Ung, 1911. július-december (49. évfolyam, 27-53. szám)
1911-11-26 / 48. szám
48. szám. 7. óidul. Az 1659-ik évi 125-ik törvénycikk szerint ezidő- ben a szerednypi várban német őrség tanyázott volna, melynek kivonulásáról az intézkedik.12 Ezentúl ismét háborús és gyászos idők következtek be hazánkban. Á Wesselényi-féle összeesküvés felfedezése után német zsoldosok lepték el e tájat is s azok fegyelmetlensége és zsarolása mindinkább elke-, serifé az országot s azt eredményezé, hogy az elégedetlenek titkon szervezkedvén, 1672-ben nyíltan fellázadtak és 15,000-en Spankau osztrák cs. parancsnokot Kassánál megverték : de nemsokára Eperjes közelében Kobb tábornoktól legyőzettettek s igy a szétvert bujdosók lappangva, hol szerét tehették, nemcsak a császári katonaságot, hanem a király párt- hiveit is megtámadták és zaklatták; a politikai párt- düh és a vallási türelmetlenség az országban a legkegyetlenebb jelenetekre ösztönözvén a kétségbe esett fegyvereseket. E fejellenség és viszálykodás évtizedeken át tartott s még inkább fokozódott, midőn e tájon Thököly Imre fejedelem a mozgalom élére állott s Munkács-várából intézé a támadásokat a császári seregek és párthívei ellen.13 Ungváron és Szerednyén e válságos időkben királypártiak tartózkodtak, névszerint Drugeth Sig- mond Ungvárban, ennek nővére Drugeth Krisztina gróf Bercsényi Miklósné pedig a szerednyei váracs- ban, melyben a vidék előkelőbbjei féltékenyebb ingóságait, ékszoreit és családi irományait is ládákba csomagolva tartották; igy Barkóczy György bereg és ugocsai főispán neje Koháry Judit is Bercsényinó engedelmével drágaságait és okiratait itt őriztette. Hasonlóul cselekedtek a Tököly-pártiak is, kik értékesebb tárgyaikat viszont a munkácsi várba vitték s ott ládákban letették ; 16 nemes család őriztette igy akkor Munkács várában jól megrakott ládáikat, melyeket 1688-ban, midőn a vár Caprara császári hadvezér kezébe került, leltároztatott; de a kisebb rendű nemesek és polgárok úgy Ungváron, mint Munkács városban a gyakori megrohanások és fosztogatások s gyújtogatások veszélye elől értékesebb málháit s iratait szintén ládákba csomagolva a templomokban és zárdákban s ezek folyosóin elhelyezve tartogatták ; hol azonban a bujdosók és kurucok váratlan megrohauása alkalmával, szintén azok zsákmányává váltak. 1684-ik évben történt azután, hogy, mint Szir- may Írja, Thököly Imre fejedelem Ungvári fegyvereseivel megrohanta, bevette s az azt védő Drugeth Sigmondot elfogva, Kassára kísérteties ott lefejeztette; ugyanakkor elfogták a kurucok nővérét, Bercsényi Miklósnét, Drugeth Krisztinát is, kit a munkácsi várba vittek s ott foglyul tartották. Ennek ellenében Ottlyk György Thököly Imre fejedelem akkori kuruc lovasezredese önéletírásban felhozza, hogy Thököly 1684-ik évben Csicsvát, Ho- monnát formális expugnációval, Ungvár várával együtt visszavette, úgy Szebent is, minek, következtében a királypárti Homonnai Zsigmond bujában Ungvárit meghalta14 E szerint Szirmay Antalnak Ho- Homnnai Drugeth Zsigmond leíejeztetéséről szóló állítása valótlan. Azonban nemsokára, mint Ungvári, úgy Sze- rednyc várát is hasonló sors érte; 1864-ben Kende Mihályné, született Barkóczy Mária ott lakott s tanúja volt, midőn egy éjjel Baxai Zsigmond kuruc kapitány egy csapat fegyveressel, 400 kuruccal váratlanul megtámadta a váracsot s azt felgyújtván, az igy támadt ijedelemben és zűrzavarban katonái bevették s az ott talált összes ingóságokat s őrizetül elhelyezett idegen ládákat is feltörvén, azokban talált ékszereket, ezüstnemüt, öltönyöket és drágaságokat elrabolták, az iratokat pedig részint elkobozták, részint az udvaron ős sáncok közt rakásra hányván, felgyujták s lángjánál melegedtek, a hártyairatok közül pedig sokat magukkal elhordoltak.15 Úgy látszik, hogy .a várbirtok tulajdonosai csakhamar fedél alá helyezték ismét a szerednyei kastélyt, mert az egy óv múltán, midőn Thököly török fogságba esett s a munkácsi várat, melyet annak hös- lolkü neje Zrínyi Ilona kitartóan vedé, Caraffa Antal s később Caprara Aeneas császári tábornokok ostrom és zár alá vevék, az e tájon és Ungváron tanyázott császári katonaság parancsnokainak hadiszállásául szolgált s épen azért a munkácsi vár ostromlása idején is e vár őrsége gyakran egész idáig portyázott s kirohanásokat tett; igy 1686-ik évben többször mutatkoztak a munkácsvári kurucok Szerednyénél, kik különösen augusztus hó 29-én egy ily kémszemle alkalmával megtámadták az itt tanyázó császári csapatokat, melyeknek parancsnoka gróf Terzi Guidó volt, ki már junius 6-ról is a szarednyei-várból, mint főhadiszállásról intézett megkereséseket a szomszédos megyékhez is élelmezés és egyéb kellékek szállítása iránt.16 12 Hármaskönyv II. 25. 18 Báró Spankau Flóris cs. vezérőrnagy nyílt rendelet? 1672. május 12. Ugocsamegyei levéltárban. 15 Magyar történelmi emlékek 49. k. 22. 1. 15 Tanúkihallgatási jegyzőkönyv a munkácsi urad. levéltárban. 16 Gróf Terzi Guidó cs. hadparancsnok levelei Szerednye- várból Ugocsa megyéhez. Ugocsai levéltárban. Akkor, midőn a császári seregek Munkács várát, az úgyszólván, egyedül még fennálló kuruc védőhelyet körülzárolák, báró Barkóczy Györgyné Koháry Judit alkalmasnak találta az időt arra, hogy a szerednyei vár felégetése alkalmával a kurucok által okozott s szenvedett kárának megtérítését gróf Bercsónyiné Drugeth Krisztinán keresse; a károsodottnak férje akkor Bereg és Ugocsa megyék főispánja és a királynak hü alattvalója s hódolója lévén, úgy véle, hogy ennek befolyásával is kedvező eredményhoz juthat, így mindenekelőtt felhívta levélileg Bercsényinét, hogy kárát térítse meg s a szolgái s cselédeinél lévő el- prédált ingóságait szofgáltassa vissza. Erre a felhívott nő 1685 október 28-ról Szerednyóről azzal menté magát, hogy ő a veszedelem idején nem volt ott s az ő szolgái és alkalmazottai a prédálásban nem vettek részt, de mint értesült, Baxai Sigmond kuruc kapitány vitte volna el a sok ezüst portékáját és egyéb értékeit s igy ily irányban teSye meg a vizsgálatot. 17 E válasz azonban nem elégité ki a károsodottat, kinek férje, a főispán, most gróf Caprara Aeneas cs. kir. haditanácsos, kamarás, táborszernagy, ezredtulajdonos és Felső- s Alsó-Magyarország parancsnokához fordult panaszával, ki Kassáról 1686. január 21-én levelet intézett Homonnai Drugeth Krisztinához (néhai Forgách András volt özvegyéhez), melyben felhivá őt, hogy a rábízott vagyon iránt, a panaszló báróval legjobb igyekezettel intézze el az ügyet. E felhívásra ő azután Kisvárdáról, március 16-án hosszadalmas iratban válaszolván, értesitó az „Excellentissimus gról generális urat“, hogy mentségül elegendő felhoznia azt, hogy a szerednyei veszedelem idején Thökölyné foglyául tartózkodott a munkácsi várban, honnan még egy szolgát sem volt módjában kiküldenie; mégis midőn Thökölyné a Szerednyére való kirohanást tervező, kérelmére megengedő neki, hogy