Ung, 1912. január-június (50. évfolyam, 1-26. szám)
1912-01-21 / 3. szám
3. szám 2. oldal. ben pedig az iskolai értesítők találnak elhelyezést. A többi osztályok anyaggyűjtése is meg fog indulni nagyobb mértékben. Néhány ásatást is megpróbálunk Kérész határában kő- korszaki maradványok-, a Tisza és Latorca mentén népvándorlási leletekért. A gimnázium néhány lelkes tanára a természetrajzi osz'óly anyaggyűjtésén fáradozik. Dr. Laudon István és Kurimay Mihály a vármegye növényvilágát, Hrabár Sándor pedig a rovarvilágot állítja össze. A múzeum ügye tehát felszínen van. Ha az a lelkesedés, amely most tapasztalható, nem fog lohadni, akkor vármegyénk és városunk néhány év múlva olyan kultúrintézménnyel gazdagodik, amelyre méltán büszkék lehetünk. Deák Gyula. Kereskedők gyűlései. — Január 14. — A kereskedők napjává avatták f. hó 14-ikét a Kereskedelmi Csarnok és az 0. M. K. E. ungvári kerületének közgyűlései, melyek úgy külső keretükben, mint belső tartalmukban impozánsak voltak és méltók az ungvári kereskedő-testülethez. Ä Kereskedelmi Csarnok közgyűlése. D. e. Vall órakor kezdődött a Kereskedelmi Csarnok népes évi közgyűlése Hámos Aladár tapintatos vezetésével, akinek eddig kifejtett közhasznú munkálkodását azzal jutalmazták a tagok, hogy egyhangúlag és lelkesedéssel újra az elnöki székbe ültették. Az elnök tartalmas megnyitó-boszédóben hivatkozott arra, hogy a Csarnok erkölcsi tekintélye növekedett az utóbbi években. Anyagi tekintetben is jól áll. A vármegye és a város részéről meleg támogatás tapasztalható. A megnyitó-beszédet lelkes éljenzéssel fogadta a gyűlés. A második pont Kondor Emil h. titkár jelentése volt. A nagy körültekintéssel összeállított jelentés rámutatott arra, hogy a Csarnoknak főtörekvése volt, miszerint a bensőbb érintkezés előmozdítása és a szellemi szórakozásról való gondoskodás mellett a tagtársak s különösen a helyi kereskedelem érdekében élénk tevékenységet fejtsen ki. — Hosszasabban foglalkozott a jelentés a Csaruok által fenntartott s ma már két évig tartó kereskedelmi szaktanfolyammal, amelyre a mostani tanévben 47 hallgató iratkozott be. A jelentés többi része megemlékezett a gyűlésekről, békebiróságról, mulatságokról, a könyvtárról és a tagok számáról, (van 5 alapitó, 3 tiszteletbeli, 4 pártoló és 234 rendes tag). A lendületes jelentés ezekkel a szavakkal végződött: „Legyen a mi Csarnokunk közművelődési és hazafias gócpont, a barátság, szaktudományok, kereskedelmi és társadalmi műveltség temploma, melynek oltárképe a magyar nemzeti géniusz. Dolgozzunk küzdve, fáradva s úgy, hogy az édes haza naggyá, hatalmassá, gazdaggá és boldoggá tételében nekünk is részünk legyen!“ Az elnök indítványára Kondor Emil h. titkárnak szép jelentéséért köszönetét szavazott a közgyűlés, majd elhatározta, hogy Firczák Gyula v. b. t. t., megyéspüspököt jubilleuma alkalmából feliratilag üdvözli és az eltávozott Ehrich Lőrinc volt titkárt kiváló tevékenysége jutalmazásául tiszteletbeli taggá választja. A számadások előterjesztéséből kitűnt, hogy az ják is megmozdítani, kínozza, hajlítja egy kielégíthetetlen vágy, egy ismeretlen érzelem: a szeretet egy őszinte mosolya, derűje, egy ártatlan szemsugár tiszta odaadása, egy lehelletnyi csók, mit önként kinál a vonzalom, egy öröm-könnycsepp, melyet a hála hullat, egy mondatnyi áldás, áhitat a lélek szent templomából. óh ezek után a semmiségek, ezok után a kicsinységek utáni vágy, hogy tud tépni, szagga ni ott a magas magányban, ahol a büszke földi nagyság siváran egyedül halad. Lent a völgyben mélységet, sötétséget hagyott, fent komor felleget űz, melyben a bünhődés villámát rettegi. Á Zend Avesta