Ung, 1912. július-december (50. évfolyam, 27-51. szám)

1912-08-25 / 34. szám

6. oldal. XT HST <3­34. szám. az alkalmat, hogy az internátus dolgában újabb hatá­rozatot hozzon. És pedig az ment határozatba leg­újabban, hogy az egyesület az internátus felépítéséhez addig nem kezd hozzá, amig e célra 100,000 K nem lesz együtt. — Ellopott telefonvezeték. A Keleséről Kisgyertyánba vezető telefonhálózatról 100 méter hosszúságban levágta valaki a rézsodronyt és elvitte. A csendőrsóg erélyesen hozzálátott a nem mindennapi lopás elkövetőjének kinyomozásához és Felsőtokajban puhatolta ki a tettest egy Vrabely Mihály nevű gazda személyében, kinél a sodrony hiánytalanul megkerült. — A kődobáló „szellemA titokzatos kődobálás, mely az utóbbi esztendőkben az ország különböző részeiben rémitgette az embereket, most a Tőketerebes közelében lévő Hardicsa községben, gróf Andrássy Sándor uradalmában támadt fel. Napok óta hull a kő az istállóban, s a cselédbázak padlásán és senki sem tudja, ki a kődobáló. A cselédség meg van rémülve és rossz szellemnek tulajdonítja az eseményt, de intelligens emborek, tiszttartók, papok sem tudják a dolog magyarázatát találni. A kődobáló ellen végre is a csendőrök segítségét kérték, de hiába, a csendőrök jelenlétében, a szemük láttára is hullt a rejtélyes kőeső. Hardicsán és a közeli Tőketerebesen erről a rejtélyről beszól mindenki s a nép meg van győződve róla, hogy valami visszajáró lélek tréfálja meg őket Egy béresgazda első feleségének szellemét keresik a kődobálás mögött. BEREG. — Postamesteri kinevezés. Pejtsik Irén sarkadi postai kiadó az oroszvégi postahivatalhoz postamesterré neveztetett ki. — Bank-íuzió Ilosván. Az Ilosvai takarékpénztár és Bilkei hitelbank rt, amely székhelyét Ilosvára helyezte át és cégét Ilosvai hitelbank r.-t.-re változtatta, fuzionálnak. — Nincs tisztaság! Dr. Téry Ödön miniszteri osztálytanácsos julius hó 31-én Beregszászba érkezett, a köztisztaság fenntartása tárgyában, a netán bekövetkező kolera- járványra tekintettel kiadott belügyminiszteri rendelet mikénti végrehajtásának ellenőrzése végett. Megtekin­tette 'Munkács és Beregszász várost, Vári, Tarpa, Guláos, Vásárosnamóny, Beregrákos, Nagylucska, Ilosva, Bilke, Szolyva és Alsóverecke községeket. A látottakkal azonban úgyszólván sehol sem volt meg­elégedve. Az általános tisztaság mellett főként kiter­jedt figyelme a vágóhidakra, baromfi-metsző helyekre, mészárszékekre, a járványkórházakra és betegszállító eszközökre. De bizony csaknem mindenütt hiányt, vagy rendetlenséget talált, teljes megelégedésnek sehol sem volt alkalma kifejezést adni. — Szölőértékesités. A beregszászi hegyvidéki szőlőértékesitő szövetkezet igazgatója a múlt héten beutazta Galiczia és Bukovina nagyobb városait, hogy az ottani piacokon a csemege szőlő-termések lehető jó értékesítését biztosítsa, ami sikerrel járt. Eladott k. b. 500 mm. szőlőt csomagolva és a beregszászi állomáshoz szállítva 45 f.-ével kg.-ként és k. b. 600 mm.-t csomagolatlanul a szőlőben átadva 40 f.