Ung, 1914. január-december (52. évfolyam, 27-56. szám)
1914-07-05 / 27. szám
2 (27. szám.) U N G 1914. julius 5. Ä ruthén-kérdés. ii. A „ruthén-kérdés“ megoldása másrészt az állam eminens feladata, aminthogy az előbb mondottak szerint maga a kérdés is vallási és nemzetiségi. Ilyen nézőpontból fogva fel a dolgot, mindjárt az egyházi könyvek hazai ellőállitása is elsőrendű nemzeti érdek, amit maga a kormány egyik programmpontjául jelölt meg, midőn már évekkel ezelőtt költségvetésébe is befoglalta azt. De a megyés püspök ily irányú rendelkezései is, — melyekkel a külföldi szertartási könyveket ismételten kitiltva templomainkból, csupán az esetre lesznek foganatosíthatók, ha ez utóbbiakat hazaiakkal helyettesíthetjük. Ezenkívül a hazai kultúra idegenből nem táplálkozhatik s bár kormányunk engedékenységet is tanúsít a nemzetiségi nyelvek gyakorlásában, azt sohasem fogja eltűrni, hogy a fajok más, — velük nyelvi rokonságban levő nemzetek kultúrájának emlőin növekedhessenek. Lehet, hogy ez a nemzetiségnek jobban megfelel, mert például a sizmatikusok gyarapodási törekvései konveniensebbnek és szimpatikusabb- nak ítélik a kultúrálatlan papot, mint ezt az Unió előtti lelkészek példája is igazolja, akik híveikkel együtt prestálták az uraságnak megalázó robotolását: ám az sem a magyar nemzeti kultúra, sem a papi állás tisztességének szempontjából mai napság meg nem tűrhető többé. Ez utóbbinak tekintetéből pláne nemcsak az erkölcsi, — hanem az anyagi támogatás is szükséges, amennyiben kultúránknak szellemileg és testileg egyaránt helytálló elöharcosokra van szüksége, akik híveikkel és ellenségeikkel szemben is függetlenek legyenek megélhetésükben, és az idejét múlt párbér és napszám megváltás által állásuknak a kor követelményeihez képest való betöltésére kópesittessenek. Sajnos, hogy ehelyett még a minimumra redukált lelkószi stóla jövedelmét is sokalják némelyek, holott mint minden munkás, úgy a pap is megérdemli beszolgált bérét, melynek megszabása épp itt kinek-kinek jóformán a tetszésére van bízva s ez ellen soha egy pap se protestált. Ám ha viszont nemcsak azt nézzük, mit adunk a papoknak, hanem hogy vájjon mit ad ő szerény jövedelme fejében: akkor elég e sorok Írójának eklatáns példájára utalni, ki mint lelkész és kerületi esperes több ezernyi hivő nép lelkiekbeni ellátásán kívül számos iskolának főfelügyelője, s kinek mint hitoktatónak heti óraszáma önmagában is fölér egy hivatásos tanár óráival s ezen- fölül társadalmi és egyesületi tevékenységet, — bizottsági tagságot is kell betöltenie! Mégis mindezen tevékenység, —a lelkészek és tanítók munkája csak úgy lesz sikeres, ha az egyházi faktorok önfeláldozó működését az állami közegek megfelelő támogatásukban részesítik. Csakhogy ebben épp a pánszláv sizmával szemközt országos törvényeink hiányossága szinte le- küzdhetlen akadályul szolgál. Épp ezért a vármegyei és járási tisztviselőket rendkívüli hatáskörrel és a szükséghez képest kivételes intézkedési joggal kell felruházni, mert a vallások szabad gyakorlatának ürügye alatt nemzetellenes áramlatok férkőznek a hiszékeny néphez, hazaáruló és minden társadalmi osztály s rend elleni gyűlöletet terjesztő sajtótermékek mérgezik meg az eddig békés és csöndes nép gondolkodását, melyekből egy rettentő felfordulás jövendő képe bontakozik ki s amelynek vészt- jósló előhírnöke a minden téren egyaránt tapasztalható erőszakos és korrupt eszmék ellenálhatat- lan előre nyomulása és az évezredek óta fennen hirdetett eszményi tanok ledöntése! Állam és egyháznak kell összefognia, hogy ez iszonyatos erupciót kikerülhessük s a jónak és helyesnek ismert régi ideálok és isteni, emberi, társadalmi rendnek tiszteletét, vallás, erkölcs és családi élet áldásait visszaállíthassuk. Romanecz Aladár. Vizsga a háztartási tanfolyamon. Ez uj dolog, amiről érdemes írni. Végre kezdenek rájönnni, hogy a sok elméleti tanultság mellett a nőnek szüksége van egyébre is, hogy később betölthesse azt a hivatást, mely rá vár egy férj oldala mellett, aki szereti ugyan, ha neje ismeri az irodalmat, történelmet, beszéli a nyelveket, zongorázik és szépen himez, de szükségesnek tartja a háztartás vezetése körüli ténykedést is, mert a mai rossz cselódvisszonyok mellett ez a legfőbb a házaséletben. Nagyon okos dolog volt tehát Ungvári a háztartási tanfolyamot (f. évi május 1-től egész jun. 30-ig) megtartani, mert azok a fiatal leányok, akik a tanfolyamon résztvettek és megismerték a házvezetés és főzés teendőit, a családi otthonban teljesen meg fogják helyüket állani. És ha ezek a tanfolyamok óvről-évre megismétlődnek, a tanintézetből kikerült leányok tudni fogják a háztartást és főzést, és később férjeik megtalálják bennük nemcsak a müveit nőt, de a jó gazdasz- szonyt is; igaz, hogy ezúttal polgárleányok voltak a tanfolyamon, de jövőre tanintézeteink se zárkózhatnak el ettől. A földművelési minisztérium midőn itt Ung- váron ezen tanfolyam megnyitását megengedte, ezzel a tényével mindnyájunknak örömet okozott, akik figyeltük az iskolai nőnevelés helyességét ugyan, de fájdalommal észleltük, hogy az abból kikerült nők csak müveitek, de kevés kivétellel nem értenek a háztartáshoz és főzéshez semmit. Dicséret illeti a kiküldött két tanítónőt: Lo\ass Emíliát és Klenner Edithet, akik május 1-től kezdve a tanfolyamot a g. kath. tanitónő- képző-intézetben vezették és akik a háztartási teendőkre és főzésre a hallgatókat szakszerűen és igen ügyesen beoktatták. És pedig szép sikerrel. amit igazol a jun. 30-án megtartott vizsga, amelyen az országos háztartási tanfolyam igazgatóságát Baróthyné Stegmüller Mária igazgatónő képviselte, aki a két fiatal tanítónő által elért eredménnyel teljesen meg volt elégedve és a növendékekhez ő maga is igen sok kérdést intézett, ami széles látköréről, bő élettapasztalatáról tett tanúságot. A vizsgára, mely a jelzett napon d. e. 10 órakor kezdődött, az érdeklődő közönség részéről sokan voltak jelen. A vizsgán láttuk: Kende Pó- terné Sztáray Sarolta grófnőt, Lőrinczy Jenőnét, Bánóczy Bélánét, Popovics Miklósnét és még sok úri nőt, akik érdeklődéssel kisérték a növendékek feleleteit. Ott voltak továbbá : Bekény Aladár fő- erdőtanácsos, Popovics, Miklós ny. táblabiró, Melles Gyula, a leányintézet igazgatója, dr. Hadzsega Bazil kanonok, Szentkereszty Tivadar s.-tanfel- ügyelő, Deák Gyula áll. polg. leányiskolái igazgató, Csanády Béla gazdasági tanár, Dudinszky István képezdei tanár, Hibján erdőtanácsos, Markovszky Sándor rendőr-alkapitány. Mikor a vizsga bevógzödött, Baróthyné Stegmüller Mária igazgatónő igen szép záróbeszédet mondott és elismerőleg nyilatkozott a leányok szép haladásáról, megdicsérte a két ügyes tanítónőt és köszönetét mondott a megjelent nagy közönségnek érdeklődéséért. Beszédjének legszebb része az volt, amidőn körülbelől ezeket mondotta, mellyel fenti állításunkat megerősítette: „a munka nem szégyenig ismertem egy vagyonos grófnőt, aki gyermekét maga fürösztötte, mosott rá és főzött részére, ezért műveljük ki lelkünket, de a háztartásunkat se hanyagoljuk el“ stb. Vizsga végén* mely két óra hosszat tartott s melyen a kék-fehér babos ruhában volt 26 növendék a háztartás, egészségtan, kertészet, állattenyésztés, főzés stb. köréből feladott kérdésekre ügyesen megfelelt, előlépett egy virágcsokorral Galbavy Irén és szép szavak kíséretében nyújtotta azt át az igazgatónőnek és úgy neki, mint Csanády Béla tanárnak a növendékek köszönetét tolmácsolta; ezután Gebe Margit lépett elő két virágcsokorral, melyet a két tanítónőnek nyújtott át a növendékek nevében hálájuk jeléül. Megemlíthetjük még Zseltvay Viktor képezdei tanár beszédét is, aki azt óhajtotta, hogy ennek a tanfolyamnak legyen kihatása a népre is és elmondott egy humoros esetet: Egy úri vadásztársaság Szobránc vidékén a falusi asszonynak odaadott egy csomag theát, hogy főzze meg részükre. Várnak, várnak és egyszer csak hozza be az asszony a theát szalonna darabokkal zsírban megsütve. Ezek után vidám hangulatban ment a közönség a vizsga-teremből a szomszéd-terembe, ahol a növendékek himzései és ami legnagyobb megelégedést keltett: torta- s sütemény-készítményei és hideg felvágottak voltak tálakban el helyezve; a kiállításnak ezt a részét a közönség mohó étvággyal hamarosan elfogyasztotta, ekként gyakorlatilag is meggyőződést szerzett arról, hogy a növendékek igen jól tudnak sütni és főzni. És hogy a férfiak se panaszkodjanak: jó jeges sörrel hűsíthették itt magukat, tréfásan meg is jegyezte egyik előkelő férfi: „Ez a vizsga a legjobb, mert itt ehetünk és ihatunk.“ Az első háztartási tanfolyam tehát sikerült, pedig kezdetben nagy nehézségek voltak. Csanády tanár és Markovszky rendőr-alkapitány ugyszólva házról-házra jártak, hogy hallgatókat szerezzenek, de az úri osztály teljesen visszahúzódott, pedig ráférne azokra is ez a tanfolyam. De talán jövőre máskép lesz, mert az előkelő uriközönség, mely a vizsgán jelen volt, majd ide csoportosítja az úri leányokat is, akik — tisztelet a kivételeknek — nem tudnak sütni és főzni. Magasztalnunk kell Baróthyné Stegmüller Máriát, a Központi Háztartási Egyesület igazgatónőjét, aki a gazdasszony-kör megalapításán is fáradozik. Végül megemlítjük, hogy Baróthynét meghívta magához Perbenyikre Majláth grófné is, hogy a községben tanfolyamot létesítsen. Aigner Ferencz. Gazdasszonyok köre. A háztartási tanfolyam folytatása mintegy az az akció, a melyet a földmivelési minisztérium kezdeményezése alapján, mint egy széles területen megindult kultur és szociális munka hullámgyü- rüjét, Ungvár város társadalmában is megjelenni látunk. A közönség által eléggé nem méltányolt és eléggé ki nem aknázott tanfolyam záró-vizsgáján megjelent ezen tanfolyamok igazgatónője, Barótyné Stegmüller Mária, kinek az ország területén feladata a különböző társadalmi osztályokhoz tartozó nőket összefogni, összegyűjteni, egy fenséges és szociális eredményeiben' nagy