bölcs álmodozójának lelkén még nem tudott megvirradni az a sejtelem, hogy a világ bölcsesége, jósága, fénye, szerelme, melegsége egy emberben majd megtestesül és az isteni tökéletességbe általszenderül. Tartsuk bár Istennek, tartsuk bár embernek a Nazarétbi Jézust külön-külön vallásunk nézetei különbsége szerint, egy bizonyos s ez az, hogy az igazi nagyságot olyan szinte megdöbbentő egyszerűséggel, olyan szinte bántó igazsággal ezen a földön meg nem határozta senki sem és a tündöklő példák fényes tükörében senki sem roskasztotta úgy térdre a beismerést, mint ez a csodás Nazarétbi. Az elsőbbségért törekvő és nagyravágyó Zebedeusokra igy ontotta rá a kijózanodás jeges záporát: „Aki akar ti közietek nagy lenni, ti szolgátok legyen. És aki akar ti közületek első lenni, legyen mindeneknek szolgája. Mert az ember Fia is nem jött, hogy néki szolgáljanak, hanem hogy ő szolgálna és adná az ő lelkét váltságnak árául sokakért.“ Majd a tanítványok között 'O* 2sS' <31911. évi pénztári állomány a következő: vagyon 11,102 K 14 f, teher 5969 K 34 f, tiszta vagyon 5132 K 90 f. A jövő évi költségvetést 8200 K bevétellel és 8155 K kiadással fogadták ol. Az alapszabályok módosítása tárgyában dr. Jusz- kovits Mór ügyész terjesztett elő indítványt, amely szerint óhajtja, hogy a tagok fölvételében és kizárásában az alapszabály intézkedjék. Több tag hozzászólása után a szövegezést a választmányra bízták. A gyűlés utolsó tárgya volt a tisztikar, választmány és folügyelő-bizoitság választása 3 évre. A Fried Izidor elnöklete alatt lefolyt választás a következő eredménnyel végződött: Tisztikar: Elnök: Hámos Aladár. Alelnök : Schulmann Ignác. Ügyész: dr. Jusz- koviís Mór. Titkár: Schönberger Géza. Főjegyző: Aezól Arnold. Segédjegyző: Grünwald Lajos. Pénztáros: Balog Mór, Ellenőr: Schächter Lajos. Háznagy: Röth Sándor. Főkönyvtáros: Kondor Emil. Segédkönyvtáros: Rosenblüth Izidor. Választmány: Acs Béla, Cserő Soma, Elfer Márk, Földes Miksa, Fried Izidor, Goldstein Miksa, dr. Groszmann Emil, Gelb Márton, dr. Hámos Béla, Kardos Emil, id. Klein Ignác, Leudvai Aladár, dr. Mocsári Miklós, Rozgonyi József, dr. Róna Béla, Schiller Frigyes, Schlesinger Miksa, Scheiber Adolf, dr. Szabó József, Szabó Simon, Székely Simon, dr. Tüchler Sándor, Weinberger Izidor, Zinner Jenő. Felügyelő-bizottság: Lusztig Ignác, Nimberger Béla, Weisz Mór. Az O. M, K. E. ungvári kerületének közgyűlése. Ugyancsak ezt a napot választották az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés ungvári kerületének közgyűlési napjául. A gyűlés sziutén a Kereskedelmi Csarnok helyiségében folyt le és délután 4 órára volt kitűzve, közbejött voriatkésós miatt azonban a gyűlés vendége, dr. Szende Pál, az O. M. K. E. agilis főtitkára csak 5 órára érkezett Ungvárra és igy röviddel 5 után vette kezdetét a rendkívül látogatott közgyűlés. Az elnök távollétében Hámos Aladár társelnök nyitja meg a tanácskozást; üdvözli az országos központ kiküldöttjét (éljenzés) és a megjelenteket. Utána dr. Juszkovits Mór olvassa fel dr. Lukács Géza titkári jelentését, mely részletesen kiterjeszkedik a kerület múlt évi tevékenységére és elősorolja az elért eredményeket. A kerületnek az elmúlt évben 120 tagja volt. Schächter Lajos pénztári jelentése panaszkodik, hogy igen gyéren folytak be a tagdijak, de a behajtás folyamatban van. Elnök indítványára elhatározza a közgyűlés, hogy az O. M. K. E. országos nevű elnökét, Sándor Pál orsz. képviselőt táviratilag iidvözlik. Következtek az indítványok. Dr. Szabó József kifogásolja a 40 koronán aluli követelések érvényesítését osztrák területen, amely a magyar kereskedőre nézve sérelmes és