Ung, 1911. július-december (49. évfolyam, 27-53. szám)

1911-08-27 / 35. szám

49. évfolyam. — 35. szám. Megjelenik minden vasárnap. Ungvár, 1911. augusztus 27. Előfizetési feltételek: Csak az „Ung“ lapra Egész évrs . . 8 K I Negyedévre . 2 K Félévre .... 4 K | Egyes szám . 10 f. Amerikába : Egész évre .... 10-60 K „Ung vármegye Hivatalos Lap“-]ával együtt Egész évre 12 K — Félévre . . . . ti K Ung vármegye Hivatalos Lapja az „U n g“ mellékleteként meg­jelenik minden csütörtökön. AZ UNGMEGYEI Hirdetések úgy az „Ung“ mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illés könyvkereskedésébe küldendők. Nyilttér soronklnt 40 fillér. A nyilttér és a hirdetési dijak előre fizetendők. Kiadóhivatal! telefonszám 11. GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség: Kazinczy-utca l-ső szám. Felelős szerkesztő : BÁNÓCZY BÉLA. Segédszerkesztő : DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. A sajtószabadság oly kétségtelen súlyos alkotmány biztosíték, hogy azt nem tehetik politikai pártok aktuálissá, nem aknázható ki a napi politika céljaira, hanem fölötte kell állania az idők bárminő hullámzásának, nem vehető le a napirendről soha és viszont adott esetből kifolyólag nem szabad miatta félreverni a harangokat. Mikor tehát a sajtószabadság intézményei biztosítékainak gon­dolata tollat ad kezünkbe, nem célunk a napi politika kérdéseibe beleavatkozni, egyáltalán az “Ung“ iránya kizár minden politikai pártállást, pusztán egy reánk is tartozó, bennünket, mint a sajtó munkásait lénye­gesen érintő kérdésben kötelességünk tárgyilagosan, távol minden aktualitástól, állást foglalni. Alaptörvény lévén, kétségtelen, hogy sajtónk szabadsága szent és sérthetetlen. Gondolatainkat sza­badon fejezhetjük ki Írásban és szabadon terjeszthet­jük. Törvény gondoskodik a sajtójogi felelősségről és az esküdtszék kezébe van adva a sajtó útján el­követett visszaélések megtorlása. A sajtó azonban kétélű fegyver, melynek egyik pengéjébe méreg lehet beedzve. A mérges oldal hasz­nálatát kizárólag a társadalomnak és magának a szer­vezendő sajtónak kell eltiltania. A sajtó miként való felhasználásába a végrehajtó hatalomnak veszélyes be­avatkoznia, mert megcsorbithatja a sajtó szabadságá­nak élét, de annál szükségesebb társadalmi utón ma­gának a becsületes sajtónak körültekintő ellenőrzést gyakorolnia önmaga fölött. Alakuljanak meg végre a sajtókamarák, melyek tagjaik fölött jurisdictióval birjanak. Csak a közér­dekű igazságot szabad megírnunk, megvesztegethe­tetlen becsületességgel és ízléssel I Soha nem szabad szem elől téveszteni, hogy a sajtó irodalom is, tehát hangja nem szállhat az irodalmi színvonal alá. Legyen a sajtó tudatában óriási hatalmának és éppen ezért ne éljen azzal vissza! A családi életben turkáló, a szeny- nyesben halászó sajtót irtsa ki maga a tisztességes sajtó! Ne bántsd tehát a sajtót, de a sajtó legyen szent saját munkásai előtt is. Asszonydalok. Irta Myrthea tristls. Vergődés. Nem akarom, hogy tudja: ki volt nékem... Nem akarom, hogy sejtse szenvedésem, Nem akarom, hogy tudja, . .. siratom ... Ne lásson máskép, csak vígan, szilajon, Ne halljon mást, mint gúnykacajt ajkamon ... S tudjon megvetni, mikor meghalok ... Megnyugvás. Majd azt hiszi, hogy meguntam a csókját És mást kerestem ... Meggyűlöl, megvet. .. aztán napirendre Tér majd felettem ... És mikor majd a nevem hallatára Már vállat sem von — Gyászolhatom majd én is vesztett üdvöm Zokogva . .. szabadon ... A Balaton. Irta Medreczky István. Magyarország hegy- és vízrajzi viszonyainak tanul­mányozása talán sohasem volt oly aktuális, mint nap­jainkban, midőn Földünk érverése éppen hazánk közép­Az ungvári törvényszék ügye. Vármegyénk és városunk igen nagy érde­keit érintő fontos kérdésről szólunk ismét e lap hasábjain. E kérdés tárgyalását nem szabad kimeri- tettnek tekintenünk mindaddig, mig az a köz­érdeknek megfelelően megoldva nincs. Az ungvári törvényszék ügyét veszszük megint elő, a melynek létesítésére vonatkozó igényünk nemcsak a méltányosság és igazság, de a jogosság szempontjából is kétségen felül áll. Azonban köztudomású dolog, hogy mindezen előfeltételek fennállása mellett is csak akkor járhat eredménynyel az ily törekvés, ha az arra hivatott tényezők kitartással és lankadat­lanul haladnak azon az utón, a mely a cél felé vezet. Városunk országgyűlési képviselője, dr. Nehrebec\ky György programmbeszédében a közönségnek ezen óhaját óvakodott kortes­célokra kihasználni, nem ígérte, hogy képvi­selőségének tartama alatt keresztül viszi a törvényszék felállítását, de kijelentette, hogy e kérdést állandóan napirenden fogja tartatni, s minden lehetőt elkövet arra, hogy ezen kívánság teljesítését előmozdítsa. Úgy tudjuk, hogy e kijelentésének helyt is állott, s bár több Ízben szorgalmazta a kor­mánynál ez ügyet, eljárásáról csak egy Ízben nyilatkozott a közönség előtt, a mikor fel­hatalmazása alapján az „Ung“-nak folyó évi február hó 26-án megjelent számában a követ­kező közlemény jelent meg: A törvényszék ügye Dr. Nehrebeczky György képviselőnk f. „ hó 23-án ismételten felkereste az igazságügyminisztert, hogy az ungvári törvényszék felállítását sürgesse. A miniszter a közönség meg­nyugtatása végett kijelentette, hogy az ungvári törvény­széket felállítani szándékozik, és mihelyt a parlamenti tárgyalások menete meg fogja engedni, több törvény­javaslatot szándékozik a ház elé terjeszteni és ezek között lesz az ungvári törvényszék felállítására vonat­kozó javaslat is. A miniszter kilátásba helyezte a javaslatnak még az újonc-törvény tárgyalása előtti benyújtását. Az igazságügyminiszter ezen Ígéretének közbejött akadályok miatt ezideig, sajnos, eleget nem tehetett, s a midőn városunk kép­viselője a legutóbbi napokban köztünk járt, arról értesült, hogy a város közönségének egy részében oly feltevések kaptak lábra, mintha ’ képviselőnknek fenti közlése minden tárgyila­gos alapot nélkülözne, hogy az igazságügy­miniszter abban foglalt kijelentését kétségbe vonta s a kormány az ungvári törvényszék létesítésének ügyét végleg elejtette volna. Ezen feltevésekkel szemben képviselőnk szükségét látta annak, hogy ezen ügyben a valódi tényállás az arra illetékes igazságügy­miniszter közrevonásával megállapittassék. Ez megtörténvén, módunkban van az, hogy a vármegye és város közönségét képvi­selőnk eljárásának korrektségéről, kijelentésé­nek alaposságáról s az ungvári törvényszék ügyének jelenlegi állásáról hitelesen tájékoz­tassuk. E célból egész terjedelmében közöljük dr. Székely Ferenc igazságügyminiszternek képviselőnkhöz f. évi augusztus 23-án intézett levelét, mely a következőleg szól: Méltóságos Nehrebeczky György orsz. képviselő urnák Budapest. Tisztelt Barátom 1 Az Ungvárott fölállítandó törvényszék tárgyá­ban hozzám intézett kérdésedre készséggel kijelent­hetem, hogy az „Ung“ cimü lapnak folyó évi febr. 26-iki számában a törvényszék fölállítása ügyében a pontját rezegtette meg legerősebben, rombadöntvén Alföldünk egyik virágzó városát; s habár pusztító hatása leginkább az emberi alkotásokban tett jelenté­keny károkat, mig a talaj a jelentéktelen sülyedéstől eltekintve a Föld felszínéhez arányitva alig változott: mégis ez esetből is kiviláglik, miszerint Földünk fel­színének alakulása és változása főkép a Föld belsejé­ben