Ung, 1911. július-december (49. évfolyam, 27-53. szám)
1911-08-27 / 35. szám
49. évfolyam. — 35. szám. Megjelenik minden vasárnap. Ungvár, 1911. augusztus 27. Előfizetési feltételek: Csak az „Ung“ lapra Egész évrs . . 8 K I Negyedévre . 2 K Félévre .... 4 K | Egyes szám . 10 f. Amerikába : Egész évre .... 10-60 K „Ung vármegye Hivatalos Lap“-]ával együtt Egész évre 12 K — Félévre . . . . ti K Ung vármegye Hivatalos Lapja az „U n g“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. AZ UNGMEGYEI Hirdetések úgy az „Ung“ mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illés könyvkereskedésébe küldendők. Nyilttér soronklnt 40 fillér. A nyilttér és a hirdetési dijak előre fizetendők. Kiadóhivatal! telefonszám 11. GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkesztőség: Kazinczy-utca l-ső szám. Felelős szerkesztő : BÁNÓCZY BÉLA. Segédszerkesztő : DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. A sajtószabadság oly kétségtelen súlyos alkotmány biztosíték, hogy azt nem tehetik politikai pártok aktuálissá, nem aknázható ki a napi politika céljaira, hanem fölötte kell állania az idők bárminő hullámzásának, nem vehető le a napirendről soha és viszont adott esetből kifolyólag nem szabad miatta félreverni a harangokat. Mikor tehát a sajtószabadság intézményei biztosítékainak gondolata tollat ad kezünkbe, nem célunk a napi politika kérdéseibe beleavatkozni, egyáltalán az “Ung“ iránya kizár minden politikai pártállást, pusztán egy reánk is tartozó, bennünket, mint a sajtó munkásait lényegesen érintő kérdésben kötelességünk tárgyilagosan, távol minden aktualitástól, állást foglalni. Alaptörvény lévén, kétségtelen, hogy sajtónk szabadsága szent és sérthetetlen. Gondolatainkat szabadon fejezhetjük ki Írásban és szabadon terjeszthetjük. Törvény gondoskodik a sajtójogi felelősségről és az esküdtszék kezébe van adva a sajtó útján elkövetett visszaélések megtorlása. A sajtó azonban kétélű fegyver, melynek egyik pengéjébe méreg lehet beedzve. A mérges oldal használatát kizárólag a társadalomnak és magának a szervezendő sajtónak kell eltiltania. A sajtó miként való felhasználásába a végrehajtó hatalomnak veszélyes beavatkoznia, mert megcsorbithatja a sajtó szabadságának élét, de annál szükségesebb társadalmi utón magának a becsületes sajtónak körültekintő ellenőrzést gyakorolnia önmaga fölött. Alakuljanak meg végre a sajtókamarák, melyek tagjaik fölött jurisdictióval birjanak. Csak a közérdekű igazságot szabad megírnunk, megvesztegethetetlen becsületességgel és ízléssel I Soha nem szabad szem elől téveszteni, hogy a sajtó irodalom is, tehát hangja nem szállhat az irodalmi színvonal alá. Legyen a sajtó tudatában óriási hatalmának és éppen ezért ne éljen azzal vissza! A családi életben turkáló, a szeny- nyesben halászó sajtót irtsa ki maga a tisztességes sajtó! Ne bántsd tehát a sajtót, de a sajtó legyen szent saját munkásai előtt is. Asszonydalok. Irta Myrthea tristls. Vergődés. Nem akarom, hogy tudja: ki volt nékem... Nem akarom, hogy sejtse szenvedésem, Nem akarom, hogy tudja, . .. siratom ... Ne lásson máskép, csak vígan, szilajon, Ne halljon mást, mint gúnykacajt ajkamon ... S tudjon megvetni, mikor meghalok ... Megnyugvás. Majd azt hiszi, hogy meguntam a csókját És mást kerestem ... Meggyűlöl, megvet. .. aztán napirendre Tér majd felettem ... És mikor majd a nevem hallatára Már vállat sem von — Gyászolhatom majd én is vesztett üdvöm Zokogva . .. szabadon ... A Balaton. Irta Medreczky István. Magyarország hegy- és vízrajzi viszonyainak tanulmányozása talán sohasem volt oly aktuális, mint napjainkban, midőn Földünk érverése éppen hazánk középAz ungvári törvényszék ügye. Vármegyénk és városunk igen nagy érdekeit érintő fontos kérdésről szólunk ismét e lap hasábjain. E kérdés tárgyalását nem szabad kimeri- tettnek tekintenünk mindaddig, mig az a közérdeknek megfelelően megoldva nincs. Az ungvári törvényszék ügyét veszszük megint elő, a melynek létesítésére vonatkozó igényünk nemcsak a méltányosság és igazság, de a jogosság szempontjából is kétségen felül áll. Azonban köztudomású dolog, hogy mindezen előfeltételek fennállása mellett is csak akkor járhat eredménynyel az ily törekvés, ha az arra hivatott tényezők kitartással és lankadatlanul haladnak azon az utón, a mely a cél felé vezet. Városunk országgyűlési képviselője, dr. Nehrebec\ky György programmbeszédében a közönségnek ezen óhaját óvakodott kortescélokra kihasználni, nem ígérte, hogy képviselőségének tartama alatt keresztül viszi a törvényszék felállítását, de kijelentette, hogy e kérdést állandóan napirenden fogja tartatni, s minden lehetőt elkövet arra, hogy ezen kívánság teljesítését előmozdítsa. Úgy tudjuk, hogy e kijelentésének helyt is állott, s bár több Ízben szorgalmazta a kormánynál ez ügyet, eljárásáról csak egy Ízben nyilatkozott a közönség előtt, a mikor felhatalmazása alapján az „Ung“-nak folyó évi február hó 26-án megjelent számában a következő közlemény jelent meg: A törvényszék ügye Dr. Nehrebeczky György képviselőnk f. „ hó 23-án ismételten felkereste az igazságügyminisztert, hogy az ungvári törvényszék felállítását sürgesse. A miniszter a közönség megnyugtatása végett kijelentette, hogy az ungvári törvényszéket felállítani szándékozik, és mihelyt a parlamenti tárgyalások menete meg fogja engedni, több törvényjavaslatot szándékozik a ház elé terjeszteni és ezek között lesz az ungvári törvényszék felállítására vonatkozó javaslat is. A miniszter kilátásba helyezte a javaslatnak még az újonc-törvény tárgyalása előtti benyújtását. Az igazságügyminiszter ezen Ígéretének közbejött akadályok miatt ezideig, sajnos, eleget nem tehetett, s a midőn városunk képviselője a legutóbbi napokban köztünk járt, arról értesült, hogy a város közönségének egy részében oly feltevések kaptak lábra, mintha ’ képviselőnknek fenti közlése minden tárgyilagos alapot nélkülözne, hogy az igazságügyminiszter abban foglalt kijelentését kétségbe vonta s a kormány az ungvári törvényszék létesítésének ügyét végleg elejtette volna. Ezen feltevésekkel szemben képviselőnk szükségét látta annak, hogy ezen ügyben a valódi tényállás az arra illetékes igazságügyminiszter közrevonásával megállapittassék. Ez megtörténvén, módunkban van az, hogy a vármegye és város közönségét képviselőnk eljárásának korrektségéről, kijelentésének alaposságáról s az ungvári törvényszék ügyének jelenlegi állásáról hitelesen tájékoztassuk. E célból egész terjedelmében közöljük dr. Székely Ferenc igazságügyminiszternek képviselőnkhöz f. évi augusztus 23-án intézett levelét, mely a következőleg szól: Méltóságos Nehrebeczky György orsz. képviselő urnák Budapest. Tisztelt Barátom 1 Az Ungvárott fölállítandó törvényszék tárgyában hozzám intézett kérdésedre készséggel kijelenthetem, hogy az „Ung“ cimü lapnak folyó évi febr. 26-iki számában a törvényszék fölállítása ügyében a pontját rezegtette meg legerősebben, rombadöntvén Alföldünk egyik virágzó városát; s habár pusztító hatása leginkább az emberi alkotásokban tett jelentékeny károkat, mig a talaj a jelentéktelen sülyedéstől eltekintve a Föld felszínéhez arányitva alig változott: mégis ez esetből is kiviláglik, miszerint Földünk felszínének alakulása és változása főkép a Föld belsejében dúló és tomboló erők hatásaival és belső szerkezetével van szoros összefüggésben. Ezen összefüggés nyomai szembeöltők különösen ott, hol a szárazulat a vízzel ölelkezik, igy a Balatonon és környékén. A nyomok pedig részint a szárazulat talajának anyaga, a kőzet, továbbá a viz mélysége, árja s árterülete. Úgy a nagy magyar Alföldet, mint a Pannóniát szegélyző dombvidék talajában föllelhető viziállatok, kagylók, csigák stb. maradványai manap már kétségen kívül helyezik, miszerint e területeket hajdanában viz borította, de ez évezredek folyamán csekély táplálók hiányában részben elpárolgott, részben a sajátságos földszerkezet folytán (üregek, barlangok) beszivárgott, részben pedig a vulkanizmus okozta emelkedés vagy sülyedés következtében eltolódott. Az összefüggő viztengerek helyén igy keletkeztek a homok- tengerek, lápok, fertők, tavak, a melyek átalakulása és változása előbb említett természeti okok folytán észrevétlenül bár, de egyre tart, vagy a melyeket az emberi kéz a természeti t#ők helyes és ügyes fel- használásával az emborisóg hasznára és előnyére fordít és változtat (csatornázás, lecsapolás, kiszárítás). A talajváltozás gondolata merült fel lelkemben, midőn a „magyar tenger“ somogyi oldaláról a zalai oldal elragadóan szép kép szemléletébe elmerengtem. Hogyan nőtt fel a szárazulat a zalai oldalon oly magasra, mig a somogyi part csekély kivétellel a végtelen síkságban vész el? A feleletet rá megadja a zalai part talajanyagának szerkezete, a bazalt-kőzet, mely a hegyláncolatnak úgy egészében, mint egyes kiálló csúcsaiban egészen a tihanyi fokig vulkanikus eredetére vall. A vulkanikus kitörés okozta talajemolkedós a különben sekély tengermedence víztömegét kicsapta az északkeleti és déli síkságra, a honnau egy része részben beszivárgott, részben elpárolgott, maradéka pedig jelenleg is alkotja a velencei, sárrét, nagyberek és kis- balaton-lápokat, a keretektől visszaverődött hullám pedig visszasietett a tihanyi fok mellett keletkezett süppedésbe, a mely jelenleg is tetemes mélységű, körülbelül 45 méter. E talajalakulás bizonyítéka a tó északi s részben északkeleti és délkeleti partjának köves volta, mely részben darabos, részben a hullámzás örökös munkája- képen görgeteg bazaltos burkócból áll, megszakítva csak itt-ott a hegyekről a tóba hordott törmeléktől. A további talajalakulás azonban ezzel még nem ér véget. A bazalttal tarkított mészkő mállása, a lősz, a homok, az iszap, a sekély és aránylag meleg vízben (20—22 C°) buján tenyésző nád, sás, káka s más vízinövények rothadásából eredő szerves humus, a meleg viz és mészkő előnyös találkozásában ólet-feltótelöket bőven feltaláló kagylók és csigák alkotmányainak rengeteg töredéke, mint a lég és viz áramainak megannyi örök és könnyű játéka nem csekély mértékben járulnak hozzá a tó partjainak felópitóséhez és mivel a légáram s vele együtt a hullámzás nagyobbrészt a zalai partoktól a somogyi oldal felé tart, onnan van, hogy a tó árja az emlitett hordalékot a somogyi part felé viszi s azt ott felhalmozza, mi által a bereki láp majdnem teljes hosszában elszakadt s külön vált az anyatótól. Hogy mekkora munkát végez az ár az által, hogy a kotorékot egyik helyről a másikra viszi, annak bizonysága nemcsak a nap-nap után változó zátonyok, hanem az a munkaerő, melyet a máriatelepi villatulajdonos, ungvári polgártársunk igen elmésen a maga javára felhasznál s a melyet közelitőleg számokban is lehet kifejezni. Emlitett praktikus villatulajdonos telke ugyanis a tó felé lejtősödik úgy, hogy partja maLaptrnb mai száma 12 oldal.
