Ung, 1911. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)

1911-01-01 / 1. szám

6. oldal.

XT 3sr <3— Szive3 bocsánatkérésemet előmozdítván, bátor vagyok visszavonatkozni ama kitétellel, hogy én tüz- helyi állapotomban is hasonlóképpen fogva tárgyalok.

Az ékesszavu csizmadia mestert a legnagyobb ijesztéssel sem lehetett rábírni, hogy más hangon beszéljen.

Mer hát ez a szép.

Irodalom.

Románecz Mihály: Tanulmányok, beszédek, költemények.

Hatalmas, 510 oldalra terjedő kötetben jelentek meg miszticei Románecz Mihály ungvári kir. kath. főgirnn. igazgató tanúlmányai, beszédei és költeményei. Ezeket akarjuk most az olvasóközönség elé állítani teljes megvilágításban.

Érdekes önvallomások olvashatók az Előszóban. Elmondja az iró, hogy a tanári pálya, majd egy nagy intézet vezetése egész embort igényelt s igy csak a lopott órákban áldozhatott az irodalom múzsájának. — Annál nagyobb dicsőség, hogy a lopott órákban is annyi sok értékes dolgot tudott összeírni Románecz Mihály. Pedig ez a nagy kötet nem is foglalja magában az iró összes munkáját. Az iró hálája jeléül nyújtja művét a tanári testületnek és ifjúságnak, mivel 1909-ben tanári működése 30-ik évfordulója alkalmával tisztelőidére ünnepséget rendezett. Feléjük nyújt „egy szerény emléktárgyat, szerető lelke megnyilatkozását, mely még haló poraiban is suttogjon nekik mindenről, a miről egykor eszmét cseréltek és a mire egy életen át vezette őket: valláserkölcsi és hazafias örök eszményekről és ezek körében a magyar szorgalom, a magyar tudományosság, a magyar művészet és a magyar nyelv és irodalom szeretőiéről.“

A tanúlmányok két részre oszlanak : 1. irodalom- történeti és aesthetikai, 2. paedaeogiai tanulmányokra. Amabban 8, emebben 4 tanulmány olvasható. Terjedelemre nézve legnagyobb „A magyar memoire- és naplóirodalom története a legrégibb időktől 1848—49-iki szabadságharcunkig.“ Ez a tanulmány maga egy könyv, telő sok becses adattal, a mely a szakembereknek Útmutatóul, a nagy közönségnek érdekes olvasmányul szolgálhat. A „Bárd Miklós költészete“, „Somló Sándor, mint drámaköltő“, „Shakespeare Hamletje és Katona Bánk-bánja“, „A magyar nyelv, mint államfentartó tényező“ és még a többi tannlmányok egy része annyiban ismeretes a közönség előtt, hogy szerzőjük részben a Közművelődési Egyesületben és a Gyöngyösy Irodalmi társaságban, részben pedig a középisk. tanárok által rendezett felolvasó-cikluson bemutatta. A ki hallotta is ezeket a gonddal megírt tanulmányokat, most olvasva mint kedves ismerőseivel találkozik.

A paedagogiai tanulmányokban mint a tanügy lelkes munkása mutatkozik be a szerző. Az igazgatói értekezletek szükségességét még abban az időben hangoztatta meggyőző érvekkel, a mikor azokra az intéző körök nem is gondoltak. Csak a legújabb idő vivmánya az igazgatói értekezletek elrendelése. Nagyon érdekes „A pancsovai m. kir. állami főgimnázium története.“ Az iró, mint tanár, ezelőtt abban a nemzetiségi városban terjesztette a magyar kultúrát az iskolában és a társadalomban. A m kir. áll. főgimnázium alapja az 1851/2. tanévvel az „Oberschule “-ból két osztályúvá alakult „K. K. Unterrealschule“ volt. Didaktikai nézőpontból tekintve kitűnőnek bizonyult ez az iskola, de német volt, még 1880-ban is úgyszólván eredménytelenül tanították a magyar nyelvet. Románecz leírása nagyon érdekesen tünteti fel a fokozatos haladást. 1881-ben kezdték átalakítani a főreáliskolát főgimnáziummá, ettől kezdve a magyar szellemben való oktatás meghonosult.

A beszédek közt nagyobbak és kisebbek fordulnak elő. Ki nem ismeri Románecz Mihály kiváló szónoki tehetségét? Nem kell egyebekre utalnunk, mint a a Gyöngyösy István emléktáblájának és Dajka Gábor szobrának leleplező-ünnepón mondott tartalmas beszédekre, a melyek nemcsak az ungváriak, hanem a távolról jött előkelő vendégek előtt is méltó feltűnést keltettek.

Legkevésbbé ismeretes Románecz Mihály, mint költő. Költemények-et ritkán tett közzé. Pedig a költészetben is járatos. Megható szeretet és melegség árad ki a szüleihez irt versből, a mely szerint leghuzgóbb lesz imája, hogy ha lelke „szerteszállva rábukkan egy öreg párra.“ Hasonlóan kedves a „Puha fészek —■ kicsi ház.“ Ebben családját énekelte meg:

KIC9Í a ház, ámde nékem Nincs e földön kedvesebb,

Elül benne szivem gondja És begyógyul minden seb.

Enszorgalmam épité föl,

Minszerelmünk tölti be :

Hét kis angyal szállt le hozzánk Mennyországból ide le.

Nagy munka az a fordítás, a mely a Szibinyáni románckört a szerb népköltészetben magyarul (árja elénk.

A prózai költemények közt egy eredeti elbeszélés és Turgenyev egy regényének fordítása van.

Nagyon hosszasan lehetne időzni Románeoz könyvének ismertetésénél, de egy heti lap terjedelme nem engedi meg azt. Az eddigiekből is megállapíthatja az olvasó az uj könyv értékét; de természetesen a munka átolvasása mélyebb nyomokat hagy a lélekben, miut egy rövid ismertetés. Melegen ajánljuk a könyvet, moly egy okosan gondolkozó és melegen érző férfiú munkálkodásának szép eredménye. Az Ungmegyei nyomda adta ki jó kiállításban. Ára 10 K.

* Uj Idők. Január elsejével uj évfolyamot kezd az „Uj Idők.“ A mi értékes a magyar irodalom műhelyéből kikerül, mindazt azon mód frissen megszerzi. Munkatársai közt, a szerkesztő Herczeg Ferencen kívül ott találni a tolí, a rajzón és ecset reprezentálóit. Regény, novella, vers, társadalmi és művészeti cikk ; minden, a mi megjelenik hasábjain, az irodalmi finomság jegyében készül. Illusztrátiv része csupa ötlet, mindig szórakoztató. Nincs közérdekű esemény, melyről eredeti felvételekkel ne adna számot. Aktuálitásaival ily módon egy-egy hét lüktető életének illusztrált krónikása. Negyedévenként két eredeti regényt kezd és színes műlapot ad mellékletül. Ezek a tulajdonságok tették magas színvonalon álló hetilappá. Ennek révén kedvelt ismerős immár tizenhat év óta, a magyar úri famíliák szalonjában. Ára negyedévenként 5 korona. Előfizetni bármely könyvkereskedés utján lehet, vagy közvetlenül a kiadóhivatalban : Budapest VI. Andrássy-ut 10. sz. Mindönki, a ki az „Uj Idők“-re előfizet, ingyen kapja a század legérdekesebb regényét, Dumas: „Gróf Monte Cristó“ cimü művét.

— Garvay Andor darabja. A Nemzeti Színház nagy sikert aratót műsordarabja, Garvay Andor „Becstelencimü színműve, a melyet a bemutató előadás alkalmával közönség és sajtó ogyformán, igen melegen és osztatlan tetszéssel fogadott, most jelent meg második kiadásban, a Gömöri Jenő szerkesztésében megjelenő „Modern Könyvtár“, irodalmi, művészoti és tudományos gyűjteményes könyvtárban, bevezetéskép az iró életrajzával. A nagyhatású dráma, a molynek irodalmi értékei kiválóak, igy olvasva is, ugyanolyan mély hatást tesz, miut előadva és könyvalakban bizonyára ugyanolyan nagy sikere lesz, mint a színpadon. Ä mi igy olvasva még sokkal szembetűnőbb, mint a színpadon, az a dráma gyönyörű, zongzetes magyar nyelve és dialógusainak ritka szépsége Ára 40 fillér és kapható minden könyvkereskedésben, dohánytőzsdében és a pályaudvarokon.

Kérem—-——■ ÖnffiAQ --------- karácsonézze meg D UI Uuw nyi kiállítását.

An y a kő ny v i hl v atal ból.

Hivatalos óra: d. e. 9—12, d. u. 3—5. Házasságkötés minden nap, kivéve vasárnap és ünnepnap délutánját.

