Ung, 1914. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1914-05-31 / 22. szám

1914. május 31. (22 szám) 3 A Kath. Kör közgyűlése. E hó 24-én tartotta a Kath. Kör. f. évi ren­des közgyűlését, mely iránt a tagok,részéről meleg érdeklődés nyilvánult meg. Tahy Ábrahám egyházi elnök lelkes megnyitó beszéde után Vo- losin Ágoston titkár olvasta fel jelentését a kör 1913. évi működéséről. A múlt óv a Kör fenn­állása óta a 23-ik volt. Eddig összesen 78 fel­olvasó estét rendezett a kör, mely körülmény magában is megállapítja, hogy a kör értékes kul­turális munkát végez városunkban. A jelentés kapcsán Blanár Ödön főgimn. tanár hosszabb beszédben sürgette városunk katholikus társa­dalmának nagyobb arányú bevonását a Kör te­vékenységébe. A számvizsgáló-bizottság jelenté­séből arról értesült a közgyűlés, hogy a Kör fenntartásához Papp Antal püspök 200 K ado­mánnyal járult, miért is hálás köszönetét szava­zott a jótékony főpapnak. A pénztár pontos és lelkiismeretes kezeléséért Gazdag Jenő pénztáros kapott elismerést a közgyűléstől A f. évi költség­vetés megállapítása után Kaminszky László kép. tanár érdekes és praktikus előadást tartott e cí­men: „Vétessük fel magunkat a képviselő-válasz­tók névjegyzékébe.“ Rámutatott a polgárság te endőire, melyek az uj választási törvényből foly­nak. Ezután az elnökség és tisztikar megválasz­tása következett. E tárgynál a közgyűlés vezeté­sét Lőrinczy Jenő alispán vette át, kinek javas­latára egyházi elnökké Tahy Ábrahám, világi el­nökké Popovics Miklós, alelnökkó Flach Jakab, titkárrá Volosin Ágoston, jegyzővé Sabján János, igazgatóvá Jaczik Miklós, pénztárossá Gazdag Jenő, könyvtárossá Zádor Jenő választattak meg. A választmányból kilépő Babják György, Blanár Ödön, dr. Fibiger Sándor, Melles Gyula, Med- reczky István, dr. Hadzsega Bazil, Deák Gyula, dr. Lukács Géza, Podlussányi Óttó, Tomajkó István és Zseltvay Viktor újból megválasztattak, továbbá az eltávozott Szvoboda Ferenc helyett Magyar Bálint, az elhunyt Lewandowszky István helyett pedig Göndy Ede került a választmányba. Megemlékezett a közgyűlés arról a merény­letről is, melyet egyes budapesti radikális tanítók a vallástanitás ellen intéztek és Zachar Jakab, főerdőtanácsos hatásos beszéde után a következő határozati javaslatot fogadta el. „A pesti szabadkőművesek egy töredéke mozgalmat indított a vallásos iskolai nevelés el­len. E mozgalom ellen országszerte megindult a tiltakozás és pedig nemcsak kath. részről, hanem részt vesznek abban más állású polgártársaink is. Tiltakoznak, nem a papok és hivatalos személyek, hanem nemes érzésű tanítók, de főképp gyerme­keikért aggódó szülők, akik látják, hogy az er­kölcsi romlás egy mederben zúdúl az ifjúságra a vallástalansággal. Tiltakozunk mi is, makacs és elszánt tiltako zással. Kikérjük magunknak, hogy néhány kótya- gos legény kisajátítsa magának az egész ország iskoláit és a maga képére és hasonlatosságára azokat deformálja. A szabadkőműves urak nem rendelkezhetnek az ország gyermekmillióival! A szülők, akik pénzt adnak iskolára és évenkint 700,000 gyermeket adnak a nemzetnek, majd ők fogják megmondani, kell-e az iskolába a vallás, kell-e kulturvilágunk mestere: az édes Jézus! Ők fognak parancsolni erélyes visszavonulást a kó- tyagos titánoknak! Ők fogják megtanítani őket, hogy a tanító a szülők szándékainak letétemé­nyese, az iskola a családi tűzhely testvére. Taka­rodjék ki onnan az, aki nem olyan istenfélelem­mel lép oda, mint a templomba. E gondolatoktól áthatva, az ungvári Kath. Kör ismételten tiltakozik a radikális merénylet ellen és bejelenti csatlakozását az esetleg elkö­vetkező szellemi harcban a fehér lobogós vallá­sos sereghez.