Ung, 1913. január-június (51. évfolyam, 1-27. szám)

1913-03-16 / 12. szám

2 (12. szám) I U N G 1918. márc. 16. Mert mit érnek a legüdvösebb községi és törvényhatósági határozatok, ha azok nem nyerik el a kormány hozzájárulását, hogy végrehajthatók legyenek? rn Ä március 15-iki ünnepségek. Gyönyörű tavaszi napon értük meg a Sza­badság, Egyenlőség, Testvériség évfordulóját. A házakon elhelyezett nemzeti .zászlók vígan füröd- tek az éltető napsugárban. Ünnepelt a természet a maga gyönyörűségével, mi pedig sziveinkben a mély érzelemmel. Űngvár városa a múlt hagyományaihoz híven, lelkesen ünnepelt. Ezen a napon az a szent érze­lem lett úrrá a sziveken, amely a dicső nap év­fordulóján megejti a történelem tanulságait meg­értő embereket. — Március 14-én, — Lámplonos körmenet. Az ünnepek sorozatát a főgimnázium ifjú­sága kezdte meg a polgársággal karöltve, amikor este 6 órakor a szokásos lámpionos körmenetre indult a tűzoltó-laktanyából. A tömeg folytonosan nőtt, úgy hogy a Nagyhid-utcában már alig lehe­tett haladni. A rendet a városi rendőrség és a tűzoltóság tartotta fenn. A menet hazafias dalokat énekelve a Kossuth Lajos-tóren ért véget. Az egyes megállóknál beszédet mondtak vagy szavaltak: Románecz M. VI., Szendery József, Sztankaninecz Endre, Sztároszta András, Tapasztó Gyula, Leuchtag Andor, Volovcsák Miklós, Sár- közy László, Péter József, Schönbrun Mór, Rácz Jenő, Barna József, Péntek Gyula, Gorzó András, VII. osztályú gimnáziumi tanulók. Az Ipartestület ünnepe. Este nyolc órakor az ungvári ipartestület rendezett impozáns ünnepélyt Vargasor-utcai sa­ját helyiségében, melynek ünnepi szónoka Fülöp Árpád, főgimn. tanár volt. Fülöp gyönyörűen szerkesztett és poetikus beszéddel végigvezet bennünket a magyar oknyomozó történeten, fel­tárja a nemzet bűneit és erényeit, és végezetül verses alakban mutat rá a jelen teendőire. Szűnni nem akaró taps és éljenzés volt a jutalom a mély - tartalmu beszédért. Szavalattal közreműködtek: Melega József, Spoganits Annus, Szovák Annus, Weinberger Szerén, Krupanics János, Süvöltös Rózsika, Kozár Lacika és Horosz Jolán. Ünnepély után közkívánatra felszólaltak még: Berzeviczy István, dr. Zombory Dezső, dr. Nagy József, Sza­bados Károly, Pós Alajos és Markovszky Sándor. A nagyszámú közönség terített asztalok és tánc mellett együtt maradt a késő éjjeli órákig. — Március 15-én. — Istentiszteletek. Az úgyszólván egész nap tartó hazafias ünnepségeket istentiszteletek előzték meg a r. kath., g. kath. és ref. templomokban. Mindenütt sokan hallgatták az istentiszteleteket. Több hiva­tal képviseltette magát. Az iskolák tanulói tanáraik, tanítóik vezetésével vettek részt. szereztek, ahogy a portás beállított velük, Rudolf­nak Antonius-utcai lakásán. — Micsoda szerencsés csillagzat alatt születtél, áradozott ilyenkor egy-egy jóbarát, ki történetesen Rudolf lakásán tartózkodott hogy hónap köz­ben is jut számodra pénz otthonról. Valóban a te öreged, gyöngye, koronája a jó anyák seregének! — Az már szent igaz, hogy jó az én kis ma­mám — mondta bizonyos meghatottsággal. — De most beszéljünk valami okosat. Szeretném, ha mindnyájan osztoznátok