Ung, 1914. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1914-05-17 / 20. szám

4 (20. szám) 1914. május 17. Az Ung- folyó megfertőzése. Lapunkban is többször adtunk már hirt arról a botrányos állapotról, hogy az Ung folyó vizét a Perecsenyben beléjutó gyári szennyek ismételten megfertőzték. Mindig felmerült a kérdés, melyik gyár fertőzi a vizet, a Bantlin-féle vegyigyáré, vagy az államvasutak talpfa-teli tő telepé? Abból az alkalomból, hogy e hó 14-ikén újabb és az eddigieknél talán még nagyobb mérvű fer­tőzés történt, módunkban volt tájékozást szerezni a dolog mibenlétéről. A M. A. Y. perecsenyi talpfa-telitő telepe szennyvizeinek tisztitó berendezése első ízben az 1911. évben engedélyeztetett. A talpfák telítésére használt, víznél könnyebb (neutrális) olajok visszatartása beton-medencék utján történt, mely medencék felszínén gyűlt össze a szennyvizek olajtartalma s a tisztítás ekként kielégítő volt. Azonban már a múltban gyakran észlelteitek az Ung folyónak bűzös olajokkal való kisebb mérvű megfertőzései s a vármegyei tiszti főorvos 1912. évi december havában tartott helyszíni vizs­gálata alkalmával megállapította, hogy a máv. alpfatelitő telep szennyvíztisztító berendezése fel­mondta a szolgálatot, mert az olajoknak csak egy része szállott fel a viz felszínére, nagyrésze azon­ban a fenékre üllepedett, sőt a vízzel is elkeve­redett. A vármegyei főorvos ezen helyszíni vizsgá­latának hatása alatt az üzletvezetőség beismerte, hogy a Máv. igazgatóságának rendeletére a talpfa- telitő telepen az eddigi, víznél könnyebb olajok helyett kőszénkátrány-olajat használnak, mely a víznél nehezebb lévén, az üzletvezetőség a tisztitó betonmedencóknek ülepesztésre való átalakítását vette tervbe, mely átalakított tisztitó berendezés tér mészetesen csakis a viznél nehezebb olajrészeket tartotta volna vissza, ellenben az élővízbe kerül­tek volna a vízzel elkeveredő és a viznél könnyebb olajrészek. Meg kell e helyen rögzítenünk azt a tényt, hogy a perecsenyi talpfa telitő telepen az üzemi olajok a hatóságnak való előzetes bejelentés nél­kül, illetve a tisztitó berendezés megfelelő átala­kítása előtt megváltoztattattak. Erre való tekin­tettel a vármegye alispánja felhívta az üzletveze tőséget, hogy a tisztitó berendezés kellő átalaki" tására vonatkozó terveket engedélyezés végett 30 nap alatt mutassa be s gondoskodjék arról, hogy az élővízbe nagyobb mennyiségű kátrányolaj ne kerüljön. A m. kir. halélettani és szennyvíztisztító vegy- kisérleti állomás, továbbá a kir. kultúrmérnöki hivatal és az érdekeltek közrevonásával megtartott tárgyalás eredményeképen újabb engedélyokirattal a szennyvíztisztító berendezés oly átalakítása íra­tott elő, hogy a csapadék vizektől elkülönitendő tulajdonképeni gyári szennyvizek faszénnel töltött s lépcsőzetesen elhelyezett fakádakon szűrendők meg, a telepről lefutó csapadékvizek pedig, melyek valószínűleg csak viznél könnyebb olajokat tar­talmaznak, a régi betonmedencékben tisztitan- dók meg. A szénnel töltött fakádszürők igen jól be­váltak a Bantlin-féle perecsenyi vegyigyárnál, ahol az utolsó fakádból kikerült tisztított szenny­víz már csaknem teljesen átlátszó és olajmentes s a megejtett vegyvizsgálatok szerint az élővízben semmi káros hatást nem okoz. A szóban levő engedély-okirat, mely a Máv. üzletvezetőségének 1914. évi február hó 27 én kézbesittetett, a munkálatok elvégzésére 3 havi határidőt szabott meg, mely határidő tehát 1914. évi május hó 27-én jár le. Megállapittatott, hogy a tisztitó berendezés átalakítása mindezideig meg nem történt, sőt a perecsenyi talpfatelitő-telep vezető főmérnökének vallomása szerint a munkálatokra szükséges költ­ségek még nem is engedélyeztettek. Mindezen előzmények után folyó évi már- sius 6-án este az történt, hogy az Ung vize da­cára a nagy vízállásnak, még Ungváron is oly penetráns kátrány-, illetve petroleumszagu volt s úgy meg volt fertőzve, hogy a halak megmérhe­tetlen tömege pusztult el. A kifogott döglött ha­lak egyrésze a piacra is került, de a kátrány-, il­letve petroleumbűz miatt még a legszegényebb nép számára is élvezhetetlen volt. E vizfertőzés ügyében a vizsgálat az Ung- megyei Sporthorgász-Egyesület feljelentése foly­tán is azonnal folyamatba tétetett, mely eljárás során a perecsenyi talpfatelitő-telep vezetősége a vizsgálatot oly irányba igyekezett terelni, hogy a vizfertőzés a felvidéken állítólag használt szu­perfoszfát műtrágyának tulajdonittassék. Folyó évi május 12 én este újabb hasonló vizfertőzés észleltetek, de a legfeltűnőbb a f. é. május 14-iki eset, mely az Ungmenti lakosságot valósággal megbotránkoztatta, mert a vizfertőzés a kora délutáni óráktól késő estig tartott s igy a penetráns petroleum bűz, a halak kínlódása és a viz olajos felszíne is számtalan egyén által ész lehetett. Ungvár város környékén is a döglött és az elalélt halakat a parton nyüzsgő gyermekek és felnőttek könnyű szerrel szedték össze, de mérlelhetetlen az elpusztult halak azon tömege, melyet a megáradt viz magával sodort. A kár annál nagyobb, mert éppen most van a halak ívási időszaka, midőn vándorlásukban a folyó felsőbb szakaszait keresik fel, igy a három ízben történt vizfertőzés mindegyike alulról fölvándo­U N G rolt újabb és újabb ívó haltömegeket és a leívott halak ikráit és ivadékait is a folyó hosszú sza­kaszán elpusztította. Az Ung vize a fertőzés ide­jében semmiféle célra, még mosásra sem volt használható. Azt, hogy a fertőzés Perecsenyből eredt, kétségtelenül bizonyítja a vármegyei gazdasági felügyelő közvetlen személyes észlelete; arra pe­dig, hogy a fertőző anyagok a talpfatelitő telep­ről származnak, a rendelkezésre álló eddigi ada­tok is elegendő támpontot nyújtanak. E tekintet­ben az elmondottak után alig merülhet fel kétely, annál kevésbé, mert az esetleg gyanúsítható pe­recsenyi Bandin gyár szennyvíz tisztitása kielé­gítő és mert e falepároló gyár szennyvizei ásvá­nyi olajot nem tartalmaznak, petroleum szaguak sem lehetnek. Az ügy e része különben a megindított ren­dészeti eljárás keretébe tartozik. Úgy tudjuk, hogy a vármegye alispánja fel­hívta az üzletvezetőséget, hogy a perecsenyi talpfatelitő telep szennyvíztisztító berendezésének az újabb engedélyokiratban körülirt átalakítási munkálatait a további vizfertőzések elkerülése végett legsürgősebben végeztesse el s addig is azonnal gondoskodjék arról, hogy akár a meden­cék és a levezető patak medrének óvatos kitisz­títása utján, akár más alkalmas módon az újabb vizfertőzések elhárittassanak, esetleg a régi viz­nél könnyebb olajok használata állíttassák vissza. Az alispán felterjesztést intéz a kereskede­lemügyi, valamint a földmivelésügyi miniszter­hez is e tűrhetetlen állapotok megszüntetése iránt. Mindhárom fertőzési esetből kifolyólag az eljárás az illetékes hatóságok előtt folyamatba tétetett. Reméljük, hogy a hatóságok a legnagyobb szigorral fognak eljárni és végre-valahára az Ungban talán tiszta vizünk is lesz. Nem ok nélkül részesíti előnyben a leg­több háziasszony a „Valódi“ :Franck: kávépótlékot. Ezt az előnyei: a fűszeres íz, a szép szín és nagy kiadóság a haszná­latban, eredményezik. B( un 116/96110 A virágos Ungvár. — A 8zépitészeti bizottság figyelmébe. — Ungvár, — a gyönyörűséges, agyonparcel­lázott és agyonépitett kőváros szépitészete körül valóságos vandalizmus folyt és folyik ma is. Ezt ugyan már elsírtuk százszor, utódaink hihetőleg ugyanezt fogják tenni és igy idővel a Kárpát­alja, természeti szépségtől megáldott városnak lesz ugyan külön jeremiad-irodalma, — de ered­mény, tényleges cselekmény és igy szépitészeti szempontból legalább elfogadható város, — az ugylátszik, már csak a jövő század álmai közé tartozik. Vagyon pedig fent a városi parlamentben egy igen komoly kis testület, a szépitészeti bi­zottság, melynek tán egyetlen városban sincs ennyire fontos hivatása, mint éppen Ungváron. Ehhez a bizottsághoz fordulunk tehát, még egy­szer teljes bizalommal, mentsék meg legalább azt, amit még menteni lehet! Nem óhajtunk most e helyütt nagy dolgot kérni, amilyen lenne például az ideálisan szép Ung-parti sétány, sem az építkezésekről, utca­rendezésekről, köztisztaságról és sok más dolog­ról nem panaszkodunk most, de tegyék meg leg­alább azt, ami pénzbe nem kerül, vagy ha egy pár garasba belekerül is, az nem játszhatik sze­repet egy 18 ezer lakossal biró város költség- vetésében. Ilyen például a nyilvános terek rendezése, az utcai fák ápolása, újakkal való pótlása és sza­porítása, néhány parkunk ízlésessé tétele, továbbá az erkély és ablak virágdísz-kultusz felkarolása. Tudtunkkal a városnak van állandóan fize­tett kertésze, továbbá a város évenként nem egy száz koronát költ ilyen célokra, anélkül, hogy valami különösebb látszata lenne. Kellő utasítá­sokkal és kellő ízléssel pedig nem egy most el­hanyagolt területből is a legpompásabb kerté­szeti szépségeket lehetne produkálni. Aztán ott vannak az erkélyek és ablakok díszítése, amely kultusz az utóbbi években Ung­váron is örvendetesen fellendült. Fellendült anél­kül, hogy valaki előmozdította volna. De mily eredményeket lehetne produkálni, ha maga a ha­tóság is segítségére sietne a lakosságnak, bár­milyen kedvezményekkel is. A legszebben díszí­tett ablakokra pedig évenként bizonyos dijakat kitűzni, (ezeket társadalmi utón is meg lehet szerezni!), amint ez más városokban már régóta szokás. Szóval tenni, de okvetlenül tenni kell valamit. Hisszük, hogy a szépitészeti bizottság a vi­rágos Ungvár eszméjét fel fogja karolni. Hisz ebben a kőhalmazatban a legkisebb virágdísz is már mily kellemes a szemnek, hátha még az egész város virágdíszben állna! Sehol sem indo­koltabb, mint nálunk. Hát várjuk — az eredményt. A VARMEGYE. A közigazgatási bizottság ülése. — Május 12. — Ung vármegye közigazgatási bizottsága e hó 12-én gróf Sztáray Gábor főispán elnöklete alatt rendes havi ülést tartott. A tárgysorozatot a követ­kezőkben ismertetjük: Az alispáni jelentés. Csendőrségi nyomozat 401 esetben volt. Tűzkár 66760 K, biztosítva ebből 33178 K. Külföldi letelepedés 48 esetben történt, útlevél iránti kérvény 400 db érkezett be. Államépitészet. A kassa-jablonicai állami közúton március hóban keletkezett felfúvódások­nak jövőbeni meggátlása végett a kereskedelem­ügyi miniszterhez felterjesztés tétetett, mely sze­rint ezen helyeken 10—10 m. távolságban 80 cm. mély szivárgók készíttessenek, melyek 27.468 K-ba kerülnének. A kassa-jablonicai állami köz- utnak, hegyek kikerülésével való áthelyezésére vonatkozólag oly irányú javaslat tétetett, hogy az ungvár-jenke-remetevasgyári törvh. közutnak Ungvártól Keresztig terjedő kiépített részét állami kezelésbe vegye