dúló és tomboló erők hatásaival és belső szerke­zetével van szoros összefüggésben. Ezen összefüggés nyomai szembeöltők különösen ott, hol a szárazulat a vízzel ölelkezik, igy a Balato­non és környékén. A nyomok pedig részint a szárazu­lat talajának anyaga, a kőzet, továbbá a viz mélysége, árja s árterülete. Úgy a nagy magyar Alföldet, mint a Pannóniát szegélyző dombvidék talajában föllelhető viziállatok, kagylók, csigák stb. maradványai manap már kétségen kívül helyezik, miszerint e területeket hajdanában viz borította, de ez évezredek folyamán csekély táplálók hiányában részben elpárolgott, részben a sajátságos földszerkezet folytán (üregek, barlangok) beszivárgott, részben pedig a vulkanizmus okozta emel­kedés vagy sülyedés következtében eltolódott. Az össze­függő viztengerek helyén igy keletkeztek a homok- tengerek, lápok, fertők, tavak, a melyek átalakulása és változása előbb említett természeti okok folytán észrevétlenül bár, de egyre tart, vagy a melyeket az emberi kéz a természeti t#ők helyes és ügyes fel- használásával az emborisóg hasznára és előnyére fordít és változtat (csatornázás, lecsapolás, kiszárítás). A talajváltozás gondolata merült fel lelkemben, midőn a „magyar tenger“ somogyi oldaláról a zalai oldal elragadóan szép kép szemléletébe elmerengtem. Hogyan nőtt fel a szárazulat a zalai oldalon oly magasra, mig a somogyi part csekély kivétellel a végtelen sík­ságban vész el? A feleletet rá megadja a zalai part talajanyagának szerkezete, a bazalt-kőzet, mely a hegy­láncolatnak úgy egészében, mint egyes kiálló csúcsai­ban egészen a tihanyi fokig vulkanikus eredetére vall. A vulkanikus kitörés okozta talajemolkedós a különben sekély tengermedence víztömegét kicsapta az észak­keleti és déli síkságra, a honnau egy része részben beszivárgott, részben elpárolgott, maradéka pedig jelen­leg is alkotja a velencei, sárrét, nagyberek és kis- balaton-lápokat, a keretektől visszaverődött hullám pedig visszasietett a tihanyi fok mellett keletkezett süppedésbe, a mely jelenleg is tetemes mélységű, körülbelül 45 méter. E talajalakulás bizonyítéka a tó északi s részben északkeleti és délkeleti partjának köves volta, mely részben darabos, részben a hullámzás örökös munkája- képen görgeteg bazaltos burkócból áll, megszakítva csak itt-ott a hegyekről a tóba hordott törmeléktől. A további talajalakulás azonban ezzel még nem ér véget. A bazalttal tarkított mészkő mállása, a lősz, a homok, az iszap, a sekély és aránylag meleg vízben (20—22 C°) buján tenyésző nád, sás, káka s más vízi­növények rothadásából eredő szerves humus, a meleg viz és mészkő előnyös találkozásában ólet-feltótelöket bőven feltaláló kagylók és csigák alkotmányainak ren­geteg töredéke, mint a lég és viz áramainak megannyi örök és könnyű játéka nem csekély mértékben járul­nak hozzá a tó partjainak felópitóséhez és mivel a lég­áram s vele együtt a hullámzás nagyobbrészt a zalai partoktól a somogyi oldal felé tart, onnan van, hogy a tó árja az emlitett hordalékot a somogyi part felé viszi s azt ott felhalmozza, mi által a bereki láp majd­nem teljes hosszában elszakadt s külön vált az anya­tótól. Hogy mekkora munkát végez az ár az által, hogy a kotorékot egyik helyről a másikra viszi, annak bizonysága nemcsak a nap-nap után változó zátonyok, hanem az a munkaerő, melyet a máriatelepi villa­tulajdonos, ungvári polgártársunk igen elmésen a maga javára felhasznál s a melyet közelitőleg számok­ban is lehet kifejezni. Emlitett praktikus villatulajdonos telke ugyanis a tó felé lejtősödik úgy, hogy partja ma­Laptrnb mai száma 12 oldal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom