Ung, 1912. július-december (50. évfolyam, 27-51. szám)

1912-11-03 / 44. szám

44. szám TT 35T 3­3. oldal volt Sátoraljaújhelyről, aki „Á gyilkos“ c. elbeszélő költeményét olvasta fel. A költeményt a „Modern Kör“ 1909. évi elbeszélő és leiró költemények pályázatán díjjal tüntették ki Budapesten. A költemény rövid tar­talma: Egy esküdtszéki tárgyalóterembe vezet az iró, hol siri csendben a vádlott, a gyilkos, töredelmes vallomást tesz. Megható szavakkal adja elő, hogy sze­génynek született, nélkülözések árán tanult, mig végre ügyvéddé lehetett. Mint ügyvéd egy kis városkában telepedett le, ahol egy gyönyörű leányt lát meg, akit feleségül is vesz. Á legnagyobb boldogságban élnek egy darabig, később azonban megindul a pletyka és a férj fülébe jut, hogy felesége őt megcsalja. Erre ku­tatni kezd s később látja is, hogy házukból egy férfi éjjel jön ki. Erre egy sötét éjjel rá les, tőrrel leszúrja, aztán haza rohan, s a feleségét megfojtja. A megölt asszony eltorzult arca azonban megriasztja, s ő mene­kül a gyilkosság színhelyéről. Későbben elfogják, s bíróság elé állítják. S itt jön az igazi drámai erő és a tordulat. A vizsgálat során kitűnik, hogy akit ő a felesége szeretőjekónt loszurt, az a feleségének bátyja volt, akit azonban felesége még előle is rejtegetett, mert valami bűn miatt üldözto a törvény keze. így kitűnik, hogy felesége hűséges nő volt, s ártatlanul ölte meg. Amint ezeket előadja, víziói támadnak, látja feleségét, látja önmagát, mint gyilkost, szóval bűnének súlya úgy nehezedik lelkére, hogy a végén boleőrül. — A költői formába öltöztetett érdekes mesét nagy érdeklődéssel hallgatta a közönség és a költőt, akinek neve széles körben ismeretes, nagyon megtap­solták. * A felolvasások befejezése után a Társaság zárt ülést tartott, amelyen Románecz elnök kegyeletos szavakkal emlékezett meg Firczák Gyula r. tag el­hunytéról. A folyó ügyek elintézése után tagválasztást tar­tott a Társaság. Borzeviczy István, Fülöp Árpád, Deák Gyula és Vidor Marci együttesen, Margócsy Aladár külön ajánlotta r. taggá György Oszkár főreáliskolai tanárt. György Oszkár tehetséges poéta, akinek múlt óv folyamán megjelent „In memóriám“ c. verskötete országos irodalmi körökben figyelmet keltett. Könyvét a fővárosi lapok, majdnem kivétel nélkül, érdeme sze­rint méltányolták, elismerve a fiatal poéta tehetségét. Könyvével hosszabb cikkekben foglalkoztak a Hét, Nyugat, Budapesti Hírlap, Pesti Hírlap, a Világ és a Budapester Presse és a kritikai méltatások kivétel nél­kül megegyeztek abban, hogy a kötet egy értékes irodalmi egyéniséget revelál. Ungváron való tartóz­kodása óta az Ung- és a Határszéli Újságban jelentek meg eredeti versei és francia műfordításai. —A tagok méltányolták György Oszkár irodalmi működését és titkos szavazással a Társaság rendes tagjai közé válasz­tották. Az új taggal együtt 49 a tagok száma, akik közül 36 Ungváron, 5 Ung vármegye területén, 8 pedig más vármegyében lakik. A VÁRMEGYE. § Reform a föispáni titkári állások körül. Meg­bízható forrásból érdekes tervről szereztünk értesülést. Arról van szó, hogy a főispánok mellé rendelt titká­rokat behívják a minisztériumba és helyettük valósá­gos miniszteri titkárokat neveznek ki. A reform ma­gyarázatát abban keresik, hogy a mostani föispáni tit­károk, akik nagy munkaképességgel rendelkeznek, alkalmasabban érvényesülnek a minisztériumban. Vi­nem igaz? . . mondja szinte ziháló lélekzettel Bakó. .. sohase halunk meg! — Soha, soha — ütött rá fejével Bálint. — Hallod-e, szeretem ezt a te mosolygó orcádat. No egy kanálnyit hörpintsünk fel, hogy sohase múl­jon el jó kedved. A jó kedv megint kiviritott, a bor fogyott az előttük álló üvegből. De mintha a borral együtt lassan- lassan elkopott volna Bakó uram jó kedve is. Mikor az utolsó pohárral töltött a poéta s kinyilatkoztatá: „De már mostan haza fogunk menni“, — Bakó vad­ijedséggel nézett cimborájára. — Tudod pajtás, nem tudora, mi lelt, nem szere­tek haza menni, úgy félek az ágytól. . . — Ejh, ne bomolj 1 . . karon fogta Bakót s úgy mentek ki a korcsmából. De Bakó oly nehezen emelgette lábát, mintha mázsás golyó csüugött volna rajta. Szótlanul haladtak végig az utcán. Bálint poéta maga is elkomorodott — Bakó ur meg egyre nyug­talanabb lett, amint lakásához közeledtek. — Nem tehetek róla pajtás, nem tehetek. . . Meg­mondom neked. . . Az öreg pap nagy szeget ütött a fejembe. Engem senki se dug az ágyamba, de őt erővel nyomta belé Ficzere Ferkó. . . Már most magam menjek elé a halálnak. . . Hátha sohase kelek fel belőle, ott találnak halva. . . Száradva rekedten beszélt úgy, hogy Bálint lel­két két oldalról verte egyszerre az ijedség, a meg­döbbenés szárnya. szont a minisztériumban sok tisztviselő, aki kiörege­dett, vagy feleslegessé vált, átveszi a föispáni titkárok eddigi szerepét. A hatáskörük lényegesen kibővül. Nemcsak bizalmi állás lesz és nem reprezentálásra hivatott, hanem első sorban helyettese lesz a főispán­nak. Ez a reform a főispánok dolgát is megkönnyíti és érdekes változást fog hozni a törvényhatóságok életében. VÁROSI ÜGYEK. Virilisek. A legtöbb adót fizető (virilis) képvi­selőtestületi tagok névsora 1913. évre. (A csillaggal jelzettek adója kétszeresen van számítva.) Kincstári er­dészet 6761 12, Ungvári bútorgyár villany telepe 4743'38, Uugmegyei Takarékpénztár 4072 70, Munkácsi egyhm. alapítvány 3399 56, *Bradáos Gyula 209P14, *Papp Antal 2725 38, ‘Kardos Emil 2682 08, ‘Hegyi György 2680'56, Ungvári Népbank 2571'98, Weinberger Izi­dor 2047 55, Grosz Ábrahám 2022-35, *dr. Nehre- beczky György 1917'92, Fiala Ferenc 178437, *dr. Novák Endre 1694 88, özv. Lónyay Ferencné 1688'32, ‘Lám Sándor 1660 78, *dr. Preusz Adolf 1586'20, Gottlieb Ábrahám 1573 83, Sternberger Ármin 1561 20, *dr. Lévy József 1475 98, Gottlieb Henrik 1405'22, Róth Pinkász 1352'32, *dr. Kemény Zsigmond 1318 10, Schwarcz Albert 1317*78, Sohulmann Jakab 1297 78, *Bene Lajos 1264‘62, Leuchtag Gyula 1208'70, ‘Hampel János 1123 22, Schwarcz Lajos 1109 42, Fényes gyer­mekek (dr. Fényes Vilmos) 1106'—, Mundus egyesült hajlított fabutorgyár 1097 24, *dr. Korláth Endre 1087-42, ‘Kavasch Ernő 1030'—, Grosz Rezső 1017 90, Ungvári cserép- és téglagyár 1013*34, Ungvári Kereskedelmies Iparbank 1006'76, Rothman Leopold 976 55, Gelsei Gutt- man Izidor 975-—, Rozgonyi József 971 06, *dr. Virányi Sándor 938 50, özv. Telendy Antalné 936'14, *dr. Bródy Miklós 927 20, Ungvári Fillérbank 926'—, Weinberger Mór 91518, *dr. Kerekes István 915 82, *dr. Szentgyörgyi Adolf 889'44, “Popovics Miklós 821 10, Braun Mőr804'03, Zinner Salamon 788 64, Unió könyvnyomda 78P76, Hilman József 772'26, ‘Szabó Lajos 763 16, Feuer- man Bernát 758'—, *dr. Sebő Sándor 746 08, ‘Lám Gyula 735 36, ‘Mittelmann Jenő 732'—, *dr. Herz Mór 724—, Jäger Bertalan 713T7, Schneck Jenő 698 10, Pindinger Lajos 694 50, Sternberger Mór 655'18, Mittelman Herman 651 96, ‘Pogány Gyula 650 38, ‘Hámos Lipót 642 30, *ifj. Tomcsányi Ödön 635‘92, *dr. Tahy Endre 634 80, özv. Weiman Jakabné 634 66, Sternlieht Dávid 632 20 korona. Közgyűlés. A városi képviselőtestület e hó 12-én rendkívüli közgyűlést tart, melynek legfőbb tárgyát a hivatali állások újbóli szervezése és fizetési osztályokba való sorozása fogja képezni. Kérem jegyezze meg magának a kávépótlék bevásárlásá­nál határozottan Kassa-i „Franck“-ot kérni és a kávédaráló gyárjegyre ügyelni, akkor biztos, hogy a „Valódi“ minőséget kapja. — Te, te öreg, meg vagy bomolva, honnan sze­ded elő ezeket az igéket? — Igazad van... Nem tudom, mi a bajom. Bolond­ság az egész. Úgy van, úgy, bolondság! Már ekkor fogta lakása kapujának kilincsét s búcsúzott Bálinttól. Bálint lassan indult tovább. Mikor önkéntelenül visszafordult, Bakó még a kapuban állott 8 utána kiáltott: „Soh'se halunk meg“! De ez a hang oly sívitó éles volt, mintha a halálmadár rikitotta volna bele a nyári hajnalba. Visszafordult, de már akkor Bakó becsapta a kapuajtót. Egy darabig ott ólálkodott a lakása körül, aztán teljesen megzavarodva ment haza. Sokáig hánykolódott ágyában, mig végre el tu­dott aludni. De akkor aztán mélyen, mélyen aludt. Öreg gazdasszonya hiába költögette még kilenc órakor is. De nemsokára azután zúgni kezdtek a harangok az egész városban, s minthogy a poéta erre sem ébredt fel, az öreg takarítónő felrázta álmából. — Jaj tekintetes uram, nem tudja, milyen szörnyű eset történt, Dományi kanonokot halva találták ágyá­ban, neki harangoznak, de halva lelték az ágyban Bakó tanár urat is. Bálint csak nézett szótlanul, nézett egy darabig az asszonyra, aztán végig ömlöttek a könyek az or­cáján. Egy szó nélkül fordult a falnak s egész teste vonaglott a fájdalomtól. — Aligha mondottál igazat, Pista bá', mikor azt állítottad, hogy sohase halunk meg. Ott kell len­nem mindkettőtök temetésén. HÍREK. Tájékoztató. Nov. IS. Városi közgyűlés d. u. 3 érakor. A Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van kedden d. u. 5— 6 óráig. A Kereskedelmi Csarnok könyvtára nyitva van szerdán d. u 6— 7. és vasárnap d. e 11—12 óráig. A Népkönyvtár a Drugeth-téri áll. iskola épületében nyitva van minden vasárnap d. e l/*10—*/,2 óráig. A magyarországi munkások rokkant- és nyugdij-egyla- tébe minden hónap l-só és 3-ik vasárnapján délelőtt 10—12-ig van befizetés és beiratás az ipartestület helyi­ségében. Ä Törökök Ungváron. 200 török katona és 13 tiszt a közös laktanyában. Érdekes vendégei lesznek Ungvárnak a Balkán háború ideje alatt. Ugyanis — mint a lapok megírták — a török- montenegrói első ütközetek alkalmával nagyobb mennyi­ségű török katona tisztjeikkel együtt átmenekültek a Monarchia tulajdonát képező területekre, hol fegyverei­ket természetesen lerakták. A körülbelül 1700 főre menő török menekülteket, — akiket hadi fogolyként kezelnek, — Boszniában elhelyezni nem tudják, — lévén minden talpalatnyi lakás elfoglalva, — épp ezért szétosztják őket az ország különböző kaszárnyáiban. Minthogy az ungvári közös laktanyában egy egész zászlóalj részére van még hely, a hadügy­miniszternek múlt hó 30-án ide érkezett sürgönyi rendeletével 200 közkatonát és 13 tisztet internáltak Ungvárra. A török menekültek valószínűleg még a mai napon érkeznok az ungvári állomásra. A mohácsi vészkor nem tudtak idáig feljutni. S lám, most nobilisán, vonaton érkeznek közénk . . . Haláltánc. 