Ung, 1911. július-december (49. évfolyam, 27-53. szám)
1911-07-02 / 27. szám
27. szám. "CT 1ST 33. oldi». VÁRMEGYEI ÜGYEK. Rendkívüli közgyűlés. Az evangélikus templom. — Nagy vita a kórház kibővítése ügyében. UDgvármegye törvényhatósági bizottsága junius hó 30-án gróf Sztáray Gábor főispán elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott. A közgyűlési tárgysorozat két pontja, a Drugeth- téri köztér egy részének az ág. ev. templom építési céljaira való átengedését kimondó városi képviseleti határozatnak felebbezés folytán való elbírálása s a városi közkórház kibővítése és telekvásárlása ígért nagyobb vitát. Az előjelek azonban csak a kórház kérdését illetőleg váltak valóra. A Drugetb-téri köztérnek az ág. ev. templom céljaira való átengedését észrevétel nélkül jóváhagyta a közgyűlés. A városi közkórház ügyét azonban a vita zajától már meg nem védhette a vallási türelem. Ungvár város képviselőtestülete junius hó 10-én tartott ülésén elfogadva a közkórház terveit és költségvetését, elhatározta, hogy 36,000 korona költséggel fertőző pavillont létesít; mivel pedig a maga részéről 250,000 korona kölcsönvett pénzt áldoz a bővítési és telekvásárlási célokhoz, felkérte a megyei törvény- hatóságot, hogy az 1910. évi november hó 28-án tartott közgyűlésen kilátásba helyezett anyagi segélyt szavazza meg. Az előadói javaslat a közegészségügyi alapok jövedelmének részleges lekötését s a községi bába-alap 30,744 koronát kitevő összegének átengedését javasolta a kórház építési céljára; a javaslat azonban parázs vitát váltott ki. Thuránszky Tivadar bizottsági tag volt az első felszólaló. Nem fogadja el az előadói javaslatot. A vármegyének magának is nagy és terhes pótadója van. A város ne szoruljon mindig a vármegye segélyére. Bánóczy Béla vm. főjegyző kifejti, hogy a közegészségügyi alapnak szebb célja nem lehet, mintha azok jövedelme kórházi célokra fordittatik; annál inkább, mert az alapok nem vonatnak el ez által a köz- egészségügy szolgálatától, sőt azt fokozottabb mérvben fogják szolgálni. Nincs külön vármegyei és városi közegészség- ügy s igy e kérdésben a megye és város egymásra vannak utalva. Lőrinczy Jenő alispán rámutat, hogy a köz- egészségügy országos érdek, annak istápolásától elzárkózni anyagi áldozatok árán sem szabad. A közkórház mai állapotában nemcsak szegényes s a köz- egészségügy követelményeinek meg nem felel, hanem mint azt a legutóbbi tüzeset mutatta, a betegekre életveszélyes is. A vármegye kötelessége ezen ügyben az anyagi áldozat meghozása. Dr. Nórák Endre hasonló tartalmú és a kórház forgalmának statisztikáját felölelő felszólalása után a közgyűlés jóváhagyta Ungvár városnak a terveket és költségvetést elfogadó s a fertőző pavilion létesítését kimondó határozatát s az előadó javaslatának egész terjedelmében való elfogadása mellett névszerinti egyhangú szavazással (58 contra 0) elhatározta, hogy a maga részéről a köz- kó ház céljaira átengedi egyszer s mindenkorra a községi bába-alap eddig befolyt 30,744 koronát kitevő vagyonát. A községi bába-alap céljaira kivetett Vi°/o-os vm. pótadót 1912. január elsejétől beszünteti s azt ez időtől fogva „kórházi hozzájárulás“ címén veti ki; a törlesztési idő tartamára átenged az ebadó-alap évi jövedelméből 500, a közegészségi birság-alap bevételéből évi 200 koronát, azon feltétellel azonban, hogy a kórházban a vármegye községeinek betegei mindenkor elhelyezést nyerjenek s ha a kivetendő pótadó jövedelme az évi 2500 koronát el nem érik, a hiányzó különbözet a városi költségvetést fogja terhelni. A tárgyalást nyert többi ügyről következő összefoglalást adjuk: Jóváhagyta a törvényhatósági bizottság a kis- bereznai körjegyzőségekhez tartozó községeknek körjegyzői lak vétele és építése ügyében hozott határozatait, az alispán azon intézkedését, mely szerint a lakárdi és vajáni tüzkárosultak felsegélyezésére 400— 400 korona rögtöni segélyt utalt ki. Jóváhagyta a bemutatott községi költségvetéseket és vármegyei összes alapok zárszámadásait. Megsemmisítette a törvényes alakiságok hiánya miatt Szerednye község képviseletének a községi vágóhíd helyének megvétele s Groszman Áron részére 84 CH-öl községi ingatlan eladása tárgyában hozott határozatát. Ajánlattal felterjesztette a m. kir. belügyminiszterhez Nagyláz és Dengláz községeknek Nagyláz név alatt egy községgé alakulása tárgyában hozott határozatát, a csapi körjegyzőség községeinek a körjegyzőség kettéválasztása és Záhony székhelylyel egy uj körjegyzőség felállítása tárgyában hozott határozatait. Felterjesztés intézését határozta a szerednyei volt orvosi lak átalakításánál felmerült 116 koronát kitevő többlet-kiadásnak s a szobránci szolgabirói hivatal bővítéséhez szükséges 2612 korona költségnek az 1911 évi költségvetésbe pótlólag való felvétele iránt. Pártoló felterjesztés intézését határozta Borsod- vármegye közönségének átiratára a várm. tisztviselői status rendezése s Csanádvármegye átiratára a községi és körorvosok orsz. nyugdíjintézetének felállítása érdekében. Somogyvármegye átirata folytán elhatározta gróf Apponyi Albertnek amerikai útja alkalmából való üdvözlését. A szürtei törv. hat. bizottsági tagválasztást jul. 21-re tűzte ki s a választás vezetésével Fekósházy Gyula tb. főjegyzőt bízta meg. Leírásba vette néhai Kusnyiry Gyula volt főszolgabíró terhére felmerült 75 K lakbért. Az Ungvármegyei Közművelődési Egyesület részére 200 K, a „Magyar Földrajzi Társaság“ Ungváron tartandó vándorgyűlése alkalmából felmerülő kiadások fedezésére 300 K segélyt szavazott meg. Végül a III. Orsz. Patronage kongresszuson a vármegye képviseletével a vármegye alispánját bízta meg. A közgyűlés déli 12 órakor ért véget. VÁROSI ÜGYEK. Képviselőtestületi tagválasztások. A városi képviselőtestület választott tagjai felének, valamint a póttagoknak választása holnap, hétfőn fog megtörténni. A választást vezető elnök Kardos Emil, a ki a belvárosi kerületben fog működni, mig a szavazatszedő bizottsági elnökök, dr. Nórák Béla (a savanyuvizi), Lám Elemér (a III-ik kerületben) és Hámos Aladár (a IV-ik kerületben) lesznek. E választás alkalmából e hó 29-én nagyobb láto- gatottságu értekezlet volt a városháza nagytermében Popovics Miklós ny. kir. Ítélőtáblái biró elnöklete alatt, amikor is a megjelentek a következő jelöltekben állapodtak meg: Az I. Savanyuvizi kerületben. Rendes tagokul: dr. Lukács Géza, Mérő Vilmos, Matyasovszky János, Mihalkovich József, Romanecz Mihály, ifj. Rádi János, Szűcs János, Spohn Ferenc, Timcó János, Thirman Sámuel, Wasserman Zsigmond, dr. Zombory Dezső. Póttagokul: Berger Sándor, Bohács János, Fábián János, Kozmér István, Tirpák József. A II kerületben. (Belváros.) Rendes tagokul: Deák Gyula, Flach Jakab, Fried Izidor, Gyulai Endre, Klein Ignác, Komjáthy Gábor, dr. Molnár Mór, Papp Antal kanonok, dr. Reisman Henrik, dr. Szabó József, Sirokay Albert, dr. Tüchler Sándor. Póttagokul: dr. Herz Mór, Jaczik Miklós, dr. Juszkovics Mór, Sohul- man Ignácz. A III. kerületben. Rendes tagokul: Czikajló László, dr. Groszman Emil, Kavasch Ernő, dr. Lend- vai Vilmos, Schulman Ignác, Szedlár János, Tapasztó Pál. Póttagokul: Dobrovolszky Emil^Grünberger Elek, Schloszár Károly. A IV. kerületben. Dr. Brody Lajos, Dobrovszky József, Demkó János, Eperjessy Mátyás, Freifeld Mór, Mihalcsik Gyula, Szabó György. Póttagokul: Diamant Lipót, Keleti Dezső, Melega Mihály, Laszota Imre. A közönség hangulatából, illetve hangtalanságából ítélve, előreláthatólag — igen kevés kivétellel — a fent jelöltek lesznek a megválasztottak is. Közgyűlés volt m. hó 27-én, a mikor is a tárgy- sorozat előtt a polgármester bejelentette, hogy Tabódy Elemér segódköny velő az államszámviteli vizsgát letette, s hogy a városi képviselőtestületi tagokat igazoló választmányba az alispán Hegyi György és dr. Preusz Adolf képviselőtestületi tagokat nevezte ki. A képviselőtestület pedig Popovics Miklóst és Bekóny Aladárt választotta meg a választmány tagjaiul. A tárgysorozat folyamán 31 szóval 10 szavazat ellenében kimondotta a képviselőtestület, hogy a Fehér Hajó mellékudvara nem eladó, valamint hogy a vízvezeték létesítéséhez szükséges földterület megszerzését julius hó 28 án fogja újból tárgyalni, nemkülönben, hogy a kórházi fertőző-osztály építése — tekintet nélkül a beadott felebbezésre — már megkezdendő. — A város pénzügyeinek helyreállításához szükséges nagyobb kölcsön felvétele, illetve ez ügyben javaslattételre Kardos Emil, Gaar Iván, Hámos Aladár, dr. Kerekes István és dr. Tüchler Sándor tagokból álló bizottság küldetett ki. HÍREK. Tájékoztató. Jul. a. A ref. Iparos ifjúsági egyesület táncmulatsága a Széchenyi- ligetben. 3. Városi képviselőtestületi tagok választása. 9. A Kath. Legényegyesület nyári táncmulatsága a Széchenyl- ligetben. A Társaskör (ICassinó) könyvtár* nyitva van kedden d. U. 5— 6 óráig. A Kereskedelmi Csarnok könyvtára nyitva van szerdán d. u. 6— 7. és szombaton d. u. 2—3 óráig. A Népkönyvtár a Drugeth-téri áll. iskola épületében nyitva van minden vasárnap d. e l/«10—T/*2 óráig. A magyarországi munkások rokkant- és nyugdíj-egylatéba minden hónap l-ső és 3-ik vasárnapján délelőtt 10—12-ig van befizetés és beiratás az Ipartestület helyiségében. Péter-Pál napja. A Nagy-Alföld hullámzó búzatábláin Péter-Pál napján megkezdődött az aratás. Peng a kasza a meg hajtott fejű, nehéz kalászok között és sorra dől az élet. Életnek nevezi a magyar nyelv csodálatos kifejező ereje az acélos búzát, jelezve, hogy egy ezredéven keresztül a búzából élt a magyar, a termés volt az ő életfeutartója és a mindennapi kenyérért folytatott harcot egész életén keresztül. Az Ung egyre szükebbre szoruló völgyén túl már nem ismeri a mi felvidéki népünk azt a nemes örömet, a mit a föld anyai szeretető és hálája nyújt. A mi felvidékünk mostoha földje nem érlel Péter-Pál napjára kalászokat, alacsony tengeri földek, zab és árpa, de leginkább burgonyaföldek terülnek el a sziklás domboldalakon. A mi ruténeink tehát összetömörülnek, egy szép napon vonatra ülnek és mélabus nótáiktól zeng azon vasútvonal mente, melyek az alföld síkjába futnak. A mi ruténeink aratják le a szőke kalászokat, azután ismét visszatérnek bérces hazájukba, kopár földjeikhez, melyeket Mikszáth Kálmán „skvarká*-nak nevezett. Sok izzadságos verejték áztatta a magyar földet feketévé, magyar fiuk csatatéren porladó teste kövóri- tette, piros magyar vér termékenyítette meg. A kora nyári zizegő vetések még suttognak esténként a hősi regékről, a földre hulló gabonarendek mögött mégis szomorú, gondoktól barázdás homloku magyar nép dolgozik. A magyar föld mindinkább kisiklik a magyarok lába alól, kisebb igényű és összetartó idegen nemzetiségű nevek sorakoznak a telekkönyvekben, a magyar birtokosok teherlapja sűrűén teleiródott és a fiumei kikötőben mind több a földnélküli János. A föld megteszi kötelességét és Péter-Pálra beszolgáltatja adóját, de még a véráztatta magyar földnek is mindegy, ki művelte meg és ki aratja le a termést, nekünk, magyaroknak kell további kötelességeinket teljesítenünk. Erőteljes, sőt erőszakosan sovén nemzeti birtokpolitikára van szükségünk, hogy Péter-Pál a magyar nép megritkult véredényeit ismét megtöltse. ____ 8b — Csűrös Ferenc nyugalomba vonult. Még csak nemrég ünnepeltük Csűrös Ferencet, mikor a helyi társadalom általános rokonszenve és elismerése melegen nyilvánult meg a köztiszteletben álló póstai főfelügyelő iránt. Junius 30-án leérkezett a kereskedelemügyi miniszter leirata, mely a legmelegebb elismerés mellett közölte vele, hogy kérelmére elrendelte jól megérdemelt nyugdíjaztatását. Ugyanakkor a pósta- igazgatóság is köszönetét mondott Csűrös Ferencnek egy emberöltőn át tartó, példás és buzgó működéséért. Bennünket fájdalmasan érint az érdemes köztisztviselő távozása, ki hosszú pályafutásán át mindig a legudvariasabb és legpontosabb póstafőnök volt és úgy alantasai körében, mint a vele összeköttetésbe kerülő közönség körében a legőszintébb közkedveltségnek örvendett. Csűrös Ferenc a háromszókvármegyei Ko- moJló községben született 1849-ben. Iskoláit Sepsi- szontgyörgyön, majd a nagyenyedi Bethlen-kollégium- ban végezte. 1870 ben letette a távíró-tiszti vizsgát és ugyanezen évben Budapesten táviró-gyakornokká nevezték ki. Budapestről 1871-ben távirótiszti minőségben Szegedre került, honnan 1876-ban a szerb mozgalmak idejében az újvidéki póstahivatalhoz helyeztetett át. 1879-ben, minthogy időközben a táviró-főtiszti vizsgát is letette, a nagymihályi táviró-hivatal főnökévé neveztek ki, 1887-ben, a posta egyesítése alkalmával postatiszti vizsgát tett és még ezen évben a nagymihályi pósta- és táviróhivatal főnöke lett. 1888 február havában került az ungvári pósta élére és azóta állandóan városunkban működött. Elnyerte a pósta és táviró főfelügyelői rangot, mely pályáján a legmagasabb állás. Nehéz lesz a csendes, szelíd, de a kötelesség végzésében mindenkor szigorú öreg urat a póstán nélkülöznünk és sok évnek kell lefolynia, mig neve a póstán feledésbe megy. — Ä püspöki aulából. Firozák Gyula megyés püspök, v. b. t. t. folyó é. junius 29-én, kedden, a püspöki konferenciára Budapestre utazott. — Előzőleg junius 22-én, 24-én és 25-én papszentelés volt a püspöki palota kápolnájában. A g. kalh. papszentelés tudvalevőleg 3 napot vesz igénybe, melyeken az előirt ősrégi szertartások szerint szentelik fel a papjelölteket. E héten Dobos Mihály, Jankovich Sándor, Nátolya Dezső, Poratunszky István, Szabó Jenő és Zseltvay Fedor lettek felszentelt áldozárok. — A növendékpapok felvétele julius 1-én történt. A következő napokban a konviktus, papi árvaleányintézet, alumneum, tanítóképző és az Erzsébet-árvaházban folynak a beiratások. — Szabadságon. Deák Gyula áll. polg. leányiskolái igazgató, lapunk s. szerkesztője, jun. 29-én hat heti szabadságra távozott. Előzőleg a magyar tengerparton időzik, majd Erdélybe megy tanulmányútra. A ki valami ügyben levólileg óhajt vele érintkezni, a óimét megtudhatja lapunk kiadóhivatalában. — Ehrlich Lőrinc távozása. Ehrlich Lőrin- cet, az Iparosok Takarék és Hitelbankja m. sz. helybeli bej. cég ügyvezető főkönyvelőjét a debreceni Erzsébet malom részvénytársaság igazgatósága a nevezett malom igazgatójául választotta meg. Érdemes munkaerőt nyer benne a debreoeni Erzsébet malom és
