Ung, 1913. január-június (51. évfolyam, 1-27. szám)

1913-06-29 / 27. szám

8 (27. szám) UNG 1913. junuis 29. — Ä ref. iparos ifjúság aug. 3-án tánccal egybekötött nyári mulatságot rendez a Széchenyi- ligetben. — Szűrte és vidéke iparos ifjúsága ma vasárnap délután Szürtén, a vasúti állomás mel­letti vendéglőben sikeresnek ígérkező táncmulat­ságot rendez. A zenét Lányi Gyula zenekara szol­gáltatja. Szives látogatást kér a rendezőség. — Beszéljünk magyarul! Az üngvármegyei Közművelődési Egyesület azzal a hazafias kéréssel fordul a tek. Címhez, hogy feleit (vevőit) mindig magyarul szólítsa meg és más nyelven csak akkor érintkezzék velük, ha tapasztalja, hogy az illetők egyáltalán nem tudnak magyrul. Ezen kérésünk­ben az a körülmény vezet bennünket, hogy a magyar nyelv megszilárdítása csak úgy érhető el- ha az, aki a magyar nyelvet az iskolákban elsajátí­totta, egyrészt alkalmat talál a magyar beszédre, másrészt ha tudatára jő annak, hogy a magyar nyelvre szüksége van. Kérésünket a tek. Cim jó­akarata figyelmébe ajánlva, vagyunk hazafias üdvözlettel az Üngvármegyei Közművelődési Egyesület — Egy elkeseredett öngyilkos-jelölt. Ho- moky Lajos, 18 éves nagygejőci lakos folyó hó 25-én délután 4—5 óra közötti időben kiment a nagygejőci református temetőbe azzal a szándék­kal, hogy ott felakassza magát. Egy falubeli kis leány azonban észrevette szándékát és nyomban értesítette a csendőrőrsöt, honnót Tóth János csendőr rögtön a helyszínére sietett és éppen abban a kritikus percben ért oda, amikor a kötél már a fára volt erősítve és a nyakára hurkolva. A csendőr rákiáltott és igy szándékát nem tudta végrehajtani. Homoky kihallgatása alkalmával elő­adta, hogy elhagyatottsága miatt teljesen elkese­redett és megunta már az életét. Szülői és az egész család ugyanis kiköltözött Amerikába és őt egyedül hagyták itt minden segély nélkül. Az árvaszók a földek bérletéből ugyan utalványozott neki évi 150 korona segélyt, de észbelileg sem tökéletes, a folyó évben pedig elvágta balkeze ujját is és igy legnagyobb nyomorban ólt és las­san a züllés útjára került. A csendőrőrs meg­fogadtatta vele, hogy többé nem követ el öngyil­kos kisórletet sem és azután szabadon bocsátották. — A főgimnázium jubileumi ünnepélyéről készült fényképek megrendelhetők Némethi mű­termében, Széchenyi-tér 23. i—3 — Az idei fegyvergyakorlatok. Az idén tartandó fegyvergyakorlatokra vonatkozólag Hazai Samu honvédelmi miniszter a következő rende­letet adta ki: A folyó évben csak egy 28 napos fegyvergyakorlat tartatik, augusztus és szeptem­ber hónapokban. A vódtörvóny utasítás értelmé­ben ez évben fegyvergyakorlatra kötelezve van­nak; a) tartalék 1910., 1908., 1906. és 1904.; b) a póttartalók 1910., 1908., 1906. sorozó évfolyamai­hoz tartozó azon legénységi egyének, akiknek valamelyik különös tényleges szolgálata ezen fegyvergyakorlat rovására nem tudható; c) to­vábbá mindazok, kik a múlt évben fegyvergya­korlatuk elhalasztását utánpótlás melletti fölmen­tés vagy betegség folytán a folyó évben után- pótolni tartoznak. Az átszervezés következtében szükséges, hogy a csapattestek tisztjei és legény­sége egymást kölcsönösen megismerjék._ Ezért a nem ténylegesek a fegyvergyako'latra, tekintet nél­kül tartózkodási helyükre, állományilletókes ezre- dekhez hivandók be Ha pedig egyesek a fegyver- gyakorlatuknak más ezrednél való teljesítése iránt folyamodnak, ebbeli kérésük csak kivételes mél­tánylást érdemlő körülmény alapján teljesíthető. — Köszönetnyilvánítás. Lőrinczy Jenőnó úrnő a „Gyermeknap“ rendezősége nevében a tiszta jövedelemből 175 koronát küldött a siket- némák intézete javára. Ez adományért hálás köszönetemet fejezem ki. Scholtz Lajos igazgató. A f. évben rendezett „Gyermeknap“ jövedel­méből Lőrinczy Jenőnó úrnő 200 K-t adott át a Gyermekbarát Egyesületnek. Az összeg átvételét köszönettel nyugtázza Szabó József, egyesületi pénztáros. Lőrinczy Jenöné úrasszony, mint minden évben, úgy most sem feledkezett meg egyletünk­ről és a gyermeknap jövedelméből 200 koronát juttatott a Népkonyha részére. Adakoztak még a Népkonyha javára dr. Rein Artur 10 K, K. I. 4 K. Fogadják a nemes adakozók adományaikért az Elnökség leghálásabb köszönetét. A folyó évi junius hó 15-én rendezett Gyer­meknap céljaira még a következő adományok folytak be: Gróf Sztáray Gábor 20 K, Lőrinczy Jenő felülfizetésónek pótlása címén 2 K. Az idő­közben 478 K 59 fillérre emelkedett kiadások le­vonása után a Gyermeknap tiszta jövedelme 825 K. Ezen összeget a rendező-bizottság a következő­képen osztotta el: Országos Gyermekvédő Liga 50 K, Ungvári Gyermekbarát Egyesület 200 K, Ungvári siketnóma intézet 175 K, Ungvári Gyermek- menhely-Telep 100 K, Ungvári Izr. Népkonyha 200 K, Ungvári Szegényház 100 K. „Henneberg-selfem“ csak a gyárból fekete fehér és szines, mé­terje 1 K 35 f-től kezdve blouzoknak és ruhákra, postabér és vámmentesen ház­hoz szállítva. Mintákat nagy választékban postafordultával küld uv- Henneberg selyemgyáros Zürich. « Tekintetes Mittelman gyógyszerész Ur, Ungvár. Szíveskedjék számlámra az Ön „Li- liom“-kenőcsóből kettő száz (200) tégelyt forduló postával küldeni. Budapest, 1913. jun. 14. Tisztelettel: Török Józseí, gyógyszertára, Király-u. 12. Kerékpárt és fényképező-gépet issr JBorossn&fi vehet. Ä SZOMSZÉDBÓL. ZEMPLÉN. — Varannó uj plébánosa. A val­lásalap kegyurasága alatt álló varannói plébá­niára Andruscsakievics Henrik szentszéki taná­csos, eperjesi hitoktató-káplán neveztetett ki. — A trónörökös figyelme. Malonyay Tamás főszol­gabíró nemrégiben egy, a sztropkói hadgyakor­latok főbb mozzanatait feltüntető művészi kivitelű albummal kedveskedett a trónörökösnének. Erre válaszul a napokban a főszolgabíró Ferenc Fer- dinánd trónörököstől egy palisander keretben, kívül arany foglalattal s főhercegi koronával ellátott remek családi fényképet kapott, mely a trónörököst, a trónörökösnét és három gyer­meküket örökíti meg. — Halál a football pályán. Schvarcz Lajos 16 éves sátoraljaújhelyi nyomdász­inas a múlt vasárnap a Dókus-utcai football-pá- lyán mint labdarugó játszott, s játék közben hir­telen rosszul lett és meghalt. Szívbaja ölte meg. — Elbocsátott dijnokok. A sátoraljaújhelyi h. pol­gármester a napokban 7 városi dijnokot bocsá­tott el. Még igy is marad 15. — A sárospataki főiskolai akadémiai szék e hó 10 én tartott ülé­sében akadémiai és közigazgatóvá a jövő iskolai évre is egyhangúlag dr. Szabó Sándor, a jog- és áll. tudományi kar f. hó 20-án tartott ülésében jövő évi dékánná egyhangúlag újra dr. Trócsányi József választatott meg. — Leégett a szegimalom. Valamikor lisztje egész Felsőmagyarországon ke­resett és kedvelt volt mígnem a Borsod-Miskolci malom magához kaparitván a részvényeket, fel­oszlatta erős konkurenciájának a malmát. Azóta csak a vasútállomás jelezte, hogy ott malom is volt, mert 6 óv óta már üzemen kívül helyezte­tett. A kár biztosítás utján megtérül. BEREG. — Qyászhir. Komka Gyula szent­széki tanácsos, ny. r. kath. lelkész, aki évtizede­ken keresztül volt Felsőschönborn (Kerepec) köz- tiszteletnek örvendő plébánosa, e hó 17-én életé­nek 78-ik évében Munkácson elhunyt. — Árpád- szobor. A munkácsi Árpád-szobor nemsokára el­készül; a szobor-bizottság most már időszerűnek látja a szobor-hely végleges megállapítását s e célból annak kijelölésére a napokban meghívta Vastagh szobrász-művészt, aki a szobor helyéül az Árpád-kápolna előtti tért jelölte meg. — Elő­léptetés A földmivelésügyi miniszter a munkácsi hegyvidéki kirendeltségnél Schvaner Gyula szám­ellenőrt számvizsgálóvá, Cziffra István számgya­kornokot számtisztté nevezte ki. — Egy karalcter- íiakker. Melcer Herman és öccse, őrhegyaljai lakosok, vasárnap délben a vonattal Munkácsra érkezve, haza akartak szekerezni. Mermelstein Móric ült az egyik fiakker bakján, vele álltak alkuba s személyenként 1 koronában meg is al­kudtak. A Móric hajtott, s a kirendeltség előtt megállt. Hova is„akarnak maguk menni? kérdi az utasoktól. — Őrhegyaljára. — Oda 2 frt 50 kr a tarif, alább nincs, szálljanak ki s fizessék meg eddigi díjul a 2 koronát?! — Az utasok kiszáll­tak, de nem fizettek. Móric leugrott a bakról, le­rántotta az egyik utas aranyláncát, felugrott a bakra s elhajtott. A csendörség bogozza tovább az ügyet. TANÜGY. Madarak és fák napja. A kir. tanfelügyelő ez utón kéri fel a vármegye tanítóit, hogy a ma­darak és fák napjának megünnepléséről szóló jelentéseiket hozzá sürgősen terjesszék be. * A tanítók fizetósrendezóse. Az 1913. évi XV, t.-c. alapján igényelhető fizetéseikről szóló utal- ványrendeleteket Ung vármegye majdnem összes állami tanítói már megkapták; az 1913. évi XVI. t.-cikk alapján a községi és felekezeti tanítók ma­gasabb államsegélyeinek utalványozása pedig most van folyamatban. Egy-két héten belül a vármegye összes tanítói hozzájutnak a régen várt és jól megérdemelt magasabb illetményeikhez. * Gazdasági tanfolyamra felvett tanítók. A folyó évi nagy szünidőben a jászberényi földmives is­kolánál a tanítók részére rendezett négyhetes gazdasági tanfolyamra Ung vármegyéből a föld­mivelésügyi miniszter Ballay Jenő zalacskai áll. tanítót, Palásthy Árpád nagykaposi áll. isk. ig.- tanitót és Szilvássy József csicseri gör. kath. ta­nítót vette fel. * Továbbképző tanfolyamra felvett tanítók. A nép­tanítók részére Csurgón megtartandó továbbképző tanfolyamra Ung vármegyéből a vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Czurkó György pallói g. kath. isk. tanítót saját költségén, a Léván meg­tartandó tanfolyamra Terebessy József fogási áll. tanítót államsegéllyel, Pupács Mihály hajasdi áll., Richter Mihály fekésházi r. kath., Terebessy László ubrezsi r. kath., és Petreczky Mihály alsó- domonyai g. kath. tanítókat pedig' saját költsé­gükön felvette. * Tanképesitő. Az ungvári g. kath. tanítókép­zőben és a g. kath. tanitónőképzőben a napok­ban tartatott meg a tanképesitő vizsgálat. A köz- oktatásügyi kormányt Hidasi Sándor kir. tan- felügyelő, miniszteri biztosi minőségben, a mun­kácsi egyházmegyei főhatóságot Matyaczkó Ti­vadar kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő képviselte. A tanitónőkópezdében 2 jelölt vizs­gáltatott meg s mind a kettő képesittetett. A ta­nítóképzőben a 24 jelölt közül 1 az Írásbeli vizs­gálatra visszavettetett, 6 jelölt szóbeli vizsgálata pedig nem volt megfelelő, tehát 17 jelölt nyert tanítói oklevelet. * # A kéziratok. Egy fiatal iró megnősült. A vőlegénysége majd egy félévig tartott és ezalatt az idő alatt a fiatal iró gyönyörű szerelmes levelet Írogatott a menyasszonyának. Valahányszor egy-egy levél megérkezett, az egész család gyönyörködött ben­nük, csupa forró, lángoló irás volt mindegyik, sőt olykor-olykor vers is akadt köztük. Amikor az esküvő napja elérkezett, a meny­asszony apja az esküvő előtt átadta a hozományt az írónak. Pontosan, egy krajcárig leolvasta'a pénzt a fiú kezébe. Áz iró átvette a pénzt, meg­olvasta, eltette, aztán kérdőleg nézett az apósára. Az öreg ur megkérdezte tőle: — No mi az, öcsém? Talán nincs rendben a dolog? — De igen ... A hozomány dolga rendben volna. Hanem még egy kis pénzről van szó ... — ügy? Miféle pénzről? — Hát a szerelmes levelek ... Most viszont az apóson volt az elbámu- lás sora. — A szerelmes levelek ? ... Nem értem ... — Ugyan, kérlek, dehogy nem érted. Hát csak nem képzeled, kedves papa, hogy én — in­gyen adok valakinek kéziratot. . . * Katonai hűség. Az egyik naggyakorlat alatt történt ez az eset. Az apró kis falucskában nagyon nehezm ment az elszállásolás. Ugyanaz volt a baj mince- nütt, az tudniillik, hogy kevés volt a hely. l|y történt aztán, hogy egyik faluban egy egész jz- redet kellett elszállásolni egy kicsi pajtában, ahcva alig fért be száz ember. A tisztikar pedig igen kényelmetlen hely­zetbe került. A legénységgel nem aludhatak

Next

/
Oldalképek
Tartalom