Népmozgalmi kimutatás: december 24-től december 31-lg.

Születések: Hoffmann Miksa és Tomaschok Elvira fiú, Dr. Tahy Endre és Czibur Erzsébet leány, Hudi József és Dandás Sarolta leány, Napholtz Jonő és Kossányi Margit leány, Rosonborg Adolf és Lendvai Szeréna leány, Tóth János és Kafcsák Anna fiú, Thury Nagy Sándor és Fegyvernoky Cecilia fiú, Goldberger Samu és Schönbrun Fám fiú.

Házasságok-. Lonárt Mátyás és Rosenberszki Mária, Rappaport József és Grünwald Lóra, Hancz Dávid és Jakubovios Eszter.

Halálozások: Rosenberg Dávid izr, 65 éves koldus; Peltsárszki András r. kath , 46 éves kőműves; Magyar Józsefné Tóth Eszter ref, 41 éves háztartásbeli; Ruzsiczky Béla g. kath., 1 hónapos gyermek; Grünfold Éva izr., 4 éves gyermek; özv. Orosz Mihályné Bartók Erzsébet r. kath., 94 éves; Papp Gábor r. kath., 54 éves hentes; Vrábely Györgyné Hricz Anna g. kath , 52 éves háztartásbeli; Weisz Hersch izr., 50 éves koldus; Bartkó Ferenc, r. kath , 26 éves borbély segéd.

Kiadó és laptulajdouos : SZÉKELY SIMON

6156/1910. tkv. szám.

r

Árverési hirdetmény.

Az ungvári kir. jbiróság mint tkvi hatóság köz- hirré teszi, hegy a kir. kincstár végreb aj latónak kk. Vitek János, Gyula és Anna ungvári lakos végrehajtást szenvedők ellen folyó végrehajtási ügyében 240 K 40 f-nyi tőke és járulékainak behajtása végett az árverést a következő módozatok mellett elrendeli:

1. Az árverés tárgyát képezi Ungvár város 829. sztjkvben A f 3. sor. 373/b/l. hrsz. a. foglalt B 10—12 alatt kk. Vitek János, Gyula és Anna nevén álló ingatlanjutalékra 1200 K kikiáltási ár mellett.

2. Az árverés Ungvárt, a kir. járásbíróság ár- verelő helyiségében 1911. évi február hó 17. napjának d. e. 10 Órakor lesz megtartva, mely alkalommal az ingatlan a kikiáltási ár kétharmadán alul eladatni nem fog.

3. Az árverelni szándékozók kötelesek az árverést megelőzőleg bánatpénz gyanánt a bírói kiküldött kezeihez 120 koronát készpénzben vagy óvadékképesnek nyilvánított értékpapírokban letenni.

4. A fennebbi ingatlan az árverésen a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron el nem adható és vevő a bánatpénzt, ha ígérete a kikiáltási árnál magasabb, az általa ígért ár 10 százalékáig kiegészíteni kötelos, különben ígérete figyelmen kívül marad, bánatpénzét elveszti és ő a haladéktalanul folytatandó árverésen részt nem vehet.

Ungvár, 1910. évi november hó 17. napján.

A kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság. Pavlik s. k., kir. járásbiró.

A kiadmány hiteléül: Buday, kir. tkwezető.

1. szám

3397/910. tkvsz.

árverési hirdetmény kivonat.

A nagykaposi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Zachár Ferenc végrehajtatnak Muha Julia végrehajtást szenvedő elleni 1137 K tőkekövetelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a beregszászi kir. törvényszék a (nagykaposi kir. járásbíróság) területén levő Lakárd községben fekvő

I. a lakárdi 77. sz. tjkvben 98 hrsz. alatt felvett belsőségből 1/5 részben B. 12. alatt Muha Julia, Mészáros Ferenonó nevén álló jutalékra 94 K kikiáltási árban,

II. a lakárdi 81. sz. tjkvben 104. hrsz. alatt felvett belsőségből 1/10 részben B. 14. alatt Muha Julia Mészáros Ferencué nevén álló jutalékra 92 K kikiáltási árban,

III. a lakárdi 302. sz. tjkvben 1801. brsz. szántóból 1/10-ed részben B. 15. alatt Muha Julia Mészáros Ferencnó nevén álló illetőségre 110 K kikiáltási árban,

IV. a lakárdi 340. sz. tjkvben 1910., 2293., 2315. hrsz. ingatlanból 1/10-cd részben B. 6. alatt Muha Julia nevén álló jutalékra 236 K kikiáltási árban,

V. a lakárdi 394 sz. Ijkvben 103 hrsz. kertből, 1/20-ad részben B. 16. alatt Muha Julia nevén álló jutalékra 188 K kikiáltási árban,

VI. a lakárdi 397. sz. tjkvben I. 1—12. sorsz alatt felvett 1/2. mb. kültelekből 1/10-ed részben B B. alatt Muha Julia Mészáros Ferenonó nevén álló illetőségre 420 K kikiáltási árban,

VII. a lakárdi 416. sz. tjkvben 1694. hrsz. alatt felvett szántóból 1/5-öd részben B. 7. alatt Muha Julia nevén álló jutalékra 78 K kikiáltási árban,

VIII. a lakárdi 566. sz. tjkvben 1690. hrsz. alatt felvett szántóból 1/10-ed részben B. M. alatt Múlni Julia nevén álló illetőségre 82 K kikiáltási árban,

IX a lakárdi 582. sz. tjkvben 1279. hrsz. alatt felvett szántóból 1/10-ed részben B. 8. alatt Muha Julia nevén álló illetőségre 86 K kikiáltási árban,

X. a lakárdi 590. sz. tjvben I. 1—10. sorsz alatt felvett mb. birtokból 1/20-ad részben B. 14 alatt Muba Julia nevén álló jutalékra 310 K kikiáltási árban, végül

XI. a lakárdi 841. sz. tjkvben I. 1—7. sorsz alatt felvett úrbéri birtokból 1/10-ed részben B. 7. alatt Muha Julia nevén álló jutalékra 224 K kikiáltási árban elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1911. évi február hó 20-ik napján d. e. 10 órakor Lakárd község házánál megtartaudó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási ár 2/3-án alul el nem adhatók.

Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan bscsárnak 10 százalékát készpénzben vagy az 1881. évi LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számitolt és az 1881. évi november 1-én 3333 sz. a. kelt I. M. rendelet 8-ik §-ában kijelölt óvadókképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avzgy az 1881. évi LX. t.-c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál olőleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Nagykapos, 1910. évi december hó 5-én. A kir. jbiróság, mint telekkönyvi hatóság. — Stépán Géza s. k., kir. jbiró.

A kiadmány hiteléül: K. Schuller,

7 kir. jbirósági telekkönyvvezető.

3448/910. tksz.

árverési hirdetmény kivonat.

A nagykaposi kir. jbiróság mint tkvi hatóság közhírré teszi, hogy özv. Ficz Jánosné végrehajtatónak, Hornyák János végrehajtást szenvedő elleni 495 K tőkekövetelés s jár. iránti végrehajtási ügyében a beregszászi kir. törvényszék (a nagykaposi kir. jbiróság) területén levő Nagykapos és Ungcsepely községben fekvő

I. a nagykaposi 327. sz. tjkvben 781/b/l/a. hrsz. ingatlanból B. 1. alatt Hornyák János nevén álló jutalékra 813 K kikiáltási árban.

II. a nagykaposi 328. sz. tjkvben 780/b/l/a. hrsz. ingatlanból B 1. alatt Hornyák János nevén álló jutalékra 1133 K kikiáltási árban;

III. a nagykaposi 344. sztjkvben 782/3/a. hrsz. ingatlanból B. 1. alatt Hornyák János nevén álló jutalékra 14 K kikiáltási árban;

IV. az ungcsepelyi 1. sz. tjkvben 138/b/2. hrsz. ingatlanból Hornyák János jogán B. 16—17. alatt 1/40. részben Csaba Lajos és Róth Márkusz nevén álló jutalékra 154 K-ban ezennel megállapított kikiáltási árban az árverést elrendelte és hogy a fentebb megjelölt ingatlanok az 1911. évi febraár hó 21. napján d. 6. 10 Órakor alulirt telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási ár 2/»-adán alul el nem adhatók.

Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10%-át készpénzben vagy az 1881. LX. t.-c. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi nov. hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt ódadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t.-c. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni.

Nagykapos, 1910. december hó 5-én. A kir. járásbíróság, mint tkvi hatóság. Stépán Géza s. k. kir. jbiró.

A kiadmány hiteléül: K. Schuller, kir. jb. tkwezető.