Ung, 1914. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)
1914-03-08 / 10. szám
2 (10. szám) 1914. március 8. megyét egységesebbé, tömörebbé tegye és közelebb hozza lakóit és azok érdekeit egymáshoz. Olyannyira kézenfekvő szükséglet ez, hogy szinte nem is hisszük, hogy a kormány ezek teljesítésétől, a törvényhatóság nyomatékos szavának hatása alatt, el tudna zárkózni. Pós Alajos. / Az amerikai láz. Növekszik a kivándorlók száma. Munkában a kivándorlási ügynökök. A magyar társadalom legújabb igéi között ott halljuk a megmentését a magyar földművelőnek s ott olvassuk a szép szózatokat a miniszteri rendeletek soraiban: szervezkedni kell a kivándorlás meggátolására. Ám a szózatokkal még eddig hiába döngetik a levegőeget, a dollárcsengés szebben biztat minden harsonás mentési akciónál. A kivándorlás lázában sorvadnak a magyar földművesek rendjei, odaát az újvilágban százezrek tanulják felejteni a magyar hazát. A Mister Magyar Miskák száma megnövekedett, mig itthon állandó a panasz, hogy egyre kevesbedik a munkáskéz. Munkában az ügynökök. A kivándorlási ügynökök újból hozzáfogtak lelketlen és gálád munkájukhoz és elárasztják kivándorlásra csábítgató prospektusokkal a falvakat. Útirányokat küldenek széjjel, amelyekben megmagyarázzák, hogy miképpen juthatnak az újvilágba azok, akik védkötelezettségük miatt nem kapnak útlevelet. Az egyik körlevél, melyet mostanában alkalmunk volt olvasni, amelyben a ravasz ügynök megígéri a veszélytelen transzportálást, a következőképpen hangzik: Kérem olvasni! Útlevél nélkül lehet könnyen hozzám utazni, ha az ember tudja, hogy hol kell kikerülni a határrendőri vizsgálatot. Vasúton nem lehet elkerülni, azért kell előbb oly vonalon közel utazni a határhoz, ahol vizsgálat nincs és azután 1 vagy 2 órát gyalog kell menni. Ha nekem 20 korona előleget küld, Írjon csak annyit, hogy Amerikába kíván utazni és útlevele nincs.„Erre azonnal küldök egy térképet, melyen Önnek az útját külön veres vonallal ki fogom jelölni és 4 oldalas levélen el lesz magyarázva az utazás, jegyváltás, átszállás, oly értelmesen, hogy aszerint olyan ember is el tud hozzám biztosan tévedés nélkül utazni, aki sohse járt vasúton. — Mivel mindez titok, nem szabad elárulni és természetes dolog az is, hogy senkinek sem küldök ilyen utasítást, amig előleget nem küld. Hajó megy minden héten szerdán gyorshajó, a hajójegy 220 korona. Hely- és hajóválasztást bízza rám, én azt akarom, hogy Ön jól utazzon és másokat is hozzám rekomendáljon. Az útbaigazítás. Amikor az áldozatjelölt léprement és beküldte a 20 koronát, akkor a következő útbaigazítást kapja: Mivel útlevele nincsen, úgy kell utazni, mint ahogy itt le van Írva. Pesten a keleti pályauddásu humánustól Vitéz Jánost kéri magyarázatra. Egész természetesnek látjuk bizonyára azt is, hogy ahol a történelmi és egyházi jellegű műalkotások egész hosszú sorozatát találjuk, ott a szerzetben nagyműveltségü irók és művészek is voltak, akik az ország eseményeit krónikákba szedték s az ott feljegyzetteket képben is megörökítették. Mindez oly egymásból folyó s a költői elhitetés oly tökéletes, hogy a mű olvastára készek vagyunk az egészet történelemnek fogadni el. A történelmi események felfogása, azoknak tagozása is uj teljesen a „Magyaréban. Amit ad, az költői felfogású hamisítatlan történelem. És ami a legérdekesebb, hogy amint a költőiességnek nem ártottak a történelem meztelen valóságai, úgy a történelem sincs sehol meghamisítva a köítőiség érdekében. Még a nemzet őrszellemó- nek a beállítása is hagyományon erősödött hiten alapul. Hiszen nem a „Magyarok Istenéire eskü- szünk-e most is, nem-e az Isten kiválasztott nőének tartja a hagyomány a magyart, akinek ülőn Istene van ? A történelmi eseményeknek, az azokból kialakuló jelentőség szerinti tagozása oly mély meglátáson alapul, hogy szinte meg vagyunk lepve. Hát a törtónelemirás művelői nem látták és mi felfedezni nem tudtuk azt a tagozódást, amit az ezer év elénk tár és egy felmagasztosult szellemi poétának kellett jönni, hogy arra bennünket megtanítson ? Az első félezer év a dicsőség, a nemzet nagyhatalmi virágzásának ideje, amit költőileg a kimagasló események szerint a hót boldogság korának nevez a szerző. A második félezer év ugyanezen költői felfogás alapján lesz a hót fájdalom korszaka. Emebben két hetes csoportban vigaszt talál a történelmi eseményekben a szerző, mig a jelenben hót veszélyt, melyek a nemzet társadalmát fenyegetik. Aki a művet figyelemmel olvassa, ezt a történelem tényeivel fogja teljesen megokoltalak látni. És mindezekből alakul a bizalom U N G varon jegyet váltanak Komáromba, ott át kell menni gyalog a Dunahidon Ujkomáromba és jegyet váltani Dunaszerdahelyre, onnan mindjárt tovább menni egy állomást a vasút mentén Csalló- közabonyba, ott jegyet váltanak Püspökibe, onnan ismét gyalog mennek be Pozsonyujvárosba és ott folytatják az utat gyalog a Dunaparton a Dévényig és Dévény felett kompon, vagy csónakon, vagy a hídon átkelni a March folyón, mert az képezi a magyar határt. Ott aztán felmennek az állomásra Marchegba, Marchegba jegyet váltanak Gezen- dorfba (Gäsendorf), onnan másikat Bodenbachba, onnan harmadikat Hamburgba, csak evvel a harmadik jegygyei szállnak át egyszer Leipzig állomáson. Mihelyt a March-íolyó túlsó partján vannak, mar teljesen szabadok, nem gátolhatja t >vább sem csendőr, sem rendőr. Pesten, Komáromba, Ujkomárom, Dunaszerdahely, Csallóköz- abonyba, az állomási épületbe, vagy közelébb ácsorogni nem szabad. Meg kell tudni, mikor indul a vonat és csak 5 perccel az indulás előtt kell bemenni jegyet váltani. A kalauzokkal nem fecsegni, hanem tenni mintha aludnának, vagy be volnának csípve. Egyéb tudnivalók a cime annak a hangzatos nyomtatványnak, amely félig megfőzött embert teljesen leveszi a lábáról. A jeles ügynök Világcsoda alcimmól adja tudomására, hogy ő kilenc-emeletes hajókon szállítja áldozatait, amelyeken már naponta friss lapot olvashat. Csak példánynak említi az egyik csodát, a Kaiserin Viktoria hajót. Egy ilyen hajó 4000 személyt fogad magába és azonfelül még 25,000 tonna, vagyis annyi mint 2500 vasúti kocsira való rakományt visz és maga a szolgálatot tevő nép 600 főből áll. Van rajta villanyos személyfelvonó az első emeletről a 9-ik emeletre, aztán egy villanyos tengeralatti harangjelző, villanyos világítás' és gázfűtés, valamint gépszellőztetők a szobákban, melyben az utasok tanyáznak. Általában a főgond csakis arra van fordítva, hogy az utasnak kényelmes és kellemes legyen az utazása és a lehető legjobb egészségben érkezzen Amerikába, ami különben minden embernek az első gondja. Karlsberg ur. Mindezt Karlsberg B. ur Ígéri, aki Hamburgban lakik. A legszédületesebb Ígéretekkel vannak teli nyomtatványai és körlevelei. Az csak természetes, hogy főforgalmát itt csinálja ez a kiváló ember, mert hiszen a magyarnál hiszékenyebb jószágot sehol sem találhat. Hazánkfiai legnagyobb részének elegendő néhány csillogó ígéret és akkor vakon belerohannak a züllésbe és romlásba, a legfélelmetesebb nyomorúságba s rendszerint csak akkor veszi ezt észre, amikor már nem tud segíteni rajta. A MAGYAR címen Fülöp Árpádtól könyv jelent meg. Ára 3 korona. Megrendelhető szerzőnél Ungvári, Szobránci-utca 20. szám. ---a nemzet jövőjében, az a derült felfogás, mely kell, hogy hittel, reménnyel töltse el a magyart. Ezt a tagozódást, mely a megjelent költői mű szerkezeti alapjává emelkedik, az események ritmusának nevezi a költő. Találó kifejezés, melyet megmutat nekünk a történelem is, csak látva olvassuk lapjait. Első hegynek, kimagasló eseménynek Árpád fejedelem uralkodását jelzi, aztán következik három domb, majd ismét egy hegy, Szent István. Ezt követi hat domb, újra egy hegy, László és Kálmán kora, aztán ismét hat domb. Utána hegy, III. Béla uralkodásának ideje. Ez a ritmus ismétlődik és újra nagy időkben mutat a végén, Mátyás király korában égnek emelkedő hegycsúcsot, mig az előző hegycsúcsokat Nagy Lajos és IV. Béla képviselik. Nagy értéke a műnek s nagy érdeme a költőnek : a történelmi események lényegének, benső tartalmának és ezek összefüggésének meglátása. Mintha történelmet írna, oly mély tudással mutatja ki a világtörténelmi események szerves bekapcsolódását a nemzet történetébe és ezzel a magyarság világtörténeti szerepét is vitázhatlanul domborítja ki. És igy aztán könnyűvé lesz mindnyájunknak elhinni, hogy a gondviselő Isten, ki elküldötte Őrszellemét közénk, történelmi hivatást ruházott a magyarra, nemcsak a faj, de az egész emberiség érdekeinek védelmében is. De sikerült történelmi alapon a költőnek az is, hogy igazibb és igy teljesen uj felfogásban és világításban állítsa elénk a történelem oly alakjait is, akikről az oknyomozó történelem kénytelen lesz megállapítani, hogy mostohán és igazta- lanul bánt el velük az eddigi történetírás. Ilyenek például Kun László és Anjou Károly és főleg Zsigmond király, kinek uralkodása nagy értéke a nemzetnek. Amint már említettem is, a műben kidomborodó történelmi és költői érdek nem hogy összeütközésbe nem jön, sőt nemes és csodálatos Március 15-iki ünnepélyek. A nagy eszmék diadalra jutásának évfordulója közeledik. Az idén is hagyományos kegyelettel ünnepelik meg városunk polgársága, testületéi és iskolái a szabadság, egyenlőség és testvériség napját. Az idén márc. 15-ike vasárnapra esik, amikor a munka szünetel, igy az ünneplésnek külső fénye mindenesetre sokat nyer. Az ünneplés a szokásos lamp ionos körmenettel kezdődik márc. 14-én este. Utána este 8 órakor az Ipartestület rendezi ünnepét a következő műsorral: 1. Himnusz. Énekli az Ungvári Dalárda. .2. Talpra magyar. Szavalja Solticzky József. 3. Ünnepi beszéd. Mondja Egry Ferenc. 4. A hazáról. Szavalja Sloszár Annuska. 5. Március 15. Szavalja Siposs Mariska. 6 Márciusi dal. Szavalja Sloszár Erzsiké 7. Cinka Panna. Szavalja Schönbrunn Etus. 8. Szózat. Énekli az Ungvári Dalárda. Márc. 15-én reggel a templomokban istenitiszteleteket tartanak. D. e. 11 órakor városi díszközgyűlés lesz, melyen a nap jelentőségét dr. Reismann Henrik képviselőtestületi tag méltatja. A kir. kath. főgimnázium ünnepét d. e. 11 órakor tartják meg a következő műsorral. 1. Himnusz. Énekli az ifj. zenekar kísérete mellett az ifj. vegyeskar. 2. Petőfi: Nemzeti dal. Szavalja Sztan- kaninecz E. VIII. o. t. 8. Erkel F. Hunyady L. hattyúdala. Előadja az ifj. zenekar. 4. Ünnepi beszéd. Mondja Yolovcsák M. VIII. o. t. 5. Tóth K.—AlföldiL.: Kik voltak a honvédek? Melodráma. Románecz M. VII o. t. zongora kisói'ete mellett szavalja Roskovics J. V. o. t. 6. Mosonyi M. Szentelt hantok. Énekli az ifj. férfi-négyes. 7. Gyö- kössy E.: Magyar asszony. Szavalja Péter J. Vili. o. t. 8. Hetónyi A.: Cinka Panna. Játsza az ifj. zenekar. 9. Medreczky I.: Népdal-egyveleg. Az ifj. zenekar kísérlete mellett énekli az ifj. vegyes-kar. Az áll polg. leányiskola ünnepe szintén d. e. 11 órakor kezdődik. Műsora ez: 1. Himnusz. Előadja az énekkar. 2. Ima. Irta Szabolcska Mihály, szavalja Székely Gizella IV. o. t. 3. Ünnepi beszéd. Mondja dr. Scheffler János r. kath. hittanár. 4. Kossuth-dalok. Előadja az énekkar. 5. A Naphoz. Irta Kiss József, szavalja Péter Ilona I. b) o. t. 6. Magánének. 7. Mi a haza ? Irta Ábrányi Emil, szavalja Balog J. III. o. t. 8 Petőfi a Hortobágyon. Melodráma. Szövegét irta Várady Antal, zenéjét szerzó Kun L. Szavalja Fenyves Erzsébet IV. o. t, zongorán kíséri Kofmann Emilia IV. o. t. 9. Szózat. Előadja az énekkar. A siketnéma-intézet d. u. 3 órakor rendezi hazafias ünnepét. Az áll. főroáliskola br. Eötvös József önképzőköre d. u. 5 órakor az intézet tornacsarnokában a márciusi nagy napok emlékére hazafias ünnepélyt rendez az alábbi műsorral: 1. Nemzeti zászló. Énekli az ifjúsági énekkar. 2. Megnyitó. Mondja Horovitz Aladár, az önképzőkör ifj. elnöke. 3. Nemzeti dal. Szavalja Kriszt Árpád. 4. Magyar ábránd. Hegedűn előadják Szoták László, Gulácsy Ernő, Kiinger Manó, zongorán kíséri Zádor Jenő ének-tanár. 5. Ünnepi beszéd. Mondja Róth Márton. 6. Mi a haza? Melodráma. Szavalja Gaár Béla, zongorán kiséri Kavasch Sándor. 7. Falu végén kurta korcsma. Szavalja Péter Zoltán. 8. Moskovski: Caprice Espagnol, zongorán előadja Hirsch Gizella. 9. Petőfi visszatér. Szavalja Gulácsy Ernő. 10. Bánk összhangban olvad össze, egyik érdek a másikat igazságaival támogatja. Ez maga oly nehéz feladat, melynek eszményi megoldása kell hogy maradandó értéket biztosítson a költői műnek, a tudósnak és poétának egyaránt. Ami a mű költőiséget és az előadás módját illeti, azonnal kell hogy megragadja figyelmünket, hogy minden helyzethez a megfelelő formát keresi és találja meg a költő. Innen van, hogy a krónikás ős a régi naiv költészeti előadás sűrűn váltakozik a modern költészeti móddal. És ez a váltakozás nem terem disonantiát, sőt a legteljesebb harmóniát szüli, épugy, mint a hogy a költő felfogásában a történelem egymás ellen törő eseményei a magyar nemzet jövőjében és világtörténeti hivatásában való hitben, bizalomban csúcsosodnak ki. Az előadási mód e váltakozása önként hozza a versforma váltakozását. A lassúbb menetű eposzi formát, a 12-es méretű Alexandrínt, ott a hol a helyzet kívánja, más méretű sorok váltják fel, de mindig a helyzetnek legmegfelelőbbek. A harci jeleneteket lehetne-e szebben, drámaibban, rohanóbban leírni más alakban, mint a szinte rohanó anapestusi sorokban. Vagy nem a költői érzék végtelen finomságára vall-e, hogy a hót fájdalom jeleneteiben a költő mintegy a nemzet vesztére törő kísértetektől üldözött, e jelenések megírására ugyancsak a rohanó anapestusi sorokat választja? A felmagasztosuló érzések, az égi jelenések megírására választhatott-e méltóbb, fenségesebb versformát, mintha a 12-es ütemü sorokat a ter- zina, a hatalmas dantei sorok váltják fel? Épugy szinte csodálattal olvassuk a költemény azon részét, midőn a szerző Bánk bán oly ismert korához jut. A hatalmas drámai erő szinte feszíti izmainkat és a hazafias elkeseredés szent borza- dálya fut át rajtunk a rimtelen jambusok kifejező forma hatása alatt. Ez a költeménynek gyönyörű részlete.