sok felesleges költséget okoz. Kéri, hogy a központ sürgesse meg a magyar ügyvédi hálózat mintájára a bécsi és áltálában véve az osztrák hálózatok felállítását. (Helyeslés). Felszólaló szavaira dr. Szende Pál kijelenti, hogy ily hálózatok felállítása szervezés alatt áll, sót több bécsi ügyvéd a központtól már megbízást is nyert. Eme felvilágosítás után dr. Szabó vissza is vonja indítványát. Következett az uj tisztikar megválasztása, amely nagyjában azonos az Ungvári Kereskedelmi Csarnokéval. Elnök: Kardos Emil, társelnök : Hámos Aladár, alelnök: Schulmann Ignác, titkár és ügyész: Juszkovits Mór, titkár: Schönberger Géza, segédtitkár : dr. Aczél Béla, főkönyvtáros: Kondor Emil, stb. Az egyhangú választás után általános figyelem közepette emelkedett szólásra dr. Szende Pál, az 0. M. K. E. főtitkára, hogy újjá szervezze és buzdítsa az ungvári kerületet. kitört elsőbbségi viszályt igy csillapította le: Egy kis I gyermeket megfogván, maga mellé állitá azt és monda I nékik: „Valaki e kis gyermeket magához fogadandja az én nevemben, engemet fogad magához; és valaki engemet béfogad, azt fogadja bé, aki engemet elbocsátott; mert aki legkisebb mindnyájan ti közietek, az nagy lészen.“ Nem az uralkodásban van az igazi nagyság, hanem a szolgálatban, nem a parancsolásbau az elsőség, hanem a példaadásban, nem a rangé a magasság, hanem a lóleké, nem a gazdaságé a fény, hanem a jó cselekedeté, s nem az a hatalom, hogy félnek tőlünk és nem az a királyság, hogy csodálnak, hanem hogy szeretnek. És ezt a nagyságot olyan könnyű volna megszerezni, hiszen a szolgálat útja vezet hozzá, a szolgálatot pedig szívesen engedik át és nem is szeretik az emberek. Megvan bennük a tagadás ördögi ösztöne, mely megveti lábát az isteni igazságok előtt s ennélfogva nem tudják, nem akarják az emberek megérteni azt, hogy az az igazi nagyság, mely szürke, kicsiny, egyszerű, alantas, megalázó külsővel s öltözetben jelenik meg. Óh Istenem, ha egyszer meglepnék a tiszta lelkiismeret szent világos pillanatát és megnéznék magukat annak a könnynek szomorú tükrében, melyet a letiport nyomorúság öntöz ufaikra s megnéznék magukat annak a könnynek vidám derűs fényében, melyet kezök nyomán a hála fakaszt, amabban az alacsony föld pora s felettük elviharzott századok szeretető, emebben felnő az égig és fejükre koszorút tesz az Isten. Igen tisztelt Uraim ! Mindenek előtt bocsánatot kell kérnem, hogy megbíztam a m. á. v. menetrendjében, holott tudnom kellett volna, hogy magyar vasutaknál 1V* órai átszállási időre bíznunk magunkat — a legnagyobb könnyelműség. ígéri, hogy jövőben legalább 12 órával előbb fog a gyűlések színhelyére utazni. Majd áttér a tagdijak rendetlen befizetésére, de o tekintetben is megnyugtatja a kerületet és kijelenti, hogy Ungvár a központban igen jól van „minősitve“. Mindenekelőtt tevékenységre inti a tagokat. A kereskedők képezik azt a társadalmi csoportot, amely a legnehezebben szervezhető; nagy elfoglaltságuk reggeltől estig leköti minden idejüket és igy a köznek alig jut belőle. Pedig a kereskedőknek szervezkedniük kell, csakis igy érhetnek el eredményeket. Szép példát mutatott ezen a téren a munkásság s mint a gyakorlati élet mutatja, nem eredmény nélkül. A merkantilisták ellenfelének, az agráriusoknak könnyű a dolguk. Központi szervezetök az ország- gyűlés, vidéki fiókjai a közigazgatási hatóságok és hivatalok. Rövidon vázolja az 0. M. K. E. keletkezésének történetét és kiváló vezérének, Sándor Pálnak e téren szerzett érdemeit. A kereskedők elleni irányzat nálunk körülbelül a 90-es években kezdődött és ez az irányzat nem fog megváltozni egyetlen kormány alatt sem; ezért a rendszer ellen kell küzdeni. Magyarországon a kereskedők 1880-ban 7l/2°/o-át képezték a lakosságnak, 1900-ban 20°/o-át és az uj népszámlálás szerint biztosan 25%-át és ma már az országban körülbelől 40 °/o nem üz 'agrárfoglalkozást, igy tehát megszűnt az az elv, hogy tisztán agrár-állam vagyunk és igy adjunk mindent az agráriusoknak. Fejtegeti a kereskedelem kulturális fontosságát és utal a munkások- és kisbirtokosokra, kik mozgolódásuk révén befolyáshoz jutottak. Ezeket is a kereskedők ellen akarják hajszolni és minden hibát az áru-uzsorára hárítanak, holott a hibás adórendszer és a kötött földbirtok a főhiba Magyarországon. így lesz ez mindig és minden kormány alatt, mert a parlament 90—95°/o-a agrár és mihelyt merkantil érdekekről esik szó, még a partfalak is csodálatosan összeomlanak és egyöntetűen küzdenek ellenünk. Felhozza példaként, hogy Poroszországban a császár — még emlékezhetnek reá — épp egy volt kereskedőt nevezett ki kereskedelemügyi miniszternek — (Möller) és mi történt ? — épp erre a miniszterre találták ki azt a csufnevet, hogy : „Minister gegen den Handel“. Áttér az uj perrendtartásra, melynek sérelmes pontjaira nézve folytattak tárgyalásokat a kormánnyal, kaptak is ígéretet, de a végén mégis csak a legminimálisabb követeléseket sikerült felvétetni a javaslatba. A harcot állandóan folytatni kell. Az 0. M K.E. célja az agrár túlkapásokkal szembeszállni, a kereskedők baján segíteni és az öntudat fejlesztése. Kéri, hogy bizalommal forduljanak mindig a központhoz. Végezetül kitér a választójogra. Az O.M. K. E. az általános, egyenlő és titkos választójog melleit foglal állást, mint amely a legdemokratikusabb és leghelyesebb ezen testületre nézve. Az iparos- és kereskedőosztály 55°/o-a nem szavazóképes ; ők minden kereskedőnek követelnek választójogot. Titkosnak azért kell lenni, mert épp a kereskedők vannak legjobban kiszolgáltatva a hatóságok és egyesek pressziójának annyira, hogy az utolsó választásnál is bizony nem egy szatócsnak néppárti és antiszemita jelöltre kellett szavaznia. Kívánja, hogy az ungvári kerület keljen uj életre és ezzel be is fejezi beszédét. (Lelkes éljenzés). A kerület nevében Cserő Soma köszöni meg dr. Szende szavait, mire Hamos Aladár a gyűlést berekeszti. Nem az a szolga tesz úrrá, akit leigázunk, hanem akit felszabadítunk, nem az a szegény tesz magassá, akit kifosztunk, hanem akit gazdagítunk és nem az a nyomorúság tesz hatalmassá, mit lábainkkal letaposunk, hanem amit felemelünk és nem az a szegény koldus, nem az az árva, akit e világon minden, de minden földi jó elhagyott, hanem az, akinek nincs szive a szegények szeretőiére. Aki egy kicsiny gyermeket befogad, az Istent fogadja be. Gyönyörű mondás ez, a könyörülő szeretet glorifikáoiója, de bármily fényesen ragyogtassa is az égi káprázat szent misztikumát, gyakorlatilag is igaz. Az Isten szeret. A kicsi gyermek gondját a szeretet veszi fel, akiben szeretet lakozik, abban Isten lakozik, mert az Isten szeret. Az Isten tökéletes nagyság s ki által lehetnénk nagyobbak, mint ő általa, az ő hatalma által? A didergő kozok kiengedése, a sápadt arcok rózsás hajnalbasadása, a mosoly, mely a bánat felett diadalmaskodik, a kétségbeesés, amit megvált az öröm, kiengesztel a sírok színes ibolyája, odafent kitárja áldó kezét, idelent a földi sorssal hálaadássá szentesül. Ezekből épül fel az igazi nagyság és nem az északi sark hideg csillaga, hanem ama mennyei Nap felé irányul. Onnan árad minden áldás e világra és oda tér meg minden dicsőség e világról. Innen is tér meg dicsőség, annak a diadalnak dicsősége, mit a szeretet hatalma kivív a földi nyomorúság felett.
