Ung, 1914. január-december (52. évfolyam, 27-56. szám)

1914-07-12 / 28. szám

U N G (28 szám) 3 1914. julius 12. De nem tévesztve szem elől azt a közmon­dást : „jobb későn is, mint soha“, a közhasznú mü megírása, a monográfia közeljövőben leendő ki­adása örömöt okozhat mindenfelé. Kezünkbe akadt a Debreczenben 1829. évben második kiadásban megjelent Losonczi István által még 1770-ben megszerkesztett Magyarország kis tüköré, ebben a munkában ez áll Ung vármegyé­ről szóról-szóra: »Hegyes Ungh vármegyét, ha tetszik, ne hagyd et, Vinnát, Kapóst, llnghvárt, Pálotzot keresd tel. Menj Oroszvégre is, hol lehetsz jó kedvvel. Ha megismerkedel az orosz püspökkel. Unghvár nevezetét vette az Ungh vizétől. Pálotz, Vinna, Kapos szép kastélyokat mulatnak. Oroszvég nagy helység, az Orosz Püspök helye.« Magyarország kis tüköré szerint tehát Ung vármegyéről csak keveset lehetett Írni és Orosz- vég helység, mely jelenleg Beregmegyéhez tarto­zik, azért került a kevésbe is, mert az „Orosz Püspök helye.“ Ung vármegyének monográfiája hogy meg- irassék, feltétlenül szükséges, mert ez a megye múltja sok, igen sok érdekes hazafias dolgot mu­tathat fel és ezeket a feledés homályából kiemelni kötelesség. A korán elhunyt dr. Mocsári Miklós foglal­kozott legutóbb azon eszme megvalósításával, hogy Ungmegye monográfiája megirassék és igen sok értékes adatot össze is gyűjtött ez a tehet­séges fiatal iró s ha a monográfia megírása ténnyé válik, mert az még csak terv, jó lesz a fiatal iró hátrahagyott iratait átvizsgálni.* Sőt még Kende István és Gálocsy Zoltán, a megye levél­tárnokai, akik előszeretettel végeznek a megyei élet múltjába vágó tanulmányokat, nagy segélyére lehetnek annak, aki a monográfia megírását vé­gezni fogja. Nem akartunk Magyarország kis tüköré régi tankönyvből sok részleteket idézni, azonban érde­kesnek tartjuk még ide iktatni a követke­zőket : Kik a vármegyék Tábláinak Tagjai: 1. Fő­ispán, a mágnások közül, 2. Vice Ispán, 8. Vár­megye nótáriussá, 4. Szolgabirák, a Processusok száma szerint, 5. Vármegye Perceptora, 6. Vár­megye Fiscussa; vagy Prókátora, 7. Comissárius, aki a katonaságra visel gondot, 8. Tábla Assesso rai, Esküttjei. így a Kis Tükör; a múltnak ezt a reliquiába menő nyomtatott könyvét csakis a monográfia kérdése miatt bolygattuk meg s korántsem akarjuk mi ezen könyvet régi monográfia számba vétetni, csakis azért hozakodtunk vele elő, hogy ez által a modern és részletes monográfiák értékét ineg- győzhetövé tegyük; igaz, hogy ma a tankönyvek alaposan érintik a dolgokat, a „Kis Tükör“ héza­gosságára ma ott se akadunk, de ezek fölött szellemi óriásként áll a monográfia és oda kell hatnunk, hogy ez meglegyen. A megye monográfiája természetesen fel­pengőért a magyar nadrágokat, hétszázért a cifra atillákat. A Kossuth-bankók pedig gyűltek, szapo­rodtak a ládafiában. Minden nap rendezgette, ra­kosgatta őket Meskó uram. A jobb hátsó szögletbe kerültek a tízesek, a balba az ötösök, a bal első szögletbe a forintosok, jobb felére pedig a harminc krajcárosok. Gyönyörűség lángolt a szemében, ahányszor újabb csomagot tehetett melléjük. Az anya nem fektetheti alvó gyermekét na­gyobb gyöngédséggel a bölcsőbe, mint ahogy ő tette a Kossuth-bankókat a ládafiába. És amig simogatta, az ujja hegyével babus­g atta őket, a Kossuth-nóta dallama rezgeti az ajkán. [ire is ment mindenfelé az ő olcsóságának. Vitték mindenünnen hozzá a sok Kossuth-bankót. És ha valaki tamáskodva csóválta a fejét, mikor azt mondta, hogy lesz még Kossuth-világ, szent meggyőződéssel torkolta le a hitetlent. — Mit tud kend ahhoz! A nap is elbujdosik a felhők közt, aztán megint visszatér. így lesz Kossuth Lajossal is. És rakta, rakosgatta a nagy ládába a Kossuth- bankókat. — Anyjuk, ha százezer forintunk lesz együtt, nem dolgozunk többet. Évek múlva össze is gyűlt a nagy summa. Már alig fért a ládafiába. De Kossuth csak nem jött. Minden levelét tízszer is elolvasta és jósol­gatott belőlük. — Most már jönni fog, készítsd ki anyjuk a honvéd atillámat. Hanem óv-óv után pergett le, a háta meggör­nyedt, a szeme elgyöngült, a melle beesett, az arca ölelné Ungvár város történetét azon szempontból is, mert Ungvár város nem gazdag és külön mo­nográfiát nagy költsége miatt meg nem irhát. Magyarország kis tüköré-1 ahogy letettük kezünkből, megakadt szemünk egy, manapság újságszámba menő munkán, melyet ma már alig ösmernek a közéletben ritkaságánál fogva és mert ez is kis monográfia, helyén valónak tartjuk azzal foglalkozni. A könyv cime : Ungvár története a legrégibb időktől máig. Irta Mészáros Károly Ungvár város képviseletének megbizásából s megjelent 1861-ben Ráth Mór könyvkereskedőnél. Nem lehet célunk a könyv tartalmát részle­tesen ismertetni, éppen csak kiemeljük a feledés homályából, hisz Ungvár város ha tudott volna vagyonilag áldozni ily dolgokra, 1861-től kezdve a modern korszellem követelményeinek megfele­lően újabban meghathatta volna a város történetét, dehát mint említettük, ilyen értékes munka költsé­geinek viselésére már nincs ereje a városnak és igy a megye monográfiájában talál bőséges helyet majd a város története is. A városi-párt, mely minden városi dologra kiterjeszti figyelmét, taián éppen a fenti okból mellőzte programmjába felvenni Ungvár vá­ros történetének újabb terjedelmes megiratta- tását ? ? És most olvassuk el mógegyszer Mészáros Károly könyvének egy néhány részletét Ungvár városáról, már csak azért, hogy összehasonlítást tegyünk 1861 és 1914 évi állapotok között: „Ungvár város hegyen épülve, az itt keresz­tül rohanó Ung vize által mintegy két ágra van osztva, melyek a házakkal borított bércet körül­karolván, annak valódi sziget alakot adnak. Ezen szigeten belül magas halmon, a vízpartok által szegélyezve, fekszik alacsony házaival a város, melyet azonban végtelennek nem mondhatni. Ezen alacsony házak közt kellemetes benyomást nyújt a szemnek a Józus-szerzetbeliek igen ékes kollé­giuma s az ennek szomszédságában levő főtanoda, mely Magyarországnak legvirágzóbb tanintézetei közé számítandó. Ezen tanodát hoinonnai gróf Drugeth János alapította s építését Lippai György esztergomi érsek mozdította elő, ki arra 800 fo­rintot adományozott. Bethlen Gábor erdélyi feje­delem özvegye Brandeburgi Kata asszony pedig tokaji hires szőllőjót ajándékozta ezen tanintézet fentartására, mig végre az egyház felépítésének költségeire Bátori Zsófia hercegnő áldozott“ stb. Tovább ez áll: „A vár, felső részét foglalja el a városnak s hajdan a Drugetheknek igen kedves lakóhelyük volt.