Ung, 1911. július-december (49. évfolyam, 27-53. szám)

1911-10-01 / 40. szám

4. oldal.

sorozata fényesen bizonyítja, hogy ő igaz ember és élete hasznos élet.

Látszólag kicsiny az ' ember I Newton mondotta, hogy úgy tűnik fel önmagának, mint egy kicsiny gyermek, a ki a tengerparton a kivetett kavicsokkal és kagylókkal játszadozik.

Igaz. kicsiny az ember, ha pusztán önmagának él, de ha másra is tud gondolni, ha másokért is tud érezni, miként az emberiség legnagyobb alakjai milliókért és milliókért éreztek, gondolkoztak és fáradoztak, ha sokak javára jót tud tenni valaki, ha szivében Isten s az emberiség szeretetének szt. vallása lángol, az a szó teljes értelmében nagy ember és igaz férfi.

A mi ünnepeltünk igaz ember és igaz férfi is; élete nem elröppenő gondolat, hanem csendben végzett tett s a jövőnek példaadás s igy nevét a munkácsi Egyházmegye történetében hosszu-hosszu időkre megörökítette.

Firczák Gyula 50 éven át tehát nemcsak az oltár szolgája s a templom papja, de a zajtalan munka, embere is s az ily munkának értéke van minden korban, becse minden nemzedéknél. Sikeres munkásságának java része püspökségének idejére esik.

Ünnepeltünk télszázadon keresztül hiven szolgálta azon vallási és emberi nagy elveket, melyek vigasztalnak, erősítenek, megnyugtatnak, valahányszor ránk borul az emberi fogyatkozások és gyarlóságok árnya.

Bízik közel félmillió híveinek szebb jövőjében s hitre intett, erkölcsre tauitott s mint a művészet kedvelője, az emberi kedély nemesítése is gondját képezte.

Egész életén át nem feledkezett meg Lord Bacon élűéről: „A teljesen áttanulmányozott bölcsészet Istenhez vezet“.

A legnagyobb ember is hasonlít némileg a kagylóhoz, mely kínja emlékéül szüli a drága gyöngyöket. Nincs ember, a kit a fájdalom, a bánat, a szenvedés és az emberekben való keserű csal dás elkerült volna. Volt idő, midőn Firczák Gyula püspökkel szemben diadalt akart ülni a gyűlölködés és a visszavonás démonja: megtámadta nevét, meghurcolta személyét. A sötét kezek azonban, melyek az igazság megfojtására vállalkoztam, mint minden igaz ügynél, úgy itt is erőtlenül hanyatlottak alá s a megtámadott püspöknél, miként minden nemes lelkületű embernél, a fájdalom, a bánat s az emberekben való csalódás szúró tövisei egy erős és tiszta lélek drága gyöngyeit temették. E drága gyöngyök magasabbra emelik az embert az élet viszontagságaiban, megvigasztalnak a létezés aggályaiban. Firczák Gyula püspök élet útjait ekkoron a kereszt csillogása aranyozta be, szivét pedig a honszeretet lángja melegítette fel s ez a meleg szív azután bőséges forrása lett az okos és jó tetteknek.

Beszédét ezután igy fejezte be :

Mélyen tisztelt képviselőtestület! A világegyetem titokzatos és sejtelmes arculatán emberi életünk csak arasznyi lót s mégis ez az arasznyi lét a váltakozó nemzedékek hosszú során : az áhitat, a munka és tudás révén, csodás világgá szélesedik ki. Az emberiség jólétének ebben a csodás világban melegágya a hitnek védőszárnyai alatt a munka és a tudás, mert a tudás világánál tisztán kezd látni a nyomor embere, a tudás fényhez és szabad levegőhöz juttatja az elnyomottakat.

Ünnepeltünk 50 éves papságának évfordulóján ne feledjük el, hogy az emberiség legnagyobb jótevői nem azok a vezérek, kik dúló csatákban szerzik a dicsőséget, de azok, kik az elnyomottak jogait megvédelmezik, a kik a kórházak gyógytermeiben a lankadó munkaerőt helyrehozzák, a kik az iskola négy fala között a tudást s a műveltséget ápolják s népünk minden rétegét előbbre és előbbre veszik.

Örökös változás és mozgás folyamata vesz körül s itt is a tudás a legbiztosabb vezérünk.

Soha sem kicsinyeljük azokat, a kik gyermekeinket s e hon gyermekeit a betűvetésre tanítják.

