Ung, 1912. január-június (50. évfolyam, 1-26. szám)
1912-04-21 / 16. szám
6. oldal. ■er ssr ca 16. szám SflLVRT áSÉk SUMMI SARKAK ggn VILÁG UTOLÉRHETETLEN fii TARTÓ SSÁGU! MINDENÜTT KAPHATÓ. TANÜGY. A mai kor erkölcsi pusztulása. Irta Major Zoltán. Figyelemmel kísérve az újságok bűnügyi krónikáját, elrettentő és kétségbeejtő esetek foglalkoztatják és izgatják naponkint az emberek fantáziáját. Apa-, anyagyilkosságok, szerelmi tragédiák már nem is tartoznak a borzasztóbbak közé. Manapság a legkisebb falunak is megvan már évenkint egyszer-kétszer az ilynemű szenzációja. Az erkölcsi züllés, a pornográfia diadalmas orgiái ütöttek tanyát a társadalom életében. Romlik, bomlik az élet, a hívek, a lelkek büzlenek az erkölcsi mételyektől és mindezekhez még csak az a sovány vigasztalás sincs meg, hogy sikerrel lehet küzdeni ellenük. Ha valami máma nem pikáns, nincs a pornográfia különböző botrányaival tarkítva, az nem is érdekes. Egyformán gondolja ezt igy ur és szegény, intelligens és tudatlan ember. A legkisebb érdeklődéssel az okok iránt, önzetlenül egy kérdés tolul előtérbe: miért, honnan van ez, mi lehet ennek tulajdonképpen az oka ? Ha egy kissé okosan gondolkodunk, a következőkben találjuk meg: A mindennapi élet keserves küzdelmei, az igényeket folyton növelő haladás, annyira lekötik az emberek lelki és testi erőit, hogy a földi létbe merült anyagias gondolkodásuk elnyomja a szívnek, a jobb érzelmeknek nyilvánulásait és megfojtja az erkölcsi érzést. A hibát elsősorban a nevelésben és pedig úgy a családi, mint az iskolai nevelésben kell keresnünk. Azután pedig abban, hogy az erkölcs manapság, a társadalomban nem talál méltatásra, mert ha valaki erényes, erkölcsös, gúny tárgyává lesz, erény- csősszé, erkölcslovaggá üttetik. A családi élet kötelékei úgy az alsó, mint középosztályokban teljesen szétlazultak. A megélhetés utáni őrületes hajsza a családtagok idejét annyira igénybe .veszi, hogy miro kimerültén, fáradtan, a gyermekek körébe jutnak, teljesen képtelenek azokkal foglalkozni. Az iskolát a haladó kor annyira megterheli az ismeretek közlésével, a tanítani valókkal, hogy valósággal egyoldalúvá, az ismeretek terjesztőjévé válik és nem képes a gyermek szorosan vett nevelésével, nemesítésével foglalkozni, mert nincs rá ideje 1 Ennek természetes és káros következményeképpen a gyermek erkölcsi és jellembeli érzülete sohasem alakulhat ki úgy, amint annak céltudatos, okos és tapintatos nevelés mellett kialakulnia kellene. Erre a hiányos családi és iskolai nevelésre rádupláz az élet. A förtelmes utca, a műhelyek rettentően romlott levegője, a felnőttek kétértelmű élcei, a trágár nyomda- termékek, az ocsmány képek, a sikamlós színdarabok, az újságok erkölcstelen szenzációi, a napról-napra előforduló ilynemű események megannyi megfojtói, megsemmisítői a fogékony gyermeki életben csírázó nemesebb érzelmeknek. így állunk erkölcsileg. Ha a haladás eziránjban is a rekord felé törekszik, rövid néhány év alatt könnyen kiválogathatjuk a becsületes embereket. Óriási feladat hárul e tekintetben is a népiskolákra. Vegye föl tehát e nehéz harcot a népiskola; pótolja a család mulasztásait, mert a leghatásosabb tényező arra, hogy az erkölcsi züllésnek, a tanulók gondolkozásmódjában és kedvteléseikben nyilatkozó káros elfajulások terjedésének gátat emeljen. Fel tehát néptanítók ! Hívjátok segítségül a ragyogó képzeletet, gyüjtsétek össze szivetek aranyvidámságát, lelketek szeretetét a gyermekek és haza iránt, tegyétek hozzá az isteni és emberi erények eszméit és mindezekből alkossatok kedves, apró elbeszéléseket, igazi gyermeknyelven és igazi gyermekkönnyedséggel, mely nevelje az erkölcsöt és mentse meg a megmenthetőt. — Nehéz lesz a munka, mert nem csekély dologra vállalkozik az a tanító, aki a mai kor erkölcstelen világfelfogásával szembehelyezkedik. De vigasztaljon bennünket az a tudat, hogy minden nagy eszme áldozatot követel. Miniszteri biztosok. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a f. év végén tartandó képesítő vizsgálatokon az ungvári tanítóképző-intézetben Hidasi Sándor kir. tanfelügyelőt, a tanitónőképző-intézetben pedig Lov- csányi Gyula budapesti pedagogiumi tanárt bízta meg felügyeleti jogának gyakorlásával. * Kinevezések. Firczák Gyula püspök kinevezte Rácz János oki. kántortaDitót Petrikre, Vámossy János szemerekői kántortanitót Nagygereblyésre kántortani- tókul, Puha Jánost Dunkófalvára kántorul. * Iparos-tanonciskolai tanuló jutalmazása. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az ungvári iparos-tanonciskola egv tanulója rézére 50 K jutalmat engedélyezett. A miniszteri jutalmat olyan tanuló nyeri, aki szorgalmasan látogatja az iskolát, jól tanul és kifogástalanul viseli magát. A jutalmat jun. 8-án iskolai ünnep keretében adják át a jutalmazandó tanulónak. * A patronázs és a tanítóság. A közoktatásügyi miniszter rendeletet bocsátott ki a tanítók patronázs- tevékenysége tárgyában. E rendeletben szigorúan felhívja a tanfelügyelőket, hogy minden tanítóról tegyenek jelentést: mit tett a patronázs szolgálatában. Aztán igy folytatja a rendelet: . . . említett jelentések és feljegyzések arra szolgálnak eszközül, hogy az ily munkásságot érdeme szerint jutalmazni módomban legyen és kijelentem, hogy a patronázs-tevékenységet a minden év karácsony táján szokásos jutalmak utalványozásánál, az állami elemi iskolai tanítók helyi előléptetésénél és a nem állami tanítók személyi pótlékának engedélyezésénél különösen figyelembe venni szándékozom. A patronázs-munka tehát ezután nem ajándékmunka, hanem a tanítónak úgyszólván épp oly hivata- tali kötelessége, mint a tanítás. Ezért aztán a tanítóság ezután ebbeli tevékenységéért megérdemelt jutalmat is fog élvezni. Kétségtelen, hogy a kultuszminiszternek ez a humánus intézkedése nagyban hozzá fog járulni a patronázs-akció intenzivitásához és sikeréhez. * Nyugdíjintézetbe való felvétel. Kurách János egresháti g. kath., Suták Bazil uzsoki g. kath. és Mészáros Károly korlálhelmeci ref. tanító az országos tanítói nyugdíjintézetbe 1000—1000 K nyugdíjigénnyel felvétetett. * Szünidei tanfolyam óvónők részére. A közoktatás- ügyi miniszter a hódmezővásárhelyi állami óvónőképzőintézetben a már gyakorlatban levő óvónők részére a f. évi julius 1-től kezdődőleg három hétre terjedő továbbképző tanfolyamot rendez. A tanfolyamra 60 óvónő fog felvétetni, akik közül 40 az intézetben nyer elhelyezést és élelmezést s ezen felül 15 korona útiköltségben is részesül. 20 óvónő ingyen szállás élvezete mellett a tanfolyam tartama alatt 30 K befizetése ellenében élelmezést nyerhet az intézetben. A felvétel iránti kérvények a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez címezve a f. évi április hó 25-ig nyújtandók be Csongrád vármegye kir. tanfelügyelőjénél, még pedig azon kir. tanfelügyelőség utján, melynek területén az illető folyamodók működnek. * Államsegély engedélyezése. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az Ungmegyei Tanítói Otthon Egyesület által fentartott internátus 1912. évi fentartási szükségleteinek részben való fedezésére 1000 korona államsegélyt engedélyezett. CSARNOK. Feljegyzéseimből. Irta Kovássy Elemér. XVII. Kajefás. Kajefás hires kutya volt, Nagyapám vadászkutyája, Hajtásban a vén kopónak Messze földön nem volt párja. Az étvágya? ... Mesés vala. Hogyha tehette, hát lopott, E pákozkodása miatt Számtalanszor kapott — botot, lm, hogy egyik alkalommal Vadászni ment öregapám, Kajefás csaholt előtte, Örömében ugrándozván. S az erdőben fel is vere Szerencsésen nem egy vadat, De éhes nagy bendőjében Eddig nem volt semmi falat. Visszajövőben nagyapám Mózsi zsidóhoz betére Vörös borra, de nem sokra, Csuppádon egy meszelykére. És mig Mózes a bort mérte S szép Szálija beszélgetett, Kajefás meg kapta magát S felfalta mind a sóletet. Mózsiné „aj-váj“-t kiáltott S majd elájult ijedtében, Mit eszik ő s drága férje Holnap, azaz szombat délben? „Fhizessen az or, de rüklün, Nogy khárt csinált a kbotyája?“ „Fizessen az öreg harang“, Felele nagyapám rája. Szóból szó lett, és Kajefás Zálogul Mózsiuál maradt. Kaparta szegény keményen Az ajtót s a vályog falat. Eközben az öregapám A Tisza-hidra érkezett S kürtjébe fújta erősen A kutyáját hivó jelet. Nem telt bele tán két perc se, Kajefás szaladt nagy fújva, Örömében bakot ugrott, Mintha akadt volna nyulra. De ni, mi Isten csodája Van hatalmas izmos nyakán? Már messziről találgatja Látva őt az öregapám. .. Képzeljék, a hű Kajefás Nagyapámhoz, hogy érkezett? Kitörte az üvegtáblát, S nyakán volt az ablakkeret. * A tehén és a tavasz. A naptár tavaszt jelez, a fák rügyeznek, az első rendezvous-k szülnek, de azért Ungváron még mindig nincs igazi tavasz. Ungvárnak ugyanis van egy speciá- litása, amely csalhatatlanul jelzi a meleg időszak beköszöntőt ; — biztosabb, mint akár a siófoki strandon az első pofon. Ez — hát nem nehéz kitalálni — az első tehén-csorda megjelenése a — korzón. Tegnapelőtt estefelé egy idősebb ur sétált a korzón egy kis leánnyal. Ahogy rójják az újonnan javított és bővített aszfaltot, a kis leány egyszer csak lelkendezve felkiált: — Nini bácsi, már nyár van I HINNÉL ÍNTÁL UNGVÁR, KAZINCZY-UTCA ajánlja dúsan felszerelt fűszer, csemege, bor és hentesáru raktárát, kitűnő asztali, szamorodni és asszú borait, prágai sonkát, szepességi virslit és különféle felvágottakat, sajtokat, liptói- és székelyturit, a legjobb Karla tea-vajat és korai főzelékféléket.