1. Sápadtan égő gyertyákból font szomorú szőnye­gen járok lilapárás őszi alkonyaton. Erdőben, melynek fehér kő- és rozsdás vastörzsei hosszan elnyúló ár­nyékot vetnek, melynek törzsei a legdrágább gyöke­rekből, porladó emberi testekből táplálkoznak. Kétség és tagadás sóhajt a thuja- és ciprusbokrokból és amikor mindenki veszteségének felfakadt sebére hűsítő, oltó könnyeket talál, szivem vadul dobog, valami megne­vezhetetlen rém hajszol futásra. Nem egy sirhoz, az emberek sírjához jöttem ki; a megnyugvás filozófiáját véltem feltalálni és a minden idegenek, az összes szen­vedett és szenvedni fogó emberek fájdalmait érzem, az élet önmagát kigunyoló álarca mered elém. A halált, a kaszás csontvázat látom minden bokorból én, a po­zitivista, a materialista; eszembe jutnak a rémes gyermekmesék utáni lázas álmok, amikor a gyermeki fantázia alig érintett őserejében megsejtette az élők haláltáncát, azt a végtelen emberekből összefűzött tán­cos láncot, melynek végső pontját a Kaszás tartja ke­zében. Emberi idegekből sodort rettenetes hárfahurokon vadul szól az élet díszharmonikus tánckisérő zenéje, a tánc egyre kavargóbb, az emberfüzér egyre bom- lottabb lesz, csak a Kaszás áll hidegen, mereven, foszforeszkáló csontokkal, fenségesen . . . 2. Ismeritek a német középkor ezer szögletekben kanyargó utcáit, ezer csúcsban végződő házait ? Isme­ritek azokat a régi fa- és rézmetszeteket, melyeken szegletes vonalakban bőpalástos, testhez feszülő öltö- zékü, gyűrűsen csavarodó hegyes szakállu polgárok, s szív- és kúpalaku süvegekkel, dúsan redőzött brokát szövetekkel felruházott nők csoportja kificamított ta­gokkal járja a haláltáncot ? Láttátok az elsárgult met­szeteket, melyek a földi siralomvölgy világnézetében nevelt Dürer, Cranach, Holbein és a többi mester láz­álmait őrizték meg a Zivataros századok gótikus ivei alatt, zöldpalinás rézállványon pislogó olajmécs fényénél mennyi gondolkodó művész közös témája, a „Todten- tanz“ és azóta is mindig uj marad végtelen változatai­ban a téma. Tavasszal itt járt a ma színpadjának legszeren­csésebb zsenije, Reinchard Miksa társulatával és be­mutatta a budapestieknek a „Jederman“-t. Mindenkiről és mindeneknek szólt ez a rémséges, szimboliszlikus misztérium-játék, fekete posztó homályos drapériájának gyászos levegőjében lélegzett az Élet és a fekete kárpi­tok mögül folyvást előtiinedezett a misztérium fősze­replője, a halál. A gazdag ember, a dőzsölők társasága pedig reszketett. Olyan volt az egész, mint a fametsze­tek Todtentanza. Hallottatok Strindberg Todtentanzáról, mellyel egy színházat nyitottak meg Berlinben ? Egy magányos malomban lesi élettársa halálát az egymást gyűlölő házaspár és ebben a darabban a szó legszorosabb ér­telmében el is járják a haláltáncot. Borzalmas ősrégi és legmodernebb téma 1 . . . 3. Talán igazuk van a Buddhistáknak, Az élet a halálból ered és a halál az életben folytatódik. Talán KLEIN IGNACZ I « r /ft 1 •• 1 •• úri- es női külön­legességek üzletében || HT Eredeti angol átmeneti kabátok, bőrbekecsek, színházi schawl-ok, ^ valódi Jäger ás Lahman alsóruhák, AMERIKAI CIPŐKÜLÖNLEGESSÉGEK, kocsitakarók és lópokrócok nagy választékban. i 919 nnv 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom