Ung, 1911. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)
1911-05-07 / 19. szám
19. szám. A műit heti előadások. Az elmúlt hét műsora a legjobbak és legváltozatosabbak egyike volt. Kevés kivétellel jó darabok, jó előadások jellemezték az elmúlt napokat. Hogy a publikum még mindig bizonyos tartózkodást tanusit, ez valóban érthetetlen. Szombaton ungvári szerző két egyfelvonásos darabjának volt a bemutató előadása. Vidor Marci poéta kollegánknak „Az Éjszaka“ és „Mária" cimü szinművei voltak ezek. A színdarabokról megjelenésükkor elmondottuk véleményünket, azért erre most nem téi’ünk ki. Csupán egyet kívánunk leszögezni, és ez az, hogy — különösen „Az Éjszaka“ — olvasásban határozottan hatásosabb, mint a szombati előadásban tűnt elénk. Nézzük tehát most az előadásokat. A szereplők teljes jóindulattal dolgoztak. Igyekeztek a szerző érzéseihez, gondolataihoz alkalmazkodni. Az Éjszakában Nagy Sándor Garas festő szerepében kifejezésre juttatott mindent, a mit csak vártunk tőle. A szerepnek hibája csak az, hogy csak hasonló vérbeli, igazi bohém képes átérezni, megérteni. Wirth Sári nehéz, sok lelki érzületre kiterjeszkedő szerepét elég jól oldotta meg. Helyesen fogta fel szerepét Csáki. Teljes „igyekezettel játszott Hajnal Lonci és Révész Jenő. Űrményi határozatlan volt. „iliáriá“-ban Kond- rát Ilona nyújtott nivtís, művészi alakítást. Wirth Sári nem jutott megfelelő szerepkörhöz. Csáki kissé hideg voi. Kis szerepében megállotta helyét Forgács. Az előadáson nem nagyszámú, de disztingvált közönség volt jelen. Vasárnap délután félhelyárakkal A gésák, este pedig Lotty ezredesei, mindkettő ismételt előadásban. Héttő. Szigligeti történeti drámája, II. Rákóczi Ferenc íogsága került felelevenitésre zsúfolt ház előtt, a mit azonban többnyire iskolai tanulók és leánykák töltöttek meg. Csáder Irén drámai talentuma teljesen érvényesült; kapott is nyílttéri tapsot. Nagy Sándor Rákóczija elragadott mindenkit, annyira tökéletes volt, Wirth Sári bájosan játszotta meg szerepét. Sokat nevettek Nagy Imrének ; csak túlságosan — szinpatikus volt. Marossy daliás és jó Bercsényi volt. A beteg Révész Jenő is minden tőle telhetőt elkövetett. Megtapsolták. Az előadás igen jó volt, a képok gyorsan peregtek le egymásután. Kedd: Trilby. Paul M. Potter világhírű színműve. Ha valakinek Nagy Sándor kiváló művészi voltában csak egy parányi kételye is volt, ez is okvetlen eloszlott ezen az estén. Az ő Svengálija a Sven- gálik non-plus-ultrája! Félelmetes, ellenszenves, gúnyos, megtört roncs — mindent-mindent a legtökéletesebben állított elénk. Keserű kacagása a velőkig hat. Ezt az alakítását nem felejtjük soha. Mellette a címszerepben közvetlen művészi alakítást nyújtott Kondrái Ilona. A legteljesebb tökéletesség ez az asszony. Révész, Solymossy és Bodnár a 3 festő szerepét teljes sikerre vezették. Igen jó volt Marossy. Általános feltűnést keltett Bévardy Józsefné, ki Aranyossyné szerepébe ugrott be az .utolsó percben. Nagy Imre bármit játszik, állandó derűt kelt. Szerda: Doktor úr, Molnár Ferenc kacagtató bohózata került felelevenitésre, Nagy Imre jutalom- játékaként. Ünnepelték is ezt a rokonszenves művészt, a hogy csak lehetett. Puzsér alakítása utánozhatatlan, igazi művészi produktum. Igen jó volt Révész Jenő, kevésbbé felelt meg Csáky. Csáder Irén és Wirth Sári tökéletest nyújtottak. A millieuből magasan kiemelkedett Aranyossyné, ez az izig, vérig művésznő. Ritka diszkrét alakítást nyújtott Solymossy. Kiválóan jól oldotta meg szerepét Ürményi. Csütörtök: Ünnep a színházban. Herényi Adél jutalomjátóka, Szép Heléna előadása. Mikor fog újra ilyen zene felcsendülni, a milyent Offenbach alkotott ? Az előadás a lehető legtökéletesebb volt. Kerényit már megjelenésekor melegen üdvözlik és így tart ez végig. Hangjával pedig nem tudunk betelni. Teljes sikerre viszi a darabot. De környezete is; Csáky gyönyörű, tisztán csengő tenorja, aztán Nagy Imre halálra kacagtató Menelausa rögtönzött tréfákkal bővítve, Nagy Miklós, Marossy, Solymossy, Faragó, Tukoray, Aranyossyné, — mind-mind egész erejükkel hozzájárultak a fényes sikerhez. Bájos hármas jelenség volt Füzess Lenke, Hajnal Lonci és Vámos Margit. Papp Barna dirigálása és betanítása mestori. Rendezés kifogástalan. Péntek: Liliomíi, Szigligeti kiváló eg.vkori vig- játékát elevenítették fel ifjúsági előadásban. Tapsolt is az ifjúság falrengetően. A darab igen jó előadásban pergett le. Nagy Imre Szelleműje a legjobb kabinet- alakítás volt, a mit csak el tudunk képzelni. Csáky Liliomfi szerepében remekelt. Wirth Sári, — mint mindig, — bájos és jó. Tukoray rendkívül figyelemreméltó, művészi alakítást nyújtott. Jó volt Füzess Lenke és Marossy. Elsőrendű Aranyossyné. p. a. Tarka krónika. Ä fenyegetés. A pályaudvaron tegnap egy jóképű vidéki ember érkezett Ungvárra. A tapasztalatlan ember egy jókora csomagban szűz dohányt hozott magával, a mit épp a pályaudvaron levő pénzügyőrök kiszagoltak. Fel is tartóztatták nyomban az embert és bevitték a hivatalba, a hol szigorúan rászólt a pénzügyőr: — Mi van ebben a csomagban ? XT 2nT3A vidéki ember nem tagadta : — Szűz dohány ! Erre az atyafit megbírságolták tizenkét koronára. A delikvens nagy szomorúság közepette olvasta le a pénzbüntetést és elkeseredetten igy sóhajtott fel: — Na, ezért hat embernek kell meghalni. Erre a kijelentésre még jobban meggyűlt a baja. Átadták a rendőrségnek, a hol jóakarattal figyelmeztették : — Hallja-e, ilyet nem szabad mondani, mert ez életveszélyes fenyegetés és ezért lecsukják ám az embert. — Nincs olyan biró, a ki ezért engem el tudna csukatni — felelte a vidéki ember. — Miért ? — Mert én kántor vagyok és tizenkét koronáért hat halottat kell eltemetnem. A vidám ember. EgJ nagykereskedő cég irodájába délután nagyon jókedvűen ment be az egyik hivatalnok. A kalapja félre volt csapva és vidám orfeumi nótát dúdolt, miközben fölfelé ment a lépcsőn. Az első emeleten szembe találkozott a főnökével. — Milyen jó kedve vau önnek, — szólította meg — hogy még a kalapja is félre van téve. — Hogyne lenne jókedvem, — mondta a hivatalnok — mikor tiz éve vagyok már itt s a fizetésemből csak a — kalapomat tudtam eddig félre tenni. . . * Egy kis tévedés. Radváncon megbarapott egy-' kutya valakit. A kutya az egyik mészárosé volt, a kit felelősségre is vont a bíróság. Ki is mondták a bűnös gondatlanságot a mészáros ellen s két napi fogházra ítélték. — Megnyugszik ? — kérdi tőle a biró. — Meg — feleli hetykén a vádlott. Ezzel vége is lett volna a tárgyalásnak, de a mészáros odalépett a bíróhoz és mintha mi sem történt volna, nyugodt hangon megkérdi: — Hát aztán mikor hozzam el azt a kutyát ? — A kutyát ? Mit akar a kutyával ? — Hát hogy leülje a két napot. Irodalo m. * Holdsugáros vizeken. (Egy haditengerész naplójából.) Ez a címe Horváth Rezső legújabb kötetének, a mely tiz elbeszélést tartalmaz. A mi pedig érdekes és szinte uj benne, hogy a könyvnek csaknem minden sora a tengerről és a tengerészéletről szól. És éppen ezért örömmel üdvözlöm a Horváth Rezső könyvét. Mert valahányszor a magyar könyvpiacon egy-egy olyan munka megjelen, a mely közelebb hozza a tengert a magyar lélekhez, mindannyiszor megerősödve érzem szivemben a hitet, hogy eljön még az idő, mert el kell jönnie, a mikor a magyar nemzet ismét olyan hatalom lesz a tengeren, mint a milyen volt a nagy királyok igazán dicsőséges uralkodása alatt. A mikor ugyanis a magyar tengermellék a Quarnero közepétől, tehát a Fiumara torkolatától az albán Durazzóig terjedt, a mikor minden Szent István napján a velencei szent Márk tornyán magyar címeres lobogó lengett. Örömmel üdvözlöm a Horváth Rezső könyvét. Mivelhogy azzal egy újabb serkentést látok ama törekvésre, a mely a tenger kultuszát bele kell, hogy vigye irodalmunkba. Mert csak azok a nemzetek vallhatják magukénak a tengert, a mélyeknek irodalmában kiváló szerepet játszik a tenger kultusza. És a mikor ez utóbbi a mi irodalmunkba is diadalmasan bevonul, bátran elmondhatjuk majd, hogy igazán urak vagyunk a tengeren. Horváth Rezső is bizonyosan azért irta meg az ő tengeri történeteit, mert ezt az igazságot nyilván megértette. Egyébiránt az ő történeteiben oly nagy a tenger iránt való szeretet és rajongás, hogy bátran föltehetjük, hogy nem ez az utolsó kötete az írónak a tengerről. A. kinek lelkében olyan nagy helyet foglal el a tenger, az bizonyosan írni fog róla. Horváth Rezső elbeszéléseinek legfőbb ékessége, hogy meleg költői érzés fakad belőlük. Nekem valamennyi között legjobban tetszik a „Magyar nóta“ cimü rövidke költői rajz, mert leginkább tükrözi/ vissza az iró lelkét, érzelmi és gondolatvilágát. Kedvesen megirt történet „A nostromo sapkája“ és meghatók az „alles wohl!“ és a „Temetés“ cimü elbeszélések. Ez utóbbiban sok értékes dolgot halmozott össze az iró. Sok színes képet, hangulatot és meleg érzelmet. És hibátlan művészi 7. oldal. munka volna az egész, ha az iró több gondot fordított volna a nyelvezetre. Ebben kell megizmosodnia az írónak. Ez pedig nem olyan tulajdonság, a mely el nem sajátítható. Ehhez igazán csak akarat kell. A könyv ára két korona. — Garády Viktor. Közgazdaság. Gyümclcsfatenyésztési jutalmak. A Magyar Földhitelintézet a hazai gyümölcsfatenyésztésnek községi faiskolák utján való előmozdítása céljából a folyó évben is 1 drb 600 koronás, 2 drb 400 koronás és IS drb 200 koronás dijat tűzött ki oly tanítók jutalmazására, kik faiskolát kezelnek és a fatenvésztés terén szembetűnő sikert képesek felmutatni.“ Ezen dijakra pályázhat minden magyarországi faiskolát kezelő néptanító, valamint oly községi kertész is, ki a faiskola kezelésén kívül a népiskolákban a gyümölcsfatenyésztést hivatásszerűen tanítja és tanításának eredményeként községében és vidékén a nemes gyümölcstermelés terén látható sikert képes felmutatni. Az egy koronás bélyeggel ellátott pályázati kérvények a földmivelés- ügyi m. kir. miniszterre címezve ez évi május 14-ig adandók be a vármegyei kir. tanfelügyelőséghez. A pályázó kérvényéhez faiskolája vázlatos rajzát, részletes leírását, az abban található oltványok és csemeték kor-, nem- és faj szerinti kimutatását mellékelni tartozik. Aki már egyszer jutalmat nyert, újabb jutalomra csakis két év múlva és azon esetben pályázhat ismét, ha kész oltvány-állománya legalább kétszer akkora, mint első jutalmazásakor volt. A járványos száj- és körömfájás gyógyítása. Egy vidéki bérgazdaságban, hol az állomány 60 fejőstehén- ból és 60 jármosökörből áll, dacára az óvintézkedé- seknek, kiütött a száj- és körömfájás. Az állatok gyógyításához láttak. A gyógyszer a spiritusz (szesz), volt. Az állatok derekát spirituszszal bekenték. A paták közé spirituszszal megitatott kócot húztak s ezt még háromszor le is öntötték. Az állatok szájába naponta háromszor 40°/o-os pálinkát öntöttek. 2—3 nap múlva az állatok teljesen kigyógyultak, jó étvágygyal ettek, a tejelés csak nagyon keveset apadt. Állat nem pusztult el. Most van a borjazás s a borjuk mind életképes, szép állatok. A tőgyeket langyos vízzel mosták és vazelinnel kenték. A baj ily gyors lefolyása csakis a gyógykezelésnek köszönhető, mert a szomszédoknál, a hol a vész épp oly mértékben lépett fel, mint ott, a teljes gyógyulás 10—20 napig is eltartott. Eladó nagybirtok. Az Ungvármegyei Gazdasági Egyesület értesíti a gazdaközönséget, hogy Békés- váimegyében 1500 holdas, kitűnő minőségű birtok eladó. Az épületek jókarban vannak. Kedvező fizetési feltételek me lett vásárolható. Tudakozódni lehet az Ungvármegyei Gazdasági Egyesületnél Ungvárott, a vármegyeházában. Vegyen kalapot Borosstól! Anyakönyvi hivatalból. Hivatalos óra: d. e. 9—-12, d. u. 3—5. Házasságkötés minden nap, kivéve vasárnap és ünnepnap délutánját. Népmozgalmi kimutatás : április 29-től május 6-lg. Születések: Wohl Mór és Friedman Frida leány, Forián Benjámin és Kovács Erzsébet leány. Hardobej Ferenc és György Julia leány, Kahán András és Pet- róczi Mária leány, Kakas Mihály és Czeczka Paula fiú. Halálozások: Beszter György g. kath. 46 éves városi utcaseprő, özv. Palicska Jáuosné Csorba Mária g. kath. 87 éves magánzó, Waldraan Samuné Feldman Malvin izr. 25 éves, Terebessy Ferenc r. kath. 76 éves nyug. tanító, Hreha György g. kath. 32 éves malommunkás, Fazekas Pál g. kath. 73 éves koldus, Tamás Lajos g. kath. 24 éves, Harajda Mihály g. kath. 60 éves szabó. Ny ilttór. Búcsúszó. Ungvárról való eltávozásomkor minden jóismerő- söm és barátomtól személyesen búcsút nem vehetvén, ez utón kérem őket, hogy tartsanak meg szives emlékükben. Budapest, 1911. május hó. Szepesi Sándor. Kiadó és laptulajdonos : SZÉKELY SIMON.
