Ung, 1911. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)
1911-01-08 / 2. szám
2. oldal. 2. szám. ~cr ist oRománecz Gizi szintén meglepetést tartogatott. 0 Somló Sándornak egyik versét: „Az arany-fésü“-t szavalta moleg érzéssel és helyes színezéssel. Románecz Gizi szintén a legjobb szavalok közé tartozik és igy még — reméljük — többször lesz alkalma a közönségnek szavalatában gyönyörködni. . Ezután Simonyi Sándor tartotta meg székfoglalóját, melynek a cime : „Xanthippe védelme“. Tulajdonképpen két gondolat van a darabban. Az egyik az, hogy a világ legnagyobb elméi az asszonyi szivek meghódilásához nőm igen értettek s még kevésbé tudták a már elért szerelmet megtartani. A főszemóly azonban mégis Xanthippe, ez a rettenotes hirü asszony. A felolvasásban Simonyi azt bizonyitgatta, hogy Szókratész is hibás volt s azért volt Xanthippe oly gonosz. Sőt azt akarta bebizonyítani, hogy Szókratész a nagyságát egyenesen Xanlhippének köszönhette, a miért tulajdonképen a világ hálával, nem pedig gyűlölettel tartozik Xanthippe emlékének. Az ügyes fordulatokban bővelkedő felolvasást megtapsolták. Végül Hrabár Sándor zongorán szép magyar dalokat adott elő kiválóan. Ezzel a felolvasó-ülés véget ért. Este a Társaskörben az Irodalmi Társaság tagjai és a társadalomból többen társasvacsorára jöttek össze Somló Sándor tiszteletére, a ki feleségével és leányával jelent meg. Ott volt Lörinczy Jenő alispán is családjával. A megnyilatkozó lelkes hangulat természetesen több felköszöntőt váltott ki. A sort Románecz Mihály elnök kezdte meg, a ki a tőle megszokott ékesszólással Somló Sándort éltette és kívánta: az Ég adjon még sokáig erőt a költőnek, hogy megkezdett nagy művét: a Thököly-trilógiát befejezhesse. Ezután Somló Sándor állott fel szólásra. Visszagondol Ungváron eltöltött tanulóóveire és .Románecz Mihály alakjára, a ki mint a költészet művelője, szép eredményeket ért el. Hallotta, a mint a vele szomszédos diákszobában tanulgatta ezt a verset: „Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban ?* Ez egész életén elkísérte és nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a költői pályát választotta. Megemlékezik Zoltsák Jánosról és Fincicky Mihályról, a kiknek iroda.mi működése erős visszhangot keltett lelkében. Lehet, hogy más pályán jobban érvényesült volna, de ha még egyszer kellene választania, ugyanazt az utat követné, mert egész szívvel választotta meg pályáját. Poharát Ungvár szerencséjére és a jelenlevők boldogságára emeli. Benkő József azzal kezdte kedves felköszöntőjét, hogy Somló dicsősége a mienk is. Éltette az egész Somló-családot. Margócsy Aladár Somlóra mondott felköszöntőt. Blanár Ödön Lörinczy alispánt köszöntötte fel. Dr. Novak Endre a jelen volt leá- nvokra — Somló Sárikára, Lörinczy Mariskára és Románecz Gizire — mondott ügyes felköszöntőt. Dr. Zombory Dezső bevezetéssel látta el Vidor Marcinak szívesen fogadott alkalmi versét. Felköszöntőt mondtak még másodszor: Margócsy Aladár Benkő Józsefre, az újonnan kinevezett kanonokra, Benkő József pedig a társaság hölgytagjaira. így végződött ez a szép kulturnap, a melyet. Somló Sándor megjelenése hozott számunkra. Aas 1910. év eseményei. II. Julius. 11. Dr. Barabás József ungvári járásbirósági jegyző 33 éves korában meghalt. 13. Andorkó Tamás pénzügyigazgató a közigazgatási bizottság ülésén elbúcsúzott a vármegyétől. 18. Kiss Dezső kir. tanácsos, pénzügyigazgató elfoglalta állását. 31. A nagygejőci r. kath. templom felszentelése. Augusztus. 3. Ő Felségének Bad-Ischlben kelt engedélye alapján a földmivelésügyi miniszter Rónay Antal min, tanácsost nyugalomba helyezte. 4. Korláth Béla halála. 5. Nagy jégverés Nagykapos vidékén. 7. Á ref. ifj. egyesület zászló-avató ünnepe. 8. Nyisztor János bajánházai közs. biró temetése nagy részvét mellett. 10. Az orsz. tenniszverseny kezdete. 14. A libái ref. templom felavatása nagy ünnepséggel. Szeptember. 5. Peltsárszky Béla meghalt a sátoraljaújhelyi kórházban. 18. A minaji ref. templom felavatása. Horostsák Gyula főgimn. tanár Nagykállóban meghalt. Holttestét Ungvárra hozták. 25. A remetevasgyári r. kath. iskola felszentelőünnepe, melyen jelen volt gróf Széchenyi László és neje: Vanderbilt Gladis is. 28. A hivatalos lap közölte, hogy a király dr. Ország Jakabnak a Ferenc József-rend lovagkoresztjót adományozta. Október. 16. Oebé Andor, az ungvári g. kath. theologia ny. tanára meghalt Budapesten. 20. Özv. Durcsák Dezsőné halála. 30. Az ipartestület székházának felavatása. Gróf Sztáray Gábor főispán elnöklete alatt, értekezlet felső kereskedelmi iskola felállítása tárgyában. A gálocsi ref. templom felavatása. 31. Az ungvár—vajáni vasút ünnepélyes bejárása. November. 1. Lányi Géza síremlékének felavatása. 12. Hajdú Károly ungvári adóhivatali tiszt meghalt Csapon. 20. A Gyöngyösy Irodalmi Társaság Nagybereznán felolvasást tartott. 22. özv. Eőry Józs*|fné*b8lála. 25. Barna Tivadar ungvári kir. járásbirósági végrehajtó 56 éves korában Budapesten meghalt. özv. Király Zsigmondné halála. 27. Heverdle Ferenc ny. főgimn. tanár, akadémiai festő meghalt Budapesten. December. 3. Bérezik Árpád székfoglalója a Gyöngyösy Irodalmi Társaságban és Szabó Albert „Bercsényiné“ c költeményének dicsérettel való kitüntetése. 4. Bekény Aladár erdőtanácsos, a lőerdőhivatal főnöke elfoglalta állását. Az iparoskor megalakulása. 5. Az ungvári .földrengésjelző állomás felszerelését Marcell György meteorintézeti adjunktus megkezdte. 8. A „Szeretet“ izr. nőegyesület képkiállitásának megnyitása. jelzi nála az alkotó, önállósított zseniális nőt. Leány, mint a többi. Kecses, hóditó megjelenés. Ruhája kacé- ran simul termetéhez, divatos kalapja épp úgy koronázza okos kis fejét, mint sok annyi más fess elragadó nőé, kiket a lót csak azért teremtett, hogy sok férfinak álmát zavarják és kész veszedelemként szivükbe lopják magukat. Az egyéniség a szemével kezdődik. Azok az okos, acélszürke tekintetű szemek már lelke mélységébe bepillantást engednek. Lelke ott lobog szemeiben, melyek mint kiállított előőrsök hirdetik, hogy bennt nagy és számottevő hadsereg lakozik. Nagy léleknek hóditó hadserege. Igazán hóditó hadsereg. A költészet és a szobrászművészet. Van a női lélek és egyéniséghez közelebb álló, mint e kettő ? A nő a költészet tárgya, annak papnőjévé válik ! Micsoda csodás hangokat válthat ki a nő lelke 1 Bizonyára ezüst hárfákról zeng a dal. Zengett is a hárfa melegen, sziveket ébresztőén. Ma már Somló Sarika költeményköteteivel irodalmunk költője. Verseit olvassák, a költő nőt ünnepük szerte messzeségben. Oly puhán, önmélyedőn cseveg. Prózában is költemény, a mit mond. Ki tudja, nem fogantak-e versek éppen akkor lelkében, a mikor tekintete fénysugarasán eljátszadozott a szomszédokon, tárgyakon, környezeten. Mosoly dereng ajkai körül, lelke szárnyalni kezd s ő bájt terjeszt, s hangja zenéje cseng. Mosta szobrászatról beszél. Nagy alkotásairól. Az ő lelkét csak a nagyobbszerü dolog tudja fellelkesiteni. Apróságok nem ragadják meg. Gondolatok rajzanak benne, melyeknek testet adni fog. A márványba életet lehelni. A márványból megteremteni a gondolatait. Most nagyobbszerü alkotáson dolgozik. Művészlelke már ott jár műtermében, finom szerkezetű keze ujjai már szinte alakítják az agyagot, melyek a gondolatot kifejezni és megtestesíteni fogják. Somló Sárika, a költő szobrászszá lesz, avagy költői lelkét művészi alkotásaiba olvasztja be. Arca pírban ég, szemeit az alkotás tüze fényesíti s előttünk áll a művésznő, a Kinek szobrát a nemzeti kegyelet egyik legjobb fia, Bartók Lajos sírja fölé helyezte el. Ez is az ő alkotása. Podig a szobrászattal még csak rövid ideje foglalkozik s máris országos hírneve van. Nagy jövő, nagy sikerek állnak az ő egyénisége előtt. Lelke szárnyalásán viszi őt a magasság felé. Ö fog alkotni nagyszerűt és mi elragadtatással, hódolóan nézünk a szürke szép szemekbe, melyekből bűbáj és szépség ragyog. Dehogy ragyog! Ott lappang a szemek mélyén a hangulat. A költő, a művész a lélek mélyére száműzetésbe kerül. Helyükbe apró, színes érzések ülnek. A cigány játszik, huzza: „Cserebogár, sárga cserebogár.“ Ez a sárga cserebogár letelepszik a költemény kötetek lapjára, a szobrok tetejére s uralkodó érzésként ott lebeg az arcon a meghatottság, s a költőnő, a művésznő leány, gyenge leány, a ki azt dúdolja : „Cserebogár, sárga cserebogár." Az ifjú pedig szaval mellette modern poétákról, irodalmi forrongásról, ő reá néz, de esze, szive, lelke ott kóvályog valahol, a hol a cserebogár, sárga cserebogár. —gy9. Törvényhatósági bizottsági tagválasztások.J 15. Ó Felsége a szatmári kanonoki állást Benkő József apát-főesperesnek adományozta. 18. Üsz Antal határrendőr-kapitány arcképének leleplezése. 22. A felső-ungi kerület r. kath. papsága letette az antimodernista esküt. 23. Az ungvári főgimnázium gyorsíró-körének tagjai fényes győzelmet arattak az orsz. versenyen. HÍREK. Tájékoztató. Jan. 8. Az ipartestület táncmulatsága a saját helyiségében. 14. A megyei Nőegyesület háziestélye. SÍ. A Szanatórium-Egyesület mulatsága. SS. Protestáns vallásos est d. u. 5 órakor a vármegyeháza nagytermében. Febr. 1. A Vöröskereszt-Egyesület mulatsága előadással kapcsolatban. 5. A Kath. Legényegyesület mulatsága. 13. A ref. lelkészek hangversenye a Társaskörben. SS. A Gyermekbarát-Egyesület piknikje a Társaskörben. A Társaskör (Kaszinó) könyvtára nyitva van kedden d. u. 5— 6 óráig. A Kereskedelmi Csarnok könyvtára nyitva van szerdán d. u. 6— 7. és szombaton d. u. 2—3 óráig. A népkönyvtár a Drugeth-téri áll. iskola épületében nyitva van minden vasárnap d. e */,10—1/,12 óráig. A magyarországi munkások rokkant- és nyugdij-egyla- tébe minden hónap 1-ső és 3-lk vasárnapján délelőt- 10—12-ig van befizetés és beiratás az ipartestület helyiségében. Az arany-fésű. Irta Somló Sándor. A királynak volt egy szép leánya, Arany-fésű csillogott hajába’, Hegyek ormán ha pirult az alkony — Kilopódzott a királykisasszony. . . . Zúgó patak messzefutó árja Holdsugárban enyelegve várja, Hívja, kéri, borulna ölére, Lengő topoly sátrat von főléje . . . Le is tépi fátyla puha pelyhét, Oldja-bontja hollóhaja selymét, Aranyköntös part homokján dúl-fúl . . . — Hó kebelre fényes hullám hull . . . hull . . . Törik a hab . . . színes gyöngyre válva Szerte ömlik lengő hajzatára, Közel-távol csillagfény kialszik . . . — Bokrok alján furulyaszó hallszik . . . . . . Király lánya könnyes arccal ébred, Apród, cseléd, súgva-búgva lépked . . . „Mért e könnyek, aranyos leányom ?“ „Elvesztettem arany-fésűm, kegyelmes királyom !“ „Nosza hírnök ! tárogató zengjen ! Lovag, jobbágy szavadra figyeljen! Öreg király tornyos, büszke vára Azé leszen, ki az arany-fésűt megtalálja!“ Lovag, jobbágy nem mondatja kétszer, Patak partján kutat nappal . . . éjjel . . . . . . Túlsó parton halászlegény látja, Hogy szakgatja, tépi haját a király leánya . . . „Kikiáltom az egész világnak ! Mondjátok meg az öreg királynak: Én is áldom egyszer a szerencsét — — Megleltem az arany-fésűt, király lánya kincsét! . . . Nem kell nékem a királynak vára, Vára helyett inkább kell a lánya! Rongy életem’ egy kicsinyke szóért: — A fésűjét od’adóm egy csókért!“ . Hiradótul öreg király hallja, S mint a villám felcikáz haragja ! . . . „Hol a rabló ? ! . . . hol a vérpad ? ! . . . Hóhért! Százezer kint király sértő szódért!“ . . . „Édes apám, hatalmas királyom, Haragodat szivszakadva látom ! Szánd a bűnöst . . . arany-fésűm nem rabolta, lelte, Fiatal még . . . magasba tör tántorodott lelke . . . Napsugártól a felleg is szertefutva széled, Vig dalomtól földem! még elkomorult képed, ... Egy kis csókot — a fésűmért — adnék a szegénynek, — A kedvemért!... adj kegyelmet annak a legénynek.“ „Gyermek! . . . Csókot a király leánya Egy rabszolga ocsmány ajakára ? ! — Vége lenne rögtön a világnak, A csillagok mind lehullanának!“ . . . . . . Esteledik . . . fénycsillag az égen . . . Királyleány kilopódzik szépen . . . Elszökött — jaj! ... a király leánya ! . . . És a csillag még se’ hull utána . . .