Ung, 1913. július-december (51. évfolyam, 28-53. szám)

1913-07-20 / 30. szám

4 (30. szám) U N G 1913. julius 20. A VÁRMEGYE. § Vármegyei alkalmazottak fegyvergyakorlata. A belügyminiszter valamennyi vármegyei törvény­hatóságot körrendelettel értesítette, hogy azok a vármegyei tisztviselők, altisztek és szolgák, akik rendes hadkötelezettségüknek teljes lerovása után hivattak be létszámkiegószités céljából tényleges katonai szolgálatra, illetményeik szempontjából a tényleges katonai szolgálatnak még egy további (hetedik) hónapján át is időszakos fegyvergyakor­latra behivottaknak tekintendők. HÍREK. Tájékoztató. Aug. 1. A községi és körjegyzők egyesületének közgyűlése d. e. d. e. 11 órakor a vármegyeháza nagytermében. 3. A ref. iparos ifjúsági egyesület nyári mulatsága a Szé- chenyi-ligetben. Az ipartestület mulatsága. A Társaskör (Kaszinó) könyvtara nyitva van kedden d. u. 5— 6 óráig. A Kereskedelmi Csarnok könyvtára nyitva van szerdán d. u. 6— 7. és vasárnap d. e. 11—12 óráig. A Népkönyvtár a Drugeth-téri áll. iskola épületében nyitva van minden vasárnap d. e ‘/»lO—*/>2 óráig. A magyarországi munkások rokkant- és nyug dij-egyle­tébe minden hónap 1-ső és 3-ik vasárnapján délelőtt 10—12-ig van befizetés és beiratás az ipartestület helyi­ségében. A köszöntésről és megszólításról. Csókolom a kezét! Csókolom a kacsóját! Kisz die Hand! etc. ilyen és más eféle kiáltásoktól han­gos a korzó . . . E köszöntési mód helytelenségéről, Ízléstelenségéről és magyartalanságáról lesz e pár sor­ban szó. Ha e köszöntés éltesebb hölgynek szól, esetleg szerelmünk tárgyának, úgy még érthető és megbocsát­ható, de kis, rövid szoknyás lányokat is igy üdvözöl kiskorú diák-ideáljuk; sőt a III—IV. polgárit taposó leánykák egyenesen sértésnek veszik, ha „ideáljuk“ nem „csókolom a kezét“-vel üdvözli. Itt már a nevelés a hibás, mert lealázásnak tekintik a kis lányok a más­féle köszöntést. Jómagámmal történt, — talán VII. gim- názista voltam — midőn egy IV. polgárista ismerősöm (ma talán családanya) kijelentette, hogy én semmire sem becsülöm, mert csak „alá’szolgájá“-val üdvözlöm. A közvéleménybe (már a magyarba) felszívódott az a tudat, hogy ma már egy fiatal leányt „kisasszony“ szóval megszólítani nem lehet, „hisz ma már minden cseléd kisasszony“. Ebből az a félszeg helyzet szár­mazik, hogy fiatal leányokat vagy a legbizalmasabban a keresztnevükön szólítjuk, vagy a magyartalan „Nagy- sám“-mai. Már a hölgyek megszólítása humorosabb; a leg­alacsonyabb rang a „Nagyságos Asszonyom", azonban egy magasabb rangúnak ilyet nem szabad mondani . . . Éppen Szász Zoltán jegyzi meg egyik iratában, hogy egy hölgyet „Nagyságos Asszonyának titulált, erre a hölgy kijelentette, hogy „nevezzen Irmusnak“, édesem­nek, drágámnak, de ne nevezzen Nagyságosnak, mert én Méltóságos vagyok . .. Ehhez nem kell kommentár. Nézzük ezzel szemben a műveltnek nevezett kül­földet. Németországban nem sok a különbség, legfeljebb, hogy ott a „Fräulein“ jelző nélkül csak a legbizalma­sabb barát szólítja meg a barátnőjét. A nők megszólí­tása meg nehéz a férfiak különféle rangja miatt... A köszöntést illetőleg, az egyszerű „guten Tag“ járja, bár a „küsse die Hände“ is szokásos, azonban csak éltesebb hölgyeknél. Ideálisak az állapotok a latin népeknél. A leányok egyszerűen Madmoiselle, Signorina, Senoritta stb., a hölgyek Madame, Signora, Sennora stb. és kereszt-, továbbá a férjük nevével lesznek megszólítva. Francia- országban a legelőkelőbb leány megszólítása is Madmoi­selle, és még Poincarré neje is Madame Poincarré. A köszöntésben a „kezét csókolom“-ot nem ismerik, még a gyermek szüleinek is „beancoup bon jour“-t küld. Tehát egyszerűen bon jour Madame járja. A mi félszegségeinken segíteni kell. Talán egy hirdetmény, olyan XIV. Lajos-féle, segítene. A hölgyek XIV. Lajos idejében rákaptak a lóhajtásra, mindennap volt elgázolás bőven. XIV. Lajos diplomatikusan a höl­gyek hiúságára számított, elrendelte, hogy csak a 30 éves hölgyek, illetőleg a 30 éven felüliek hajthatnak. Másnap egy sem hajtott... Tehát ez volna a legjobb orvosság, mert 30 éven felüli hölgy nincs... Megvagyok róla győződve, ha a kézcsókkal való üdvözlés az életkort fogja jelezni, nem lesz olyan hölgy, aki azt megengedje. Mert a kézcsók nemcsak nevetséges, hanem egészségtelen is, (legalább az orvosok a csó­kot egyáltalában veszélyesnek tartják). A feministáknak tetszhet, mert a férfiak alattvalóságát bizonyítja, azon egyszerű oknál fogva, mert csak annak csókolunk kezet, aki felettünk áll... Azonban csak a feministáknak tetszhet... Lapunknak van egy igen ügyes tollú femi­nistája, talán volna neki egy ügyes eszméje, amely Ung- várról kiindulva, kiszorítaná ezt a nevetséges szófecsérlést. Turjasebesi. — Személyi hírek. Kozma Gyula kir. tábla- biró egy havi szabadságáról, amelyet Stubnya- fürdőn töltött, f. hó 16-án hazaérkezett. — Hidasi Sándor kir. tanácsos, tanfelügyelő, e hó 21-én kezdi meg hat heti szabadságidejét. — A szatmári püspök aranymiséje. Dr. Boromisza Tibor szatmári püspök f. hó 26-án éri el áldozópapságának 50-ik évfordulóját. A fő­pásztor kerül minden ünnepséget, ezért jubileuma alkalmából Rómába utazott, ahol csendes misét mond. Az ötven éves forduló azonban igy sem veszt jelentőségéből, mert a nemeslelkü főpásztor, kit hívei szeretete övez, nagyszabású adományá­val és alapitványokkal teszi emlékezetessé a jubile­umi napot. A jezsuitáknak konviktust építtet, mely célra 500 ezer koronát bocsát rendelkezésre, azon­felül egy 150.000 koronás alapítványt tesz, mely­nek kamataiból 12 növendék részére biztosit telje­sen ingyenes ellátást a koviktusban. Ezeken kívül jótékonyságával áldoz más nemes célokra is vallásfelekezeti külömbség nélkül. A jubileum napján a szatmári egyházmegye összes plébániai templomaiban ünnepi misét mondanak. — Esküvők. Comides Edithnek és mokcsai Molccsay Dezső m. kir. hondvédfőhadnagynak esküvője f. hó 19-én délelőtt ment végbe az ung­vári ref. templomban. A szertartást Komjáthy Gábor lelkész végezte, aki szép beszédet intézett az uj párhoz. Az esküvőn nagy közönség vett részt. Gergelyi János, a Mundus-gyár gépésze, ma vezeti oltárhoz Bakos Olgát, Flach Jakab nevelt leányát. — Gyöngyösy László áthelyezése. Múlt számunkban megemlítettük, hogy dr. Gyöngyösy László beregszászi áll. főgimn. tanárt a nagysza­lontai áll. főgimnáziumhoz helyezték át. Az áthe­lyezés alkalmából a Bereg c. újság ezeket Írja: Dr. Gyöngyösy Lászlót, a beregszászi áll. főgim­názium tanárát, a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter a nagyszalontai áll. főgimnáziumhoz he­lyezte át. Ezt a rövid hirt olvastuk a mai lapok­ban. Hogy mi az áthelyezés indoka: saját maga kérte-e áthelyezését, vagy szolgálati érdekből helyezték át, arról a hir nem szól. De bármely okból történt is az áthelyezés, annyi bizonyos, hogy dr. Gyöngyösy Lászlóban egy értékes em­bert vészit el városunk közönsége s a főgimná­zium, mivel ő egy kiváló képzettségű s fáradha­tatlan munkásságu szakember, ki az irodalom te­rén is jelentős sikert ért el. Nem számítva ugya­nis számtalan kisebb-nagyobb elbeszélését, melyek a legelőkelőbb napilapokban időről-időre megje­lentek, különösen kiemelhetjük irodalomtörténeti müveit, melyek nevét országszerte közismertté tették. így pár évtizeddel előbb, mindjárt Arany János elhalálozása után néhány évvel, megjelent egy nagyobb tanulmánya Arany Jánosról, mely­ben a nagy költő életét és munkáit ismerteti s amely könyvét iskolai használatra is ajánlották. Azután több éven át tanulmányozta nagy ősének: Gyöngyösy Istvánnak életét és irodalmi működé­sét s ennek eredménye lett szintén egy tekinté­lyes nagyságú könyv Gyöngyösy Istvánról, mely­ben a költőnek eddig legteljesebb és leghitele­sebb életrajzát állította össze, eredeti kutforrások után. Ezen könyvének pótlása és kiegészítése vé­gett azonban még folyvást tanulmányokat folytat, levéltárokat kutat, eredeti okmányokat keres, hogy egy teljes Gyöngyösy-lexikont állíthasson össze. E tanulmányai folytatása végett a Magy. Tud. Akadémia ajánlására az egész elmúlt tan­évet is szabadságon töltötte és sok érdekes ada­tot gyüjött össze. Nemrég jelent meg ugyancsak az ö tollából egy érdekes könyv Mikszáth Kál­mánról is. Legközelebb egy kisebb regényével a Kisfaludy-Társaság jutalmát nyerte el, nagy dicsé­retet aratva. Lapunknak is évek során át kiváló tollú munkatársa volt. Egyszerű, szerény élet­módja mellett sokan nem is tudják közülünk az ő értékét felbecsülni. De akik az ő képességeit ismerik, bizonyára mélyen sajnálni fogják az ő eltávozását körünkből. Legjobb kivánataink kísér­jék uj állásába!... — Eljegyzés. Fekésházi Fekésházy Gyula Ung vármegye Il-od főjegyzője és neje pálóci Horváth Ilona leányát, Margitot, eljegyezte dolhai és petrovai Petrovay Gyula eperjesi pénzügy- igazgató h. és neje csicser'i Orosz Olga fia, György. — Áthelyezés. Kertész Lajos m. á. v. hivatal­nokot Ungvárról Szolyva-Hársfalvára áthelyezték és az árupénztár vezetésével megbízták. — Ä hajdudorogi püspök felszentelése. Miklóssy Istvánt, a hajdudorogi püspökség új püspökét október hó tizennegyedikén fogják fényes ünnepségek között felszentelni és hivata­lába iktatni. Az ünnepség Hajdudorogon lesz s az egyházi szertartást Fischer Colbrie Ágost, kassai megyéspüspök végzi Drohobeczky Gyula körösi és Papp Antal ungvári püspökökkel. A hajdú- dorogiak Miklóssy István püspökhöz küldöttséget menesztettek. A küldöttség emlékiratot adott át a püspöknek, hogy a szókhelykérdés eldöntésénél legyen szószólója Hajdudorognak, amely az új püspökség létesítése körül félszázados tevékeny­séget fejtett ki s a legmesszebb menő áldozatra kész különféle papi és egyházi intézmények léte­sítésével. — Menyasszonyi kész kelengyék legelőnyö­sebben kizárólag Tüchler 11. utóda, Rosenberg Gyula ungvári cégnél szerezhetők be. — Az abbáziai évad. Abbáziából Írják lapunk­nak: A főzezon .előreveti árnyékát. Az idegenek névsora 6000 (hatezer) fürdővendéget jelez. Dacára a mindenfelé uralkodó rósz, hideg időnek (vagy talán éppen ezért), dacára a balkáni háborúnak és dacára az állalános gazdasági depressziónak. Mi tagadás benne, Abbázia évről-évre nő. Tavaly három uj szálloda épült s most már ezek is mind megteltek. De az intéző körök gondoskodnak is róla, hogy a fürdővendég ne unatkozzék. Az ál­landó zenekar hangversenyei elsőranguak, a vi­galmi bizottság hetenkint háromszor rendez pom­pás ünnepélyeket, galamblövészet, regattaverse­nyek a sportkedvelők kedvében járnak, a con- fetti-ünnepélyek és a táncmulatságok a fiatalok idényeit elégítik s a Quarnero remek teraszán, valamint a Casino des Etrangers termeiben oly pezsgő élet uralkodik, amilyent csak a világfürdők­ben látunk. — Értesítés. Az orvos urak és a tisztelt nagyközönség szives tudomására hozom, hogy a mai postával küldöttem Mittelmann ungvári gyógy­szerésznek több adag „Scarlát“ (Scharlach, vör- heny) elleni serumot. Kelt Radeben i Sa, 1913. julius 15. Dr. Campé. — Ipartestületi jegyző. Az ungvári ipar­testület f. hó 13-án töltötte be az üresedésben levő jegyzői állást, melyre Novoszeleczky Ede helyettes jegyző és Blanárkdkm. ungvári asztalos- mester pályáztak. Öt szavazattöbbséggel Blanár Ádámot választották meg. — A gümőkőr elleni védelemről. Ezen a címen a Tuberkulózis lap a következőket Írja: Nincs fontosabb feladata a tuberkulózis ellen küzdő tábor harcosainak, mint az, hogy bevigyék minél mélyebben a köztudatba azokat az ismere­teket, amelyekkel mindenki birtokába jut a tudni­valóknak, melyek megfejtik előtte a tuberkulózis titokzatosnak látszó terjedését, hatalmas pusztítá­sait, de megmutatják azokat az utakat is, amelyek ettől a nagy népbetegségtől való védekezést hir­detik ! A legközvetlenebb ut ezeknek az ismere­teknek a továbbül tetősére a sajtó készsége, és ör­vendetes, ha közönségünk nap nap után kaphat olyan közléseket, amelyek ilyen irányú oktatáso­kat nyújtanak. Mélyreható kulturális munkát vég­zett az Ung és cikkírója: dr. Kovák Endre ung­vári főorvos, amikor nagy sorozatos cikkekben ismertette a tuberkulózis elleni védekezés elveit, e védekezés folyamán szükséges teendőket s azo­kat a feladatokat, melyek a gümőkór elleni véde­kezés folyamán szükséges teendőket s azokat a feladatokat, melyek a gümőkór elleni védelem terén a társadalomra hárulnak. Igen üdvös volna, ha orvosi karunk tagjai minél nagyobb számban szegődnének iró-apostolaivá a tuberkulózis elleni védekezés ügyének és meg vagyunk győződve, hogy erre a célra a sajtó mindenütt készséggel bocsátja hasábjait rendelkezésre. — Erdészeti államvizsga. A folyó óv őszén erdészeti államvizsgát tenni szándékozókat a föld- mivelósügyi miniszter felhívja, hogy az ehhez szükséges engedély iránt hozzája intézendő kér­vényüket kellően felszerelve legkésőbb folyó évi augusztus végéig (Budapest, V. Zoltán-utca 16.) bórmentve küldjék meg. — Anna-bál. Egy 21 tagú rendezőség vál­lalkozott arra, hogy a szobránci fürdőben Anna- napi mulatságot rendez f. hó 26-án. A meghívókat most bocsátották ki, amelynek alapján közöljük az alábbi tudnivalókat: A mulatság este 8 órakor kezdődik. Belópő-dij: Szemólyjegy 2 K, családjegy 5 K. A rendezőség felkéri a hölgyeket, hogy egy­szerű öltözékben jelenjenek meg. Aki tévedésből nem kapott meghívót, forduljon a fürdő titkárá­hoz. A zenét Lányi Gyula szolgáltatja. — Jínnyi a tudnivaló. Ehhez még csak jókedv kell, hogy a hagyományos Anna-bál az idén is sikerüljön. — Gyászhir. Özv. csicseri Orosz Ádámné, néhai Orosz Ádám ungvári járásbiró özvegye, f. hó 14-én, életének 64-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt Budapesten, az új Szt. János-kórház- ban, ahová gyógyulást ment keresni. Az orvosi tudomány és övéinek szerető gondozása nem menthette meg a szenvedő életét. A megboldogul­tat fiai: László és István, testvére, menyei és unokái gyászolják. — A légzőszervek hurutja kínzó, makacs elnyálkásodásnál, köhögésnél Sirolin „Roche“ biztosan segít. Egyesíti magában a jól bevált creosot-készitmónyek minden tulajdonságát, feltét­lenül ártalmatlan és nem ingerlő hatású. íze oly kellemes, hogy hónapokon át szedhető. — A moziból. Az elmúlt héten is kellemes estéket szerzett az Uránia-mozgó közönségünknek, mely hálából majd minden előadáskor megtöl­tötte a Korona nagytermét. Ma vasárnap ismét 3 előadás lesz, teljesen új Pathó-müsorral, mig kedden Psylander Waldemárt fogjuk látni a fő­darab címszerepében. — Sorok a tavaszról. Most szép, zengő sorokat kéne írnunk a tavaszról, amely végre elparancsolt érkezni. Úgynevezett színes hirt, meleget és őszintét. De mi erre nem vagyunk kaphatók egy ilyen tavasszal szemben, amely julius második felében cammogott be hozzánk, lekésve legalább egy fejhosszal. Most igazság szerint a hőgutáról, hőhullámról és a tikkasztó melegségről illenék Írni. Hát éreztünk mi eleddig hőhullámot? Volt nekünk az idén már melegünk ? A nyár napsugarától nem, ellenben a szegény­ségünk sok kövér izzadságcseppet tudott kicsalni. Ugy-e, nyájtalan olvasó, — nyájasnak azért nem szólítom, mert nyájjal, sajnos, kevesen rendel­kezünk, — az idei tavasz nem érdemli meg, hogy mi ebben a megkülönböztetett hírben színesen, tarkán írjunk róla. Csak egyszerűen és csak kor­holva. Mostanig váratott magára, egész az utolsó percekig nélkülöztük. Az idén nem jöttek a tavaszi poéták sem rossz rímeikkel, de legalább nehéz prózáikkal súlyosbítva, nem volt részünk tavaszi mámorban, romantikus, holdvilágos estékben. Sőt még most is szektikusak vagyunk e kései tavasszal szemben. Félünk, hogy mire a mettőr

Next

/
Oldalképek
Tartalom