arányú munkára, amelyet leghelyesebben a ' valódi' női hivatás teljesítésére való készségek és képességek elsajátításának nevezhetünk. Folyó hó 1-én és 2-án d. u. 6 órakor az immár országos hírnévnek örvendő, nagy tudásu és nagy műveltségű Rosenberg Auguszta, mint a társadalomtudományi muzeum képviselőjének részvételével tartották meg szociális előadásaikat, a város intelligens, de nem nagy közönségének jelenlétében. Úgy Baróthyné Stegmüller Mária, mint Rosenberg Auguszta rendelkeznek a szó hatalmával, felfegyverezvék a tudás és szellemi készségek minden fegyverével, amelyekkel eszméket propagálni, lelkeket hódítani lehet De rendelkeznek ezenkívül azzal a női bájjal és varázszsal, amely a szellemi élet nőapostolait oly ellenállhatlanul teszi úrrá gondolatainkon és érzéseinken, amidőn őket beszélni halljuk. Rosenberg Auguszta, ki a magyarországi nőegyesületek szövetségének is alelnöke, országosan ösmert nagyműveltségü nő, aki mint szónok nemcsak csodás közvetlenségével, de mi gkapó világossága- és tárgyilagosságával is felette áll a férfi szónokok nagy tömegének. Minden póztól mentesen, egyenesen megy célja felé, logikus menetben tárja elénk a kor szociális problémáit s azoknak megoldásait. Előadását hallgatva: erőt, készséget érzünk magunkban, szociális érzékünk szinte megnövekedik, az emberiség bajai iránt fogékonyakká leszünk és csekély erőnk tudatában is munkára kész lelkesedéssel vagyunk hajlandók követni jó és igaz cselekedetek amaz útjait, melyet nekünk emelkedett szellemével megmutat és melyet követve, a szenvedő emberiség egy-egy könnyét törülhetjük le s egy-egy sajgó sebét gyógyíthatjuk meg. A Gazdasszonyok Köre tehát egy szociális szövetség, mely az életből indul ki. Nem bizonyos eszmekörben élők olyan szövetsége, amely kultuszt csinál azon szép eszmék- és elvekből, amelyek nem az egész emberiséggel közösek, de olyan társulás, mely célul tűzte ki magának az élet mindnyájunkkal közös bajait feltárni és azokkal szemben védekezni tanít. Jónak, igaznak, az élet terheivel megküzdeni biró öntudatos lénynek akarja nevelni, formálni a nőt, hogy ezzel őt magát felemelje, értékének tudatát a társadalom minden tényezője előtt nyilvánvalóvá tegye s ezzel az emberi társadalomnak tegyen a jövőben elég magasan nem is értékelhető szolgálatokat Ilyen célokkal nem szabad egyes kisebb társadalmi tényezők támogatására szorítkozni csupán. Létkérdés az maholnap, főleg egy amúgy is kivesző nemzetnél, milyenek az anyák? Az anyai, a női hivatást a társadalom minden rétegében jól kell tudni teljesíteni, hogy nyugodt önbizalommal tekinthessünk a jövő nemzedékek sorsa elé. Az anya szüli és neveli a gyermeket, hogy mint felnőtt, mint anya s a férfi mint kenyérkereső, családfentartó, helyét az életben meg- állani tudja. HOTEL DEÁK FERENCZ BUDAPEST, Aggteleki-utca 7. GŐZFŰTÉS ÉS MINDEN KÉNYELEMMEL BERENDEZVE. ELSŐRANGÚ CSENDES, POLGÁRI SZÁLLODA S perc a keleti pályaudvartól.--------------:=■■■ —-.i'-i... 80 SZOBA ÉS KÁVÉHÁZ ÁLL A T. VENDÉGEK RENDELKEZÉSÉRE 1 személyes szobák 3 koronától. Tulajdonos 2 személyes szobák 5 korona 20 fillér. .134 PALLÄI MIKSA. ÉP ' "Koche" Wf orvosilag ajánlva a légzőszervek gc mindennemű megbetegedése miien, I tüdőbetegségek, jk gé^ehurut, *“ jjk szamárhurut, J gyennekekgör/élykóija ellen,