E hazának legnagyobb fia — gróf Széchenyi Ltván is Herder műveinek olvasása ulán pusztulónak, sülyedtnek és haldoklónak hitte s úgy nála, miként nálunk, ha ez a vélemény megváltozott vagy talán egészen megszűnt, annak az iskolák, a tudás, a terjedő műveltség voltak az előidézői. Firczák Gyula is hódolt ötven éven át e vezérgondolatnak.

Végül ezen ünneplő percekben, midőn lelkünk az Ég felé tör, emelkedjünk a jó Istenhez, a kihez egyébként a mély hála és hűséges szeretetünk csatol s kérjük őt, hogy eme kedves ünnep alkalmából erősítsen meg mindnyájunkat, hadd bizzunk rendületlenül uemzotünk fenmaradásában és ősi jogainkban ; engedje meg, hogy a magyar tudás és műveltség, melynek érdekében vármegyénk hű fia, Firczák Gyula püspök is 50 éven át buzgón serénykedett — o haza határain belül tegye magyar érzelművé minden itt lakó polgárt; engedje meg jó Istenünk, hadd legyen e hon összes fiainak felekezeti különbség nélkül egy szt. oltáruk : a magyar haza oltára, a melyen vógre-valahára civa- kodas és visszavonás nélkül és tiszta szívvel lerakhassuk áldozatainkat 1

Téged pedig távollevő ősz ünnepeltünk — a magasságbeli Mindenható, a ki lelkedben-szivedben 50 éven át ápolta és erősítette a nemesebb erkölcsi érzelmeket s a kihez Te ötven éven át, mint pap, naponkint dobogó kebellel fohászkodtál és imádkoztál — áldjon és óvjon ! Áldjon és óvjon hazád, egyházmegyéd, papjaid és tanítóid, híveid, özvegyeid és árváid, Ungvár város s a mi örömünkre s javunkra még sokáig ! 11

*

A beszédet követő általános éljenzés és taps után Fincicky Mihály polgármester köszönetét nyilvánította Blanár Ödönnek, a képviselőtestület pedig elhatározta, hogy a beszédet egész terjedelmében jegyzőkönyvébe iktatja.

“CT Isi CB

Majd szólásra emelkedett dr. Ország Jakab, a ki hivatkozással Firczák Gyula püspöknek a város iránt mindeukoron tanúsított jóindulatára: indítványozta,

hogy a képviselőtestület válaszsza meg Firczák Gyula püspököt Ungvár város díszpolgárává.

Zúgó éljenzés között jelentette ki a polgármester, hogy a képviselőtestület az indítványt egyhangúlag és közlelkesedéssel magáévá tette.

Az elnök zárószavaival ért véget a díszközgyűlés.

Az ungvári vizvezeték.

Csinálják a vízvezetéki próbakutat.

Körülbelül 1892. óta húzódik az ungvári vizvezeték ügye. Egész irodalma van már az előzményeinek,

— viz az azonban még mindig nincs.

Már-már azt hittük, hogy egy lépéssel előbbre vagyunk, — a mikor újra és újra zátonyra jutott az ügy. Közismert még a Kaszab Soma és Tsá-val való felsülés. Furt, faragott, ásóit kint a leendő viztelep szinhelyén és a végén kátyúba jutott a próbakut. Csak 7‘70 m. mélységre tudott jutni, azután következett az ismert és az unalomig hosszadalmas per. A per, igaz,

— a város most a kúrián is megnyerte, de az ügy mindezideig szünetelt.

Végre ezidén újra a legbiztatóbb stádiumba jutott. A Hinterreiter István-féle budapesti céget megbízták a próbakut elkészítésével. Nevezett cég Blum Jenő mérnök vezetése alatt múlt hó 1-én a munkálatokat meg is kezdette és már miütegy 6 V* méterre jutottak az uj kutásással.

Megtekiníetlük a loendő vízvezetéki telep színhelyét, a mely közel a Bercsényi-utcához, az ungpéteri- ut mentén elterülő síkon vaD. Az első dolog, a miről meggyőződtünk, — hogy a városnak elsőrendű, kitűnő minőségű és tiszta vize lesz. Mintegy 6 méter vastagságú agyagréteg védi az alatta következő és vizet tartalmazó kavicsréteget a megszennye- sitéstől.

A telep fekvése is rendkívül kedvező. Közvetlen a Kálvária alatt terül el és igy a víztorony okvetlenül fent a hegyen lesz, miáltal a vizeroelés is kevesebbe kerül, — miután ez magasabb, mint a város legmagasabb pontja, — a vár.

A jelenlegi próbakut — a mérnök állítása szerint — 10—12 nap alatt el fog készülni. Mélysége 10 m., 3 m. átmérővel, melyben a vízoszlop •— számítás szerint — 6 m.-es lesz. A kút vízképességétől függnek a további kalkulációk, mert ettől függ, hány kútra lesz összesen szükség.

A város vízszükséglete körülbelül 3000 m3 — húszezer lakosra számítva. így mindenesetre 3—4 kútra lesz szükség.

Szóval kint már mégis lázasan folyik a munka. Ha ez a próhakut elkészül, még, az ősz folyamán az Országos Vízmű Igazgatóság megvizsgálhatná és így a legkedvezőbb esetben az árlejtések kiírása ulán a jövő nyáron hozzáfoghatnának az építkezéshez.

E tárgyban kérdést intéztünk Rácz városi mérnökhöz, a ki kijelentette, hogy 1915-re a vízvezeték fel lehet szerelve.

Reméljük, hogy a városi képviselet ennyi baj után nem fog újabb akadályokat az ügy elé gördíteni és akkor rövid időn belül talán mégis segítve lesz Ungvár legnagyobb baján,

Vasúti sérelmeink.

A mai napon uj menetrend lép életbe az államvasutak vonalain. Az uj menetrend, mint sok más annyi, csak sérelmeket hoz nekünk ungváriaknak. Csodálatos, hogy vasúti mizériáinkat nem szüntetik meg, pedig ebben a kérdésben a közigazgatási bizottság, a város, a Kereskedelmi Csarnok, a kassai kereskedelmi és iparkamara több Ízben tett fölterjesztést.

A főbb sérelmeket a következőkben foglaljuk össze: Nincs közvetlen kocsink Budapestre. Arra nézve kaptunk ugyan Ígéretet, hogy adnak közvetlen kocsit Budapestre Debrecenen át, a mely ut rövidebb is, mint Miskolc felé. Az ígéretnél azonban nem tudtunk tovább jutni.

Csapon és Sátoraljaújhelyen egyes vonatok annyi ideig vesztegelnek, hogy az utasra nézve valósággal kellemetlen és sok időveszteséget jelent. A hajnali vonat nagyon korán indul. Néhány évvel ezelőtt Vz 5 órakor indították ezt a vonatot, újabban aztán óvről-évre korábbra tették az indulás idejét. A mostani nyári időszakban 4 óra 4 perckor indult a vonat, a mai naptól kezdve már 3 óra 40 perckor indítják a vonatot Az utazó azt sem tudja, mit csináljon. Le feküdjék-e este, vagy ébren várja a korán induló

/

40. szám.

vonatot, a mely a 24 percnyi korábbi indulás mellett is csak d. u. 1 óra 5 perckor érkezik Budapestre, mint a mikor később indult.

Még egy meglepetéssel szolgál az uj monetrend. Az esti vonat ezután 11 óra 54 perckor döcög be Ungvárra, mert Csapon 94 percet várakozik.

Ungvárra, meg az egész vármegyére is nagy anyagi veszteség az, hogy a Galíciával való forgalomból nem jut nekünk semmi. A mezőiaborei és a lavocnei vonalak felszívnak mindent, a mi siankii vonalunknak aztán úgyszólván semmi sem jut. Ez a vonal különben mindazídeig a satuyulásra lesz kárhoztatva, amig csak két-két vonata lesz és a mig nem kap gyorsvonatot.

Közöljük a kassai kereskedelmi és iparkamarához érkezett válaszát a kereskedelmi minisztériumnak. Az elutasításban benne vannak a mi sérelmeink.

„Az ungvári összeköttetést illetőleg megjegyzem, hogy Ungvár városának Budapest felé, illetőleg felőli irányonkint kedvező napszakokban és egyenletesen elosztva 4—4 közvetlen vonatösszeköttetés áll rendelkezésére Kassa felé és felől, a 411/8212 és 8211/412. számú vonatok igénybevétele mellett pedig az ungvári iparosoknak vagy kereskedőknek Kassán teljes 7 órai nappali idő áll rendelkezésére dolgaik elvégzésére, de ezenkívül még a 8201/424., a 407/8202. és a 406/8201, számú vonatokkal Kassa felé még két, illetőleg onnan még egy alkalmas vonatösszeköttetés áll az utazóközönség rendelkezésére. E vonatokkal a méltányosan támasztható igényeket kielégitetteknek tekintem.

Arra a panaszra, bogy a reggeli és esti vonatok Csapon és Sátoraljaújhelyen nagy tartózkodással bírnak, megjegyzem, hogy e tartózkodásokra azért van szükség, mert e vonatoknak mind Csapon, mind Sátoraljanjhelyen nemcsak az ez időben több mellékvonalról érkező és arra induló számos csatlakozásaik vannak, hanem e vonatoktól, illetőleg azokhoz az érkező, illetőleg továbbítandó tömeges gyorsárukat is kell kezelni.

Ama további panaszra, hogy a 401., illetve 404. számú gyorsvonatok csak Miskolcig, illetőleg onnan közlekednek és enek dacára az ungvári utasok gyorsvonat menetdijat fizetnek, megjegyzem, hogy gyorsvonat jegyek kiadását az utasok zöme kényelmi szempontból maga kívánja. Ugyanis egy gyorsvonat menetjegy ára Ungvártól Budapestig 18 korona, ha pedig az utas szemólyvonatu jegyet vált, annak ára 14 korona. Erre azonban Miskolcon a gyorsvonatra ráfizet 2 korona 40 fillért és 1 korona pótlékot, a menetdij összesen 17 korona 40 fillért, azaz 60 fillérrel tesz ki kevesebbet. Az utasok zöme tehát általában már Ung- váron gyorsvonat jegyet kér, mert e csekély 60 fillér különbözettél felér az a kényelem, hogy Miskolcon nőm kell tovább jegyváltással és itánfizetóssel bajlódni. Mindazonáltal intézkedtem aziránt, hogy ezentúl Ungváron ily gyorsvonatu jegyek Budapestre csakis az utas kifejezett kívánságára adassanak ki.

Ama kívánságot, hogy a 401. és 404. számú gyorsvonatok forgalma Csapig terjesztessék ki, ezidő- szerint indokoltnak nem tartom, mert a 401. és 404. számú gyorsvonatokhoz csatlakozó 411., illetve 412. számú személyvonatokkal az összeköttetés igen kedvező.

Budapest—Ungvár között egy közvetlen kocsi járatása iránt már előzőleg is intéztetett kérelem hozzám, ez azonban forgalmi és vonatterhelési nehézségek miatt, valamint azon okból sem volt teljesíthető, mert ilyen közvetlen kocsinak megfelelő kihasználására számítani nem lehet. Közvetlen kocsi járatása egyébiránt annál kevésbbé lenne indokolt, mert a szóban forgó viszonylatban csakis egyszeri átszállásról van szó.

A sátoraljaujhely-csapi vonalon közlekedő 448. számú személyszállító gyorstehervonat ezen voualrész helyi érdekeit van hivatva szolgálni, oly módon, hogy a Sátoraljaújhelyre reggel a 441. számú vonattal beutazó utasok és iskolás gyermekek kora délután hazautazhassanak. E vonatnak majdnem egy órával való későbbre fektetése ez érdekeltségre nagy sérelmet képezne és pedig annál is inkább, mert e vonat Csapra a jelenleginél egy óra és 10 perccel később érkeznék és ott az 5303. számú vonathoz csatlakozását elvesztené. Ennélfogva e kívánság nem teljesíthető.“

Ezzel a válaszszal ne elégedjünk meg. Vegyük fel újra a tárgyalás fonalát és iparkodjunk meggyőzni az illetékes tényezőket nagy sérelmeinkről. Kitartással végre is el kell érnünk a célunkat.

Feleletek ■— a Kérdések-re.

A villanyvilágítás ügyében közölt kérdésünkre a villany világítási társulattól azon értesítést vettük, hogy általában, de különösen a bidontúli városrészben a világítótestek nagy száma ismé. azért 16 gyertya- fényű izzó és nem 32-ős Osram-láng, mert az Osram- fénytesteket feltűnő módon lopják, úgy, hogy a társulat kénytelen az általa önként felajánlott erősebb fényű, de basonlithatlanul drágább Osram-testek elhelyezését egy ideig beszüntetni, s a gyengébb, azonban a szerződésnek megfelelő izzótesteket elhelyezni, hogy igy tán a közönség is, no meg a rendőrség is nagyobb figyelemmel lesznek arra, bogy a közvilágításra szolgáló fónytestek jogtalan eltulajdonitói — magyarán mondva — elcsipessenek.

Két három helyen — úgymond a társulat képviselője — már ráakadtak ily ellopott Osram-lángokra,