Ung, 1911. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)
1911-02-19 / 8. szám
8. szám. — Miért ne lehetne ? — Mert én mást szeretek. — És itt lakik az illető ? — érdeklődött a fiatalember. — Igen. — Mondja meg nekem a pontos cimét. A leány megrémült. — Miért akarja tndni? Csak nem akarja inzultálni? Az ifjú vállat vont. — Hová gondol? Én csak a gyűrűket akarom eladni neki. I r o d a 1 o m. Nyelvünk védelme. A második évezred tavaszán tömérdek uj csira erjed a nemzeti élet evolúciójában. Európa tódul be Magyarországba, olyan rohamossággal, mely meghaladja a nemzeti lélek felszívó, befogadó, magához alakitó erejét. A külső haladás túlszárnyalja a belső, szerves fejlődési képességet. A demográfiái és gazdasági gyarapodás részben az eredeti etnikus jellem rovására van. Minél több lesz a statisztikai magyar, annál kevesebb az igazi, a tősgyökeres. Ez a zökkenő átformálódás forrong a magyar nyelvben is. A kiegyezés óta uj nyelvújítás folyik. Némileg ellenkező irányú, mint a XVIII. század végén. Akkor színtiszta magyar emberek európaiasitották, gazdagították nyelvünket tudással és tudatosan, bár nem mindig sikeresen. Most felszínes magyarok tudatlansága és könnyelműsége fosztogatja a magyar nyelv ősi kincseit és ékteleniti törzsökös tisztaságát — förtelmes barbarizmusokkal. Jött-ment jövevéuyszólások, gazdát kiverő vendégszók, vadidegen hangzású kifejezések garázdálkodnak a magyar nyelv házatáján. Idegen szellemű szólásformák, szolgailag fordított szerkezetek, más lelkű népek gondolkozásmódjának majmoló utánzásai, idegenszerűségek, magyartalanságok, barbarizmusok hamisítják meg a magyar nyelv szellemét és természetét. Éktelen gyom, dudva, burján, giz-gaz veri fel a magyar nyelv nyájas virágoskertjét. Fattyúhajtások, buja élősdik sorvasztják a nyelv gyümölcsét. Irtani, gyomlálni, nyesegetni kell, különben sivár avarrá silányul a nemzet termő talaja. Mint az átok-hinár lepi el az idegenségek békanyála a magyar nyelv kristálytükrét, hogy már nem tükröződik benne tisztán a magyar géniusz verőfényes ege. Nyelvünk védelme valóságos lelki honvédelem. A szellemi szabadságharcnak is vannak bátor bajnokai. A névtelen hősök, a magyar nép százezrei, a kik épen, romlatlanul megőriziék az elődök nyelvét. Az ihletett alkotók, az igazán magyarul iró magyar irók és költők, Petőfi és Arany követői, a kik természetes szerves fejlesztéssel gazdagítják, nemesítik nyelvünket. Újabban két igen derék tanitó-ember lépett a küzdők sorába, két testvér: Borbély György, a zalaegerszegi főgimnázium tanára, és Borbély Sándor, a váci orsz. siketnéma-intézet igazgatója. Már régebben bátran és kitartóan harcolnak, mindenik a maga körében, a magyar nemzeti vagyon megmentése és gyarapítása érdekében, a magyar iparvédelem ügyéért. Most a veszélyeztetett édes anyanyelv védelmére keltek a tudomány, a meggyőződés, lelkes fegyverével. A legszerencsésebb formát választották. A legközönségesebb, tehát egyszersmind legveszedelmesebb idegen és magyartalan szók, szólásformák, kifejezések, szerkezetek, szóelrendezések közül bemutatnak vagy 150 szemenszedettet, kimutatják a magyar nyelv szellemével, természetével, törvényeivel ellenkező voltukat, érthetetlen, nevetséges idétlenségüket, rámutatnak törvénytelen származásukra, s megmutatják a helyes magyar kifejezéseket. Nem száraz tudományossággal, nem nehezen érthető szakszerűséggel irt tanulmányok ezek, hanem népszerű könnyed stilusu tárcacikkek, érdekkeltő, elme- mozditó, élvezetes olvasmányok. De azért biztos nagy tudás szolgál alapul ez igényteleneknek látszó fejtegetéseknek ; ehhez járul úgyszólván kimerítő nyelvkészlet, ritka finom,' szinte csalhatatlan nyelvérzék és éles megfigyelés, mely néha nyelvünk ismeretlen sajátságos szépségeire, lappangó szubtilitásaira vet meglepő világot. A mindig érdekes és szellemes előadás majd vas logikával bizonyít, majd negédesen humorizál, majd az irónia, szatira, szarkazmus, a jogos felháborodás, sőt néha a hazafias túlbuzgóság ostorával sújtja a bitorlókat, mindig meggyőződésből, tehát meggyőzően és győztesen. Nemcsak az észhez szólnak e cikkek, hanem a szívhez is; nemcsak meggyőznek, hanem meghódítanak is. Élet, hév, lélek van bennök, A könyv megérdemli, hogy minden művelt, magyar ember elolvassa. Sőt meg is szerezze. Ezt azzal teszik lehetővé a szerzők, hogy rendkívüli olcsóra szabták az árát. A 14 ívnyi könyv, melyet az „Első Váci Sajtó“ kifogástalan szolidsággal, ízlésesen és díszesen állított ki, csupán egy koronába kerül. A szerzők munkájukon kívül, tetemes anyagi áldozatot is szántak e műre, a szent cél nevében, az erkölcsi siker érdekében és reményében. Hazafias cselekedetet mivel, a ki támogatja őket ez üdvös szándékukban. Megren- rendelésre, illetőleg a vételárnak és 20 fillér postaköltségnek beküldése után bérmentve küldi meg a könyvet Borbély Sándor Vácról. A könyv értékét emelte jeles Írónk, Bérezik Árpád programszerű bevezetése s idevágó érdekes cikke. Tartalmánál, szelleménél és olcsóságánál fogva a „Nyelvünk védelme“ különösen alkalmas arra, hogy tömegesen megszerezzék tanulók jutalmazására. Meg vagyunk győződve, hogy becsületes és hasznos dolgot mivelünk, mikor a Borbély-testvérek könyvét a legmelegebben ajánljuk mindazoknak, a kiknek nem közömbös a nemzeti nyelv ügye. 'cnsrGVezórfonal a Spiritismus megértéséhez. De Fremery H N., a holland hadsereg nyugalmazott tüzérszázadosa, a Leipzigben megjelenő „Psychische Studien“ cirnü tudományos folyóirat 1907. és 1908. évfolyamaiban szigorúan kritikai alapon össze- gyüjtötte azokat a tapasztalatokat és ténymegállapításokat, melvek az úgynevezett érzékfölötti jelenségek, közelebbről a spiritizmus megértéséhez mellőzhetetlenül szükségesek. A spiritizmus a művelt magyar olvasóközönséget is kell, hogy élénken érdekelje, mert hiszen csodásaknak látszó, érzékfölötti eseményekről és jelenségekről hallott, sőt tapasztalt már csaknem mindenki valamit, a nélkül azonban, hogy azokat megérteni vagy megmagyarázni képes lenne. A magyar napisajtó hasábjain is mindig többször és többször találkozik az olvasó a spiritizmusba vágó jelenségekkel, azonban vagy minden további magyarázatok nélkül, vagy teljes tájékozatlanságra valló, lekicsinylő, sőt gúnyolódó irmodorban. A külföld művelt népeinél, különösen az angoloknál, franciáknál, olaszoknál és hollandoknál a spirituális jelenségek már évtizedek óta rendszeres tudományos megfigyelések és kutatások tárgyát képezik és hírneves egyetemi tanárok, psychiaterek és biológusok egész serege élénken foglalkozik a halál utáni élet nagy problémájával. Nem fölösleges, sőt határozottan hézagpótló munkát végzett tehát Ferenczy Izabella, midőn de Fremery- nek említett, tömören és érdekfeszítően megirt tanulmányát, — mely mindent felölel, a mit az úgynevezett spiritisztikai kutatások eddigelé felszínre hoztak, — magyar nyelvre átültette s azt „Vezérfonal a spiritizmus megértéséhez“ cimmel a művelt magyar olvasó- közönség számára is hozzáférhetővé tette. A tizennégy iv terjedelmű mű előszavából a hatodik érzék, a hit érzékének jelentőségével és fontosságával jöhet tisztába az olvasó Maga a tanulmány rövid bevezetés után első fejezetében érzékszerveink korlátoltságát tárgyalja. A második fejezet behatóan foglalkozik az embernek alvás közben működő észlelő képességével. Hosszabb fejezetet szentel szerző az alvajárók (szomnambulák) tisztánlátásnak, mely az emberi lélek, mint önálló egyén létezésének legerősebb pozitív bizonyítéka. Ebbe a fejezetbe a fordító belevette egy magyar orvos által észlelt és tanulmány tárgyává tett somnambulisztikus jelenségek érdekesebb- jeit is. Azután áttér a másod-én Aristoteles óta ismert jelenségeire. Hosszasabban tárgyalja az ód-ot, az emberi testből kisugárzó és a magnetikus gyógyításoknál (Mesmerismus) közreműködő láthatatlan lelki erőt és annak gyakran csodálatos hatásait. A hatodik fejezetben ismerteti a túlvilággal való közlekedés leggyakoribb faját, a gépies Írást. Végre áttér az érzéki ufón is észlelhető, úgynevezett anyagi spiritisztikai jelenségek ismertetésére, melyeken szigorúan tudományos kritika alá vont és megbizbató megfigyelések alapján ismertet. Mindezek alapján de Fre- mery annak a határozott meggyőződésének ad kifejezést, hogy az emberre anyagi halála után öntudatos egvéni lét vár. Ez a meggyőződés — úgymond de Fremery — magva a spiritizmusnak s arra tanit, hogy a szellem képességei az anyagi test segélyével nyilvánulnak ugyan, de nem belőle származnak ; sőt éppen ellenkezőleg, az anyagi test nem egyéb, mint hosszabb, vagy rövidebb ideig tartó anyagiasulása a szellemnek. Ez utóbbi elmúlhatatlan és az „asztrál test“-tel mint lélek túléli az anyagi halált, de emellett teljesen megtartja elvégzett földi életének öntudatát. A csinos kiállítású könyv 4 koronáért megrendelhető a „Budapesti Hírlap“ kiadóhivatalában, de kapható az összes könyvkereskedésekben is. Közgazdaság. mezőgazdaság jövedelmezőségének fokozása. A cikória (katáng) gyökér beszállítása régen befejeződött s a termelők mindenütt arról győződtek meg, hogy ezen kereskedelmi növény minden tekintetben kielégítő, gyakran pedig meglepő jó hozamot biztositott. Ennek bizonyítékául beszéljenek a számok: egy nagygejöci, ungmegyei földbirtokos, ki múlt 1910. évben kísérletezett először cikóriával, 160 mm. felüli termést ért el magy. holdanként á 1200 öl, s dacára annak,1fhogy a megmivelése — a termelés ismeretlen volta miatt — magas költséggel járt, mégis magyar holdanként 274 K 92 f. tiszta jövedelmet hozott. Voltak ámbár még Szabolcsmegyében is 140—160 mm.-ás terméseredmények, a mi annál is örvendetesebb tény, mivel a cikória kultúra jövedelmezősége már 100—110 mm. átlagtermés mellett is eléggé be van bizonyítva. Azonban voltak mindamellett oly területek is, ahol ezidón a termés esetleges mulasztások következtében a várt eredményt nem érte el. Igaz, hogy a kezdők, ez idén legtöbb esetben már a vetésnél követtek el hibát, azonfelül nagy kárt okoztak az egerek is, mégis a csekélyebb hozam főokát abban kell keresni, hogy a fiatal növényzet nem lett idejében megmunkálva, esetleg nem lett eléggé rikitva, vagy gyomlálva, ennek következtében elgazosodott és nem egy esetben a pajor is pusztította. Egyes vidékeken már tavaly jelentkezett a 7. oldal. pajor (cserebogár), más vidékeken pedig ez idén várható annak káros fellépése, s hogy ez mily nagy kárt okozhat, azt minden gazda eléggé ismeri. A legjobb és legalaposabb védekezés ellene, ha tavasszal a cserebogarat mindenfelé gondosan összefogdossuk, a talajban pedig legsikeresebben úgy irthatjuk, hogy „kainit“ sót hintünk fel és azt alászántjuk. A cikóriagyökér-termelés szép hozama a honi mezőgazdaságra nagyon is ráfér, mert a nehéz megélhetési viszonyok, magas bér és napszám mellett a gazdának is igyekeznie kell, hogy mezei termékeiért bevételeit fokozza. A cikória termelés ezért mindig munkát és fáradságot megháláló — jól jövedelmező — s biztos bevételi forrásnak tekinthető. Az 1910-iki termelési év tavaszszal nagyon is nedves, nyáron pedig huzamosabb időn keresztül túl száraz volt; a cikória azonban mindannak dacára jól fejlődött, a mi azt bizonyítja, hogy a növény nagy ellenálló képességgel bir, az időjárás viszontagságait — sőt a jégverést is, anélkül, hogy kárt szenvedne — elviseli. Hogy cikóriával jó eredményt biztosítsunk, ajánlatos a talajt már ősszel előkészíteni és a szükséges trágyát egyúttal jól elszántani. Ha azonban dohány után következne cikória, akkor a trágyázástól — a talaj jól megmivelt volta miatt — eltekinthetünk, mert az ily földek hozama kiváló jó szokott lenni. Ajánlatos továbbá az elgazosodott földeket tavasszal jól megboronálni, mig a gyakori és mély szántás mellőzendő, mert a talaj nemcsak hogy nagyon meglazulna, de téli nedvességéből is sokat veszítene. A géppel való vetés előtt és után a talajt hengerelni okvetlen szükséges, ép úgy a fiatal növényzet „Planet“ egykerekű kapával való megmunkálása is nagyon ajánlatos, mivel az ezen eszközzel nagyon korán és gyorsan végezhető, és igen előnyös. Az egyeselés szintén pontosan történjen és a mellett ne legyünk nagyon aggódók, mert minél nagyobb helye van a gyökérnek, annál jobban fejlődik. Elegendő fogat mellett és alkalmas, nem túlkötött talaj esetében a kiszántása ekével, melyhez külön szerkezetű kés is van, nagyon könnyen történik. Meg kell említenünk, hogy cukorrépa és burgonyának legjobb előveteménye a cikória. Az Ungvármegyei Gazdasági Egyesület igazgatóválasztmánya 1911. évi február hó 28-án d. u. 21/* órakor, a vármegyeháza tanácstermében ülést tart, melyre az igazgató-választmányi tagokat fisz.!elettel meghívom. Csuha István g. e. ügyv. alelnök. A hernyó és csereboqár kötelező irtása. Serényi Béla földmi velésügyi minister körrendeletét intézett valamennyi törvényhatósághoz, melyben elrendeli, hogy legkésőbb február 28-áig a legtágasabb körben hir- ■ dessék meg a hernyó, vértetü és cserebogár irtásásának kötelezettségét; valamint elrendeli azt is, hogy az elsőfokú hatóságok e részben való teendőinek szabatos végrehajtásának megtörténtét legkésőbb március 15-éig ellenőrizzék és ennek megtörténtéről a ministerhez haladéktalanul jelentést tegyenek. Eladó borkészlet bejelentése. Az Ungvármegyei Gazdasági Egyesület értisiti a gazdaközönséget, hogy a Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete öt év őta bornyilvántartást szervezett s az ország szőllősgaz- gáinak eladó borkészletét tízezer példányban kinyomatva s külföldre szétküldi. Ennek következtében a a külföldi vevők nagyobb arányban vásárolják hazai borainkat. A fentiek alapján felkéri az Ungvármegyei Gazdasági Egyesület a vármegye szőlősgazdáit, hogy eladó boraikat az Egyesületnek jelentsék be. Mivel Egyesületünk a Magy. Szőlősgazdák Orsz. Egyesületének tagja, igy a bejelentés díjtalan. A bejelentések az Ungvármegyei Gazdasági Égyesiilet irodájában a vármegyeházában szóval, vagy levélileg teljesíthetők. Qnrno O Kodak és Dürkop gépei UUIUOO a legjobbak! —------— A. közönség köréből. J egyzökönyv a kaposi járás törvényhatósági bizottsági tagjainak Nagykaposon, 1911. február hó 13. napján d. u. 3 órakor megtartott értekezletéről. Jelen voltak az alantirottak. Kende Péter mint az értekezlet egyik összehívója üdvözli a megjelenteket s a jegyzőkönyv vezetésére felkéri Dr. Skultéty Viktort. Kegyeletes szavakkal emlékezik meg a járás elhunyt főszolgabirájáról, Kusnyiry Gyuláról, akinek halálával megüresedett főszolgabírói állás a legközelebb tartandó törvényhatósági közgyűlésen választás utján betöltés alá kerül. Minthogy a járás nagy érdeke, hogy az választassák meg ez állásra, akit a járás közönsége arra legalkalmasabbnak talál, szükségesnek tartották az értekezletet, amelyre a járás összes törvényhatósági bizottsági tagjait meghívták, hogy általuk nyilatkozzék meg a járás közóhaja. Felkéri azért a megjelenteket, hogy ez irányban nyilatkozzanak.