az ott letett értékesebb málhái elszállítása végett oda egyik szolgáját menessze, de mielőtt ez odaért volna, éjnek idején 400 kuruc már megrohanta volt a várat s felégetvén azt, felprédálta, mely alkalommal számos más birtokos, de ő maga is nagy károkat szenvedett s igy ő Barkócynénak felelős nem lehetvén, kártalanítási igénye jogtalan s az ellen isteni és emberi jog szerint kénytelen lesz védekezni.is Caprara e nyilatkozatot Munkácsról, azon (1686.) évi március 18-án közié Barkóczy főispánnal, megjegyezvén, hogy na igényét alaposabban beigazolni képes lesz, ő készségesen fogja ügyét támogatni. (Vége köv.) 17 Gróf Károlyi család levéltára IV. k. 541. 545. 1. 18 Ugyanott 542., 547. Kolozsvári jogi vizsgákra rövid idő alatt, eredményre vezető módon előkészít dr. Polcz Rezső ügyvéd Kolozsvár jogi szemináriuma Egyetem-u. 7. 604 3—10 Telefon-sz. 882. * Az ember tragédiája. Az ember tragédiájának ungvári előadása tudvalévőén először úgy volt hirdetve, — hogy: Hétfőn, kedden és szerdán: Az ember tragédiája, — és csak Beregi Oszkár közbejött vendégszereplése miatt nem ment egymásután. Az ezt megelőző vasárnapon lestük el aztán az alábbi beszélgetést az egyik trafikban : Egy közismert színházi műbarát megkérdezi egy épp a trafikban lévő és a jobb körökhözjjartozónak látszó asszonytól: — Nagyságos asszony, megy Az ember tragédiájára ? — Mennék, mennék, — de tudja, mégis csak sok három nap egymásután a színházban ülni... * A művelt cseléd. Egy ungvári közismert tisztviselő házánál a múlt héten névnapra készültek és hogy az estét a fiataloknak is minél kellemesebbé tegyék, — gondoskodtak megfelelő számú füstös legényről is, — mert hát tánc nélkül mit ér ez az élet. A háznál éppen uj cseléd volt és ezért a ház úrnője még vasárnap bejelentette a leánynak: — Na Kati, szerdán táncestély lesz nálunk, majd moglátom, mit tudsz ? — Ne tessék félni Nagysága, tudom én még a bosztont is . .. IRODALOM. Mikszáth-Almanach 1912-re.* Mint a Maréchal-Niel rózsa egy hires katona nevét viseli, annak halála után is, az Almanach is Mikszáth Kálmán nevével röpköd szerteszét még ma is. Azok a vászonfödeles könyvek, a melyeken most már második esztendeje, hogy aranymetszésü belükkel a „Mikszáth-Almanach“ cim ragyog, igy lettek szerény kövei annak az emlékműnek, a mely őrizni fogja irodalmunk nagy halhatatlanjának nevét. De nemcsak a könyv aranymetszésü betűkkel Írott cimlapja, hanem maga az egész Almanach, annak tartalma és szelleme is Mikszáth Kálmán emlékét őrzi. Herczeg Ferenc szerkesztésében is ugyanaz maradta Mikszáth-Almanach, mint a mi a régi Almanach volt, ez a piros fedelű, érdekes és változatos könyv, a mely már évek óta elmaradhatatlan kedves vendége a karácsonyi könyvpiacnak és a mely szinte már elválaszthatatlan velejárója a télies világnak, és hozzátartozik, mint a karácsonyfa aranydiója és színes gyertyája. Ő nélküle csonka maradna egy irodalmi esztendő és hiányát sok-sok könyvbarát érezné meg, a ki a duruzsoló kályha mellett a könyveihez, legjobb barátaihoz szeret fordulni. A Mikszáth-Almanach szinte az egész újabb magyar irodalom irányát felöleli magába és forrongó, de erőteljes literaturánknak legteljesebb áttekintését cyujfja- Magas irodalmi színvonalú az Almanachnak ez az újabb kötete is, mintahogy mindenkor az irodalmi produktumok legjelesebbjeinek gyűjteménye volt. Novellái a különböző beletrisztikai irányok és áramlatok dokumentumai. Uj irányok felé való törekvések jellemzik mai irodalmunkat, a melybe uj hangok, uj nézőpontokból meglátott promlémák, uj társadalmi alakulások rajza vonult be, de azért a múltból is megtartotta mindazt, a mi a szívhez és lélekhez szól. És ennek az egész uj irodalomnak képe benne tükröződik a Mikszáth-Almanachban. Szórakoztató elbeszélések, vidám ötletek, mély problémák, emberi drámák sorokba sűrítve: ez a Mikszáth-Almanach, a melynek megjelenése minden esztendőben valóságos irodalmi esemény és a könyvbarátok nagy táborában örömteljesen üdvözölt vendég. És ez mindenképon érthető is, mert különb vendég a többinél: nem visz, de hoz. Garmadával hoz magával szellem; kincset, a mellyel a magyar házakat gyarapítja. És magával hozza, mint szívesen látott vendéget, a magyar Írógárda legjobbjait, köztük régieket is, a kik a háziak szeretetében már helyet találtak maguknak és az újakat, akik szintén mindenképen érdemesnek mutatkoznak erre a szeretetre. Az Almanach régi híveinek, éppenugy mint az újaknak is, nagy lelki gyönyörűsége lesz ennek az uj kötetnek elolvasásában és nyomában az uj hívők tábora bizonyára gyarapodni fog, a mit a könyv szokatlan olcsósága is nagyban elősegít, mert hiszen az igen szép vaskos kötet ára csak 2 korona. Az idei Mikszáth-Almanachban olvassuk legfrissebb írásait a következő magyar íróknak : Holtai Jenő, Legioner, Bródy Sándor, Pékár Gyula, Lőrinczy György, Lövik Károly, Vértesy Gyula, Kanizsay Ferenc, Diplomata, Farkas Pál, Biró Lajos, Krúdy Gyula, Pakots József, Szomaházy István, Kálnoky Izidor, Herczeg Ferenc. A Mikszáth-Almanach Singer és Wolfner (Budapest, Andrássy-ut 10.) kiadásában jelent meg. Ára 2 korona. Tárca rovatunkban Herczeg Ferenc pompás elő szavátt közöljük. * Pálmay Ilka emlékiratai. Nagy érdeklődési keltő könyv jelent meg a napokban. Pálmay Ilka adta ki emlékiratait csinos kiállítású kötetben. A nagy művésznő Írása bennünket, ungiakat különösebben érdekel, mert hiszen Pálmay Ilka ungvári születésű. A r. kath. plébánia anyakönyvének tanúsága szerint Ungváron 1859. szept. 21-én született. Neve : Petras Helena, Emma, Emilia. Anyja: Gyöngyösy Helena. Keresztszülői: Böszörményi József ügyvéd (a későbbi alispán) és neje Tomcsányi Emilia. Pálmay Ilka a fotográfiával ékesitett könyvben megismerteti élete folyásának nevezetesebb mozzanatait. A gyermek Zak Petrás Helénában felébredt valami csodálatos érzés a színészet iránt. „Egész nap énekeltem — irja — s a mikor csak tehettem, ott álldogáltam a színház mellett. Egészen boldog voltam, ha egy színészt vagy színésznőt láthattam. Elkövetkezett a dicsőség útja. A kassai, budapesti, kolozsvári, bécsi, londoni, amerikai színházban aratta a babérokat a művésznő, a ki a maga sorsát igen kedves modorban irja le. Élvezetes az írása. Bizonyára sokan is fogják olvasni. * Mikszáth-Almanach az 1912. évre. Szerkeszti Herczeg Ferenc. Egyetemes Regénytár. XXVIII. évfolyam 4—5. kötete Singer és Wolfner kiadása. Ára diszkötésben 2 korona. Szép Ságokat vehet Borossnál. I f / )f fí 0 TI Ír í Jf Tisztán kezelt asztali, pecsenye, vörös és asszú borokat, — kiváló finom pörkölt és nyers Oll Lj |j| i| lira ■r 1 kávékat, tea, rum, likőr és cognac-különlegességeket, valamint a háztartáshoz szükséges djdlll I összes árukat előnyös árakon. Conservek, cukorkák és teasütemények nagy választékban, kereskedése — i (Bercsényi szállovai szemben]) Vidéki rendelések gyorsan — ingyen csomagolással — eszközöltetnek. "CT 1ST 3-
