Ung, 1911. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)
1911-01-29 / 5. szám
6. oldal TJ OST <35. szám számlacédulát kihúz. E három számla pontosan kifizettetik. Figyelmeztetem, hogy ha Ön még egyszer az utóbbihoz hasonló levéllel fenyegetőzne, kizárom a sorsjátékból. Tisztelettel stb.“ "Valószínűleg a levél megtette hatását és a kereskedő ezentúl irigyázni fog, hogy az „újévi sorsjátékból“ ki ne zárpik. Irodalom. Deák Geyza könyve. „A magyarság és a rajzolás“ címen egy uj munka jelent meg a magyar könyvpiacon, melyet tárgyánál, irányánál fogva valóban úttörő munkának tekinthetünk. írója Deák Geyza, sárospataki tanár, vármegyénk szülötte, kinek nem első kísérlete e szép kiállítású és gazdagon illusztrált munka, az irodalom terén. Mert a különböző folyóiratokban megjelent cikkein kívül, e lap olvasói is emlékezhetnek a „Rajzok, dalok“ cimü diszmüvére, melyről megjelenésekor a fővárosi sajtó oly elismerőleg nyilatkozott. Ha a „Rajzok, dalok" cimü munkában szép illusztrációival bizonyságát adta Deák mesteri rajztudásának, — s verseivel nem mindennapi költői tehetségének, — úgy „A magyarság és a rajzolás“ cimü könyve fényesen igazolja, hogy a prózának is hivatott művelője. Lapunk szűk kerete nem engedi, hogy bővebben foglalkozzunk e munkával, nagy vonásokban ismertetnünk azonban kötelességünk, nem csak azért, mert már maga a munka megérdemli azt, de azért is, mert Írója Ungba való, kit nem csak családi körülményei, rokonsága, széleskörű ismeretsége, de ezek mellett igazi szeretet is köt Ungmegyéhez. „A magyarság és a rajzolás“ cimü munka három részre oszlik. Az első részben ismerteti az iró a mai művészetet s főleg a magyar történeti festészetet, nagy tanulmányra valló alapossággal. E rész befejeztével a legújabb kor művészetéből azt a tanúságot vonja le, hogy „a mai művészeinket valami lázas kapkodás foglalja el, észre véve minden kicsiséget, aprólékost, a mi Norvégiától a Földközi-tengerig húzódó országok művészetében feltűnik; feledve azonban mindent, a mi idehaza van, a mi a mienk, a mi magyart“ Éppen ezért a mai magyar művé-zetet nem tartja nemzeti művészetnek, hanem „ eklektikus művészetnek, mely ébren tartja ugyan a művészi ízlést, hézagot is pótol, a külföldön nevelt szemet talán gyönyörködteti is, de nem magyarosit, nem nemzetiesit.“ Már ez első része is e munkának arról győzi meg az olvasót, hogy Írójából a soviniszta magyar lélek szól, a nélkül azonban, hogy az idegent sértené. E meggyőződésünket pedig csak fokozza a második rés'6 a könyvnek, melyben az iró a magyar fajjal, s azon eszközökkel foglalkozik, melyek segítségével e faji tulajdonságokat kifejezhetjük a rajzoló művészetben. Ez a rész tanúságot tesz a mellett, hogy Írója igazán ismeri a magyar embert, ismeri belsőleg, külsőleg egyaránt. Ismeri ezt a hazát, annak földjét, éghajlatát, állatait, növényeit, egyszóval mindent, — a mi magyar. A könyv harmadik része rajzoktatásunk magyarosságával foglalkozik. Ez a rósz különösen pedagógusoknak és szaktanároknak Íródott, úgy azonban, hogy olvasása a nem szakembereknek is élvezetet nyújt. Legyen elég ennyi e könyvről nagy általánosságban. A kik a magyar művészet iránt érdeklődnek, azok élvezettel olvashatják, s sok uj dolgot s ismeretet meríthetnek belőle. A mű Lampel Róbert kiadásában jelent meg. Megrendelhető a szerzőnél Sárospatakon. Itt említjük meg, hogv Deák Geyza szerkesztésében „Ifjúsági Művészeti Könyvtár“ címen egy folyóirat indult meg, melynek első száma már megjelent. Cime: „A könyv és a könyv díszítése“ irta: Deák Geyza. Egy-egy füzet ára 60 fillér. Kapható a szerkesztőnél Sárospatakon. (—y) * A „Vasárnap! Újság“ január 22-iki száma sokféle szép és érdekes képei közt bemutatja az Ipar- művészeti Múzeumban most megnyílt japán kiállítást, ifjabb gróf Tisza István arcképét, egy világhírű óra- gyüjtemény nevezetesebb darabjait, képeket a Kéve kiállításról, a íőpostán berendezett ujságiró-szobát stb. A szépirodalmi olvasmányok közt vannak: Rákosi Viktor regénye, Ady Endre és Lányi Viktor versei, Kaffka Margit novellája, Marcelle Tinayre franciából fordított regénye. Egyéb közlemények: dr. Fialla Lajos, a nemrég elhunyt magyar eredetű bukaresti egyetemi orvostanár arcképe és nekrológja, konstantinápolyi levél, tárcacikk a hétről s a rendes heti rovatok : Irodalom és művészet, sakkjáték' stb. — A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre öt korona, a „Világkrónikáival együtt hat korona Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV. kér.. Egyetem-utca 4. szám.) Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára; félévre két korona 40 fillér. fr'----J-------------------* ........... Közgazdaság. Mezőgazdaság jövedelmezőségének fokozása. A cikória (katáng) gyökér beszállítása régen befejeződött s a termelők mindenütt arról győződtek meg, hogy ezen kereskedelmi növény minden tekintetben kielégítő, gyakran pedig meglepő jó hozamot biztosított. Ennek bizonyítékául beszéljenek a számok: egy nagygejőci, ungmegyei földbirtokos, ki múlt 1910. évben kísérletezett először cikóriával, 160 mm. felüli termést ért el magy. holdanként á 1200 öl, s dacára annak, hogy a megmivelóse — a termelés ismeretlen volta miatt — magas költséggel járt, mégis magy. holdanként 274 K 92 f. tiszta jövedelmet hozott Voltak ámbár még Szabolcsmegyóben is 140—160 mm.-ás terméseredmények, a mi annál is örvendetesebb tény, mivel a cikória kultúra jövedelmezősége már 100—110 mm. átlagtermés mellett is eléggé be van bizonyítva. Azonban voltak mindamellett oly területek is, a hol ezidén a termés esetleges mulasztások következtében a várt eredményt nem érte el. Igaz, hogy a kezdők ez idén legtöbb esetben már a vetésnél követtek el hibát, azonfelül nagy kárt okoztak az egerek is, mégis a csekélyebb hozam föokát abban kell keresni, hogy a fiatal növényzet nem lett idejében megmunkálva, esetleg nem lett eléggé ritkítva, vagy gyomlálva, ennek következtében elgazosodott és nem egy esetben a pajor is pusztította. Egyes vidéken már tavaly jelentkezett a pajor (cserebogár), más vidéken pedig ez idén várható annak káros fellépése, s hogy ez mily nagy kárt okozhat, azt minden gazda eléggé ismeri. A legjobb és legalaposabb védekezés ellene, ha tavaszszal a cserebogarat mindenfelé gondosan összefogdossuk, a talajban pedig legsikeresebben úgy irthatjuk, hogy „kainit sót“ hintünk fel és azt alászántjuk. A cikóriagyökér-termelés szép hozama a honi mezőgazdaságra nagyon is ráfér, mert a nehéz megélhetési viszonyok, magas bér és napszám mellett a gazdának is igyekeznie kell, hogy mezei termékeiért bevételeit fokozza. A cikória termelés ezért mindig munkát és fáradságot megháláló — jól jövedelmező — s biztos bevételi forrásnak tekinthető. Az 1910 iki termelési év tavaszszal nagyon is nedves, nyáron pedig huzamosabb időn keresztül túl száraz volt; a cikória azonban mindannak dacára jól fejlődött, a mi azt bizonyítja, hogy a növény nagy ellenálló képességgel bír, az időjárás viszontagságait — sőt a jégverést is, anélkül, hogy kárt szenvedne — elviseli. Hogy cikóriával jó eredményt biztosítsunk, ajánlatos a talajt már őszszol előkészíteni és a szükséges trágyát egyúttal jól alászántani. Ha azonban dohány után következne cikória, akkor a trágyázástól — a talaj jól megmivelt volta miatt — eltekinthetünk, mert az ily földek hozama kiváló jó szokott lenni. Ajánlatos továbbá az elgazosodott földeket tavaszszal jól megboronálni, mig a gyakori és mély szántás mellőzendő, mert a talaj nemcsak hogy nagyon meglazulna, de téli nedvességéből is sokat veszítene. A géppel való vetés előtt és után a talajt hengerelni okvetlen szükséges, épp úgy a fiatal növényzet „Planet“ egykerekű kapával való megmunkálása is nagyon ajánlatos, mivel az ezen eszközzel nagyon korán és gyorsan végezhető, és igen előnyös. Az egyeselés szintén pontosan történjen és a mellett ne legyünk nagyon aggódók, mert minél nagyobb helye van a gyökérnek, annál jobban fejlődik. Elegendő fogat mellett és alkalmas, nem túl kötött talaj esetében a kiszántása ekével, melyhez külön szerkezetű kés is van, nagyon könnyen történik. Még fel kell emlitenünk, hogy cukorrépa és burgonyának legjobb előveteménye a cikória. Az Ungmegyei Takarékpénztár f. hó 23-án tartotta évi közgyűlését, a mikor választmányi tagokká három évre megválasztattak: ThuránszkyTivadar.dr. Ország Jakab, Minay István, dr. Novak Béla és Roth Sándor. Az ungvölgyi takarékpénztár f. hó 30-án tartja XVIII. évi rendes közgyűlését. Az intézet a múlt évből 12,924 K 62 f tiszta nyereséget mutat fel, ebből 7.000 K-t osztalékra adnak, jótékonycélra 274 K 62 f jut. Anyakönyvi hivatalból. Hivatalos óra: d. e. 9 — 12, d. u. 3—5. Házasságkötés minden nap, kivéve vasárnap és ünnepnap délutánját. Népmozgalmi kimutatás : január 21-től január 28-ig. Születések: Grünfeld Emánuel és Lebovics Rifke fiú, Hudák János és Krivenyka Paulin fiú, Hagymási György és Paraszczák Mária fiú, Mocsárnik Jáno- és Kruczán Háfia leány, Rohsner Leib és Rosenbaum Anna fiú, Klein Dávid és Herskovics Háni leány. Házasságok: Pollák István és Makutz Julia, Heidricb János és Kamák Veronika, Pásztori Gyula és Moldován Mária, Groszman Izráel és Siovits Malvin, Dávid József és Grabovszky Jolán. Halálozások: Licsakovszki Péternó Schlapák Borbála r. katb. 29 éves, özv. Tresza Gáborné Hojer Erzsébet r. kath. b6 éves magánzó, Homolya Vaszily g. kath. 75 éves koldus, Laczi Mária r. kath. 2V2 éves, Topolyancsin József g. kath. 7 éves gyermek, Balogh Károly r. kath. 22 éves napszámos, Mikorovics Péternó Maczó Anna g. kaih. 36 éves napszámos. Orosz Endre r. kath. 35 éves járásbirósági irodatiszt, Oremusz Dániel ref. 28 éves kovács segéd,. Ny i Itt ér. Megboldogult férjem halála alkalmából köszönettel adózom ezúton tisztviselőtársainak, barátainak s ismerőseinek a tanúsított részvétért. TJngvár, 1911. január 25. özv. Orosz Endrémé. Kiadó és laptulajdonos : SZÉKELY SIMOfI Hirdetmény. Az ungvári református egyház a tulaj donát képező kálváriái (néhai Fehér Ákos-féle) pusztaszőlő mesgyéjében nőtt 12 darab tölgyfának a helyszínén leendő eladása végett nyilvános árverést hirdet s annak határidejéül folyó évi február hó 3-ik napjának délutáni 2 óráját tűzi ki. A presbitérium megbízásából Bertha István, gondnok. A magyar újságírás szenzációi!! A U A P XI il ni Remek hírszolgálat! Fényes lap. Óriási népszerűség! A 48-33 eszmény és a magyar nemzeti törekvések egyetlen hü és kérlelhetetlen szószólója! Főszerkesztő - ” A NAP BÜlfiZ. m Braun Sándor 8Z.II11 Egész évre Ifi — (v Felelős szerkesztő |pj| Negyedévre 4 - K Hacsak Géza M K JSr A AJ A P apróhirdetési XT i r a. Jr ^ Ä nMr levelezőlapja Naponként 10 szóig . . no mi. 155,000 1 sas-.: "fii: példány. kraÍCár> Ka^“é.hirA legkitűnőbb magyar élclap! Páratlan népszerűség! Pompás képek! Mesésen olcsó! I SZám Diszkötésben jelenik meg | kötőt 1911 január havában a .. 0 FIDIBUSZ 5 1910 évi teljes évfolyama. ■ . , Aki 1905—1910-évfolyamokat egyszerre , KrajGar rendeli meg, 25 °/o engedm. részesül. K0í0n3 Megrendelhető a kiadóhivatalban Budapest, YIIL, Böck Szilárd-u. 9. sz. elveszett kutya. Fráter Zoltán császlóci lakosnak folyó hó 20-án elveszett egy fél év körüli sárga, rö- vidszőrü buldogg-kutyája, kurtirozott a farka és füle. Megtaláló 10 korona jutalomban részesül. (69)