-ével kg.-ként. SZABOLCS. — Kinevezés. A m. kir. pénzügy­miniszter Rima8zombathy Géza p. ü. titkárt a nyíregy­házi kir. pénzügyigazgatósághoz h. pénzügyigazgatóvá nevezte ki. — Nyugdijbavonuló jegyző. Kiss Lajos pátrohai körjegyző nyugdíjaztatása iránt kérvényt nyújtott be a vármegye alispánjához. — Uj gyógy­szertár. A belügyminiszter Demecser községben egy önálló gyógyszertár felállítását engedélyezte. A gyógy­szertár felállításának jogát Sztempák Dezső okleveles gyógyszerészmester téesői lakosnak adományozta. — Nyugdíjazás. A m. kir. pénzügyminiszter ippi, rogozi, érkeserüi és bélmezei Fráter Aladár p. ü. számtaná­csos nyíregyházi számvevőségi főnököt 41 évi szolgálat után érdemei elismerése mellett nyugdíjazta. — Vásár- áthelyezés. A kereskedelemügyi miniszter Mándok község kérelmére megengedte, hogy ott a folyó évi október hó 28-ra eső országos vásár ez évben kivé­telesen október hó 21-én tartassák meg. Vegyen nyári kalapot----- BOBOS8HÁL. ----­TANÜGY. Kineve2é8. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Barcsik Gizella oki. óvónőt a pócsujfalusi (Sáros vm.) állami ovodához kinevezte. — Papp Antal megyés­püspök kinevezte Moncsák Paula oki. tanítónőt Nyir- csaholyba, Purzés János szőllősegresi s. tanítót Bujra rendes tanítónőnek, illetőleg tanítónak. * Választá8. A tiszabüdi (Szabolcs vm.) g. kath. iskolaszék Lepkö Irén oki. tanítónőt r. tanítónőnek megválasztotta. — A céki (Zemplén vm.) r. kath. iskola­szék Bercsik Anna oki. tanítónőt egyhangúlag meg­választotta tanítónőnek. * Beiratás az izr. iskolában. Az 1912—13. tanévre a beiratások szept. 1, 2. és 3-án lesznek. Az I. osztályban hatodik életévüket betöltött gyermekeket tanúsítvány, vagy születési bizonyítvány, a többi osztályokba a múlt évi bizonyítvány alapján történik a felvétel. A javító vizsgálatokat aug. 29-ón tartják meg. * Beiratás az iparos- és kereskedő-tanonciskolában. Az iparos és kereskedő-tanonoiskolai szervezetek értel­mében a mindkótnemü iskolánkban az 1912—13. tanév szeptember első felében veszi kezdetét. A beiratások ugyan-e hó 1, 8. és 15-én a r. kath. fiúiskolában (Teleki-utca) eszközöltetnek, a rendes előadás szept. 16-án kezdődik. Az iparostanoncok tandíj cimén 2, a kereskedők tiz koronát fizetnek. A tandíj a beírásnál előlegesen fizetendő. Fölhivatnak tehát mindazon iparos mesterek és kereskedő főnökök, kik tanoncokat tarta­nak, hogy azokat a kitűzött időben és helyen fölvétel végett az iskolába küldeni el ne mulasszák ; mert akik a kihirdetett határidőn belül be nem iratkoznak, azok­kal szemben épp úgy, mint a mulasztókkal, az 1884. évi XVIII t,-c. 62, 82. és 157. §§-ai fognak alkalmaz­tatni. A felügyelő bizottság. IRODALOM. * Az uj adótörvények. Miután az uj adótörvények 1913. évi január hó 1-ón életbe lépnek és az összeíró bizottságok már az idén ősszel fogják működésöket felvenni, tekintettel továbbá a vallomási kényszerre: „Az uj adótörvények népszerű ismertetése“ cim alatt igen időszerű füzetet irt Wolf Zsigmond, köz- gazdasági iró, törvényhatósági bizottsági tag Pozsony­ban. A füzet röviden és mégis kimerítően ismerteti az uj adótörvényeket, nagyon népszerűén, még a laikus részére is érthetően van megírva és a thémát érdekesen és vonzóan tárgyalja. A füzet úgy magyar, mint pedig német nyelven Székely és Illés könyvkereskedésében kapható Ungvárt. Ara 1 korona. 