át, Kereszttől Porosztó s Szob- ránckomorócon át Szobráncig vezető vicinális közutat 6‘31 km. hosszban kiépíttesse, mely épí­tés hozzávetőlegesen 100.000 K-ba kerülne. A kassa-jablonicai közúton május 24-én megtartandó turaut akadálytalan lebonyolítása céljából az összes intézkedések megtétettek. Tiba-tibaváraljai törvh. közútra 1914—16. években szállítandó fed- anyag árlejtése felett a bizottság akként határo­zott, hogy a szállítás Lebovits Józsefnek oda- itéltessék.' Pénzügy. Állami adóban 13387 K, hadmen­tességi díjban 96 K-val kedvezőtlenebb, bélyeg- és jogilletékben 7536 K, fogyasztási adóban 7313 K és dohányjövedékben 741 K-val kedvezőbb az eredmény, mint a múlt óv hason havában. Állategészségügy. A vármegyei állategész­ségügy állapota igen kedvező volt, ami a ragadós betegségeket illeti; ami az egyéb állati betegsé­geket illeti, azok közül a mételykór — sajnos — nagyobb elhullásokat okozott. A tavaszi haszon­állatvizsgálatok e hónapban a vármegye területén befejezést nyertek. Tanfelügyelet. A következő iskolafejlesztések vannak folyamatban: Baranyában áll. óvoda szer­vezése, Szenteskén és Laborcszögön az állami iskolák elhelyezése és Felsőszlatinán az iskola- épület rendbehozatala. A felépítendő szobránc- komorói állami iskola épületre nézve a verseny- tárgyalás megtartatott. Az állami iskolák fejlesz­tése folytán helyiségek bérlése vált szükségessé Ketergény, Ördögvágás, Poroskő és Csontos községekben. Közegészségügy. A hevenyfertöző megbete­gedések száma csökkent. Roncsoló toroklob 1 községben 1 eset, kanyaró 9 községben 85 eset, vörheny 6 községben 65 eset, hasi hagymáz 5 községben 17 eset; április hó folyamán született 463 egyén, meghalt 14 éven alul 136, 14 óven felül 173, összesen 309 egyén, természetes szapo­rodás 154. Törvényszéki boncolatot Hegygombá­son, Yajnán, Nagybereznán, Ungvári, Palágy- komoron tartottak. Egészségügyi szempontból megvizsgáltattak: iskolák 52, gyógyszertár 1, korcsmák 78, élelmiszer 82, vágószókek 25, gyá­rak 7, bujakórosak 2 esetben. Veszettségre gya­nús állatok Hanajnán 1, Ungvári 10 egyént mar­tak meg. Bés községben Züsman Mihályné szül. Grosz Helén okleveles bába letelepedett. Közgazdaság. A vármegyei kir. gazdasági felügyelő jelentése alapján a vármegye területén az őszi vetésekböi;kiszántatott 20 %-a; a megmaradt 80 %-ból alig 25 % jó, a többi ritka, gazos, köze­pesen alóli termést igér. Kaszálók, legelők az utóbbi esők folytán feljavulnak. A május eleji fagy a gyümölcsösökben és szőllőkben számot­tevő kárt nem okozott. Apaállat-vizsgálatok foly­nak, eddig a felügyelőség 51 db. tenyészbikát osztott ki államsegéllyel. Mátyócon vasúti megállóhely létesítése. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter megengedte az ungvár-vajáni h. é vasút részvénytársaságnak, hogy vasútvonala 136—137. szelvényei között Mátyóc elnevezéssel megállóhelyet létesíthessen. A megállóhelyen az összes személyszállító vona­tok megállitandók. Amennyiben az érdekeltség később a megállóhelyen váróhelyiség létesítését kivánná, az ebből felmerülő költségeket az érde­keltség lesz köteles viselni. A vármegyei utak fedanyagának szállítására nézve a Guttman Izidorral kötött szerződést a közig, bizottság ápr. 15-én tartott ülésében meg­szüntette és a vállalkozó 1500 K óvadékát elvesz­tettnek jelentette ki. E határozatot dr. Sebő Sán­dor megfelebbezte. A felebbezést azonban a bizottság hivatalból visszautasította. Tibaváralján postahivatal felállítása támo- I gattatott: Alsóhunkóc, Unglovasd, Tibaváralja,

Next

/
Oldalképek
Tartalom