhatalmát megtörni. Nagyban elősegítette ezt a törhetlen szorgalom és a jóval gyengébb angol munkaerő mellett az a körülmény, hogy a német ipart és kereskedelmet a német tőke és a bankok a végsőkig támogatják; az ósdi szervezetű angol bankok ellenben nem szívesen vállalkoznak ipari befektetésekre, sőt inkább még megakasztják a fejlődést. Ezen igazságokat a mostani háborús idők alatt maguk az angolok megállapítják s elismerik, hogy Nagy- Britannia iparának hanyatlása nemcsak a német ipari versenynek, hanem az angol nép mulasztásainak tudható be. Ha tehát az angolok a német ipar felsőbbségét csak fegyverrel törhetik meg, ezzel már önmaguk beismerték, hogy féltékenységük és irigységük volt a főokozója a németek ellen viselt háborújuknak. Ha az angol és német gazdasági életet szembeállítjuk, a következő képet nyerjük: Németország nemzeti vagyona 400 milliárd koronára tehető, Nagy-Britanniáó 315 milliárdra, Franciaországé 290 milliárdra. A német nemzeti vagyon évi szaporulata most 12 milliárd. A német nemzet évi jövedelme kereken 50 milliárd K.; ebből 29.5 milliárdot a lakosság elkölt, 8.5 mil- liárdot közcélokra fordítanak, mig 12 milliárd K a nemzeti vagyont gyarapítja. Németország lakossága 1870-től—1910-ig 41 millió lélekről 69 millióra emelkedett; a népesség évi szaporulata tehát 800000 lélekre tehető. Ezzel szemben Francia- ország és Nagy-Britannia lakossága csak 40-45 millió lélekre rúg. A külkereskedelem évi forgalma 1885-től 1912 ig Nagy-Britanniában 13 milliárdról 27-4 milliárdra, az Egyesült-ÁUaníokban 55 milliárdról 16‘2 milliárdra, Németországban 6'2 milliárdról 21 3 milliárdra emelkedett. Az összes külkereskedelmi forgalom tehát Németországban 345 °/o-al emelkedett, Nagy-Britanniában ellenben ugyanakkor csak 210 °/o-al. A Németországból Nagy-Britanniába kivitt áruk értéke az 1900. évi 1100 millió K-ról 1913- ban 2060 millió K-ra emelkedett; ugyanakkor Nagy-Brittania exportja Németországba alig gyarapodott s 1900-ban 1010 millió, 1913-ban pedig 1050 millió K-ra rúgott. Igen érdekes Németország és Nagy-Britannia kiviteli adatainak vizsgálása is. Nagy-Britannia összes kivitele 1912-ben 11932 millió K volt, Németországé pedig 10747 millió K; a brit-kivitel a németet tehát 1185 millió K-val múlta felül. A brit-kivitelből azonban 4596 millió K értékű a brit-gyarmatokba irányult, Németország összes kivitele ellenben az angol gyarmatokba csupán 419 millió K-ra rúgott. Ha számba vesszük, hogy mennyire megnehezíti Nagy-Britannia az angoi- gyarmatokba való német bevitelt s hogy az angol gyarmatok szabad kereskedelme csak elméletileg szabad, továbbá azt, hogy Németország 1912 ben saját gyarmataiba mindössze 61 millió K értékű árut vitt ki, azt látjuk, hogy Németország tulaj- donképeni kivitele 1912-ben 10686 millió K volt, mig Nagy-Britannia saját gyarmatain kívüli államokba ugyanakkor csak 7336 millió K értékű kivitelt ért el. Tehát a kivitelben a németek a brit- teket voltaképen már régen túlszárnyalták. Az összes iparágak vizsgálatánál megállapítható, hogy ezidőszerint még vezető szerepe Nagy- Britanniának csak a textil iparban (pamutipar), a gépiparban és a közlekedő-eszközök gyártásában van, egyéb iparágaknál (legfőbbeket említve a vasipar, elektromos ipar, agyag- és üveg ipar, nyersvas-, széntermelés) a német ipar ma már az angol ipart messze maga mögött hagyja. Ha ezeket tekintjük, belátható, hogy az angol és német ipar a legerősebb versenyt fejti ki, érthető tehát, hogy az eddig élvezett világhatalmi felsőbbséget Nagy-Britannia nem egy könnyen adja ki a kezéből. Megtalálható a magyarázat arra a rettenetes pusztító hadjáratra, melyet az irigység — a német szorgalom, tudás és lelkes igyekezet legyőzhetlenül hatalmas versenyétől tartva — és a régen izzó gyűlölet szabadított rá a békés emberiségre. f. C7ÚD í DÜ7 HA MII TELMAN bliM LfcöZ, AGATA-KREMJET használja. Háborús világ. A hadügyminiszter