Ung, 1912. január-június (50. évfolyam, 1-26. szám)

1912-01-14 / 2. szám

2 szám. XT jbT Or 7. oldal Egy alkalommal azt kérdi lelkésze az agg ruthéntől: Hogy leket egy édes apának két ily éles ellen­téte gyermeke ? — Hát főtisztelendő ur csodálkozik azon ? Hiszen egy ugyanazon fatörzsből készült már kereszt és sze­méthordó lapát is 1 XZÖXőXA. * A furcsa nadrág. A gyermekanekdoták mindig kedvesek, hát még ha jók A gyermekszoba pedig kifogyhatatlan tárháza a jobbnál-jobb anekdotáknak. Ezek közül válogattuk ki az alábbiakat is. Egy ungvári pénzügyi tisztviselő öt esztendős kis fia nagyon rossz volt s napjában többször ki kellett porolni a nadrágját Estefelé sétálni vitte az anya a gyerekeket s a fiút is hívta. — Én nem megyek igy, adjon másik nadrágot. — Fölösleges. Jó lesz ez is, — mondta az anyja. — Hát ón ebben nem megyek sétálni, — ellen­kezett a fiú. — Ebben sok a verés. * A gyorslábú gólya. Ez is gyermekadoma. Gyerekek ba játszanak, legtöbbször a felnőtteket utánozzák. A kis lányok szorgalmas mamák, a fiúcskák pedig a papák szere­pét játszák nagy leleményességgel és méltóságos ko­molysággal. Két ilyen játszó gyerek beszélgetését leste el múltkor egy apa s büszkén kislánya ötletességére el­hozta nekünk : Két leány, egyik tiz éves, a másik tizenkettő, ját­szik otthon. A kisebbik háziasszony, a nagyobbik vendég. A kis hölgyek a férjükről beszélgetnek : — Képzeld csak, — mondta a kisebbik, — mi­lyen udvarias ember az én férjem. Tegnap mondtam neki, hogy szeretnék kis gyermeket s ma már haza- hozta. A kántor az éléskamarában. Nem mondjuk meg, hogy hol történt az alábbi kis história. Az olvasó találja ki, ha akarja. Elég az hozzá, hogy valóságban megtörtént vizkereszt napján. A pap a kántorral bejárta a házakat és meg­szentelte- Végre eljutottak az apácák zárdájába. Annak rendje és módja szerint elvégezték a szertartást. A pap már elindult, további útjára, amikor az éléskama­rából gyanús zaj hallatszott. A megrémült szerzetesnők már a rendőrséghez akartak küldeni scgitségórt, mert azt hitték, hogy tolvaj dézsmálja a kamarában össze­gyűjtött élelmiszereket. Végre akadt köztük egy merész elhatározása, aki kinyitotta a kamara ajtaját és mily nagy volt a meglepetése, araikor a tolvaj helyett a kántor jött ki, aki túlbuzgóságában a kamara ajtójá­nak belső oldalára is felirta a szokásos három botüt. Természetesen egész héten ez a kis história ké­pezte beszéd tárgyát a zárdában. IRODALOM. * A Franklin Kézi Lexikona második kötete. Most jelent meg második kötete a Franklin Kézi Lexikoné­nak, mely már első kötetével is példátlan sikert aratott a közönség köreiben. Rövidségo, mindentludása, vilá­gossága, mindenre kiterjedő figyolmessége, tartalmának megbízhatósága, képeinek, szinos tábláinak ritka szép kivitele és gondos megválogatása, kiállításának szolid diszo és hatásossága — mind olyan lulajdonságok, melyek ezt a nagyszabású művet a művelt magyar ember kézikönyvévé tették máris. Reüdszoro: mindent nyújtani, amire a művelt embernek szüksége van s mellőzni mindent, ami fölösleges, — fényesen bevált; ép oly elismerésre talált minden körben az a mód, ahogy cikkei írva vannak s amellyel mindem, még a ^egbonyolullabb kérdésekre is olyan feleletot ad, amelyet mindenki első pillantásra megért. Ezzel azt érte el, hogy a közönség rendkívül megkedvelte, hozzászokott folytonos használatához s valóban mindennapos, bizal­mas tanácsadójává tette. A most megjelent második kötet a Gaucho-Nicotera szavak közé eső cimszókat tartalmazza, tehát óriási anyagot ölel fel a tudományok és ismeretek minden mezejéről, még pedig — mint többszöri próba utján meggyőződhettünk — olyan gon­dossággal, mely alig hagyott bármi kis hézagot. Az olvasó jóformán sohasem fordul hozzá hiába, megtalál benne mindent, aminek egy kézi lexikonban meg kell lennie és mindenből épen annyit, amennyire szüksége van. Emellett rendkívüli előnye az a szoros kapcsolat, melyben a körülöttünk folyó mai élettel áJ, az az ak­tualitás, melyot már első kötetben is dicsérettel kellett kiemelnünk. Úgyszólván a mai napig megvan benne minden nevezetes esemény vagy személyiség. Szó van már benne például a mostani kínai forradalomról, a marokkói kérdés elintézéséről, a tripoliszi háborúról, Maeterlinck minap odaítélt Nobel-dijáról, a magyar politika legújabb eseményeiről, igy például a leg­utóbbi képviselőházi elnökválasztásról stb. A Franklin- Társulat, e mű kiadója, valóban nagy szolgálatot tett műveltségünknek e kiválóan gyakorlati és emellett tudományos színvonalon álló mű kiadásával. A lexikon képes táblái, melyek már az első kötetben is általános feltűnést keltettek, a második kötetben még nagyobb gonddal vannak összeállítva s már magukban is nagy elő yét jelentik e műnek a lexikon-irodalomban. 49 ilyen képes tábla tészi szemléletessé a szöveget s ezek közt kivált az iparművészeiét és a magyar művészetet illusz­tráló táblák tűnnek fel rendkívül finom kivitelükkel. Ezeken kivül 11 rendkívül tanulságos szövegmellóklet is van a kötetben. A könyv kiállítása és kötése is a folytonos használatára van számítva, finom, tartós papi­rosa, erős, de emellett igen ízléses vászonkötése erre a célra szolgálnak. —- A három köteles nagy mű ára 54 korona. KÖZGAZDASÁG. + A Gazdasági Egyesület választmányi ülése. Az Uugvármogyoi Gazdasági Egyesület igazgató-választ- mánya 1912. évi január hó 16-án d. u 2 órakor Ung- várott, a vármegyeháza tanácstermében ülést tait, melyre az igazgató-választmányi tagokat tisztelettel meghívjuk. Tárgy: Az alapszabályok módosítása Gr. Sztáray Gábor g. o. elnök. Csuha István g. e. iigyv. alelnök. 4- Pénzintézetek közgyűlése. Az ungvári keres­kedelmi és iparbank febr. 2-án d. u. tartja negyven­harmadik rendes közgyűlését. A közgyűlésen indítvá­nyozza az igazgatóság, hogy minden részvény-szelvény után 13 K kifizettess k, vagyis 772 db, egyenként 200 K-val teljesen befizetett részvény után 10.036 K, a tartaléktőkének 2000 K, igazgatósági dijak kiegészí­tésére 425 K 36 f, jótékonycélra 330 K, tisztviselők és szolga drágasági pótlékára 1200 K fordiitassék, végre 1232 ü 89 f az 1912. üzletév javára előirassék. Az igazgatósági tanácsból Mittelmann Herman, Klein Ignác és Nebenzahl Mór, a fciügyelo-bizotlságból Fisch Samu és Mezei Gyula lépnek ki. — Az ungvári fillérbank febr, 25-én d. u. 3 órakor tartja V. évi rendes közgyűlését. + Az Iparosok Takarék és Hitelbankjának, váro­sunk legújabb pénzintézetének közgyűlése f. hó 28-án d e. 10 órakor lesz az ipartestület székházában. + Gazdasági cselédek és munkások jutalmazása A m. hir. földmivelésügyi miniszter, - mint az előbbi években, úgy a folyó évben is, egy gazdánál hosszabb ideig szolgáló több gazdasági munkást jutalomban fog részesíteni. Ennek elapján az Ungvármegyei Gazda­sági Egyesület felkéri a vármegye földbirtokosait és cselédtartó gazdáit, hogy a náluk alkalmazásban levő ily jutalmazásra érdemes cselédjeit vagy munkásait a név, alkalmaztatás, lakóhely és szolgálati idő részletes feltüntetésével az Ungvármegyei Gazdasági Egyesület­nek Uugváron, a vármogyyházában irásbelileg bejelen­teni szíveskedjenek. ANYAKÖNYVI HIVATALBÓL. Hivatalos óra: d. e. 9— 12, d. u. 3—5. Házasságkötés minden nap, kivéve vasár­nap és ünnep délutánját. Népmozgalmi kimutatás: január 6-tól 12-ig. Születések: Bódis Ferenc és Csekme Rozália leány, Marczincsák Aodrás és Orosz Erzsébet leány, Róth Jakab és Schönfeld Etel leány, Gelb Náthán és Mendlovics Jetti fiú, Sohvaroz Sámuel és Schvaroz Eszter fiú, Daru Sándor és Sztaskó Mária fiú. Halálozások: Gránát Jánosáé Czáu Mária r. kath. 50 éves, Tóbics Ignác izr. 14 éves talmudta- nuló, Varga István ref. 15 éves iparostanono, Markó Béla r. kath. 6 hónapos gyermek, Kovács Gábor r. kath. 71 éves osizmadia, Benyó Margit g. kath. 3 hó­napos gyermek, Nádassy Endre g. kath. 12 éves gim­náziumi tanuló. Szerkesztői üzenetek. Kéziratokat umm adunk vissza. Bérmentetlen lsvs~ leket nsm fo ff adunk sí. Névtelen leveleket nem veszünk Rffyelembe. Kedély. Mindenkinek, de különösen a nőnek, olyan érté­ket ad, mely felülmúl sok egyebet. Mint a legpompá­sabb virág, melynek szine, alakja remek, de az illata hiányzik: olyan a nő is igazi kedély nélkül. Ez alatt pedig nem az értendő, mikor valaki utón, utcán, tár­saságban, nyilvános helyen feltűnően zajos, nagy han­gon és folyton nevet; sem a szellemi erőlködés vagy gyenge élcelődés nem annak a jele. A kedély mélyebb, melegebb, finomabb, mert az az elégedett lélek kisugár­zása, a gyöngébb érzelemnek nyilvánulása. Ami szebb, jobb világításba helyezi az élet silány­ságait s mindenütt csak a nemesebb irányt járja. Az egész lényegen kellemes harmóniát mutat s meglátszik a tiszta, nyilt tekintetben, a kedves, őszinte mosoly­ban. Sok arcon az affektált, kényszerült, fanyar mosoly szide rögzilvc van: de mert nem a szívből fakad, nem is melegít. És látunk néha még fiatal leányokat olyan sötét tekintettel, kelletlen, durcás arccal, mintha mindig mérgesek volnának s az egész világra hara­gudnának. Mily visszás, torzképet nyújt. A legvonzóbb báj a kedélyben rejlik, abban a derűs, állandó szelíd fényben, mely a sötétbe is vilá­got tud teremteni, a sivár űrt jótékonyan befödi s a dermosztő hideget is édes meleggoi űzi el. Mindig változatlan, még se unalmas, sőt lebilincselő hatású. Ezt a kedélyt a legzsengébb kortól kezdve kell lélekben, szivben fejleszteni a szerénység, szelídség, megelégedés által, mert ezek a boldogság alapkövei. Nincs szerencsétlenebb természet, mint a konok, igény­teljes, elégedetlen ember és kivált nő, aki nemcsak ön­magát, banem egész környezetét megrontja. S az a néma, merev, bidog zárkózottság, mely­nek okát néha nem lehet találni, leginkább abból ered, odavezet. Ez a legveszedelmesebb megölője a kedély­nek, sírját ássa a legláugolóbb szerelemnek is s el­temeti a boldogságot. Mint az égbolt, mely reánk borul, mily nehéz, komor felettünk, ba felhő sötétíti vagy szürke köd takarja el, s milyen más befolyása van reánk, ha szép, tiszta és enyhe napsugár moso­lyog felénk. A legszebb nő is elveszti varázsát, ha igazi, nemes kedély nem árad belőle s a legrutabbat is kellemessé teszi, ha érezzük az őszinte, torrnószetes, friss üdeséget, amit a lelkületéből fakadó kedves, me­leg kedély tár elénk Legszebb ékesség és legékesebb szépség csak ez marad. Ez az üzenetünk annak a kislánynak, aki a ke­délyt illetőleg kérdéseket intézett hozzánk. Echo. Megkaptuk. Még nem olvastuk el. Az egy asszony levéltárából való kis históriákat kérjük. Kérdezősködő. „Barátom a huszárfőhadnagy“ c. tárca­sorozatot Zsoldos László irta. Ha jól emlékezünk, először a ,,Buda­pesti Hirlap"J03.n jelent meg. Könyvalakban is megvan. Igen ér­dekes olvasmány. Cegfinomabb porosz szalon fiitokoszén, 1. rendű ölfa és apritottfa legolcsóbban beszerezhető Preusz Sándornál Ungváron. Telefon 68. ssaám. ö»ö 4-5 Telefon 68. szám mmsmm r-r-iiWT 'irimnnriogTi 'irrnTHn-----i~n^fflnrn~Tfflirnr^i¥nrirmTrigTrirnmrTrm^ Kifli00 ságok vannak Borossnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom