Ung, 1914. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)
1914-04-19 / 16. szám
l914. április 19. U N G (16 szám) 7 TANÜGY. Magánvizsgálatok az áll. polg. leányiskolában az isk. év végén lesznek. Felhívja az igazgató a magántanulókat, hogy az 1 koronás bélyeggel ellátott s a kir. tanfelügyelőséghez címzett kérvényüket májas há 5-ig hozzá adják be. Mellékletek: születési, iskolai és községi bizonyítvány a folyamodó állandó lakóhelyéről. * Felvétel a Tanitók Házába. Az Ungmegyei Ált. Néptapitó-Egyesület által a budapesti Ferenc József Tanitók Házában létesített alapítványunk 1914—15. tanévi kedvezményéért folyamodhatnak a tudomány- és műegyetemen, vagy más fő- és szak- sikolában tanuló, kiváló előmenetelü és példás viseletű tanitó-fiuk, kiknek szülői az Ungmegyei Ált. Néptanító-Egyesületnek és az Eöt\ös alapnak is tagjai. A hiánytalanul felszerelt kérvények 1914. évi május hó l-éig Budai István tanitóegyesületi főjegyzőhöz küldendők. Ungvár, 1914. április 17. A választmány megbízásából: Budailstv&n főjegyző * Ingyen tankönyvek. A m. kir. tud. egyetemi nyomda az általa kiadott tankönyvekből, a kir. tanfelügyelők által, a fennálló szabályzat szerint, tett engedélyezések alapján minden tanévben ingyen tankönyvet bocsájt az áll. el. iskolák rendelkezésére azzal a célzattal, hogy abból a szegény tanulók könyvszükségleteit elláthassák. Azok a tanitók, akik az 1914—15. tanévre iskolájukba járó szegény sorsú gyermekek részére óhajtanak ingyen tankönyveket kapni, mutassák ki egy táblázatos kimutatásban az évente szokásos módon azt, hogy a vezetésükre bízott iskolába osztályonként külön-külön az 1914—15. tanévben körülbelől hány szegény tanköteles fog beiratkozni, ezek részére miféle és hány darab könyvre lenne szükségük s e kimutatást a f. évi junius hó 15 óig terjesszék be a vármegyei kir. tanfelügyelőhöz. / — Krémer Sándor társulata. — ‘r~\ónteken este ment le utóljára a függöny és lY ezzel a tavaszi utó-szezon befejeződött. Az ^ eredmény nem mondható éppen kedvezőnek, de panaszra sincs ok és igy a mindig mosolygó Krémer most is mosollyal távozott. . . Vasárnap már Kisvárdán játszik a társulat, honnét Szarvasra, majd Mezőtúrra mennek; azután pedig egy havi szabadságidő következik. A téli szezon Ungváron újból november 1-én kezdődik és pedig előreláthatólag teljesen uj társulattal, amennyiben Krémer eddig végleg csupán Földes Mihályt szerződtette le (a kar kivételével) a régi tagok közül. Bízunk direktorunk jóizlósóben és áldozatkészségében, hogy az uj társulat minden igényünket ki fogja elégíteni és ebben a reményben — a viszontlátásra! Szerződtetés. Krémer Sándor színigazgatónk, társulatához szerződtette újabban szubrett énekes; nőnek Petrán Ibolykát Kolozsvárról, egy ottani lapszerkesztőnek leányát, aki előtanulmányait Farkas Ödön zeneköltő vezetése alatt végezte és Kolozsvárt a hangversenyteremben is már szép sikereket aratott. A „Tatárjárás“, „Leányvásár“ és „Luxemburg grófja“ operettekben is nagy elismeréssel találkozott s a kolozsvári lapok a szép hangú, kellemes megjelenésű fiatal énekesnő fellépéséről a legnagyobb dicsérettel emlékeznek meg.-Az utolsó hét látogatottság dolgában teljesen kielégítő volt, az előadások közül pedig Tímár Liza a szezon legragyogóbb sikerét eredményezte. Vasárnap, ápr. 12. — D. u. A kis király, este pedig Nemtudomka, mind a két előadás újbóli meleg sikerrel. Hétfő, ápr. 13. — D. u. Boszorkányvár, este a Királyszinház nagysikerű operettjének, a Sibill E remierje. Mielőtt véleményt mondanánk, enyhítő örülményként meg kell állapítanunk, hogy a két ünnepnap alatt ez volt a negyedik operett-előadás és igy a személyzet teljesén ki is fáradhatott; de csupán ez menti azt a silány előadást, amit igy premierként a szinen láttunk. Volt ugyan egy néhány kiemelkedő alakítás is (Vámos, Beregi, Révész Böske), de erre az előadásra mégis csak legjobb ellenszer a — fátyol. hedd, ápr. 14 — Sibill, — másodszor. Szerda, ápr. 15. — Tímár Liza, Bródy