Ung, 1913. július-december (51. évfolyam, 28-53. szám)
1913-08-31 / 36. szám
6 (36. szám) U N G 1913. augusztus 13. nyúlnak majd a hatóságok a fekete veszedelemmel szemben. * A megfizetett lap. Régebben a városi közgyűlésen egy haragos hazafi szólalt föl a helyi sajtó ellen. Elmondta mindennek az újságot, amelyről azt állította, hogy minden sorát megfizetteti. Másnap reggel az aposztrofált lap közölte a városatya beszédét. Csak éppen a rávonatkozó részt hagyta ki. A városatya éktelenül megharagudott erre és levélben tiltakozott az ellen, hogy a lap az ő beszédét megcsonkítva hozza. A szerkesztő nyomban felelt a levélre és a következőket válaszolta: „Tisztelt uram! Szívesen közöljük az ön kitűnő beszédét egész terjedelmében, de amint ön tudja, nálunk minden sort meg kell fizetni. Egy sor ára ötven korona. Várjuk szives válaszát, kivánja-e beszédének teljes egészében való közlését ?“ jValódi brlinni szövetek! L az 1913. évi őszi és téli idényre pj I Egy szelvény 1 szelvény 7 kor. 3.10 m. hosszú 1 szelvény 10 kor. teljes férfiruhához 1 szelvény 15 kor. (kabát, nadrág, ás mellény) 1 szelvény 17 kor. elegendő, csak 1 szelvény 20 kor. Egy szelvényt fekete szalonrahához 20.— K-ért, szintúgy felöltőszövetet, turistalódent, selyemkamgarnt, női kosztüm szöveteket stb. gyári árakon küld, mint megbízható ét szolid cég mindenütt ismert posztógyári raktár. Siegel-Imhof Brünn Minták Ingyen és bérmentve. Az előnyök a melyeket a magánvevő élvez, ha szövetszükségletét közvetlen Slegel-lmhof cégnél, a gyári piacon rendeli meg, igen jelentékenyek. Szabott, legolcsóbb árak. Óriási választék. Mintahll, figyelmes L kiszolgálás, még a legkisebb rendelésnél is, teljesen friss árúban. _____. _ 1 Elhatározta azt is a gyűlés, hogy a szerednyei pincét felajánlják megvételre az államnak. A munkaprograinmot, amelyet előzőleg már az igazgató-választmány elfogadott, megállapította a közgyűlés. Programúiba vették: tenyésztehenek beszerzését és kiosztását, szarvasmarha- és ló- dijazást, bolgár kertészet létesítését, gazdakörök szervezését, földműves-iskola felállítását, stb. Ezek után következett a titkári állás betöltése. Pályáztak öten, névszerint Szabó Zoltán tb. főszolgabíró, ideiglenes titkár, Fazakas Béla, Neumann Lajos, Kovács Kálmán oki. gazdatisztek és Dóri József biztosítási volt hivatalnok. A közgyűlés egyhangúlag Szabó Zoltánt választotta meg, aki az eddigi működésével rászolgált a közbizalomra. A közgyűlés utolsó tárgya az alapszabályok módosítása volt. Az uj alapszabálytervezetet Bekény és Berzeviczy tagok készítették. A fontosabb újítások: a rendes tagsági dijat 6 K-ról 10 K-ra, a pártoló tagok diját 2 K-ról 5 K-ra emelték fel; egy alelnöki állás helyett két alelnökit szerveznek, az egyik alelnököt az ungvári tagok közül választják. A jól végzett munka öntudatával oszoltak szét a közgyűlés tagjai. + Tenyészszarvasmarlia-dijaiás Az Ungvárme- gyei Gazdasági Egyesület f. évi szept. hó 8-án d. e. 10 órakor Nagykaposon, a vásártéren, te- nyészszarvasmarha-dijazást tart, melyre az érdeklődők figyelmét ez utón is tisztelettel felhívja az Elnökség. KÖZGAZDASÁG. Az Ungvármegyei GazdaságiEgyesület közgyűlése. — Augusztus 28. — Értékes megbeszélések történtek a Gazdasági Egyesület Közgyűlésén, mely Csuha István ügy- vezető-alelnök elnöklóse meilett folyt le. A gyűlésen az egyesület tagjai közül rósztvettek a többek közt: Bekény Aladár, Bernáth Zoltán, Berzeviczy István,' Borsai Miklós, Egry Ferenc, dr. Lukács Géza, Lukács Iván gazdasági felügyelő, Minay István, Popovics Miklós, Reisman Bertalan, Szabó Endre, Tóth Károly szőlőszeti és borászati felügyelő, Tóth Lajos, dr. Virányi Sándor. Miután az elnök szívélyesen üdvözölte a tagokat, Szabó Zoltán ideigl. titkár felolvasta a nagy körültekintéssel szerkesztett évi jelentést, melyből közöljük a következő fontosabb részleteket: „Vármegyénk állattenyésztésének fejlesztése képezvén Egyesületünk egyik főfeladatát, miután az 1912. évben a gazdaközönség is mind fokozottabb buzgalommal látott eme főkereseti forrását képező gazdasági ág felkarolásához s ennek folyományaként állandóan és mind erélyesebben kérte Egyesületünket, hogy újabb tenyészállatok beszerzéséről gondoskodjék“. Az Egyesület vásárolt 105 db fajtehenet 60100 K vételáron. A teheneket 1913. szept. 15-től kezdődőleg 3 évi részlet megfizetés kötelezettségével gazdák között osztották szét. Egyes tagoknak különböző kedvezményeket eszközölt ki az Egyesület: ingyen méhészeti eszközöket, gazdasági könyveket, stb. A jelentés el- parentálta az elhunyt tagokat. Részint halálozás, részint kilépés folytán 12 tagot vesztett az Egyesület. A jelentés befejező szavai: „Bízunk a jobb jövőben s reméljük, hogy az általunk hirdetett eszmék évről-évre mind nagyobb teret fognak hóditani s gazdaközönségünk legszélesebb rétegeiben fognak visszhangra találni, miáltal eredményes munkálkodás korszakába jutva, vállvetve dolgozhatunk tovább az ország gazdasági megerősödésének és kulturális fejlődésének előmozdítására. Adja az Isten, hogy igy legyen!“ Az éljenzéssel fogadott jelentés után a számvizsgáló-bizottság (Berzeviczy, Fisch Samu) jelentette, hogy 1912-ben 6028 K bevétellel szemben 5536 K 18 f. volt a kiadás. A törzsvagyon 15.859 K 14 f. Minthogy a számadás rendben találtatott, a felmentvónyt megadta a közgyűlés Nemes József pénztárosnak. Az 1913. évi költségvetést 10552 K bevétellel, illetőleg kiadással fogadták el, melynek keretében 4180 K fedezetlen hiányt állapítottak meg. Ennél a tárgynál Bernáth Zoltán felvetette a kérdést, hogy miből fogják fedezni a hiányt? Hosszan tartó vita követte a kérdést. A vitában rósztvettek : Csuha, Lukács Iván, Berzeviczy, Bekény, Tóth Károly, dr. Lukács Géza. A megállapodás az lett, hogy a gazdák kölcsönének befizetési határidejét kitolják, amiért a gazdák nagyobb kamatot hajlandók fizetni; megkérik a földmivelésügyi minisztert, hogy a 2 ezer K szubvenciót emelje fel és az állatbeszerzések költségeihez 3 éven át 3°/o-os kamathozzájárulást egy összegben utalványozza. gummisarkot az egész világ ismeri és dicséri ! Cipészétől határozottan csak a valódi uj BERSON-gummisarkot kérje, arany dobozban s utasítson minden utánzatot viss-a. Bersonművek, Budapest, VII. i KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL Egy pánszláv érzelmű biró. E hó 24-én fényes tanujelót adta magyar- ellenes viselkedésének Gégus Pál fekésházai biró. Vasárnap misére gyűltek össze a helyi és környékbeli hívek a fekésházai r. kath. templomban. — Hosszú évtizedek keserves harca után sikerült a misék alatt a sok tót ima és énekek közé becsempészni egy rövidke magyar éneket. 24-ón ez is ellentállásra talált. A legszebb egyházi énekünk egyike, hogy annál méltóbb kifejezésre jusson, az orgonistának segítségére voltak a helybeli tanitó és a szomszéd községből az állami tanitó. A sekrestyében lévő biró, amint a magyar ének felhangzott, azonnal hangosan beszélni kezdett: — Már megint úgy énekelnek, mint a korcsmában. — Mink a korcsmában szebben dalolunk. — Mise után megmondjuk a plébánosnak, hogy magyarul többet ne énekeljenek. A jelenlevők között volt egy magyar molnár, kit imádságaiban nagyon zavart a hangos beszéd s csendességre intette a birót. De ő még hangosabban kezdé: — Nem úgy fogunk tenni, hanem egyszerűen bezárom a kórus ajtót s nem engedem fel őket. E szavak többeknek tetszését megnyerték a jelenlevők között s helyeselték azt. Mire ő még jobban felbőszülve mondá: — Ha felmennek, ledobom őket onnan. Akadtak jobb érzelmű embei'ek, kik e szavak hallatára azonnal eltávoztak a templomból. Mise után következett a java/ Gégus biró ur teljes hatalmának tudatában útját állta a templomból kijövő s mitsem sejtő három tanítónak. Ott a sárga földig legyalázva, rettenetes ordító hangon adta tudomásukra, hogy többet a kórusra ne menjenek fel. Ő maga fog feljárni és a néppel ő fog énekelni. A tanitók védekeztek és pirultak, csak azon oknál fogva, mert ez a közönséges falusi biró sokkal gorombábban beszélt az érdemes néptanítókkal, mint egy földesur részeges cselédjeivel. Fokozta a szégyent az, hogy mintegy 300 hallgató gyűrűben vette körül a most már igen hangosan beszélgető birót és a védekező tanítókat. — Maga nem parancsolhatja meg az orgonistának, hogy mit énekeljen. Ahhoz kendnek nincs joga, — mondá az egyik tanitó. — De van jogom! Én fizetem az orgonistát, nem ő engem. Én parancsolok!! S ha mógegyszer fölmennek a kórusra, az orruk előtt csukom be az ajtót. Vagy pedig mi egysem megyünk be többet a templomba. (Helyeslés a tömeg között.) A szóváltás már nagyon kiélesedett. S igazán csak tanítóink finom érzelmének köszönhető, hogy brutális inzultussá nem fejlődött a dolog. Ajánljuk ezen érdemes birót a közigazgatási bizottság és a szatmáregyházmegyei hatóság- figyelmébe. Az előbbinek azért, mert a közigazgatás legalsóbb tisztviselője, a magy. törvények védelmezője és érvényesítője, szóval a falu teje, bírája nem lehet egy percig sem egy olyan ember, ki a magyar nyelvnek halálos ellensége. Az egyházmegyei hatóság figyelmét azért hívjuk fel, mert tudtunkkal ez az ember egyszersmind kui’átor is. Minden embernek, ki e magyar földet tapossa, meg kell tudnia, ha még eddig nem tudta meg, hogy Isten, Király és Haza oly elválaszthatlan fogalmak egymástól, hogy azokat semmiféle hatalom szét nem darabolhatja. Ha meghajlik az Isten, szóval az egyház oltára előtt, akkor föltétien le kell. borulni a haza oltára és annak zengetes nyelve előtt is. Olyan ember, aki ilyen hátgerinc merevedésben van, egy percig sem maradhat az egyház és iskola szolgálatában, hanem át kell őt adni egy jóakaratu gyógyintézetünknek: a magy. bíróságnak s akkor biztosak lehetünk, hogy ha ez a merev derék minden masszírozás dacára sem enged, — meg fog az roppanni s mégis meghajlik édes hazánk törvénye előtt. X-f Y. Kerékpárt és fényképező gépet W Borosánál veliet. ANYAKÖNYVI HIVATALBÓL. Hivatalos óra: (I. e. 9—i2 d. u. 3—5. Házasságkötés minden nap. kivéve vasárnap és ünnep délutánját. Népmozgalmi kimutatás augusztus 24-től augusztus 30-ig. Születések: Szajdák József és Brezula Anna, leány; Dohanics Péter és Palágyi Erzsébet, leány; Keszler József és Knisch Háni, fiú; Sugár Izsák és Lichtenstein Záli, leány; Lecskó András és Kepsa Ilona, leány; Kuna János és Kupecz Mária ; leány; Friedman Samu és Grünvald Regina, leány; Czoninecz György és Haluska Anna, fin; Gábor József és Vajda Róza, leány; Kemecsei Károly és Kecskés Gizella, fiú; Ganzfried Salamon és Grosz Nelli, fiú; Havács János és On- dovics Borbála, leány; Ladika Pál és Czap Erzsébet, fiú. Házasságok: Ukszta Gyula és Soltész Mária. Dr. Fodor Ferenc és Fenczik Vira. Dr. Rosenfeld Móric és Mittelman Záli. Halálozások: Gondola János r. kath., 63 éves, munkaképtelen; Koroly Mihály g. kath., 59 éves, kéregető koldus; Róth Ignác izr., 63 éves, korcs- máros; Lebovics Mórné Neuman Záli izr., 58 éves, háztartásbeli; Bogdán Mihály g. kath., 73 éves, teknőkészitő. N YILTTÉR.* Helyreigazítás. Az Ung három hét előtti számában „Elfogott amerikai kivándorlás közvetítők“ címén egy hosszabb cikk jelent meg a nagygejőci csendőr- sóg dicsőítésére abból az alkalomból, hogy engem és gyermekeimet mint zugügynököket letartóztattak és az ungvári járásbírósághoz bekísértek. Addig is mig meghurcoltatásunkért más utón is elégtételt szerzünk, az igazság érdekében szükségesnek tartom az Ung olvasóival is tudatni, hogy letartóztatásunk minden alap nélkül történt, oly annyira, hogy az ungvári kir. járásbíróság nyomban kihallgatásunk után ellenünk az eljárást megszüntette. Moskovics Herman. * E rovatban köztöltékért nem vállal felelősséget a Szerk