“ A szabadkőművesek ungvári csoportjának megalakulása kapcsán felmerült az a vád is, hogy a Kath. Kör tagjai közül is többen beléptek az egyesületbe. E tárgyban a következő határozati javallat fogadtatott el: „A közgyűlés úgy saját hirnevónek, mint tagjai erkölcsi érdekeinek megvédése céljából, bár jogosan kétkedik e vád valódiságában, mégis szükségesnek látja annak kijelentését, hogy a vallásos meggyőződés nyílt ellenségeinek, a sza­badkőműveseknek táborához való csatlakozást a katholikus világnózlet szolgálatában álló kath. körökhöz való tartozással összeférhetetlennek tartja, miért is felhívja azon tagjait, akik netán a szabadkőművesekhez csatlakoztak volna, hogy e titkon működő és az egyház által határozottan kárhoztatott egyesületből haladéktalanul lépjenek ki, vagy pedig, ha ennek dacára abban benn­maradnának, akkor jelentsék be a Kath. Körből való kilépésüket“. VÁROSI ÜGYEK Már megint ebzárlat. Veszettség gyanúja miatt a város rendőrkapitánya az ebzárlatot a további 40 napra meghosszabbította. A gyakori veszettségi esetekre ismételten figyelmezteti a közönséget a rendelkezések szigorú megtartására, mert a mu­lasztókat súlyosan megbírságolja. U N G yilágos, hogy a kávé íze és az illata nagyrészt a felhasz­nált kávépótléktól függ.—A háziasszonyaink tehát csak a „Valódi“ :Franck:-ot a „kávedaráló“-val választják. mg; «id 82/26113 HÍREK. Tájékoztató. Máj. 31. A Nemzeti Szalon kiállításának megnyitása d. e. 11 órakor a vármegyeháza nagytermében. Nemzetközi football-mérkőzés. Jun. 1. Gyermeknap. 7. A Kath. Legényegyesület zászlószentelése. 13. Az áll. polg. leányiskola nyári mulatsága a Széchenyi ligetben. 16. Városi közgyűlés d. u. 3 órakor. a Tarsas kör dCa,»r:it>ó\ khiiy vtára nyitva van kedden d. u 6—7 óráig. A Kare**kedelmi Csarnok könyvtára nyitva van szerdán d. u 6—7. és vasárnap d. e 11—12 óráig. A Népkönyvtár a Drugeth-téri áll. iskola épületében nyitva var minden vasárnap d. e ',10— */a i 2 óráig. A magyarországi munkások rokkant- es nyugdíj-egyle­tébe minden hónap 1-sö és 3-ik vasárnapján délelőtt 10—12-ig van befizetés és beiratás az ipartestület helyi­ségében. Kossuth Ferenc. Kevés igazi nagyjaink száma megint meg­fogyott eggyel. A nagy Kossuth Lajosnak méltó fia hunyta le örökre szemét e hó 25-én, mély és és őszinte gyászt keltve mindenütt. Az egész ország részvéte kisérte nyughelyére, a kerepesi-uti temető mauzóleumába Vármegyénk és városunk közönsége is le­rótta a kegyelet adóját a nagy halott iránt. Az alispán, a polgármester részvéttáviratot intéztek az özvegyhez. „A vármegye törvényhatósága — kegyelete jeléül“ koszorút helyezett a ravatalra. A középületekre kitűzött gyászlobogók lát­ható jelei voltak annak az igaz részvétnek, mely a társadalom minden rétegét eltöltötte a nem váratlanul jött, de mégis fájdalmat okozott halál­eset hírére. És nemcsak a jelen kor emberei, de az utó dók is mindenkor kegyelettel fognak gondolni az ő történelmi alakjára! Áldás emlékére! A leány. Irta Kiss Géza. Nagyon szeretném őt elvinni mihozzánk. Hadd ös- merjék, szeressék meg a szüleim Édesapámnak hamar megtetszene, mert csinos, szerény, okos. Édesanyámnál nem menne olyan könnyen a dolog. Ő előkelőt, műveltet, klasszikusan szépet és páratlanul gazdagot akar válasz­tani a fiának. Neki nem fog tetszeni. És mégis meg fogja szeretni, mert őt mindenkinek szeretni kell! Most szeretném elvinni, mikor az én asszonyom: az erdő, felpróbálja a tavaszi costume-jét; a rengeteg veri a lombsátort, mely alatt oly fenséges lesz sétálni, csók-hozsánnákat zengeni, csók-imádságokat rebegni. Az utakat már szőnyegezi a mobotka, a haraszt, a fiatal hajtásokon már hangolja bűvös hárfáját a szellő; a téli giz gazt lerázta a kispatak s most oly kristálytiszta, mint az én szerelmem. Maholnap .kivirul a boldogasszory- és a gyöngyvirág, meg a többi. A pillangók már megkezd ték az örökös fogócskájukat és ha el-elfogják egymást, belemámorosodnak a csókba. A vadgalamb az öröksze­relem himnuszát búgja. Az égről is letöröl minden tarka­ságot a szép Május, s olyan makulátlan lesz, mint egy végtelen kék tükör, mint amilyen piciben a Te szemed. Mikor az erdő átszépül templommá, a természet átma­gasztosul ezzé a kiáltássá : Fenséges vagy Uram, Teremtő! — akkor, óh, akkor jöjj el hozzánk, édes! Meglásd, milyen csodás varázzsal vonod be az er­dőt. Minden levélke Rólad fog suttogni, minden virág Neked kínálja oda magát. Én pedig versenyre kelek a szerelmes csalogánnyal, dalba szövöm minden szépséged. A kezed, orcád, a szemed, ajkad, homlokod, mind-mind meg lesz énekelve. Átvarázslom dallá az egész lényed. Te leszel a megtestesült költészet. Ami anyag van a testeden, átáramlik mind versbe. Nem lesz többé a ma­gadé a szobornál szebb nyakad, se a holdsugárnál fino­mabb ujjod — átváltozik dallammá, dallá, rithmussá. írok rólad egész kötetnyi új verset. Ott fog benne rózsa- szinleni minden bájosságod, ott fog pirkadni minden szerelmem és mégis fehér lesz az a könyv is, mert Rólad csak fehéret lehet írni. És akkor nem vehet el többé senki tőlem. Minden részecskéd belesüritem abba a verses könyvbe, ami az enyém lesz, csak az enyém... Azaz nem lesz csak az enyém, mert nótákat is fogunk énekelni, amit én írtam Rólad, a nótának pedig szárnya van, és szanaszét száll a szépséged hire, mint a májusi virágillat. És nem lesz csakis az enyém, mert azok a versek, amelyeket én irtam Terólad — örökre egyesíte­nek Téged énvelem. — No jöjj, jöjj el hát hozzánk édes ! Amilyen gazdag, pompázó az erdő, olyan szegény a mi kis házunk. De én akarom, hogy ezt is meglásd, hogy megismerd az egyszerű fészket, amelyből én ki­rebbentem, akarom, hogy megismerd a szegénységünket. Találsz még ugyan segy kis gazdagságot is: néhány öreg bútor-ritkaságot, egy pár értékes Altwien-porcellánt, egy- egy drága könyvet. Bizony szegénység ez. Szegényes nálunk minden, az egész fészkünk. Hanem mi mégis gazdaggá tudjuk tenni. Mert minálunk minden szegény­séget bearanyoz a Názáreti mártír öröksége: a szeretet. Ezért merlek én Téged elvinni mihozzánk és ezért merem megint csak ezt ismételni: jöjj el! óh jöjj el hozzánk édes! Én már voltam nálatok. Belopta magát a szívembe a határotok csodás szépsége és én beloptam magam a szüleid szeretetébe. Édesanyád szívét megvettem azzal a fehér könyvecskével, amit az ő lányáról, az ő lányá­nak irtam. Édesapád pedig, mikor ráhibáztam a kedves nótájára, hogy: A szép asszony szép lányt nevel! . . . azt mondta: Bizony fiam, még pedig neked, ha Isten is úgy akarja. És a feleségére kacsintott, aki még most is szép asszony ... Ők tehát talán már nem uta­sítanának el, ha megkérném tőlük azt a paránynál-pará- nyibb kincset, amit köznapi nyelven a Te kezednek nevezünk. Hogy Te ide adod-e? . . . — Ejnye! azt elfelejtettem megkérdezni. — Püspöki látogatás. Papp Antal munkácsi püspök Gébé Péter kanonok kíséretében e hó 26-án dr. Boromisza Tibor püspök látogatására Szatmárra utazott. Az állomáson Szabó István praelatus-kanonok, Hámon Róbert püspöki iroda­igazgató, Vajay Károly polgármester és Tankóczi Gyula főkapitány fogadták. A püspök megtekin­tette a várost, látogatást tett a káptalan tagjainál, polgármesternél, főkapitánynál. Tiszteletére Boro­misza püspök e hó 27-én diszebédet adott, melyre hivatalosak voltak a polgármester, főkapitány és a káptalan tagjai. — A Nemzeti Szálén kiállításának meg­nyitása. A Nemzeti Szalónnak városunkban ren­dezett kiállítása ma d. e. 11 órakor nyílik meg a vármegyeházán. A kiállítást gróf Sztáray Gábor főispán fogja ünnepélyesen megnyitni. A megnyi­tásra Bende János titkáron és Rubovics Márk mü- tároson kívül, akik már napok óta városunkban időznek, még Ungvárra érkeztek Horvai János szobrászművész, a Szalón alelnöke, Déry Béla igazgató, továbbá Englerth Emil, Gergely Imre, Glatter Ármin, Kézdi Kovács László, Koszkol Jenő festőművészek és Vidor Marcel iró. — Katonai bíróság Ungváron. Az uj katonai bűnvádi perrendtartás tudvalévőén legkésőbb jú­lius 8-án életbe lép és ezzel úgy a közös had­sereg, mint a honvédség bíráskodása gyökeresen átalakul. Az uj katonai bűnvádi perrendtartásról szóló 1913. évi XXXII. t.-c. rendelkezései szerint a bíróságokat három fokozatban állítják fel: lesz dandárbiróság, hadosztálybiróság és legfelsőbb katonai törvényszék, illetve a honvédségnél leg­felsőbb honvédtörvényszék. A közös hadsereg rendeleti közlönyének, a „Verordnungsblatt“-nak legújabb száma közli azoknak a városoknak a névsorát, ahol a katonai bíróságok működni fog­nak. E névsorban található Ungvár is, ahol dandár­biróság lesz. — Zászlószentelés. Az ungvári kath. legény- egyesület 1914. évi junius hó 7-én szobormegál- dással egybekötött zászlószentelési ünnepélyt ren­dez. Programm: Junius 7. délelőtt: 1. 8 órakor gyülekezés a Legényegyesület házában. 2. A tagok, pártolótagok, koszorús leányok és a helyből és vidékről csatlakozó egyesületek fölvonulása a zászlóanyáért és védnöknőkórt a vármegyeházára. 3. Bevonulás,, a róm. kath. templomba bevont zászlóval. 4. Ünnepélyes szent mise és zászlószen­telés, melyet dr. Jóna József plébános, az Egye­sület volt elnöke végez. 5. Szentelés után Tahy Ábris főesperes beszédje és a dísz-szegek beverése. 6. Uj tagok fölvétele és fogadalomtétele. 7. Föl­vonulás a Legényegyesület háza elé, ahol a hom­lokzat fülkéjében fölállított uj sz. József szobrot áldja meg Veszpremje Sándor esp.-plébános, az Egyesület volt elnöke.“! Utána ének. Délután: 1. 4 órakor ünnepélyes kivonulás a Legényegyesület házából a Széchenyi kertbe. 2. Ének. 3. „A szentek unokáihoz“. Szavalja: Kom Sándor. 4. Alkalmi beszéd. Tartja: Valló Albert főgimnáziumi tanár. 5. Szegek beverése. 6. Szaval: Fuchs Juliska. 7. Szegek folytatólagos beverése. 8. Befejezés. Ének. 6 órakor tánc a Széchenyi kertben. Belépő-jegy 1 K., családjegy 3 K. — Menyasszonyi kész kelengyék legelőnyö­sebben kizárólag Tüchler H. utóda, Rosenberg Gyula ungvári cégnél szerezhetők be. — Piotényi Nándor ünneplése. Ötven esz­tendeje, hogy Piotényi Nándor csodálatosan szó­laltatja a hegedűjét. Európa és Amerika városait járta — diadaltól kisérve — fiatalabb éveiben s nevét szárnyra kapta a hír. A sok dicsőségből egy sugár Ungmegyónek is jut, hiszen a művész a mienk. Az Ungvármegyei Közművelődési Egye­sület a nevezetes művészi esemény évfordulója alkalmából díszközgyűlést rendez, amelyen az ünnepi beszédet Antal Miklós főgimnáziumi tanár mondja. A díszgyülés idejét szept. 20-ikára tűzte ki az Egyesület elnöksége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom