Ung, 1913. január-június (51. évfolyam, 1-27. szám)

1913-02-16 / 8. szám

1913. febr. 16. (8. szám) 5 hogy ő már belesántult a kaszálásba és riktig, erősen sántikált is. Én halálra ijedten néztem őket, — minden jó lélek dicsérje az Urat — mig végre, hála Istennek, jó sebesen elindultak a cigánytelep felé. A sánta azonban nem tudott velük tartani és folyton kiabálta: — ídrinics! Bidrinics! Várjatok!' — De ők csak nem vártak, úgy, hogy a sánta egészen elmaradt. (Pedig tetszik tudni, csak együtt volt hatalmuk.) A sánta aztán annyira fel­dühödött ezen, hogy megfenyegette őket: — Várjatok kutyák, megmondom az embe­reknek, mit használjanak, hogy ne ártson nekik h halál! Mindjárt ki is kiabálta: — Emberek! Asszonyok! Éjfél után cint ár iát szedjetek! Áztassátok palinkéba és igyatok nap- iaban háromszor! — Már ne tessék mosolyogni, tekintetes uram, — mert nemcsak én, hanem mások is hallották... Na és hogy tovább fűzzem a szót, másnap mind­járt elmentünk a szőllőbe és szedtünk cintóriát. És lássa, tekintetes uram, ídrinics- és Bidrinicsnek meg kellett adni magát. A fekete halál meg­szűnt ... íme, ídrinics, Bidrinics és a sánta halál szó- i ól-szóra megtörtént históriája . .. Még csak annyit kivánunk megjegyezni, hogy ez a monda annyira átment az áldott köznép ön­tudatába, hogy a pálinkát még mai napig is isszák ... Csakhogy — cintória nélkül . . . Naná, majd cintóriával! Pedig nincs is kolera.. . Pósián. Eleven mozi. tÍTldözés az Árpád-úttól a székesegyház tornyáig. A mozi vásznára való jelenet játszódott le folyó hó 12-én Ungvár utcáin; annyira jelleg­zetes, hogy csak éppen a felvételi masina hiány­zott és kész lett volna a legjellegzetesebb „Móric, mint tolvaj“ cimü felvétel. A tragikomikus eset részletei a következők: Az eset Móricja Daday Béla iglói lakatos­inas. Itt Ungváron lakik valami távoli nénóje, akit megtisztelt látogatásával. Szóval vendég volt. — Már pedig, — gondolta — vendégnek nem illik üres kézzel hazatérni. Éppen Bródy Sándor állapította meg nem­régiben, hogy Magyarországon még gazembernek sem érdemes lenni. A mi Móricunk azonban, úgy- iátszik, nem osztotta ezt az igazságot. És kísér­letet tőn a lejtős pályán. Folyó hó 12-ón délelőtt úgy 10 óra tájban beloDÓzott Babuka Péter napszámosnak az Árpád- utón levő lakásába, ahol addig kutatott, amig megtalálta a szegény napszámos embernek 28 K megtakarított pénzét. Meglátni és elzsebbelni egy perc müve volt. Móric azonban ez esetben megjárta. Babuka ugyanis véletlenül otthon volt és az udvarról látta a fiút kiosonni. Hajrá,utána! És kezdődött a nagy üldözés. Végig az Árpád-uton, keresztül a Kossuth-tóren, majd Nagyhid-utcán, Rákóczi-utcán, Firczák Gyula­utcán, mig végre a g. kath. székesegyházhoz ér­tek. Délelőtt lóvén, a templom nyitva volt, a fiatal tolvaj pedig, úgyiátszik, ismerte a járást. Egy perc alatt beugrott és macska-gyorsasággal fel a toronyba. De a meglopott napszámos sem nagyta magát, rendületlenül utána fel a toronyba ! Fent a harangok közt aztán találkoztak. Az út nem vezetett tovább. Rövid viaskodás után a napszámos vissza­szerezte a 28 K-t, a tolvaj inast pedig átadta a rendőrségnek. A lihegő Móric azonban itt sem pihenhette ki magát. A rendőrség ugyanis, mint ifjukoru bűnöst, átkísérte a járásbírósághoz, ahol most várja sorsa folytatását. A javítóban pedig tovább elmólkedhetik koronákról, menekülésről és to­ronyról. .. Ez az ungvári Móric rövid és dicstelen története — az Árpád-uttól a templom-torony csücskéig. — Ä régi tiz koronás bankjegyek bevo nása. Az osztrák-magyar bank 1905. február 13-iki hirdetményével bevont 1900 március 31-iki keltezésű 10 koronás bankjegyeket, melyeket a főintézetek és fiókok ez idő szerint még bevál­tanak, 1913. február 28-ika után nem fogják többé sem beváltani, sem elfogadni és e napon a bank­nak az a kötelessége, hogy az előbb említett bankjegyeket értéknek tekintse, megszűnik. U N G A VÁRMEGYE. Ä közigazgatási bizottság ülése. — Február 1!. — Ung vármegye közigazgatási bizottsága febr. 11-én tartotta meg gróf Sztáray Gábor főispán elnöklésével e havi rendes ülését. A gyűlés csen­des lefolyású volt, s nagyobb jelentőségű ügyek­kel nem foglalkozott. Az alispán a közigazgatási és közbiztonsági viszonyok kielégítő állapotáról tett jelentést. A tűz 51,517 korona kárt okozott. Külföldiek részé­ről 38 letelepülés történt, útlevél iránt 134 drb kérvény nyujtatott be. A vármegyei tiszti főorvos az egészségügyi állapotok kedvezőtlen alakulásáról számolt be. Különösen az influenzás megbetegedések nagy száma teszi kedvezőtlenné az állapotokat. A szü­letések száma az elmúlt hónapban 563, a halálo­zások száma 394, a természetes szaporodás tehát 169 volt. Az egészségügyi változások során jelenti a főorvos, hogy Mittelman Berta okleveles bába Perecseny községben telepedett le. Az állategészségügyi állapotok kedvezőek, ragadós állati megbetegedések nem fordultak elő. A havi jelentések és több folyó ügy letár- gyalása után az ülés véget ért és utána a gyám­ügyi felebbviteli küldöttség, valamint az új adó­törvény alapján megalakított adóügyi bizottság tartotta meg ülését. § Rendkívüli közgyűlés. Ung vármegye törvény­hatósági bizottsága f. hó 17-én d. e. 11 órakor rendkívüli közgyűlést tart a következő tárgy- sorozattal: 1. A m. kir. belügyminiszter leirata a sorozóhelyiségek bére tárgyában. — A vármegye alispánjának előterjesztése a f. évi fősorozáshoz helyettes polgári elnökök és tiszti orvosok ki­küldése tárgyában. — Miskolc thj. f. város kö­zönségének átirata a közös hadseregnél, valamint a haditengerészetnél behívott, illetve visszatartott tartalékosok és póttartalékosok családtagjainak segélyezése iránt a m. kir. kormányhoz intézett felirat támogatása tárgyában. — A vármegye alispánja bemutatja a törvényhatósági bizottság tagjainak az 1913. évre összeállított névjegyzékét. — Ugyanaz bemutatja az őrdarmai körhöz tar­tozó községeknek a segédjegyző lakbére tárgyá­ban hozott határozatát. — Az állandó választmány a közgyűlést megelőzőleg 10 órakor tartja ülését. § A választójogi törvényjavaslatról. A belügy­miniszter abból a célból, hogy a kormánynak választójogi törvényjavaslatát minél szélesebb rétegeknek megszerezhetővó tegye, ingyenes példá­nyokat. bocsátott a törvényhatóságok rendelkezé­sére Vármegyénk alispánja már intézkedett is, hogy ezen ingyenes példányok a járási főszolga­bírói hivataloknál, Ungváron pedig a polgár- mesteri hivatalnál a komoly érdeklődőknek a meglevő készlet erejéig rendelkezésükre bocsát­tassanak. VÁROSI ÜGYEK. Városi küldöttség a minisztereknél. Ungvár város képviselőtestülete a múlt hó 29-én tartott ülésén elhatározta, hogy küldöttséget meneszt Budapestre, a város további fejlődésének egy lényeges feltétele, a kövezetvám-jövedehnek lehető fokozása, illetve a vasúti vámnak kiterjesz­tése és a városon keresztül vonuló államutaknak melyek egyben a városnak is fő közlekedési vo­nalai, — államköltségen való kiépítése, jobban az építési szükségletnek, 405 ezer koronának se­gélyként való megadása tárgyában. Egyben meg­bízást nyert a küldöttség arra is, hogy a lehetet­len telekkönyvi állapotok megszüntetése céljából az igazságügyminiszternél a telekkönyvi betét­szerkesztés és az új kataszteri felvételek elrende­lését kérelmezze. A város két kiküldöttje, a gróf Sztáray Gá­bor főispán felkérése folytán Papp Antal mun­kácsi püspök, Kende Péter és Rónay Antal orsz. képviselőkkel járhattak el megbízásukban, kik a legnagyobb készséggel és jóakarattal jártak el a várost érdeklő fontos ügyekben a minisztereknél és osztályvezetőknél. E hó 7-én a képviselőházban fogadta a kül döttséget Lukács László miniszterelnök, kinek a küldöttség szónoka, Berzeviczy István rendőr­kapitány megköszönve a város államsegélyének 24 ezer koronáról 30 ezer koronára való feleme­lését, vázolta a város szomorú helyzetét és át­nyújtotta azon kérvényt, melyben a város közön­sége további támogatását kéri, hogy a keresk. minisztériumban a 405 ezer korona útépítési se­gély megadassák. A miniszterelnök kifejezést adva legnagyobb jóindulatának, Ígéretet tett, hogy a keresk. miniszterrel tárgyalásba bocsájtkozik a város kérelme tárgyában és reméli, hogy ha nem is egészben, de részben a város kérése teljesit- tetni fog. — Ezután Papp Antal püspökkel tár­gyalt a miniszterelnök az új egyházmegye ügyei­ről Innen a küldöttség Balogh Jenő igazságügy­miniszterhez ment, ki nagy szívélyességgel fo­gadta a tisztelgést és a küldöttség szónoka által előadottak után kijelentette, hogy ismeri a bajo­kat és úgy tárgyi, mint személyi szempontok által is vezettetve, — itt melegen aposztrofálta Papp Antal püspököt és Rónay Antal orsz. képviselőt, — a kérelem teljesítését megígérte. A kereskedelmi miniszter helyett Kálmán Gusztáv államtitkár fogadta a küldöttséget és meg­hallgatva Berzeviczy előadását és Rácz József városi mérnök szakszerű felvilágosításait, kijelen­tette, hogy pénz alig áll rendelkezésére a minisz­tériumnak, miután azonban a kereskedelmi kormány utiprogramja az, hogy az állam- utakat maga az állam építse és ezen program keresztülvitelét már némely városban meg is kez­dették, — a kérelmet úgy gondolná teljesíteni, hogy Ungvár városát is belefoglalnák ebbe az útépítési programba s a tervezett építéseket, amennyiben azok államutra vonatkoznak, — ha nem is egyszerre, de fokozatosan keresztülvinnék. Sokkal nehezebb helyzetbe került a küldött­ség a szakosztályvezetőknél. Az állami utak ópí- 1 tését intéző ügyosztályt vezető min. tanácsos a fedezet teljes hiányára, s így a város kérelmének teljes időszerűtlenségére utalással, annak teljesí­tésétől teljesen elzárkózott. Hosszas felvilágosí­tások után végre azon álláspontra helyezkedett, hogy készítse elő a város az útépítések fedezetéül szolgáló kölcsön tervezetét, az egész ügyet ily alakban terjessze fel újra, s így minden garan­tálása nélkül az amortizációra szükséges összeg­nek, oly feltételekkel, mint a múltban is, 50,000 koronát évi részletekben adni hajlandó. A min. tanácsos hajlandóságát azonban a bőven meg­adott felvilágosítások előnyösen befolyásolhatták, mert állapotaink tudomásul vétele után érdeklő­dött az iránt is, hogy elég lesz-e az ötvenezer korona segély a város által felállított építési ter­vezet keresztül vitelére. A legfontosabb része a dolognak, vagyis a további építések anyagi garantálásához szükséges évi jövedelemnek, a vasúti vámdíjszedési jog ki­terjesztésével való biztosítása, más ügyosztályba tartozik. Itt Malobiczkv osztálytanácsos bizonyos formaságok betartása mellett teljesen a város álláspontjára helyezkedett, s úgy az új vámsorom­pók felállítása, mint a feladási vám engedélye­zése tekintetében a legkedvezőbb Ígéretet tette, csak az a kár, hogy az összefoglalt kérelmek ki­választása és külöii-külön felterjesztésének szük­sége állván elő, némi késedelemmel juthat csak a város mindahhoz hozzá, amit Ígéretekben máris megkapott. A belügyminisztérium XlII-ik főosztályának vezetőjénél, Pekáry Ferenc min. tanácsosnál Ber­zeviczy rendőrkapitány járt el, hol is azon meg­nyugtató biztosítást nyerte, hogy a rendőrlegóny- ség illetményeinek felemelése, lakbérrel való el­látása és mindazon kívánalmak teljesítése, ame­lyekre pénz jut, — rövid idő alatt feltétlenül meglesz. Mikor osztják szót az ötödik milliót? Az 1912. LV1II. t.-c. értelmében a városok államsegélyének Ötödik millióját valószínűleg a jövő hót folyamán osztja ki a belügyminiszter a városoknak. Az ötödik millió korona kiutalásával kapcsolatban a rendőrlegénység minimális illetményeinek a megadására is köteleztetnek a városok. Adófizetés iránti hirdetmény. Ungvár város adó­hivatala ezennel felszólítja mindazokat az adózó­kat, akik a városi adófőkönyvben előirt és az 1909 évi XI. t.-c. 26. §-a értelmében esedékes adó­tartozásukat e hó 15-éig be nem fizették, hogy azt járulékaikkal együtt, a jelen hirdetmény köz­hírré tételétől számított 8 napon belül, vagyis e hó 24-óig az alulirt városi adóhivatalnál annál is inkább fizessék be, mert ellenkező esetben elle­nük a zálogolási eljárás azonnal meg fog indít­tatni. — Ungvár, 1913. év február hó 16. napján. Városi adóhivatal — Az idei husvét. A husvét rendszerint április havára esik, ezért hívják áprilist általában husvét hónapjának. Az idén azonban március 23-án lesz husvét napja. Ennél korábban husvét csak 1762-ben és 1818-ban volt, mikor március 22-én ünnepelték az Urfeltámadást. Ugyanez az eset a huszadik században nem tér vissza. Már­cius 23 iki husvétot is csak 90 óv múlva, 2003-ban fognak ünnepelni azok, akik . .. megérik. I. osztályú száraz BŰKKTÜZIFA bármily mennyiségben házhoz szállítva, métermázsánként legolcsóbban beszerezhető Preusz Sándornál, Könyök-utca 10. Telefon 68. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom