Ung, 1914. január-június (52. évfolyam, 1-26. szám)

1914-03-15 / 11. szám

4 (11. szám) U N G 1914. március 15. hogy a közel jövőben nagyon fogja érdekelni az országnak számos fellendülő, haladásán dolgozó városát uj törvényszék felállítása, ilyen óhajok­kal tehát ón nagyon gyakran találkozom. Az is természetes, hogy a jogkereső ^közönségnek min­denütt, igy Ung vármegyében is jogos, helyes, igaz érdeke, hogy a maga igazát minél közelebb megtalálhassa; és habár a polgári perrendtartás életbeléptetése alkalmával a járásbíróságok hatás­köre fog kibővülni és ennek folytán a törvény­székek hatásköre bizonyos fokig visszaszorul, mindamellett én nagyon jól tudom, hogy az ung­vári törvényszék felállítása jogos, helyes, meg­érdemelt és jogászi szempontból szükséges dolog. Én ezért nem fogom azt négy vagy öt vagy hány törvényszéknek, amelyek abban a javaslatban voltak, felállításához kötni, hanem annyit kijelen­tek, hogyha sikerült megküzdenem azt a küzdel­met, amelyet igen t. barátommal, a pénzügymi­niszter úrral ebben a kérdésben majd meg kell vívnom, akkor, ha csak két uj törvényszék fel­állításáról lehet is szó az országban, az egyík mindenesetre az ungvári lesz. (Élénk éljenzés.) A második pedig az, hogy ón nem kívánom a magam számára — legkevésbé pedig az ország­nak kívánnék ilyesmit — hogy abban a felelős állásban, a hova a sors ez idő szerint állított, hosszú ideig legyek, de azt kívánom magamnak is, a mélyen t uraknak is, az országnak is, hogy habár miniszterek mennek ós miniszterek jönnek, ne kelljen az uraknak egy uj küldöttséget más miniszterhez vezetniük, hogy a hetedik küldött­séget ne kövesse a nyolcadik, hanem még abban az időben, amig az igazságügyi tárca ólén én állok, sikerüljön tető alá hoznom a törvényszéket. (Élénk éljenzés.) Az éljenzés elhangzása után a miniszter kezet fogott a főispánnal, a szónokkal és a képviselők­kel, majd a küldöttség tagjaival. Rónayhoz for­dulva kérdezte a miniszter: — Hogy vagy kedves Tóni bátyám? Azután gróf Sztáray Gábor főispántól az iránt érdeklődött, hogy hány lakosa van Ung- várnak és miféle katonaság van elhelyezve a városban? Miután a főispán megadta a választ, a legjobb benyomásokkal oszlottak szét a kül­döttség tagjai. Este 8 órakor a Klubban fogadta a küldött­séget gróf Tisza István miniszterelnök, aki előtt ismét Lőrinczy Jenő alispán tolmácsolta — meg­győző érvek kíséretében — a vármegye kérését. A miniszterelnök a következőkben válaszolt. Gróf Tisza beszéde. Mindenek előtt szíves bocsánatukat kérem, hogy délelőtt nem állottam rendelkezésükre. Le­gyenek róla meggyőződve, hogy teljesen ismerem azokat az érveket, amelyek az ungvári törvény­szék visszaállítása mellett szólnak, hiszen 10 évvel ezelőtt én is foglalkoztam ezzel a kérdéssel és akkor nem gondoltam, hogy amikor 10 év múlva visszakerülök, ismét szemben találom magam a törvényszék visszaállításának a problémájával. Lelkiismeretes embernek, ha vállalkozott az ország ügyeinek vitelére, kötelessége, hogy biz­Az est ködei gomolyogtak a gerényi hegyek felől, a túlsó parton összeborultak a fűzfák. Amint egész a parthoz értek, egyszerre tün- déri látvány tárult a másik partról eléjük. Pász- tortüz égett a parton, a tűz mellett egy marcona, tépett bundájú vitéz ült, körülötte pedig hót gyer­mek, mint apró tündérek, láncba fogódzva, kör­táncot jártak. A tűz mellett néhány rutén paraszt hevert, egy pásztor furulyája szólt busán, mintha az őszi est egész költészete szólt volna a sípból. Megkapó volt a viharvert öreg harcos és a haj la dozó üde gyermekarcok ellentéte a tűz lobogó fényénél. — Par dieu, a tündérek földjén járunk — szólalt meg Yissenaque. — A farkasópü ember, — susogta Rákóczi izgatottan. Bercsényi tenyerét szeme fölé emelve, me­rően nézte az öreget végül átkiáltott: — Te vagy az, öreg Pogány? A gyermekek a harsány kiáltásra ijedten összerebbentek, az öreg farkas egész a part szé­lére lépett és keserűen nevetve, rekedt hangon kiáltott: — Adj Isten Miklós, újra gyermekeket hoztam neked. — Honnan? — A záhonyi magyar pap gyermekei. Szép anyjuk megtetszett a zsoldosoknak, halálra kí­nozták, apjukat a gályára küldték. Hozass csó­nakot és vitesd át őket. — Te nem jösz át? — Én megyek tovább a bozótba. — A gyermekeket én viszem magammal, — kiáltott szenvedélyesen Rákóczi. — Ki kéri a gyermekeket ? — Én, Rákóczi Ferenc! — A mi reménységünk, a mi Rákóczink? — A ti Rákóczitok. — Áldassék Isten szent neve, Fáklyák villantak meg a vadkertben és az udvarmester jelentette, hogy estebédre dobolnak. Bercsényi megparancsolta, hogy a gyermekeket vigyék át csolnakon, a három ur pedig fáklyák között a várba sietett. IY. A gerényi hegy tetején fényes vadásztársaság tositsa a pénzügyi egyensúlyt, hogy megkímélje a magyar társadalmat tetemes adóterhek vise­lésétől. A kormány nem volt abban a helyzetben, hogy annak az egy-két törvényszéknek és egy­néhány járásbíróságnak, melyek valóban égető szükséget pótolnak, felállítása iránt már megtegye a lépéseket. Fukar vagyok az Ígéretekben, ezért nem is tudok az uraknak határozott terminust mondani, melyben felállíthatjuk a törvényszéket, de kijelen­tem, hogy a mint egyáltalában abba a helyzetbe jutunk, — én remélem, hogy ez nem lesz hosszú idő — hogy újabb hatósági szervek felállításával foglalkozhatunk, akkor e törvényszék is azok kö zött lesz, amelyekkel a legelső sorban foglalko­zunk. A törvényszék felállításában más az urakét megelőzni nem fogja, az urak a legelsöbbek között lesznek, akiknek a kívánságát teljesítjük. (Lelkes éljenzés.) * így végződött a küldöttségjárás. Hogy milyen eredménnyel, azt a jövő mutatja meg. A jelek biztatók. A MAGYAR címen Fülöp Árpádtól könyv jelent meg. Ara 3 korona. Meg­rendelhető szerzőnél Ungvári, Szobránci-utca 20. szám. Ungvár 1851-ben. „Magyarország geographiai szótára, melyben minden város, falu és puszta betűrendben körül­ményesen leiratik.“ Kiadta Fényes Elek. Négy kötet Pesten, 1851. Nyomatott Kozma Vazulnál c. könyv IV. kötetében városunknak alábbi érde­kes leírását találjuk. A leírást az eredeti helyesirással közöljük. Ungvár, kamarai mezőváros, Ung vmegyében, igen szép vidéken, Pesthez 32 mfd. távolságra. Fekszik azon hegycsoportozatoknak délre eső oldalán, mellyek Ung vármegyét Gallicziától elvá­lasztják, s mellyek e városon innen szép róna- sággá terülnek szét; kettős halmon, mellyeket az Ung vizének egyik mesterséggel készített ága választ el egymástól, mig a másik anyaág, a keleti dombot kerülvén meg, mind kettő nem messze a várostól ismét vissza folyik. Népessége 8315 lélek, kik közt r. kath. 2800,' görög katholikus 2214, református 437 ágostai 40, görög nem egyesült 24, héber 2500. Ezek nyelvre nézve oroszok, ma­gyarok, igen kevés németek, mert az ide szállí­tottak nyelvüket többnyire elfelejtók. A város határa kiterjed 5082 holdra 1100 □ ölével. Ebből pihent máglyafénynélaz éjsza' ában. Az öreg Czinka tárogatóját csendesen hallgatták, a tót hajtők is elfeledkeztek arról, hogy száraz galy van ke­zükben, amellyel a tüzet jöttek éleszteni, fejüket leszegve hallgattak, a fiatalok karjaikkal hado náztak, az öregek arcán csendes könnypatakok kanyarogtak. A tárogató utolsó hangját visszhangzották a szakadékok, minden szem Rákóczira irányult, ki Vissenaquekal beszélgetett, — Ha visszamegyek holnap Párisba, mit mondjak felséges uramnak? — Mondja meg, hogy itt mérhetetlen a keserűség és ütött az óra. Mondja meg, hogy szívesen látom a hadi mérnökeit, mert a közeli napokban ropognak ezen a vidéken a fegyverek. Észrevéve a csendet és az általános figyel­met, Rákóczi elmélázva, nézett a zsarátnokba ós halkan kezdett beszélni. — Emlékszem az utolsó ágyuszóra. Akkor is éjszaka volt és a munkácsi vár fölött búgtak a tüzes ágyúgolyók. Gyönyörűségemben felmen­tem a vár legmagasabb földhányására ós onnan néztem az ostromot. Rakéták szálltak a levegőbe, forrt, kavarodott minden, a fegyverek szüntelenül ropogtak, a lovak vadul nyerítettek, véres arcok száguldottak ós láttam, hogy a németek lába alatt felrobban egy akna, rémült hörgés és tüzes eső sustorgása támad, a mieink uj erőre kapnak ós a németek hanyatt-homlok rohannak le a vár­hegyről. Kis buzogányomat feléjük hajítva, ma­gamon kivül kiáltottam: — Üsd a németet! Rajta magyar, rajta! A hamvadó tűz mellől felugráltak a heverő emberek és kipirult arccal kiáltották Rákóczi utolsó szavait: — Rajta magyar! És mintha csoda történt volna, mintha meg­indult volna az erdő, megindultak volna a fa­óriások, a hajnalodó erdőből egyenként különös tépett alakok bujkáltak elő. Egyre többen jöttek, egyre nagyobb körben vették körül Rákóczi, zűrzavaros hangok hallatszottak, melyek mind­jobban egy kiáltásba folytak össze és elemi erő­vel zúgott az ungi hegyek között a kiáltás: — Rajta magyar!! beltelek, szántóföld, rét, kert, szőlő 3992V2 hold, legelő 74, cserje 34, erdő 610, homok 36, erek, mocsárok, folyók 226, utak s üres helyek 72, püspöki curia 38 hold. Telkes gazda van 20, zsellér 671, lakó 330, kereskedő 45, kézműves 16 czéhben 423, kontár 101. Földje agyagos, s főleg búzát, kukoriczát és jó izü dohányt terem; azon­ban rozs és árpa is termesztetik. Szőlőhegye nagy kiterjedésű, de meszes bort terem. Az Ung vize, melly 9 mértföld folyása alatt 200 lábesóssel bir, nem messze a várostól Zugó által egy csatornára (Kis-Ung) vezettetik, mellyre épitvók egy posztó- ós gubakalló, fürészmalom, hol évenkint 60 ezer darab deszka kószitteték, 9 kőre épült malom. Vasas ásványvize a Kis Ung partján van, s fel- melegitve, erősítő fördőnek használtatik. Neve­zetes épületjei: az itt székelő munkácsi görög kath. püspöknek régibb s mostanság egy uj szárnynyal toldott pompás palotája, mellyben van a püspöki könyvtár 6 ezer darabbal, levéltár, mellyben több pápai bullák, alapítvány- ós nemes levelek találtatnak; két tornyu díszes püspöki templom, melly hajdan jesuitákó volt a mellette levő collegiummal együtt; római katholikus, görög nem egyesült és reform, díszes szentegyházak; synagóga; elemi 2 és felsőbb 4 tanitóval ellátott iskola, mellynek nyomdája is van; árvaház; a nyugoti dombon áll U formára építve pompás új vármegyeház. Vannak továbbá az uradalmi tiszt­ségnek, só- ós postahivataloknak derék épületei. A keleti domb végső szóién épült várat, melly jelenleg a görög kath. nevendékpapság s nehány kanonok lakául szolgál, a Drugeth nemzetség, ki ezt Robert Károly királytól kapta, időnkint igen megerősitteté és felékesité. Itt építtetett hajdan Homonnai Drugeth László, Nápolybul eredt hires magyar családnak ivadéka paulinus kolostort 1384-ben, a szerzeteseknek szántóföldeket és sző­lőket ajándékozván. Később Miklós testvérének István fiától származott unokái János és Gáspár ugyanezen kolostort, egy Horgastó nevű, nyom­dokaiban máig is szemlélhető halastóval gazda- giták 1505-ben II Ulászló alatt. Ezen Jánosnak a nádor Zápolya István leányától Margittól született fia Ferencz, ós Ungh főispánja 1526. jelen volt a mohácsi gyászos ütközetben; és testvére István, mint e megye főispánja a több Drugethek közt 1540. meghalálozván, e kolostorba temettetók, István fiára szállván fényes méltósága. 1564. Zsig- mond János erdélyi fejedelem siker nélkül ost- romlá a várat. 1684. Tököly bevette, de 16 óv múlva I. József császár csakugyan hatalma alá hóditá. Ungvár városnak több gyárai is vannak, mellyek többnyire 1840—1848-ig keletkeztek, u. m. egy posztő-, egy porczelánföldtisztitó-, mangorló- és gyufagyára. A porczelánföld ungmegyei Dubri- nics helységben ásatik, s ebből az ungvári gyár évenkint a kamarától 1500 mázsát vásárolván, belőle 500—600 tisztított földet Bócsbe küld, hol az a prágai és passaui porczelánfölddel versenyez. Országos vásárt 8-at tart, u. m. jan. 25-kén, mart. 12., máj. 10., máj. 25., jul. 26., sept. 6., szept. 27., nov. 22-kén. A vásárok tartása ideje, ha a vásár a hót hat első napjaira esik, mindig azelőtti hét­főn, különben pedig az utána valón, két napig tartatik. Hetivásár minden csötörtökön van. Ä VÁRMEGYE. A közigazgatási bizottság jelentése. — Március 10. — A közigazgatási bizottság f. hó 10-én Lőrinczy Jenő alispán elnöklete alatt ülést tartott. Az alispán a havi jelentésében beszámolt a vármegye febr havi közigazgatási és közbizton­sági állapotával, melyet jelentősebb események hiján a bizottság egyhangúlag tudomásul vett. Ez után a szakelőadók tették meg a szokásos jelentéseiket, amelyekből kiemeljük a követ­kezőket : A kir. pénzügyigazgató jelentette, hogy állami adóban 7277 K, illetékben 4228 K-val kedvezőt­lenebb, haddijban 20 K, fogyasztási ós italadóban 31.256 K ós dohányjövedókben 8362 K-val kedve­zőbb az eredmény a múlt óv hasonló havával összehasonlítva. A kir. tanfelügyelő képviseletében Szent- kereszty Tivadar s. tanfelügyelő a tanfelügyelet körében tett általános intézkedéseit jelentve, ja­vaslatára elhatározta a közigazgatási bizottság, hogy a magyarkelecsónyi községi iskolaszéket kötelezi, miszerint Erdélyi Lajos tanító részére f. évi április 1-től évi 240 korona lakpónzt tegyen folyóvá, mivel természetben nyerte lakása a tör­vényes követelményeknek nem felel meg. Az államépitészeti hivatal főnöke a várme­gyei utak állapotáról téve jelentést, a hóolvadás folytán előállott rombolásokról számolt be. Jelen­tette továbbá, hogy az 1914. óv II. ós 1915. óv I. felére az állami közutak hidjaira 48 ezer K és az úttest tartalékaira 8 ezer K engedélyeztetett mely összegből Ungváron a Bercsényi-szálló melletti csatorna-hid átépítése is 14 ezer K-val foganato­síttatni fog. Az egyes ügyek elintézése során tudomásul vette a közigazgatási bizottság, hogy a főerdö- hivatal által a m. kir. államvasutak Debrecen- Sianki vonalának Malomrót állomás mellett levő kincstári rakodótól a Sztruzsica-patak völgyébe vezetőleg tervezett keskeny nyomtávú gőzüzemű erdei iparvasut ós ebből kiágazó szárnyvonal,

Next

/
Oldalképek
Tartalom