Ung, 1914. január-december (52. évfolyam, 27-56. szám)
1914-10-18 / 46. szám
2 (46. szám) U N G 1914. október 18. Dr. Novak Endre meg lehet elégedve közhasznú működésének végeredményével, hisz ő oly nagy müvet teremtett Ungvár városa részére, mely páratlanul áll városunk történetében. Megelégedettségét, boldog öntudatát nem zavarhatja még az sem, hogy a belügyminiszter egy kis ürömcseppet is öntött abba az örömteljes leiratba, mellyel az újabb 100,000 K-ás államsegélyt engedélyezi. * A 100,000 K-ás újabb államsegélyre vonatkozó 95,446/1914. évi VII. b. számú, s e hó 10-éről keltezett belügyminiszteri leirat e hó 14-én érkezett meg Ung vármegye alispánjához. A leiratnak a nagyközönséget is érdeklő része igy hangzik: Tekintetbe véve a harctéri sebesültek és más betegségekben szenvedő katonák ápolása terén az ungvári közkórházra váró fontos feladatokat, 1914. évi 3694. szám alatt tett felterjesztésére a következőkről értesítem: A sürgős szükségletek mentül gyorsabb kielégítését tartva szem előtt, az ungvári közkórház építkezéseinek befejezésére és a kórház berendezésére hajlandó vagyok 100,000 K államsegélyt rendelkezésére bocsátani az esetben, ha a már tető alatt levő uj elmebetegosztály a lehető legrövidebb idő alatt úgy berendezhető és felszerelhető, hogy abban a betegek állapotuknak megfelelő elhelyezésben és ápolásban részesülhetnek. Megjegyzem azonban, hogy nem ideiglenes, de maradandó s a mostani rendkívüli idők lezajlása után is hasznosan szolgáló berendezések és felszerelések beszerzését óhajtom ezen újabb államsegéllyel előmozdítani, minek folytán arra hívom fel alispán urat, tegyen ide sürgős jelentést, hogy mennyi idő alatt készülhetnek el a még hiányzó műszaki műveletek annyira, hogy a kész és felszerelt kórház a sebesültekkel vagy más betegekkel benépesíthető legyen. A kórházi bizottság e hó 16-án tartott ülésén örvendetesen vette tudomásul a leiratot, s megállapította, mikép lehet a szóban levő épületet rövid időn belül kórházi célokra felhasználni. Megállapításait az e hó 21-ón, szerdán, tartandó képviselőtestületi közgyűlés elé terjesztik. Elég lesz majd a közönségnek a háborúból eredő terhet fizetni, — gondolják ők, — minek azt előre közölni, hogy mit, mennyit, hova és mire fordítottak. Ma — szerintök — nem kell képviselőtestületi határozat, ma nem kell közgyűlés, hisz kivételes állapotok vannak, kivételes állapotokban pedig — ismét szerintök — a gazda, az adózó városi közönség nem számit semmit. Lehet, hogy azért történik mindez igy, mert az augusztus 26 iki tisztujitás alkalmával a képviselőtestület többsége mintegy szankcionálta a városi adminisztrációnak számtalan helytelenségeit, — és szó nélkül hagyta a polgármesternek azon programmszerü kijelentését, hogy jövőben is úgy log működni, mint működött a múltban, — holott éppen a képviselőtestület állapította meg a súlyos szabálytalanságok sorozatát, — lehet, hogy azért talál süket fülekre minden a közjó, a köztisztesség, a közbóke érdekében felhangzó szó, mert ma a felsőbb hatóságok — szintén a háború miatt — nem vehetnek maguknak időt nemcsak az elhangzott, de papírra is letett panaszok megvizsgálására és azok orvoslására, — lehet, hogy azért történik ma minden az adózó-közönség megkérdezése nélkül, de annak terhére, mert igen sokan az arra hivatottak közül csak elégedetlenkednek, de elégedetlenségüknek nem adnak férfias módon nyílt kifejezést, — mégis mindez nem elég indok arra, hogy a törvényesen megalakított városi képviselőtestület ennyire nullifikáltassék éppen azok részéről, akiknek munkáját, működését ez a testület van hivatva ellenőrizni, sőt működésüknek irányt is adni. A mostani városházi állapotnak véget kell vetni. Erre pedig a Városi Párt van hivatva. A árt — a tényleges katonai szolgálatra való be- ivás folytán — elvesztette ugyan egyidőre lelkes, nem csüggedő vezérét, de a pártnak még sem szabad tétlenül szemlélnie, miként csapnak össze a hullámok fejünk felett. Az 1913. évi zárószámadás elkészült és e hó 17-ótől kezdődőleg 15 napon át a főszámvevői hivatalban az adózó-közönség által betekinthető. Közgyűlés. A képviselőtestület e hó 21-én, szerdán, d. u. 3 órakor rendkívüli közgyűlést tart. Uzsoki szorosban Kozákot temetnek, Zörgő avar felett Halmok emelkednek: Uj halmok, uj hegyek, Világ tudja, lássa: Jaj annak örökre, Ki a magyart bántja. Gyászruhák az utcán. Az utca tarka hullámzásába egy-egy fekete ruha is keveredik már, melynek sűrű gyászfátyola alatt az anya, a hitves, a nővér siratja a csatatéren megdicsőült halott emlékezetét. A gyászruhából lesz még több is, az bizonyos. így kívánja ezt a magyar nemzet jövendő biztosítása, az uj nemzedékről való gondoskodás. A dicsőséges elmúlás, a kiontott vér, a vértanuság: a hősök erénye. A magyar nő mindig büszkén emlegette azokat. De azért a veszteség súlyosságát megérzi a gyötrődő lélek. Belészúr a tőviskoszoru tüskéje a nő szivébe. Azért nő, hogy megérezze. De ha a magyar anya szivéről le is szakadt örökre az édes gyümölcs; ha le is tépték kebléről a hitvesét; ha kiszaggatták a nővér gyengéd karjaiból fivérét, ha véresre marcangolták a fiatal daliát, — nem es- hetik kétségbe a magyar anya, a szerető hitves, a reménykedő magyar leány sem. Az anyaságnak, a hitvesi hűségnek, a testvéri szeretetnek és a fesledező szerelmes szívnek érzése: a családnak életet sugárzó gyönyörűsége, fényessége és fundamentuma. Ha igaz, hogy az ország alapkövei a családok tűzhelyein nyugosznak, akkor igaz az is, hogy a rájuk szakadó veszedelem súlya alatt ingadozniok nem szabad, mert akkor a jövendő nagyságunkat ingatják. A magyar anyák szent fájdalomban edzették meg sziveiket ezer esztendő óta. Talán egy ország népe se állott ki annyi háborút, mint a magyaré. És amikor a történelem azt irta rólunk, hogy nemzetünk színe, virága a csatatéren maradt, — akkor se pusztult el Magyarország, mert megmaradtak a magyar asszonyok, akik árván hagyott apró gyermeküket a hazának nevelték fel, hogy azokat is a hadba küldhessék. A régi nagyasszonyok is elsiratták csendes otthonukban az elesett hősöket. Nem sopánkodtak. Nem türelVÁROSI ÜGYEK. Ébredjünk! Ebben a háborús időkben kétféle embereket tanulunk megismerni. Az egyik része kettőzött szorgalommal, igyekezettel, lehet mondani, ember- feletti erőkifejtéssel állja meg rendeltetési helyét, — a másik meg éppen a háborús helyzetre való tekintettel csak amolyan immel-ámmal, tessék- lássék formán űzi a hivatalos órákat, mintha bizony ez a háború legalább is örök időkig, vagy legalább is az ő életük végéig tartana. Ez utóbbi módon folyik Ungvár város szorosan vett háztartási ügyének intézése is. A sok tízezerbe kerülő barakk-kórház építése, a sok ezer embernek ottani gondozása, élelmezése a városra bízatott, s ma egy-két hivatalos emberen kívül nincs a városban senki, aki tudná: minő feltételek alatt, s a városnak minő anyagi megterhelésével történik ez. A jó urak ott a városházán még a városházi urak mindegyikével sem ismertették meg a feladatot, amit a katonai barakk felépítése, az ott elhelyezett — szándékosan használom csak ezt a kifejezést — beteg katonák fentartása a városra, tehát nem a városházi urak egynómelyikére ró, — ugyannyira, hogy sem a pénztár, sem a számvevőség nem tud felvilágosítást adni az eziránt hozzájuk kérdést intézőknek, mert ők nem kezelnek erre nézve semmit. Néhány héttel ezelőtt a képviselőtestületnek igen nagy többsége úgy határozott, hogy a hadba vonultak segélyezésére, s egyéb ily nemű szükségletek fedeztetésére külön adót fog kivetni, s megbízta a tanácsost, hogy ez irányú javaslatot terjesszen a képviselőtestület közgyűlése elé. Hanem aki azt hiszi, hogy e határozatnak foganatosítása megkiséreltetett, aki abban a véleményben van, hogy a városi tanács, élén a polgármesterrel, tényleg kötelességének ismerte az ez ügyben való cselekvést: az nagyon csalódik, az ma a világ legnaivabb embere. Mert ma sokkal könnyebb dolog Antwerpent, a világ egyik legnagyobb erődjét porrá lőni, mint a mi városunk tanácsát arra bírni, hogy képviselő- testületi határozatnak eleget tegyen: hogy közgyűlést összehívjon. Ma a közönség és az azt képviselő testület semmi azok előtt az urak előtt, akikre a város közigazgatása, vagyonkezelése bízva van. P' "Roche" . ^ anosttog ajánlva • fégzőtxmnrmk mindennemű mogbolegedéam •Hon. tüdőbetegségek. gómhunit, , t szamárhunit, a gyenneMgftvétykóija tűm M ÜL HÍREK. Tájékoztató. A Társaskör (Kaszinó) könyvtára zárva Van. A Kereskedelmi Csarnok könyvtára nyitva van szerdán d. u. 6—7. és vasárnap d. e. 11—12 óráig. A Népkönyvtár szünetel. A magyarországi munkások rokkant- és nyugdíj-egyletébe minden hónap 1-ső és 3-ik. vasárnapján délelőtt 10—12-ig van befizetés és beiratás az ipartestület helyiségében. Uzsoki szorosban. Irta Szemere Kálmán. Uzsoki szorosban Haldoklik az erdő, Hulló lomb múlását Siratja a felhő. Hideg észak felől — Verje meg az átok 1 — Vágtatva, üvöltve Jönnek a kozákok! Uzsoki szorosban Harci kürt szavára Szép magyar vitézek Rohannak csatára. Mennydörög az ágyu,^ Hangja száll az égig . . . Seprik a kozákot Hegyen-völgyön végig. metlenkedtek. Nem okoztak senkit. Ti se lehettek gyengébbek, nem is szabad gyengébbeknek lennetek, ti szenvedő anyák, szerető hitvesek, szerelmes leányok. Néma fájdalmatokkal, gyászos ruhátokkal, szivetek hős erejével öleljétek át az idehaza maradt kedveseiteket s az ő szeretetükben találjátok meg a csapások elviselésére szükséges erőt. Szép helyen nyugoszik a ti virágotok, a ti elhervadt aranyágotok. Az öröklét alkotója senkit sem ment fel az elmúlás alól, nekik nagy tisztességet engedett, hogy a csatatéren találják meg örök megnyugvásukat. Fényes napotok volt? — most már kialudt ragyogása ... A család koronája volt? — most letörték koronátokat ... De fényesen lobog fel a dicsőség tüzéből az ő nevük s az egész magyar haza teszi fel mindegyiknek a megemlékezés tündöklő koronáját. Hősöket megillető koszorút fon emlékezete köré a magyar történetiró, aki a most zajló világeseményeket ércbe vési. És ti gyászruhás asszonyok, leányok, sírjátok el otthon titkos könnyeiteket, aztán a fájdalom csillapulá- sával, felemelt fővel járjátok ennek az országnak viruló útjait. A szivetek vérével öntözzétek, hogy a békesség áldásait megteremje. Mi meg néma hódolattal hajiunk meg a ti szenvedésetek nagysága előtt. Mert ti magyar asszonyok vagytok! — Miklóssy püspök Nyíregyházáról. A hajdudorogi püspökségnek Nyíregyházára való áthelyezését a püspök most hozta a főbb méltóságok tudomására. Mindenkit meglep az a meleg, rokonszenves hang, mellyel a püspök ezen értesítésekben megemlékezik. A miniszterelnökhöz intézett hivatalos átirat, amelyből legjobban kitűnik, mily igazán tudja értékelni a püspök Nyíregyháza szeretetét és ragaszkodását, ekként szól: 3500/1914. szám. Nagy méltóságú Miniszterelnök Ur! Van szerencsém Excellenciáddal közölni, hogy Debrecent folyó évi szeptember hó 23-án elhagyván, lakásomat Nyíregyházára tettem át, amely várost Nagyméltóságod készséges hozzájárulásával a hajdudorogi püspökség végleges székhelyéül választottam. E székhely, úgy centrális fekvését, valamint kulturális nívóját, nemkülönben fejlődésképesA valódi Liliom-arckenőcs és Agáta-krém kizárólag a Mittelman-féle „ARANY-OROSZLÁN“ gyógyszertárban kapható. Óvakodjunk értéktelen utánzatoktól! Postai szétküldés naponta az ország minden részéle.