örömömben, azért szíve­sen látlak benneteket estére a „Zöld hordónál“. Azon a napon, melyen a kis mama a pén­zeslevelet a postára küldte, rendszerint tizenkét fillért adott keserves sóhajtozások között Julia kisasszonynak. — Nekünk mára megint csak egy hering jut ebédre gyermekem! S minél kisebb lett a takarékpénztárban a régen betett összeg, annál nagyobb buzgalommal fogott a két nő munkájához. Most már éjjel is duruzsolt a gép. Nem oly fürgén, nem oly vidá­man, mint eleintén, nyilván ő is elfáradt már! A két szomorú fej összehajolva fölötte, éjeken át dolgozott. A kis mama egyre fehérebb hajjal, Julia kisasszony egyre halványabban. S a hófehér vászon sohasem lett kevesebb előttük. Boldog, fiatal leánykák köszöntöttek be hozzájuk menyasszonyi kelengyét rendelni. Nevet­ve, örömmel meséltek a vőlegényről, aki minde- nikének szebb volt, mint lehetett Árgyélus királyfi, a Tündér Hona jegyese. Ilyenkor, mintha a tavasz enyhe szellője rebbent volna keresztül a kicsi, A kir. kath. főgimnáziumban. 9 órakor kezdődött az ünnepség, mely úgy egészében, mint részleteiben szépen sikerült. Szathmáry László VIII. o. t. lelkes ünnepi beszé­dén kívül Klein Imre és Barna József VII. o. tanulók hatásos szavalatai, az ifj. ének- és zene­karok számai alkották az ünnepség műsorát. A theologia ünnepe. A növendékpapság Egyházirodalmi Iskolája díszülés keretében ünnepelte meg márc. 15-ikét. A szép ünnepség műsora ez volt: 1. Himnusz. Énekelte az ifj. énekkar. 2. Megnyitó-beszéd. Mondta Legeza József III. éves hittud. hallgató. 3. Nemzeti dal. Szavalta Tóth Elek III. éves hall­gató. 4. Népdalegyveleg. Előadta az ifj. zenekar. 5. Egyház és haza. Irta és felolvasta Terebes István IV. éves hallgató 6. Küchen: Induló. Éne­kelte az ifj. énekkar. 7. Záróbeszédet mondott Legeza József III. éves hallgató. 8. Szózat. Éne kelte az ifj. zenekar. A város díszközgyűlése. Ungvár város 1905. óta díszközgyűlés kere­tében ünnepli minden évben márc. 15-ikét. Az idén is megtartotta ünnepét, mely 10 órakor kezdődött. A megnyitó- és zárószavakat Fincicky Mi­hály polgármester mondta, mig az ünnepi szónok Volosin Ágoston tanitóképző-int. igazgató-tanár, képviselőtestületi tag volt, aki hosszabb beszéd­ben méltatta az 1848-iki nagy alkotásokat. A tár­sadalmi fejlődés megfigyeléséből indult ki, ki­mutatja a kultúra felszabadító, folytonosan javító tevékenységét s megállapítja, hogy e munkásság­ban a magyar nemzet kedvezőtlen körülményei dacára mindig az első harcosok között volt. En­nek igazolására hivatkozik az 1848-ik évi nagy reformokra, melyeknek előzményeit és kialaku­lását élénk színekkel rajzolta meg. Majd levonta a nagy társadalmi és politikai átalakulás főbb tanulságait, melyeket a következőleg csoportosí­tott: 1. 1848. tette a jogot a hatalom forrásává s ezzel hazánkat jogállammá tette ; 2. 1848 vezette rá hazánkat a demokratikus jogkiterjesztés útjára; 3. 1848 vetette meg a modern szociális Magyar- ország alapját; 4. 1848 hangsúlyozza, hogy csak fejlett kultúrájú ország lehet szabad és e kultúrá­nak erkölcsi tartalommal kell bírnia, végül 5. 1848 kere ;te a király és nemzet közötti alkotmá­nyos egyetértés biztosítékait. Beszédét — mely általános' tetszésben részesült — a békés kultúrái munka iránti óhajával zárta be. Ünnep a tanítóképzőben. A g. kath. tanítóképző-intézet önképző-köre ünnepén a hazafias alkalmi beszédet Mondok János IV. éves jelöltülnondta hatással. Szavalattal Varga György III. éves jelölt vett részt, mig Hevesi János, Lepkó Mihály, Pauliczky János, Baba László, Orosz István és Petreczky Zoltán Mascagni Pietro „Siciliana“ c. zenedarabját adták elő általános tetszés mellett. „A honvéd“ c. iskolai színjátékban részt vettek: Molnár János, Reőthy Anna, Maczkó Sándor és Papács Endre. Tetszést arattak. A zenekar és az énekkar szereplése is dicséretet érdemel. alacsony szobán. Üde tavasz, virágillattal, madarak dalával tele. Mire elkészült a gyönyörű kelengye, ifjú leánykák örömükben megcsókolták Julia kisasszony halovány orcáját. Ennyi jutott szegény­nek csupán a menyasszonyi boldogságból. Pedig neki is voltak néha álmai, vágyai. Kicsi teaasztai térítője, melybe monogrammot hímzett, egy meghitt, bájos fészket juttatott eszébe, kényelmes, kedves, meleg otthont, ahol valaki leteritve ezzel a teaasztalkát, elhelyezi rajta a szamovárt s az egész készletet, nem feledve el semmit, mig egy másik valaki hűséges, boldog tekintettel kiséri a kicsi kezeknek minden mozdulatát .... Majd egy remek párnahuzat volt előtte, a legfinomabb hollandi vászonból, melyet valódi csipkékkel kellett díszítenie. Istenem, micsoda boldog fiatal asszony lesz az, ki erre hajtja fejét, miután álomba csókolta párja! Ne ábrándozz, Julia! A varrógép figyelmet követel. A vásznat nézze szemed és ne az elérhetet­len távolt. Ne járj te álomvilágban, te kis bohó rajongó, különben ferdére mennek az öltések a finom vásznon. Fáradt lábod ne Tündérországban járjon, hanem tiporja a gépet és tiporja szakadatla­nul, mert a ti Rudolftoknak pénz kell megint, sok pénz? Az asztal túlsó felén, ahol a kis mama ül, ott már szabad álmodni, ábrándozni. Szeme Az áll. főreáliskolában d. u. 5 órakor kezdődött a szép hazafias ünnepség. Az ünnepi beszéd, amelyet Horovitz Aladár VI. o. t. mondott, tetszésben részesült, úgyszintén a többi szám is: Kriszt János megnyitója, Schulz József és Gulácsy Ernő szavalata, Gaar Béla melodráma előadása Kavasch Sándor zongora- kísérete mellett, a vonósnégyes dr. Böszörményi Sándor tanár, Szoták László, Gulácsy Ernő és Kiinger Manó tanulók előadásában. A "„Bánk bán“ egy jelenetét jól játszottak Szoták László és Ber­ger Mór VI. o. tanulók. Szoták László és Kavasch Sándor kurucdalokat adtak elő hegedűn és zon­gorán. Az ifj. énekkar két dalt adott elő sike­resen. A Dalárda ünnepe. A hazafias ünnepségek sorozatát az Ungvári Dalárda fejezte be a Korona éttermében rendezett ünnepélyével. A Dalárda számai kiválóak voltak. A tartalmas ünnepi beszédet Margócsy Aladár ev. lelkész mondta a közönség szivét magával ragadva. Meleg ünneplésben részesítették a szónokot. Sor- ger József főreálisk. tanár szavalata is tetszett, valamint dr. Ivántsy Bélának gordonkán előadott kuruc dalai. A műsor bevégzése után az asztalok mellett sokáig együtt maradt a közönség. Számos fel­köszöntő hangzott el a szent eszmékre. Szenzációs hangverseny. Ältmanu és Grosz szereplése. Olyan előkelő színvonalú hangversenyt ren­dezett f. hó 9-én a „Szeretet“ izr. Nőegyesület, amilyenben talán még nem volt része közön­ségünknek. Ezen hangverseny csakugyan szen­záció számba ment, hiszen Altmann Leo és Grosz Ernő diadallal járták meg Amerikát és Európát. Csak köszönettel adózhat az ungvári közönség a két művésznek, hogy magyarországi kőrútjukban Ungvárt is meglátogatták. De az elismerés koszo­rújából jelentékeny rész illeti meg dr. Virányi Sándornót, a Nőegyesület agilis elnöknőjét, hogy ezt a kiváló hangversenyt nagy szeretettel rendezte. A színház nézőtere, a páholyok és egyéb helyek zsúfolásig megteltek hallgatókkal. Az első szám elé is feszült figyelemmel nézett a közönség, amikor Grosz Ernő zongoraművész nagystílű, erőteljes zongorajátékával szinte néhány pillanat alatt meghódította a hallgatóságot. Beethoven gyönyörű darabjait áhítattal hallgatták. Altmann Leo csudás hegedüjátéka volt a második szám. A zenevilág álmát bocsátotta a hallgatóságra a művész. Tschaikowsky hegedű­versenye és még a ráadás felemelte még azoknak a szivét is, akik már különben a zene szépségeit nem tudják olyan mértékben élvezni, mint a zenéhez kifinomult lelkek. A harmadik szám is meglepetés volt. Mittel­mann Jenőné énekelt Grosz zongorakisórete mellett meleg érzéssel, színes, behízelgő hangon. Sok­szorosan megújuló taps hangzott minden száma után, valósággal ünnepléssé avatta a közönség szeretető Mittelmanné szereplését. Altmann, Grosz és Mittelmanné még egy­egészen elgyöngült már, varrásra képtelen. De azért fönn virraszt ő is. Aludni úgysem bírna, mig a varrógép zörög. Szeme lehunyva, ajka mosolyog, vájjon mire gondolhat szegény? Rudolf rég kész ember már s polgármestere egy nagy, modern városnak, amelynek tán 5000 lakosa is van. Fényes, nagy úri házában, a legszebb szoba édesanyjáé.'Ma épp estély van nála, hogyne, ez is a polgármester tiszteletéhez tartozik! Valaki kopog ajtaján: „Jöjj, kis mama, az elnök ur akar üdvözölni!“ . . .“ „Űgyan Rudolf . . . Rudolf!“ De fia nem enged. Karjába ölti anyja kezét és elvezeti. Az előkelő urak sorra hajlonganak a polgármester édesanyja előtt s egyikük koccintásra emeli poharát. „Megengedi nagyságos asszonyom, hogy kedves egészségére igyunk?!“- Oh Rudolf, Rudolf! . . . — Édes anyám, kályhánkban kialudt a tűz s szenünk elfogyott egészen. Utolsó munkám árát még most sem fizették ki, nem rendelhettem újat. Feküdjél le, félek, meghűlsz, kezd hideg lenni itten! — Oh, gyermekem, miért zavartál meg éppen most. Oly szépet álmodtam! . . . * Bor mellett, bor mel'ett, Rohanva fut a bú! . . . dalolja nehezen forgó nyelvvel Schultze Rudolf, ahogy betámolyog kis padlásszobáaj HÄNNEL ÄNTÄL UNGVÁR, KAZINCZY-UTCA ajánlja dúsan felszerelt íüszer-, csemege-, bor- és hentesáru-raktárát, kitűnő asztali, szamorodni és asszú borait, prágai sonkát, szepességi virslit és különféle felvágottakat, sajtokat, konzervált halakat, többféle teát, teasüteményt és rumokat. ===== Jíaponta frissen érkezett Xarla teavaj. =====

Next

/
Oldalképek
Tartalom