Ung, 1911. július-december (49. évfolyam, 27-53. szám)
1911-10-08 / 41. szám
41. szám. 3. oldal. "CT 2ST Otétlenül és szükségképen minél hamarabb be fog következni, a legtöbb tárgy kétszerto annyit fog érni. Viszont a befektetésekre előirányzott összeg maximálisnak mondható. Mert Bálványosfürdő most is jól el van látva és fel van szerelve minden szükségessel. S a tervezett uj alkotások rendkívüli jövedelmozősége minden valószínűségi számítás szerint teljesen biztosítva van. gének figyelmét e hasznos, üdvös, hazafias vállalatra. Mikor ezt felkarolja, első sorban magának szerez anyagi hasznot, s egyúttal egy közhasznú nemzeti ügyet is pártol. Tolvaj-históriák. UNGI RIPORTOK. Ä magyar ipar körül. Látogatás az ungvári agyagipari szakiskolában. Ungvár. október 4-én. Az alakítandó részvénytársaság birtokállományához tartozik : 600 hold föld, nagyrészt parkszerű erdő, a Büdöshegy világhírű barlangjai, a Bálványosfürdő forrásai és fürdői, a háromemeletes modern Rabonbán szálló, a többi épületek minden felszereléssel együtt, a szénsavgyár, a viz- és gázvezetékek, minden joggal és tartozékkal. A R. T. alapja 3000 részvény 200 K nóvérték- kol. 500 részvényt a mostani tulajdonosok tartanak meg, 2500 db nyilvános aláírásra bocsáltatik. A 200 koronából 40 K az aláírásnál fizetendő, 80 K a jövő évi februárban történő alakuló gyűlésig. A maradók 80 K-t valószínűleg nem is kell kifizetni, mert az annak megfelelő tőkét előnyös bankkölcsönnel fogják előteremteni. A részletekre nézve különben a hivatalos tervezet tájékoztat, melylyol a fürdőigazgatóság (Torja) készségesen szolgál, mindon egyéb felvilágosítással együtt. Külön kiemelhető még, hogy 50 részvény jegyzése egy elsőrendű, 30 részvény jegyzése pedig egy másodrendű villateleknek díjtalan igénybe vételére ad jogot. A fürdőtelep terepe páratlanul kedvező a legkényelmesebb kisobb-nagyobb villák elhelyezésére. Bizton várható, hogy a Bálványos-fürdő éppen olyan gyorsan, de tervesebben fog fejlődni, mint pl. Szováta, és rövid időn belül lakályos villák csoportjai fognak díszelegni a fenyves és lombos erdő szélén, az üde gyepű tisztásokon. Az egyes részvények ára 200, illetőleg 120 K, kisebb-nagyobb tőkéknek dúsan kamatozó biztos elhelyezésére kínálkozik, ha létre jön a R. T. Ha pedig a rendkívül kedvező terv és kilátás mellett is és a minden valószínűségi számítás ellenére mégsem sikerülne a R. T. megalakítása, akkor az aláírók természetesen visszakapják a befizetett részleteket. Itt nem kapzsi üzéreknek fiktiv értékekre fun- dált gründolásáról van szó, hanem köztiszteletben álló tekintélyes birtokosok közhasznú akciójáról. Nagy koncepciójú, szilárd alapú, biztos, fényes jövőjű alkotás, mely korszakalkotó lohet az egész - vidék gazdasági életében. De nagy hatással lehel a társadalmi és kulturális viszonyokra is. Pezsgő életet fog varázsolni egy ma majdnem elhagyatott tájra, busásan fog gyiimöicsöztetni most jó részt parlagon heverő értékeket, intenzív gazdálkodást fog olt kifejleszteni, uj keresotforrásokat fog nyitni a környék derék székely népének, oda fogja hívogatni az idegenek ezreit, .ország-világgá fogja hirdetni a fürdőtolep áldásait, gyönyörűségeit és nevezetességeit, ezzol emelni fogja a székelyföld hírét, a haza dicsőségét. Felhívjuk tehát Ungvár és Ungmogyo közönsémiközben felbontottam a lapot, melynek logelőször a szerkesztői üzenetek cimü rovata ötlött szemembe. Hogyan 1 ? rémüldöztem, mikor a nekem szóló üzenetet olvastam, melyben a szerkesztőség kézzel-lábbal tiltakozik, hogy máskor, — de különben soha — hallják önök, soha! míg a világ-világ! tehát máskor soha, egy olyan minősíthetetlenül rossz dolgot nőm két, hanem még csak egy példányban is küldenék be nekik. Tehát a megkerült levelet is, amazt is megkapták, mondtam kárörvendvo. Bosszankodjatok, ha van miért! Nekem volna, mert fucsc3 a dupla és fuccs a szimpla tiszteletdijnak is — mondtam fanyar arccal, miután konstatáltam, hogy ekkora kár s veszteség a föld kerekségén csak engem érhet, elhatároztam, hogy nem élek tovább. Fogtam a beretvatartót, de a mint fölnyitottam, ott láttam a roskontót. — Hopp! Még élnem kell! Hátha nyertem — kiáltám és futólépésben igyekeztem a lutrisbolt felé. — Itt van a reskontó 1 — mondtam. Fizessenek ki ! — Nevettek. — Mit nevetnek ? — Még jobban nevettek. — Micsoda nevetés ez? — Iszonyúan nevettek. — Micsoda szemtelen nevetés ez ? — Förtelmesen nevettek, —r Gazemberek — mondtam és kifelé indulván az utcán megtudtam, hogy a kis lutri már megszűnt régen s ha nyertem is, akkor mikor megtettem a számot, most már nem fizetnek ki. — Na kérem, hát ez nem pech!?! . . . Na hál Istennek — sóhajtottam és kérlelhetetlenül átkoztam anyám sorsát, miért hogy örökre leány nem maradt. — De hál’ Istennek azért is, hogy vége van kálváriámnak, mert beköszöntött a szeptember s tanításomért 20 korona havi dijat s tejes (reggel: tej; délben: tej; este: tej) ellátást kaptam. — Na kérem, hát most mondják meg önök, hogy érdemes születni? Bár ne lettem volna ott, mikor születtem ! .. . 1. A „hosszunap“ és a betörők. Az „Ungvár és vidéke tolvaj-szakszervezete és rokonágazatok m. sz.“ folyó hó 2-án,— a hosszunap alkalmával változatos műsoru, valóságos körbetörést rendezett. Ezen a napon ugyanis a zsidóság legnagyobb része minden idejét a templomban tölti és ezt az időt rendkívül alkalmasnak találták a botörők, hogy a tett mezőjére lépjenek. „Ki korán kel, aranyat lel“ elvből kiindulva, — már délután 5 órakor munkába állottak. Az első áldozat Klein Hermann, Drugeth-utcai cukrász volt, kinek az uj kaszárnyával szemben van üzlete. Jelzett időben az egész család a templomban volt és ez alatt fényes nappal feltörték a lakást és a boltot és annak fiókjából 300 korona készpénzt vittek el. A rendőrség a tetteseket csakhamar ki is nyomozta Hirljávecz János és Szabó Antal ungvári rovott- multu csavargók személyében, — de ezek közben székhelyüket áttették ismoretlen helyre s most nyomoznak javában hollétük iránt. Ugyancsak ezen az éjszakán — valószínűleg egy és ugyanazon tettesek tömeges körbetörest követtek el, mely Gasparik Pál erdőmőrnöknok a Fluderen levő lakásából indult ki. Tőle 4 tyúkot és egy kakast vittek el (csak nem lehet tyúkot magában vinni!); majd áttértek a Vadaskertbe és itt özv. Telegdy Sándorné vendéglő-bérlőtől 4 libát veitek magukhoz. Szárnyasokkal ekképen felszerelve, betértek Herz Sándor borospincéjébe, hol azonban a kár meg nem állapítható. — Gyerünk át a túl a hidra — elhatározással aztán befejezésül még Jeney János vasúti alkalmazott füzesi lakásából elvittek még 4 libát. A 8 liba, 3 tyuk és egy drb. kakas társaságában ezekután elmenekültek Daróa felé. lükkor; .,, mái vasútnál tolattak és a tolató munkások üldözőbe vették a gyanús alakokat. A betörők erre eldobták a gágogó és kukorikoló jószágokat és most már meg- konnyebiilve, — a távolban kerestek menedéket. A vasutasok a lopott állatokat átadták Fiilöp, radvá/fei bírónak, a ki az ungvári csendőrségnek kiil- dötté'meg, honnét a tulajdonosok még aznap visszakapták. 2. A szaniosujvári fegyenc. Kunt a város végén, a vasút mellett elterülő Bólotinán van egy egész csinos külsejű vendéglő. Rosenstein Adolf mondja a magáénak. A múlt héten azután kitűnt, hogy nemcsak jámbor vándorok, hanem sokkal nagyobb sülit individiumok is meleg otthonra találnak. A rendőrségnek ugyanis tudomására jutott, hogy Pleskó Géza, országos betörő, a ki utoljára Szamos- ujváron pihent jő néhány évig, — ott ütötte fel tanyáját. Erre nyomban meg is jelentek a színhelyen és a vendéglőstől követelték a jómadár kiadásán. — Kérem, nálam ninc3 senki, —■ válaszolta Rosenstein. Megkezdődött a házkutatás, mely közben egy zárt ajtóra találtak. — Ki van bent? — Kérem ne báutsák, — az apósom alszik bent. — Tessék csak kinyitni, — biztatják a rendőrök, mire Rosenstein nagy vonakodásra kénytelen volt ajtót nyitni. S a mint behatoltak, csakugyan ott üdült a szamosujvári fogy ház volt jeles lakója. Csavargás miatt előállították és a további nyomozás megindult ellene. Az esetből pedig hisszük, hogy a rendőrség ezentúl igen nagy gondot fog fordítani különösen azokra a kisebb vendéglőkre, mint a melyek — mint a jelen esetben is — igen jó búvóhelyül szolgálnak a bizonytalan exiszlenciáknak. Sőt megakadályozzák a rendőrség munkáját. A legszigorúbb intézkedésieket kérjük ezekkel szemben! Elrejtve a város zajától, beékolve egy csendes, komor „fal“-utcába, .huszonöt év óta agyagot gyúr" egy kodves, őszhaju férfiú, —• a hogy. ő maga szokta elmondani az ő lebilincselő, meleghumoru modorával. Bizony szép időt töltött el a mi Jankó bátyánk a magyar ipar szolgálatában és többet használt ennek az ügynek, — mint sajnos — igen sokan, a kik szebb pozícióban lármáznak, ankéteznek és pezsgés banketteken éltetik a tisztes ipart, a magyar ipart, — de nem „gyúrnak“. Pap János direktor egy kezdetleges, lehet mondani, életképtelen és szervezetlen „próba iskolá“-bó\ modern, hézagpótló intézetet létesített, — a mely hivatva van a mi agrárpolitikánk közepette ennek az elhanyagolt magyar iparnak intelligens, szakképzett és a külfölddol versenyképes katonákat rendelkezésre bocsátani. Az intézet vezetése és a tanerők oly férfiakból vannak összeválogatva, — hogy ebben a tekintetben semmi gáncs nem érheti az iskolát. És mégis-mégis, — ily szerencsés pozició között vájjon képes azt a feladatot teljesíteni, a melyre hivatva van ? Meglátjuk a továbbiakban. Közgazdasági fejlődés. A szociális, demokratikus gondolkodás, — a mely teljesen szakit a múlt tradícióval és a mélyé a jövő, magával hozta elsősorban a közgazdasági tényezőknek egyformán való fejlesztését. A huszadik század a munka jegyében született. Csak a munka az, a moly megélhetést, jövőt, pozíciót biztosíthat. A pozitív, közgazdaságilag értékes munka. Ezeket az eszméket hozták a nyugati szelek és próbáltak gyökeret verni a mi talajunkban is. És valami történt. Lassan felocsúdunk a tábla- birás, hétszilvafás, patópálas álmunkból. Ma már ott tartunk, hogy álmodunk gazdasági nagyságról, önállóságról. Álmodunk . . . De a gépezet valahogy nehezen jön működésbe ... A gondolat még mindig nehezen hódit . . . Valahogy még mindig „ráérünk arra még“. A hogy a hadsereg kiválóságát csak az biztosítja, hogy önnek legkisebb szerve, a „század“ hogy van kiképezve, — úgy gondolkoztam az ipar százféle válfajáról is, •— a mikor ezzel a témával foglalkozom, csakis úgy szerezhetünk némi fogalmat, ha ennek akár " gyakorlat1 akár az elméleti részéből kiragadunk egv kicsi kis ágat és ennek megismeréséből következtetünk a nagy általánosságra. Ungváron ván- egy n<-n> éppen impozánsan nagyságú ház, — eldugva a vármegyeház háta mögé, — a Sorház-utcába — a melyen ez a felirat olvasható : M. K1R. AGYAGIPARI SZAKISKOLA. Ide vezetett először az utam, a mikor immár második ciklusban ismertetem azokat az intézményeket, a melyek körülöttünk vannak, — de alapjában véve mégsem ismerjük őket. A magyar iparnak temploma ez, a melylyel érdemes is, kell is alaposabban foglalkoznunk. Belépünk a főbejáratnál és azonnal tudjuk, hol vagyunk. A falakról klasszikus irányú fejek, — magyaros ízlésű diszkesek, állatfejek és a legkülönbözőbb dekorációk tekintenek le reánk. Egytől-egyig művészi dolgok. A bejárattól jobbra a következő emléksorok olvashatók : EZEN ÉPÜLETBEN ELHELYEZETT M. KIR. ÁLLAMI AGYAGIPARI SZAKISKOLÁT BELLUSSI BAROSS GÁBOR KERESKEDELEMÜGYI M. KIR. MINISTER LÉTESÍTETTE 1890-BEN. Az ellenkező oldalon pedig az intézet 1909. évi 20 éves fennállása van megörökítve. A direktornál. Fent az első emeleten van az igazgatói iroda. Kellemes, tágas helyiség, melynek csak a szemben lévő magas kőfal ad némi komor hangulatot. Pap Jánost ott találom asztala fölé hajolva. Ez az ember pedagógiai és társadalmi működése mellett rengeteg adminisztracionális munkát is végez. Sokkal többet, mint a mennyit már igy kívülről nézve gondolnánk. Az úttörők nehéz kenyoróvel kezdte ő is. És mégis ma is tele van ambícióval, gondolattal, tett- vágygyal. Első megjegyzésem, hogy a Sürház-utcán húzódó magas és minden külső csínt nélkülöző kőfal valami nyomasztó, visszataszító hatást gyakorol minden halandóra, a ki csak bevetődik ide. S erre ő nyomban előhúz több igen Ízléses tervrajzot, melylyol ezt a falat dekorálni szándékszik — az intézet erőivel — teljesen díjtalanul. Csak éppen a csekólyszámu kőművesmunkák háramlanak a vármegyére. Mint értesülünk, ez a terv már legközelebb kivitelre is kerül és akkor a Sorház-utcából a város egyik látványossága lesz. Majd panaszkodik, hogy az intézetnek nincs rendes hozzájáró útja. Tudvalevő dolog, hogy esős időben a Sörház- utca valósággal megközelíthetetlen Ezen a bajon pedig