“ Mészáros kimutatja ezután, hogy a város régen nem a mostani helyén állott, hanem min­den valószínűség szerint a régi város ott feküdt, ahol ma Gerény és Radvánc helysége áll!? Megjegyezzük itten, hogy Ungvár város fek­vése és leírását Bombárdi a könyv megjelenése (1861. év) előtt egy századdal előbb ösinertette és Mészáros ezt adja elő első sorban, azután mondja el a maga nézeteit és kutatásait. Akit bővebben érdekel Ungvár története megnyúlt és fakó lett, mint a Kossuth-bankók. Hetven éves korában leverte a betegség a lábáról. A pénzes ládát az ágya fejéhez tolatta, ki- kimarkolt belőle egy kötet bankót és számolgatta, simogatta, gyönyörködve nézegette. — Hej anyjuk, de sokáig jön a mi Kossuth apánk. — Eljön ő lelkem, csak várjuk türelemmel. — Várok én galambom, de hátha mégis előbb megtalálnék halni. — Már csak addig ne haljon meg édes lel­kem uram. —- De ha mégis, tudod mire kérlek akkor? Hangja megindulástól remegett. Felesége ned vés szemmel nézett rá. Meskó megfogta a kezét. — Ugye elég lesz neked ötvenezer forint? — Legyen a tied mind édes fiam. —• Nem, nem, hű feleség voltál, osszuk meg a kincset. Csak aztán arra kérlek, hogy a felét tedd a koporsómba. Az asszony sírástól elcsukló hangon mondta: — Ne beszéljen a halálról édes uram. — Párnázd ki a bankókkal a koporsómat Hadd álmodjam ott is a Kossuth-világról, a honvéd dicsőségről, amelynek még egyszer el kell jönnie. Meskó uram pár nap múlva meghalt. A fe­lesége ötvenezer forintot varrt be a halotti pár­nájába, a másik ötvenezret pedig gyaluforgács helyett rakta alája a koporsóba. — Álmodj szegény uram a Kossuth világról és zizegjék füledbe a bankók: Ha még egyszer azt iizeni, Mindnyájunknak el kell menni. olvassa el az egész könyvet. Meg van a Társas­kör könyvtárában is.* Végezzük sorainkat. Ung vármegye mono­gráfiájának kiadását a megye anyagi áldozatok árán mielőbb eszközöltesse és Ungvár város is külön járuljon a költségekhez, hogy Ungvár története is részletesen helyet foglaljon abban. Reméljük, most már a legjobbat, hisz derék alispánunk működik ebben közre. A VÁRMEGYE. § A közigazgatási bizottság ülése. A vármegye közigazgatási bizottsága f. hó 14-én tartja rendes havi ülését. § A központi választmány f. hó 6-án ülést tartott, amelyen megalakította a választójogosultak össze­írására hivatott küldöttségeket. I. A nagybereznai választókerületben: a) az alsóhunkóci szavazó­körben elnök Pásztor József, h. elnök és rendes tag Köröskényi Béla, póttag Fetkovics János; b) a nagybereznai szavazókörben elnök Pásztor Sán­dor, h. elnök és rendes tag Melles Endre, póttag ifj. Mocsáry Béla; c) aperecsenyi szavazókörben elnök Schréter Ágoston, h. elnök és rendes tag Gellért József, póttag Bárdos Lajos. II. A nagy- kaposi választókerületben: a) a csapi szavazó­körben elnök Szűcs István, h. elnök és rendes tag Egry Ferenc, póttag dr. Nagy Béla; b) a nagykaposi keleti szavazókörben elnök Pásztor Ferenc, h. elnök és rendes tag Nyomárkay Sán­dor, póttag Palásthy Árpád; c) a nagykaposi nyu­gati szavazókörben elnök Soltész Imre, h elnök és rendes tag Bartóffy Lajos, póttag Becske János; d) az őrdarmai szavazókörben elnök Pa­taki Pál, h. elnök és rendes tag Szopek Imre, póttag Suttka Kálmán; e) a szerednyei szavazó­körben elnök Zseltvay Gyula, h. elnök és rendes tag Keszler József, póttag dr. Peltsárszky József. III. Az ungvári választókerületben: a) a szobránci szavazókörben elnök dr. Szentgyörgyi Adolf, h. elnök és rendes tag Szakai István, póttag Rónay Árpád; b) az ungdaróci szavazókörben elnök Saenger Nándor, h. elnök és rendes tag Plotényi Vilmos, póttag Bacsó András; c) Ungvár városi balparti szavazókörben elnök Kardos Emil, h. elnök Lám Elemér, rendes tag Mérő Vilmos, pót­tag Lipták József; d) Ungvár városi jobbparti szavazókörben elnök Komjáthy Gábor, h. elnök Hámos Aladár, rendes tag dr. Eperjessy József, póttag Klein Ignác; e) az Ungvár vidéki szavazó­körben elnök Móré Gábor, h. elnök és rendes tag Szvoboda Ferenc, póttag Terebessy István; f) a zalacskai szavazókörben elnök Blazsek Géza, b. elnök és rendes tag Mahnyik Andor, póttag Bodó Sándor. Minden körjegyző hivatali műkö­désének területén rendes tagja az illető összeíró küldöttségnek, A választójogosultaknak neveit s a reájuk vonatkozó adatokat tartalmazó névjegy­zék-tervezeteket az összeírásban résztvett küldött- ségi tagok aláírásával ellátva és azok költség­jegyzékeivel együtt a f. évi aug. 10-ig kell be­zárólag a központi választmányhoz beterjeszteni. § Állandó választmány. A vármegye állandó választmánya f. hó 18-án d. e. 10 órakor ülést tart. Tárgy: A vármegyei háztartási alap 1913. évi számadásainak felülvizsgálása. § Közgyűlés. Ung vármegye törvényhatósági bizottsága f. hó 17-én délelőtt 10 órakor rend­kívüli közgyűlést tart, melynek tárgysorozatából felemlítjük a következő ügyeket: A belügyminisz­ter leirata Kérész egyesitett község nevének Mokcsakerész névben megállapítása tárgyában. — A kereskedelemügyi miniszternek leirata az ung­vári kir. főerdőhivatal által tervezett Turjavölgyi iparvasut építési engedélyének módosítása tár­gyában. — A vallás- és közoktatásügyi miniszter­nek, a vármegye közönségéhez intézett köszönő leirata az ungvári kir. kath. főgimnázium 300-dos jubileuma rendezési költségeihez való hozzájáru­lásáért. — A vármegye alispánja bemutatja özv. Kossuth Ferencnének a vármegye részvétét kö­szönő levelét. — Ugyanannak jelentése a várme­gyei székház építésére f. évi junius hó 30-án meg­tartott versenytárgyalás eredményéről, s ennek alapján a munkálat odaítélése feletti határozat hozatal. — Ugyanaz bemutatja a törvényhatóság által alapított gimnáziumi alapítvány alapitó okle­velét és előterjesztést tesz a gimnáziumi alapnál * Adatoknak felhasználhatók még: Tabódy Jenő: Ung vár­megye története. (Pallas Nagy Lexikonában); Horváth János: Ungmegye monográfiája (187 -ben 2 füzet); Mészáros Károly: Kéziratai (a vármegyei levéltárban); Farkasfalvi Mauks Ernő: Ungmegye múltjából, adalékok a vármegye középkori törlénetéhez (lHOfj) ; Fincicky Mihály : Ung vármegye leírása (az Osztrák-Ma­gyar Monarchia írásban és képben c. mű XVIII. kötetében), ugyan­csak az ő polgármesteri jelentései; Ungmegye műemlékeinek jegy­zéke (báró Forster Gyula : Magyarország műemlékei c. műben); Grynaeus Alajos: Ungvár évrajzai (Családi Lapokban 1856): a munkácsi és a szatmári egyházmegyék sematizmusai, stb., stb. Minden dolgot tanácsos azonban kritikával fogadni, Szerk. * Az alakuló vármegyei múzeumban vannak elhelyezve. Szerk. i Grand Cirkus Colosseum = a Kossuth Laj os-téren. = Ma vasárnap délután 4 és este fél 9 órakor KÉT flflGY EHŐflDAS szenzációs, páratlanul álló műsorral. A délutáni előadáson gyermekek 10 éves korig :: az összes ülőhelyeken félhelyárakat fizetnek. ::

Next

/
Oldalképek
Tartalom