Sándor fényes sikert aratott uj darabja, mely az ungvári színpadon is ritka meleg sikert váltott ki. Bródy Sándor kétségtelenül a legérdekesebb magyar iró, akinek teljes egyénisége nyilatkozik meg ebben az erkölcsrajzban is. Ő maga teremt alakokat, akiknek érzésvilága szeretettel és szatírával egyaránt mélyen belevilágít az élet rejtelmeibe ; mondatai vágnak és világítanak s minden szereplőjét meztelenül mutatja be. Az előadás maga is méltó keretül szolgált a sze ző alkotásához. Kallós Józsefről kell első helyen megemlékeznünk, akinek Tímárja egy kiforrott drámai erő, öntudatos, megértett és művészi qualitásu produktuma. Utánozhatatlan, tökéletes alakítás. Dezséri Emma (Liza) is minden tehetségét viszi játékába és jelenetről-jelenetre viszi, ragadja magával közönségét és környezetét; első felvonásbeli szertelenségei azonban némileg túlzottak. Kifogástalan Beregi Gyula (Capriera Kunó), aki disztingváltan és megértett stilszerüséggel oldotta meg szerepét, úgyszintén Vámos Jenő, aki a tábornok figurális alakjából elsőrendű kabinet- alakítást formált. Földes Mihály (az orvos) sok melegséget és közvetlenséget vitt játékába és legszebb sikerei közé könyvelheti ezt az estét; végre pedig diszkrét és teljesen elfogadható volt Kertai Ilona is. Még Peterdi Klára, Dezső Vilmos, Gyulai Géza és Darázs József neveit kell megemlítenünk, valamint a kerekded és gördülékeny összjátókot, úgyszintén Kallós rendező kifogástalan munkáját és ezzel körülbelül beszámoltunk a szezon legnívósabb előadásáról. A közönség lelkesen ünnepelte a főszereplőket. Csütörtök, ápr. 16. — Tímár Liza, másodszor, újból telt ház előtt. Péntek, ápr. 17. — Nemtudomka, — utolsó előadás. A zsúfolt ház közönsége zajos tapssal búcsúzott kedvenceitől. . „. ftrikW tkU, túrt kaicsftiütól Uufllt # # u .. A raintaFisch Samuhoz, az Ungvári Mümalom R. T. népszerű igazgatójához, beállít valamelyik nap egy tiszaháti atyafi s kellő torokköszörülósek után kirukkol, hogy neki bizony egy kis előlegre volna szükségre leendő búzatermésére; mennyre, földre esküdözvén, hogy az összes termését a mtimalom- nak adja el. Az igazgatónak a nagy Ígérgetés gyanússá lett s megnyugtatta barátunkat, hogy csak jöjjön el három nap múlva, addig az igazgatóság majd dönt a kérése felett. Időközben az előlegkérőről kiderült, hogy Amerikába készül s vetése sincs arányban a kérelmével, igy miután három nap múlva ismét eljött, az igazgató felolvasta előtte a következő határozatot: — „Elhatározza az Igazgatóság, hogy jövőben búzára előleget csak oly egyénnek ad, ki az uj termésből a mintát előre bemutatja“. * A jóízű paprikás csirke. A városfalvi plébános meg az ottani református lelkész igen jó barátságban voltak s egyik vasárnap a plébánosnál, másik vasárnap a tiszte- letesnól volt együttes vacsora. Éppen a plébánoson volt a vacsora sora s gazdasszonya ugyancsak kitett magáért, mert a tiszteletes háromszor is megduplázta a jó paprikás csirkét, azt is megemlítvén, hogy bizony még az ő felesége sem tud ilyen jó izü csirkepaprikást főzni. A plébános mosolyogva nézte vendégét, majd azután az az étel jó ízének oka felől kérdezősködött, nevetve mondá neki: — Hát kedves kollégám, hogyne volna jobb nálam a csirke húsa mint nálad, mikor nálam a kakas a tyúkok között az udvarban jár, nálad meg a torony tetején ül. * Az elveszett mellény. A „Páska bárány“ ünnepének közeledte alkalmával elmene pedig Eiser (olvasd Izidor) a gőzfürdőbe és igen hosszasan fürődék. Külde azért Záli érette, mert nagyon nélkülöző vala az ő hites urát. Megérkezett végre Eiser, de a régi vig arc helyett szomorú, bánatos arcot csinált. Kérdezé pedig Záli Eisert, hogy miért ölte olyan bánatos ábrázatot? Felele pedig Eiser mondván: — Szomorkodj és siránkozzál, mert a mellény, melyet a lakodalmi ünnepélyünkre készitól vala, elveszett. Megtópó pedig Eiser az ő ruháit, Záli pedig az Eiser haját és sokáig haragúdénak vala. Elközelgett pedig ismét a „Páska bárány“ ünnepe s újra elmene Eiser a gőzfürdőbe ős megint csak igen sokáig fürődék. Külde azért Záli Eiserért, ki váratlanul azonnal megórkezék s a rég bánatos arc helyett vig, örömteljes arcot csinált. Kérdező pedig Záli Eisert: — Miért öltesz oly vig ábrázatot, holott a múlt húsvéti ünnepre gondolván, szomorkodnunk kellene ? Felele pedig Eiser, mondván: — Az én mellényem elveszett és megtaláltatott. Nagyon megörülve pedig Záli és az Eiser nyakába borulván kérdó: — Hol találtad meg Te, a drága mellényt? Felele pedig Eiser,“[mondván: — Az ingom alatt! . . . P "Roche" ^ orvosilag ajéntva a légzótzmrvmk mindan nem ű magbategedésm mfimn, tüdőbetegségek, gégehurut, > szám érhurut, * ^gyermekek görvélykóija eilen. IÉ&, Samtmtó mtndvn fyifymnrtérbmn » WNiiüir, IRODALOM. * Lovich Ilonka pályanyertes költeménye, Lovieh Ilonka, városunk leánya és tanítványa már elemi, később polgári iskolai tanuló korában érdekes jelét adta bár zsenge, de biztató költői hajlamainak. A kalocsai neves leánynevelő-intézetben fölfedezték és szeretettel fejlesztették szép tehetségét, és ma már — másodéves képezdésznő korában — első pályadijat nyert egy újság verseny- pályázatán. Mai számunk tárca-rovatában közöljük pályanyertes költeményét, amelynek némi kommentáraként megjegyezzük, hogy az illető lap „A virrasztó fájdalom“ cimü képének magyarázata és azokat az impressziókat adja, amelyeket e kép négy szomorú alakja: Péter, Magdolna, János és Mária keltettek benne. Leírásról, megértésről, megérzésről, megszólaltatásról volt szó a pályázatban, tehát a művészetnek egy technikailag is fejlettebb alakításáról, és hogy ez Lovich Ilonkának miképen sikerült, mutatja a költemény és a biráló-bizottság véleményéből a következő rész: „Tör-forr itt az éi’zelmek, gondolatok árja s ő mint biztos kezű művész-királynő uralkodik ebben az eleven, forrongó birodalomban a szépség örök törvényei szerint. Nincs itt semmi túlkapás. Minden a finom összhangot szolgálja : hévvel, erővel, művészi önmérséklettel. Olyan, mint egy kis kerek dráma, melynek tárgya a világ legszentebb szomorúsága.“ * A mi szerelmünk. Irta Kiss Géza. Csupa fiatalos hév, tűz és szerelem ez a kis verses könyv. Nem ismerem szerzőjét, de mély érzésű, érzékeny lelkű egyénnek kell lennie. Olyan egyénnek, aki önmagának ír. Könnyít magán, ha elkesergi szerelmi csalódásait, vagy ujong örömein. Rövid, de mélységre valló versei jó érzést keltők. Lírája rendkívül finom, érzékeny, olykor bizarr röptü. Főleg sejtelmes, törékeny hangulatok s forró merész lendületű szerelmi lázongások tolmácsolója e könyvecske. Egyszerűen bájos verse: „Az én örökségem.“ Szép apja kobzát örökölte és: Rozzant húrját én újra ajzottam, Szerelmem rajta dalba lehelem És várom ... várom — hitehagyottan, Esküvőre egy leány eljön-e velem ? ... Kiss Géza verseit különben kedves báj jellemzi. Telten és kellemesen, zengve folynak a verssorok, tiszta, belülről fakadó készséget bizonyítva. Egy szerény poétatemperamentum boldog vagy boldogtalan átáradása formába Versei világos, olykor ragyogó színekkel, kecses és tiszta hasonlatokkal adnak üde, derűs lírát. Kedves versei: A mi szerelmünk, Balaton és Tátra, Sülyedő naszádon és a többi is, mind. R. E. * „A Nő“ c. feminista folyóirat legújabb száma a szokottnál is gazdagabb tartalommal jelent meg. Ego: a pesti asszonyokról, Reichenhallerné Petheő Irén egy régi magyar törvénykönyvről, Gere Zsigmond egy kis cimfestőinasról irt érdekes cikket. Szikra „Ujságkivágások“ címen polemizál antifeminista újságírókkal. Nagy érdeklődésre számíthat a Feministák Egyesületének e számban közölt hivatalos évi jelentése, továbbá a „Feminismus Kiskátéja“ c. sorozatnak a józan ész unalmairól irt fejezete. Charlotte Perkins Gilman regénye, a szemlék és glosszák változatossága, továbbá a Nőtisztviselők Országos Egyesületének közleményei egészítik a lapot, melynek előfizetési ára egész évre 5 K. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest V., Mária Valéria-utca 12. Vegyen kalapot jjorossnál.