a termés biztosítása érdekében. A hivatásos férfi munkáskéz nagy hiánya mellett fokozott jelentőségű az aratási munkák elvégzésénél tekintetbe jöhető gépek kiszolgálásának biztosítása. Nehogy e gépek a kezelőszemélyzet behívása folytán szakszerű ellátás nélkül maradjanak, a hadügyminiszter elrendelte, hogy a katonai szolgálatot teljesítő gépészek és fűtők, akik polgári foglalkozásukban mezőgazdasági gépek mellett voltak alkalmazva, a községek, földbirtokosok és cséplőgarnitura-tulajdonosok rendelkezésére bocsáttassanak. A szabadságolások ezen a címen minálunk azonnal, Ausztriában pedig június 20-ikán kezdődhetnek és nálunk szeptember 15-ikéig, Ausztriában szeptember végéig tartanak. A gépészek és fűtők csak ugyanabba a községbe mehetnek munkára, amelyben ebben a minőségben utoljára dolgoztak. A szabadságolás dolgában az eljárás az, hogy a katonai parancsnokságok a főispánokkal fogják közölni a megyéjükből szabadságoltak névsorát s a főispán fogja az egyes községekre nézve megállapítani, hogy az illető községnek van-e szüksége gépészre és fűtőre. Az igy szabadságolt legénység a köz- igazgatási hatóságok szigorú ellenőrzése alatt fog állani, katonai zsoldot nem kap és polgári ruhában, esetleg tábori használatra már alkalmatlan egyenruhában bocsáttatik el. A hadvezetőségnek ez a gazdasági szempontból üdvös rendelkezése megfelel a gazdák többször kifejezett óhajtásának és kétségkívül kitűnő fogadtatásra fog találni a mezőgazdasági érdekeltség körében. A 18 évesek összeírása. Az 1897-ben született, népfölkelósre kötelezett ifjak összeírása Ungváron f. hó 8-án történt meg. Összesen 182 ifjú jelentkezett. A hatodik hadtest. A kassai hatodik hadtest vér a mi vérünkből. Északkeleti Magyarország magyar érzésű, magyar lelkű magyar, tót és ruthén fiai szolgálnak e hadtestben. A hadtest keretébe a losonci 25., a kassai 34., az eperjesi 67., az ungvári 66., a munkácsi 65., a szatmári 5., a máramarosszigeti 85., az egri 60. sz. közös gyalogezredek; a kassai 6., a miskolc—újhelyi 10., a munkácsi 11. s a besztercebányai 16. gyalogezred (a 39. honvéd hadosztály) tartoznak. E hadtest keretében küzd továbbá a 6., 12., 14., 15. közös, a 3. és 5. számú honvéd huszárezred, a 29. és 32. vadászzászlóalj. Ung vármegye fiai az ungvári 66. sz. közös s a munkácsi 11. honvédgyalog, a 14. közös s a 3. és 5. sz. honvéd huszárezredekben szolgálnak. Közelről érdekel tehát minket, ungiakat e hadtest sorsa s viselt dolgai. A hatodik hadtest Boroevics Szvetozár lovassági tábornok vezénylete alatt vonult a harctérre, Auffenberg oroszországi hires győzelmeit főleg e hadtestnek köszönheti. A hadtestnek az oroszországi dicső harcokban, de főleg a Rava- ruszkai—Zolkiev környékén vívott harcokban roppant veszteségei voltak. Az októberi offenzivában a hadtest immár Arz altábornagy vezetése alatt a San mentén harcolt, novemberben és december a németekkel egyesülten Orosz-Lengyelor- szágban vívott titáni harcokat. Petrikownál a 34. gy. ezred szerzett nekünk örök dicsőséget. December elején a hadtest 39-ik honvéd hadosztálya (később a másik két hadosztály is) Galíciába vezónyeltetett s e hadosztály döntötte el a hires limanovi győzelmes csatát. A 11. honvédgyalogezred e győzelem emlékére Őfelségétől uj zászlót kapott, melyet a f. évi ápr. 24-én közvetlenül a gorlicei nagy áttörés előtt — szentelt fel az ezred Cieszkoricében. A gromnik-gorlicei áttörésben a hadtestnek, de főleg a 39. honvéd hadosztálynak oroszlán- része volt, a 10. honvédgyalogezred Biec mellett hétszer egymásután megismétlődő rohammal foglalt el egy fontos pozíciót s ez időtől kezdve a Mackensen jelentései nap-nap után kiemelik a hatodik hadtest hősiességét. A gromnik-gorlicei áttörés s ezt az áttörést hirdető harcokban tanúsított vitéz magatartásáért Őfelsége a 9., 10., 11. és 16. honvédgyalogezredhez dicsérő felségiratot intézett. LsipnnJi mai sz Ama. 4 oldal,