0 i/ i BOROSSNÁL U és Kodak-gep = kaPható. = * V iga s z t alhat atlan. Egy Kapós-vidéki gazdát vigasztalja az egyik szomszédja: — Vigasztalódjék Ambrus gazda, hiszen igaz, hogy nagy szerencsétlenség a felesége halála, de a jó Isten majd segít azon. A gazda kétkedéssel csóválja a fejét: — De nemcsak az a baj ért, hogy a feleségem meghalt, de a legjobb tehenem is megdöglött. — Hát majd segítenek a jó barátok. — Az ám. Uj asszonyt már kínáltak hatol is, de uj tehenet még nem kínált senki. * A hozomány. Egy rabbihoz beállított a minap egy ember. — Rabbi, tanácsot akarok kérni tőled. A rabbi leültette. — Hát mondd el, mit akarsz. — Férjhez akarom adni a lányomat, bölcs rabbi, — kezdte az ember. — Vőlegénye is van már s meg­egyeztem vele, hogy tízezer korona hozományt adok neki. De ötezer korona hiányzik... A rabbi mosolygott. — Ez nagyon könnyű, — felelte. — Odaadod neki az ötezer koronát s azt mondod, hogy a másik ötöt majd később adod... Az ember felsóhajtolt: — Igen bölcs rabbi, ez okos tanács, de — ép­pen ez az ötezer korona hiányzik... * A becsületszó. A Korona-kávéházban történt, ahová a színészek szoktak járni pikkolózni. Amikor az egyik színész fölállt és el akart menni, az egyik kollégája utána ment és megfogta: — Ugyan kérlek, segíts ki a zavaromból. Vélet­lenül nincs nálam pénz. .. Ugyan adj kölcsön tiz koronát... — Mikor adod meg? — Holnap. — Becsületszavadra? — Becsületszavamra 1 — Itt a tiz korona. Másnap délután újra találkozik a két színész a kávéházban. Mindenféléről beszélgettek, csak a tiz koronáról nem. Végre az egyik megszólalt: — Mi van a tiz koronámmal? — Igaz, kérlek, bocsás meg, nem tudtam ma pénzt kapni. Holnap okvetlen megadom Becsület­szavamra. A másik színész egy pillanatig gondolkozott, aztán igy felelt: — Jól van. De előbb ad a becsületszavadat arra, hogy megtartod a becsületszavad.. . GUMMI SARKAK VILÁG CZIKK UTÓLÉRHETETLEN TARTÓ SSÁGUI MINDENÜTT KAPHATÓ. KÖZGAZDASÁG. Tenyészszarvasmarha és lódijazás. Az Ungvármegyei Gazdasági Egyesület a szo­kásos évi állatdijazásokat már több községben meg­tartotta. A bemutatott állatokon örömmel lehetett látni az állattenyésztés terén tapasztalható haladást. Főkép a felvidék piros-tarka marháin szembetűnő a fejlődés, pedig ott még 8—10 évvel ezelőtt elkorcsosult állatok voltak. A síkvidéken is igen szép szimenthali példá­nyok voltak láthatók, melyek fejlettebb kultúrájú vi­déknek is díszére válnának. Ezen örvendetes haladás a betartott céltudatos tenyészirány, az állattenyésztési felügyelőség által ál­lami kedvezménnyel közvetített kiváló apaállatok s az egyesület által kiosztott faj-tehenek és üszőknek tu­lajdonítható. Ezen fokozatos fejlődés biztosítékot nyújt, hogy vármegyénk állattenyésztése néhány év múlva gazda­közönségünk büszkesége lesz. De még nagyobb lenne a haladás, ha gazdaközönségünk a legelők és rétek javítására több gondot fordítana s nemcsak a természet erejére számitana, hanem a tudomány vívmányait is alkalmazná. A díjazások sorrendje a következő : Tény ész szarvasmarháknál: I. Nagybereznán (aug. 5.) I. dijat 70 K (államdijat) Duliskovios Vladimir fenyvesvölgyi, II. dijat 60 K (á. d.) Kopcsa Mihály nagybereznai, III. dijat 50 K (gazdasági egyesületi dij) Ripics Sztána nagybereznai, IV. dijat 40 K (á. d ) Ju- rega Mihály csillagfalvai, V. dijat 30 K (g. e. d.) Bu- csina Mihály nagybereznai, VI. dijat 20 K (á. d.) Posták György nagybereznai, VII. dijat 20 K (g. e. d.) Kubicska György nagybereznai lakos nyerte. II. Perecsenyben (aug. 6.) I. dijat 70 K (államdijat) Konda János druget- házi lakos, II. dijat 60 K (á. d.) özv. Volkay Józsefné perecsenyi, III. dijat 50 K (á. d.) Fenozik András drugetházi, IV. dijat 40 K (á. d.) Konda Mihály dru- getházi, V. dijat 30 K (gazdasági egyesületi dij) Kasz- tik Ferenc perecsenyi, VI. dijat 20 K (á. d.) Szivóhop János drugetházi, VII. dijat 20 K (g. e. d.) Megela György drugetházi lakos nyerte. III. Szerednyén (aug. 8.) I. dijat 60 K (államdijat) Haruda Gyula szered­nyei, II. dijat 50 K (á. d.) Kuzsol Ferenz szerednyei, III. dijat 40 K (á. d) Baszaráb János szerednyei, IV. dijat 30 K (g. o d ) Junger János szerednyei, V. dijat 20 K (á. d ) Kardosinecz Ignác ungordasi, VI. dijat 20 K (g. e. d.) Grusovszky István szerednyei lakos nyerte. IV. Császlócon (aug. 9.) I. dijat 70 K (államdijat) Benkő Ferenc kisgejőci, II dijat 60 K (á. d) özv. Tóth Istvánná baranyai, III. dijat 50 K (á. d.) Klicska Arnoldné baranyai, IV. dijat 40 K (á. d.) Szentimrev Ferenc baranyai, V. dijat 30 K (g. e. d.) Homoky József homoki, VI. dijat 20 K (á. d.) Belenszky István kisgejőci, VII. dijat 20 K (g. e. d.) Szontimrey Dániel baranyai lakos nyerte. Szabó Endre minaji lakos csoportos kiállításáért díszoklevél­ben részesült. V. Nagy kapóson (aug. 10.) I. dijat 70 K (államdijat) Benedek István bési, II. dijat 60 K (á. d.) Barkó Ferenc veskóci, III. dijat Valii firiinni szivetek az 1912. évi tavaszi és nyári Idényre. Egy szelvény 1 szelvény 7 kor. 3.10 m. hosszú 1 szelvény 10 kor. teljes férfiruhához 1 szelvény 15 kor. (kábák nadrág ás mellény) l szelvény 17 kor. elegendő, csak 1 szelvény 20 kor. Egy szelvényt fekete szalonruhához 20.-— szintúgy felöltőszövetet, turistalódent, selyem-» kamgarnt stb. gyári árakon kfild mint megbízható 6a szolid cég mindenfitt ismert posztógyár! raktár Siegel; Imhof Brünn. Minták ingyen ét bermentve. Az előnyök, a melyeket a magánvevő élvez, ha szövetszükségletét közvetlen SIegel«*Imhof cégnél, a gyári piacon rendeli meg, igen Jelentékenyek. Szabott, legolcsóbb árak. órláal választék. Mintahfi, figyelmes kiszolgálás, még a legkisebb rendelésnél Is, teljesen Mse áréban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom