Ung, 1912. július-december (50. évfolyam, 27-51. szám)

1912-07-28 / 30. szám

30. szám X71ST <3­3. oldal A skizma. — A máramarosi ruthén vikáriátus memoranduma. — A máramarosi g. kath. ruthén vikáriátus papjai értekezletet tartottak Balogh Mihály prépost elnöklete alatt a skizmatikus üzelmek dolgában. Az értekezlet a munkácsi püspökhöz intézett memorandumot dolgozott ki, amely hazafias és egyházi szempontból bírálja a kérdést s közérdekű voltánál fogva a nagyközönséget is közelről érdekli. A memorandumból, amely a maga megállapításaival nagyon jellemző fényt vet a ruthén papság korrekt nemzeti érzésére és bölcs lelkipásztori intencióira, közöljük a következőket : A mozgalom első és főokát ama külső hatásban látjuk, mely a népirodalmi téren folyik le. Ez az a tőr, mely szabad határokkal szabadon oktat, vagy métely ez. Ezen népirodalmi mételynek fészke a külföld Galicia, Bukovina, ezek révén Amerika, — de közvetve mint első forrás — Oroszország, hol a napi sajtó állan­dóan felszínen vezeti e mozgalmak szálait s szövi azokat tervszerűen politikai céllal, anyagi támogatással. Ezekről a helyekről áradnak szét mondhatni ha­lomszámra — a szentirás szövegét is szabadon módo­sítva — azok a kis füzetek, melyek ártatlan, vallásos álarc alatt voltakópen erős politikai s messzemenő törekvések leplezői. Ezen füzetkék éppen ott tá­madják meg a szegény népünket, ahol legérzékenyebb, azon a szellemi téren, hol éppen általános kultúrái ala­csony foka miatt a legbefolyásolhatóbb. Egy uj világot hirdetnek a jelzett külföldi röp- iratok, füzetek, melyek már a szegény nép hazáját, Magyarországot is támadni akarják. Igen átlátszó a kárpit, melyen keresztülszürődni törekszik a messze­menő politikai tendencia. Mikor e szellemi külső hatás már hullámzásba jutott, nagyon természetes, hogy ennek közelebbi köz­vetlen oka a helyi titkos propagáló munka — a rá­beszélés, az izgatás. Természetesen ez is titkos anyagi forrásokból táplálkozik. Felmerült az a nézet is, hogy e mozgalom alapja az egyházi, illetőleg lelkészi anyagi szolgáltatások s Általában a nép és a lelkészek között fennálló terhes viszony. E nézet a sajtóban is formát kapott. Köze­lebbről nézve azonban a dolgot, több szempont, több tény merül fel, mely e nézetet objective tarthatatlanná teszi. Szemben a meglevő helyzettel a teendőket a kö­vetkezőkben véljük feltalálni: Egyik legfontosabb tényezőnek mutatkozik a nép­nevelés alapos, észszerű felkarolása, fejlesztése. Tekintve azt a körülményt, hogy a skizmatikus mozgalom terjesztésével az anyagi szempont is sürü forgalomba jutott, egyik legégetőbb szükségnek tartjuk azt, hogy a természetbeni szolgálmányok, párbér stb. rendezést nyerjenek. S e tekintetben legyen szabad ama véleményünknek adni kifejezést, hogy ezen már hosszabb idő óta felszínen levő kérdés rendezésének éppen e mozgalom adja meg a sürgősség jellegét. Miután ezen mozgalmat feltétlenül nagyobbszabásu politikai, közelebbről: nemzetiségi külső hatások ered­ményének látjuk, csakis oly utón vélünk sikerhez jutni, hol az egyházi szempontból folyó munkásság karöltést talál az állami hatóságok részéről. Igaz, az államhatalom közbelóptét, segédkezését fel­tétlenül szükségesnek tartjuk, sőt a legszigorúbb eljárást is kérjük, ha e mozgalomból kifolyólag hazai törvé­nyeinket a legkisebb sérelem is érné, — legyen szabad azonban ama vélnményünknek is kifejezést adni, hogy a szabadságvesztés ítélete, — ha egyébként nincs össze­függésben más büntetendő cselekménnyel— a mozga­lomnak inkább használ. Mártírok keletkeznek s a sze­gény hiszékeny nép a mese világába bonyolódik. A mártírok tekintélyhez jutnak s a métely terjesztői ön­életrajzokat Írnak és adnak ki. (Kábájuk Sándor, Zsitya Alexandra.) A legmélyebb tisztelettel kérjük ennélfogva a hatóságokat, hogy e mozgalom megszüntetése s e nép megmentéséért minden eszközzel hassanak oda, mi­szerint : a) A legbehatóbb vizsgálatok alapján koboztassék el minden a skizmát előmozdító, vagy terjesztő könyv, füzet, irat. b) Akadályoztassák meg lehetőleg minden oly postai vagy vasúti küldemény, mely o mozgalom szol­gálatában áll. c) Az elkobzott ily iratok nyomán elrendelendő bírósági eljárás folyamán felmerült tényállás szerint az illető vádlott érzékeny pénzbírsággal sujtassék. Legyen szabad ama véleményünknek is adni ki­fejezést, hogy az államhatalom igen hathatósan járulna hozzá eme mozgalom megszüntetéséhez, ha legalább is Máramaros megyében a vasárnapi korcsmái szünetet elrendelné. E korcsmák fészkek, hol az élő szó gyor­san bonyolít mindent, mi az újság hatásával bir. Végül teljes bizalommal tekintünk állami hatósá­gunkra a tekintetben, hogy ezen egész mozgalom el­bírálásánál a legszigorúbb törvényértelmezéssel fognak élni. A skizmatikus, illetve a g. keleti vallás az 1791. évi XXVII. t..c. értelmében bevett vallás ugyan, azon­ban az 1868. IX. t.-c. és az 1895. évi 43. t.-c. kifeje­zetten csakis szerb és román gör.-keleti egyházat ismer Tisztán állhat tehát előttünk az, hogy a törvényhozó hatalom előtt a földrajzi és etnográfiái, nemkülönben a már meglevő felekezeti tagoltság szempontjai voltak az irányadók. Ruthén, vagy más nemzetü görög keleti vallást — legalább szervezetten — törvényeink nem ismernek. Ez onnan is kitűnik, hogy mig a szerb és román görög keleti egyházakat a törvény bevett vallás­felekezeteknek ismeri el s ezzel nemzetiségű jellegüket is tűri, addig a ruthén anyanyelvű hívők egyházme­gyéi egyszerűen, mint katholikusok és az esztergomi érsekség fenhatósága alá tartozók jöhetnek tekintetbe. Világos tehát, hogy hazai törvényeinknek úgy betűje, mint szelleme ellen történnék meg az, hogy egy uj görög keleti vallásfelekezet egyházi szervezetben jelent­kezzék. E mellett s ez esetben még egy uj jelenséggel jutnánk szembe: a ruthén szervezett nemzetiséggel. Ilyen szervezett ruthén nemzetiség sohasem létezett s most, mint politikai tényező is élethez juthatna. A szá­zados békés nyugalom, mely a csendes kultúrái hala­dásra és vezetésre alkalmas volt, — e bontogatása kiszámíthatatlan esélyekkel járhatna s lépten-nyomon csak uj ösvényeket csapna a szabadosságnak. S mikor az államhatalom a látszólagos egyéni szabadság korlá­táihoz nyúl, e mozgalom szempontjából teljesen törvé­nyeink szellemében jár el. S mi, kik a legnagyobb odaadással és szeretettel fogunk ezentúl is foglalkozni népünkkel hivatásunk terén, csak a legnagyobb biza­lommal hívhatjuk fel hatóságaink nagybecsű figyelmét ezen körülményekre is. A felpofozott ál-főispán. Szezonnyitás Uzsok-fürdőn. Na végre. Végre, végre az ungmegyei fürdők is kezdenek a nagy magyar üdülőhelyek sorába lépni. Nem kell többé irigykednünk sem Siófokra, sem Nagymarosra . . . Vasárnap Uzsok-fürdőn elcsattant az első pofon s ezzel a szezón most már csendesen to­vább szendereghet. A szezónnyitás megtörtént. . . Az érdekes és csattanós eseményről uzsoki tudó­sítónk röviden és velősen a következőkben számol be: Az elmúlt vasárnap nagyobb társaság rándult ki a kies Uzsok-fürdőbe. A kedélyes társaság este egy kis tánccal egybekötött mulatságot rendezett; javában táncolnak a párok, midőn belép egy hatalmas dalia, megvetően végig tekint a társaságon, majd dirigálni kezdi a zenekart. A cigányok „kegyelmes, excellen- tiás“ urnák szólították, u. i. hogy nagyobb tekintélye legyen : főispánnak adta ki magát. A társaság tagjai egy ideig tűrték mulatságuk megzavarását, majd mi­dőn ez a cigányokat zavarni kezdte és a cimbalomra feküdt, melléje lépett dr. Aczél Béla ungvári ügyvéd- jelölt, bemutatkozott, s felkérte, hogy mint hívatlan vendég távozzon, mire a „főispán“ ur náthásnak nevezte az ügyvédjelöltet, ki e súlyos sértésért egy pár pofonnal vett magának rögtöni elégtételt. A társaság többi tagjai a kapálódzó „főispánt" ölelő karjaikba emelték s átadták kint — egy hatalmas lóditással — az anyaföldnek. Miután a főispán ur to­vább is garázdálkodott, a csendőrök igazoltatták s akkor kisült, hogy a „főispán“ ur állítólag nyíregyházai ügy­véd volna. Az ügy különben lovagias utón nyert to­vábbi elintézést. . Szóval, hangos az uzsoki fürdő és a csendes fenyők közé pezsgő élet költözött . . . VÁROSI ÜGYEK. Közgyűlés. — Jul. 26. — Hosszú szünet után az elmúlt pénteken ismét közgyűlésre jöttek össze a képviselőtestület tagjai, hogy letárgyalják azokat az ügyeket, melyek még a nagy nyári meleg dacára sem nyerhettek halasztást. Az ülés elején Mihalies János interpellálta meg a polgármestert, hogy miért van az, hogy most egyes radvánci utcai háztulajdonosok a mindkét oldali udvar- kerités elkészítésére köteleztetnek, holott egy-egy ház­tulajdonos csak a kerítés egyik oldalát tartozik fenn­tartani, s holott mikor ezelőtt két évvel ő jött ily ügyben panaszra, akkor ő polgármester által a bíró­sághoz utasittatott. Dr. Sebő Sándor nem tartja meg engedhetőnek, hogy magánérdekek sérelmére hajtassák végre a kerítések ki által és hogyan való létesítése ügyében készült szabályrendelet, s ezért a sérelmek megvizsgálását és az eddig ho<ott határozatok fel­függesztését kéri. Több hozzászólás után a polgár- mester kijelentette, hogy a szabályrendelet alapján hozott határozatok végrehajtását egyelőre felfüggeszti. A napirend során tudomásul vette a képviselő- testület a vármegye törvényhatósági bizottságának azon határozatát, mellyel Berzeviczy István rendőrkapitány fizetési pótléka, s a rendőralkapitányi állásnak rendőr­tanácsossá való átszervezése ügyében hozott képviselő- testületi határo atokat jóváhagyja. A honvédtartalékosok részére berendezett volt Ferenc József-laktanyai részeknek a honvédlaktanyá­tól való elvonása ügyében úgy határozott a közg\ ülés, hogy a jogügyi bizottság metrhallgata' dó. A Kossuth tér kikövezése, a Füzesi u> kiépí­tése, a könyök- és szobránci-ulc-ii betoncsatornák épí­tésének vállalatba adása ügyében megtartott árlejtés nem nyert jóváhagyást, hanem új árlejtés tartása ren­deltetett. Hasonlókép nem hagyatott jóvá a kövezeti vám- szedési jog bérbeadása ügyében megtartott második árverés eredménye, s új árverés tartása rendeltetett oly módon, hogy az egyes sorompók bérletére is te­hető ajánlat. A hatósági próbahúsvágásról beadott, s lapunk legutóbbi számában teljes egészében ismertetett jelen­tést a képviselőtestület egyhangúlag elfogadta. Mielőtt azonban a határozat kimondatott volna, dr. Sebő Sándor rámutatott a bizottság jelentésében is erősen kidomborított azon körülményre, hogy a próbavágások a lehető legnagyobb nehézségek között történtek, mindamellett az elért eredmény azt bizo­nyítja, hogy a mészárosok által a múltban megállapí­tott húsárak nemcsak szerénytelenek, de egyenest a közönség kihasználására alapítottak voltak, s ezért a mostani 1 K 68 f-es húsárt is leszállitandónak tartja. Ami pedig a hatósági hússzék felállítását illeti, ez nem joga, de kötelessége a hatóságnak s ezért becsű ■ letbeli kötelességévé teszi a tanácsnak annak sürgős felállítását. Dr. Szabó József kéri a kóserszékek elé is a hatósági mérleg felállítását, mert itt történik a legtöbb visszaélés a hús kimérése körül. Megesett, hogy aki a hús rosszul mérése ellen itt kifogást emelt, annak másnap nem adtak húst. Bekény Aladár, mint a próbavágások eszközöl- tetését teljesítő bizottság elnöke, rámutat arra, hogy eddig a lehető leghilványabb áru marha húsát is oly drágán kellett megfizetni, mint a legjobb árut, s éppen ebben volt a mészárosuknak jelentékeny hasznuk. Most azonban, hogy már bebizonyítást nyert, mikép az iga­zán elsőrendű hús is mérhető kilogrammonkint 1 K 68 fillérért, reméli, hogy a hatóság mindent meg fog tenni a jóminőségü hús kiárusítása iránt. A polgármester úgy a hatósági hússzók mint a kóser-székek elé a hatósági mérleg sürgős felállítását megígérte. A kórt szabadságok adattak meg ezután, s egy csomó illetőségi ügy intózletett el, majd a polgármester­nek felhatalmazást adott a képviselőtestület a jelenlegi polgári leányiskolái épület kibérlése ügyében teendő tárgyalásokra. A hivatalos órák megváltoztatása tárgyában tett polgármesteri javaslatot a pénzügyi és gazdasági bizottság indokolt véleménye alapján nem fogadta el a közgyűlés. Berger Abrahám köztér-beépítési ügye vissza­adatott a tanácsnak, az átengedendő területnek pontos megállapítása végett. A domonyai, s a m. kir. államépitészeti hivatal által fentartott állami ut vizeinek elvezetése ügyében Gaar Iván indítványára úgy határozott a képviselő- testület, hogy a hivatal által kiállítani kért terhes ki­kötéseket tartalmazó nyilatkozatot a város nem állítja ki, mert a viz elvezetése nem a város, hanem az állam­épitészeti hivatal kötelessége, s igy a város az ország­utat átszelő csatornának létesítésével oly munkát vég­zett, mely nem képezte kötelességét. Ha a hivatal ebben az elintézésben meg nem nyugodna, úgy a város az utat az eredeti állapotba fogja visszahelyezni. A szálloda, vendéglő és kávémérési iparok gyakorlásá­ról szóló uj szabályrendeletről. A kereskedelemügyi miniszter felhívta a kassai kereskedelmi és iparkamarát, hogy Ungvár városnak szállodai és vendéglői szabályrendeletére vonatkozó véleményét és észrevételeit közölje. Az iparosztaly foglalkozván a szabályrendelettel, annak főleg két rendelkezését kifogásolta. Az első. hogy az egyszerű kávé­méréseket is száműzi a középületek közeléből, mig a törvény ily korlátozást csupán a szeszes italok korlát­lan kimérésére jogosított üzletekre vonatkozólag alkal­maz. A másik pont értelmében „a szálloda és fogadókban a közerkölcs megóvása érdekében szoba asszony és szoba-leány tartása tilos“. Ezen, a női munkát méltány­talanul korlátozó rendelkezés éppon azáltal, hogy jelentős kereseti ágakat von ki a női munka köréből, nem az erkölcstelenség csökkenését, hanem a kereset­képtelenség és szegénység nagyobbodását s ezzel az ellenkező hatást vonna majra után Az osztály kifejezést adott azon véleményének, hogy helyes a titkos prosti- tutio csökkentésére azon intézkedés, mely szerint női alkalmazottakul csupán kitogástalaD előéletű egyének alkalmazhatók, másrészt pedig és főleg, hogy az előirt szigorú ellenőrzés betartásával az üzlettulajdonos felelőssége és büntethetősége megállapittassók. Tekintve végül hogy a belügyminiszter leiratában hasonlóan helytelenítette a női munka teljes kizárását, az osztály a szabályrendeletnek módosítását javasolja — Hámos jícs kereskedésé pr ajánl: az idénynek megfelelő konyhakertészeti ter­ményeket, zöld borsó, új burgonya, ugorka, retek stb. stb. Permetezéshez „Perinett“ permetezőport és rézgálicot. Elsőrendű „Rafiát“. jó minőségű asztali és pecsenye-borok, Tokaji asszú és Egri bikavér. Friss töltésű ásványvizek. Prágai sonka és hideg felvágottak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom