Ung, 1913. július-december (51. évfolyam, 28-53. szám)

1913-07-13 / 29. szám

1913. julius 13. (29. szám) 5 TANÜGY. Iskolai értesítők. II. 4. A g. kaih. tanitőnökópzo. A g. kath. tanitónőképző, polgári és elemi ányiskolák s az ezekkel kapcsolatos nevelő- • tézetek értesítője. A tanitónőképző értesítőjét Melles Gyula igazgató állította össze. Mostanában rohamos az előretörtetés a tanító­képzés terén. A népoktatásügy fejlesztése maga után vonja a tanítóképzés fejlesztését. A tanítónő- jelöltek kulturális előhaladását megvizsgálandó, 1910 óta a II. évfolyamtól kezdve évenkint osztály- képesítőket tartanák, amely úgy a tanárokra, mint a növendékekre nézve hatványozott munkával jár. A Melles Gyula igazgatása alatt álló munkács- egyházmegyei legmagasabbfoku nőnevelő-intézet ezt az óriási munkával járó fáradtságot szeretettel viseli. Jelentésében az egyházmegye uj Főpászto­ráról emlékezik meg először örvendetes hangon, felsorolva a püspök kiváló tulajdonságait és élet­rajzát. A tanulmányi életből kiemeljük azt, hogy a gyorsírás is utat tört az intézetbe s Gulovics Helén kép. III. o. t. vezette be szép sikerrel. A gyorsírást ezen intézeten kívül még a soproni Szt. Orsolya-rendiek nevelő-intézetében tanították. Nagy súlyt vetettek a gyakorlati kiképzésre. Az „Egyesületi élet“ rovatban fel van említve az ifj. Mária-kongregáció, a könyvsegélyző-egyesület jó­tékony munkássága. Az összevont statisztikai kimutatásokból megtudjuk, hogy a 12 tanár 69 képző-intézeti növendéket tanított, akik közül az I. osztályba 30, a II. osztályba 9, a Ill-ikba 30 növendék járt Befejező képesítőt tett 2 növendék. Százalékos statisztika hiányzik. 5. Állami elemi isko’ák. A Kossuth- és Drugeth-téri állami iskolák értesítőinek Szabó József és Takács László igaz­gatók a szerkesztői. A közszeretetben álló főnök­nek, Hidasi Sándor kir. tanfelügyelőnek, kir. tanácsossá való kitüntetéséről számolnak be elő­ször. Az igazgatói jelentésből felemlíthetjük, hogy a tanfelügyelősóg belátva az ungvári gazd. ismétlő­iskolának a jelen állapotában való tarthatatlan­ságát, felhatalmazást kért a kultuszkormánytól ezen iskoláknak ipari ismétlő iskolákká való át­alakítására. A két iskolában a beirt mindennapi és ismétlő tanulók összes száma 1041 volt, akik közül az óv végével osztályoztatott 881 tanuló. A nyomtatott értesítőben uj osztályozási rendszer lépett életbe, csak a magaviselet, szorgalom és előmenetel kal­kulusát közlik igen helyesen. Szerintünk peda­gógiailag helyesebb volna számjegyi osztályozás helyett a növendék viseletének stb. pár szóval való jellemzése. Bár ez üdvös ujitás lenne, mégis a ma fennálló törvények miatt a bekövetkezendő modern jövő zenéje. 6. Az izr. elemi népiskola. Az igazgatással megbízott Horovitz Mór tanító állította össze az izr. hitközségi iskola értesítőjét. A 6 tanerő 231 fiút és 134 leányt tanított. Ez az értesítő már túlságba viszi a nemosztályoztatási rendszert s érdemjegyeket egyáltalán nem közöl. Bár általánosan kárhozatosnak véljük a ma dívó osztályozó-rendszert, amely, miként a mai vizsgálatok is, inkább disz- vagy szégyent-okozók, azonban teljesen elvetendőnek mégsem tartjuk. Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter Jedliczka Janka kassaujfalui áll. óvónőt saját kérésére a turjaremetei áll. Óvodához áthelyezte. flvsr mmea gummisaroK. , U N G # # Szegény megboldogult férj. A szegény asszonyt valami csete-paté folytán a büntető járásbíróság elé idézték. Bevezetésképen természetesen felveszi az összes személyi adatokat: — Vallása? — Református. — Hány éves? — Huszonnyolc. — Vannak-e gyermekei? — Igen. — Hány? — Nyolc — vallja pironkodva. — Férjét hogy hívják? Ennél a kérdésnél az asszony pityergósre fogja a dolgot A biró próbálja vigasztalni a nőt: — No, jó asszony, ne sírjon azért, — talán már meghalt szegény? A siró nőből egyszerre kitör minden fáj­dalom : — Meg bizony szegény — még vőlegény korában. * Állatkínzás . . . Most, hogy lepergett megint egy tanév, — képezte beszédtárgyát a vizsgázás borzalmassága. A szerencsésen vagy kevésbé szerencsésen „át­ment“ nebulók valóságos rómregényeket mesél­nek a vizsgák borzalmairól. ügy ungvári társaságban is három diák ennél a témánál tart. Se vége, se hossza, hogy miként kínozták meg őket azok a rettenetes tanárok. Az egyik aztán nagy hevességében alaposan „tul- kritizálja“ magát: — Higyjók el uraim, ez valóságos állatkín­zás, amit ezek az emberek velünk csináltak . . . P "Roche" ^ orvosilag ajánlva a légzőszervek mindennemű megbetegedése étién, tüdőbetegségek« gégehurut, j. szám árhurut. v gyermekek gőrvélyKótfa ellen. ■Ir^pfia/ó minden gyúgymrtérban > IRODALOM. Az ungvári kir. kath. főgimnázium háromszázados története, 1613—1913. Irta Blanár Ödön. A szép múlttal biró és nagyfontosságu fő­gimnázium 300 éves történetét az intézet jubi­leuma alkalmából. 365 oldalra terjedő könyvben irta meg Blanár Ödön tanár. A hatalmas történeti munka a főgimnázium ez évi értesítőjében jelent meg eredetileg s abból mint külön lenyomat került ki. Hangulatos bevezető sorok nyitják meg a müvet, amelyet érdeklődéssel olvasunk végig. A sok kutatással és nagy szorgalommal megszerzett adatokat könnyen áttekinthető módon csoportosí­totta az iró. Először a főgimnázium alapításának előzményével ismerkedünk meg az iró színes, ele­ven leírásában. „A zárdákon kívül minden püspöki káptalan mellett ott voltak a különböző iskolák egy-egy kanonok vezetése alatt, aki tanítója, ve­zetője a gimnáziumnak, vagy lyceumnak. A va­gyonra és befolyásra vergődött városok azután követik ezt a példát, ők is alapítanak iskolákat, ter­mészetesen többnyire szerzetesek vezetése alatt.“ A következő fejezet az alapítással és meg­nyitással foglalkozik. „A küzdő térre kilép Ho- monnai Drugeth György is (III.), Magyarország­nak ezidőben hatalmas főura, Zemplén és Ung vármegyék főispánja, azaranygyapjas-rend lovagja, kir. főpohárnok, belső titkos tanácsos és ajtónálló. Uradalmainak székhelyén, Homonnán (Zemplén vm.), kollégiumot alapit s annak vezetését a je­zsuitákra bízta.“ Az adatok tárházából leszögezzük a következő fontosabbakat. Az első ünnepélyes ala­pítás 1613 nov. 23-án történt meg. Az igazi taní­tást azonban csak 1614-ben kezdték meg s folyt 1619-ig. Ezen évben a Bethlen-féle felkelés Ho- monnáról az alapitó Drugeth Györgyöt és a je­zsuitákat elűzte. Csak tiz óv múltán, 1630 körül, fia: Drugeth János alatt, a jezsuiták visszatértek Homonnára és a gimnázium újból megnyílt. Az 1640. évben Drugeth János elhatározta, hogy az intézetet Ungvárra téteti át. Erről szóló alapító­levele 1640 jul. 31-én kelt. Ungváron 1646-ban kezdte meg működését az intézet s sok hányattatás közt folytatta. Külö­nösen a Thököly-fóle mozgalom idején szenvedett sokat az iskola, mely 1773-ig a jezsuiták vezetése alatt állott. (Az iskola épülete a püspöki palota helyén, a Teleki-utca felől volt.) Az iró részlete­sen foglalkozik a rend iskolájának külső és belső történetével, szervezetével, a valláserkölcsi ügy­gyei, fegyelemmel, az osztályok beosztásával, a tantárgyakkal. Majd közli a rektorok neveit 1613-tól, a prefektusokét 1723-tól ős a tanárokét 1700-tól. Érdekes a tanulók számának kimutatása az 1763. évtől 1773-ig. A hat osztályú gimnázium­ban ebben az időben 130—178 között váltakozott a növendékek száma. Mielőtt folytatná az intézet további történetét az iró, részletesen foglalkozik a nagy szerepet vivő Drugethek nemzetségével, a jezsuitákkal, a jezsuita iskola szervezetével. Terünk nem engedi, hogy — bár csak rövid vonásokban is — ismer­tessük ezeket a fejezeteket. 1773 óta világi papok és világi tanárok taní­tottak az intézetben, mely 1785-ben épületet is cserélt s a mostani városházába költözött. A fejlő­dést illetőleg fontos esemény történt 1856-ban, amikor megnyílt a VII. osztály, 1857-ben pedig a VIII. osztály is; az első érettségi vizsgálatot 1858-ban tartották. A tanulók számának gyarapo­dásával több helyiség a szomszédos épületekben volt. 1895-ben aztán a mostani díszes hajlékába vonult az intézet. Az alapkő megszentelését, majd az új épület felavatását részletesen Írja le a szerző s közli Fülöp Árpádnak erre az alkalomra irt magas szárnyalásu ódáját. Még négy szép ünne­pély leírása következik; egyik a Dayka szobrának leleplezése (Fülöp Árpád ódájának a közlésével), a főgimnázium milleniumi ünnepsége (Hódoly László igazgató megnyitó és Blanár ünnepi be­szédének közlésével), az 1848. évi törvények meg­alkotásának első iskolai megünneplése (Blanár ünnepi beszéde) és végül az idén lefolyt gyö­nyörű jubileumi ünnep (dr. Boromissza szatmári püspök egyházi beszéde, Románecz igazgató pro- logja, dr. Mázy főigazgató ünnepi beszéde.) Sokat lehetne irni Blanárnak igen értékes és tanulságos könyvéről. Ajánljuk mindenkinek szerető figyelmébe. Aki a kultúra iránt melegen tud érdeklődni, annak sok gyönyörűséget szerez a komoly tanulmányon alapuló munkának min­den lapja. _a. KÖZGAZDASÁG. + íViénlüvak kis dejtezése. A vármegyei ló­tenyésztési bizottság elnöke tudatja az érdekeltek­kel, hogy a ménlovak kiselejtezése és a hely­színén eladása Turjaremetón f. hó 28-án d. e. fog eszközöltetni. f+ Szöiök permetezése. A hegyközség értesíti a szőlőbirtokosokat, hogy a peronoszpora kezd fellépni. Felhívja ezért a hegyközség valamennyi szőlőbirtokost, hogy igyekezzék mielőbb szőlőjét bepermeteztetni. Kerékpárt és fénjképező-gépet W Borosánál vehet;. A1SJY A líÖNYVT Hivatalos óra: d. e. 9—i2. J\ LN I JNIV VJ TN I \ L d. u. 3-5. Házasságkötés I J T VT a rn A T r) Á l minden nap, kivéve vasár­XX X V xjL X A X J D U Í J. nap és ünnep délutánját. Népmozgalmi kimutatás: julius 5-től julius 12-íg. Születtek: Putnik Mátyás és Olenyik Anna, fiú; Sándor Mihály és Zajácz Ilona, fiú; Tokár Márton és Vakula Ilona, fiú; Csizmadia István és Vaszil Juliánná, leány; Mafté Ferenc és Hannel Margit, fiú; Borsiczky Béla és Davola Erzsébet, leány; Halperin Lajos és Scheer Kata, fiú; Krausz Lipót és Niederman Berta, fiú. Házasságok: Stefányó Tamás és Meiselsz Háni; Csalfa Leó és Szovák Anna; Fischer Éliás és Kiinger Sári; Hrenyó István és Spisák Anna; Horovitz Herman és Klein Gizella; Sréter Kaszriel Károly és Moskovits Pepi. _ Halálozások: Özv. Maskara Mihályné, Kacsur Mária g. kath., 64 éves, napszámosnő; özv. Csvi- hinka Györgyné, Pirnyik Mária g. kath., 90 éves, magánzó; Csizmadia Erzsébet ref., 2 napos gyer­mek; Tokár Johanna r. kath., 1 hónapos gyer­mek; Hirtenstein Gizella izr., 39 éves, háztartás­beli; Schvarcz Margit izr. 7 éves gyermek. NYILTTÉR.

Next

/
Oldalképek
Tartalom