Ung, 1911. január-június (49. évfolyam, 1-26. szám)
1911-04-16 / 16. szám
49. évfolyam. — 16. szám Megjelenik minden vasárnap. Ungvár, 1911. április 16. Előfizetési feltételek: Csak az „Ung“ lapra Egész évre . . 8 K I Negyedévre . 2 K Félévre .... 4 K | Egyes szám . 20 f. Amerikába: Egész évre .... 10-60 K „Ung vármegye Hivatalos Lap“-jával együtt Egész évre 12 K — Félévre ....(> K Ung vármegye Hivatalos Lapja az „U n g“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. T-Á.^3j£±1D^.X^3>ULT LAP Hirdetések úgy az »Ung“ mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illés könyvkereskedésébe küldendők. Nyilttér soronkint 40 fillér. A nyilttér és a hirdetési dijak előre fizetendők. Eladóhivatali telefon szám 11. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Felelős szerkesztő : «Segédszerkesztő : Szerkesztőség: Kazinczy-utca l-sö szám. j bÁNÓCZYBÉLA. DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. Husvét. (m. a.) A legszebb diadal ünnepe. A legfenségesebb győzelem évfordulója. Az isteni — győz az emberin, a lélek — győz a test felett, a reménység — győz a kétségek felett, az igazság — győz az útjába álló minden mesterséges akadály felett. Ez tehát a legboldogitóbb ünnep. Örökidőkre szóló kezessége annak, hogy a mi nemes, nagy, igaz és ártatlan eszme van az emberiség törekvéseiben vagy az egyes ember földi küzdelmének homlokterében: az el nem bukhatik, mert ha helylyel-közzel több napig koporsóba kerül is, de az idők, a fejlődés tovább haladó áradata feltépi a koporsók zárait és boldog győzelem dicsőségében fürödve támad fel belőlök az Ige, az Eszme. Kitör ez a koporsóból é.s eget kér, mert neki örökkévalóságot adott az Isten. A Krisztus feltámadása világraszóló örök bizonyságtétel az isteni erőknek az emberiség életét átható szüntelen, áldott tevékenysége felől. Mikor Péter apostol a húsvéti öröm varázshatása alatt Jeruzsálemben diadalittas hangon tanúbizonyságot tett az örök isten egyszülött fiáról, a Krisztusról, a mennyből leszállt örök szeretet megtestesitőjéről, a megalázott, megteszitett, feltámadott s megdicsőühen élő Megváltóról: akkor benne és általa az egész emberiség boldogsága szólal meg a felől, hogy az örök isteni erő a jók és nemesek győzelmét biztosítja a íöldön. A Péter apostol húsvéti fel- magasztosultsága ma már közkincsévé lett a husvétot ünneplő keresztény világnak. Hiába minden ! Hiába az anyagelvüség és az istentagadás minden próbálkozása, hiába az áltudomány minden erőlködése arra, hogy a kereszténység hitelét az által gyöngítse meg, hogy kimutatni igyekszik a kereszténység alapvető tanainak prototypusait más régibb vallásokban ; hiába a korszellem vad anarchiába fajuló fattyúhajtásainak lázadó gőgje, a mely minden istenit és nemes emberit a rút egoizmus porába igyekszik dönteni: Krisztus él ma is, Krisztus győz ma is, övé a pálma, mert övé a feltámadás. Még ott a keresztfa tövében, az ő legsúlyosabb szenvedései, a fejébe mélyedő töviskorona s a kezeit és lábait átfúró szegek okozta halálos kínjai között is, az ő hite és igazságai ellen lázadó minden emberi gőg és gúny nyilai között is meg nem dönthető reményként él mindnyájunk szivében . . . nem . . . nem reményként, de az ő feltámadása által bizonyosság tudásaként, hogy ő nem marad a sírban, életét nem nyeli el a koporsó, művét nem temetik el a hantok, nevének dicsőségén, alkotásainak maradandó voltán nem üthet sebet lándzsa, a szeg és semmiféle fegyver: Krisztus él és benne és általa él az emberiség minden szent, igaz és nemes ideálja. így válik a legnagyobb tragédia a legboldogitóbb diadal szülőanyjává. így válik a husvét egyúttal óriási mementová azokra nézve, a kik a nagy, emberboldogitó eszmék letéteményeseinek tartják magokat s megfeledkeznek arról, hogy Krisztus nélkül az eszmék a köz- napiság sorába vagy az önérdek fertőjébe fulladnak — mig Krisztussal és az ő igazságaiban megtalálják megvalós:tusuknak legnemesebb és legtermészetesebb útját. Itt a husvét. A feltámadás ünnepe diadalának arcán ott ragyog a fény, tekintetét itt csókolgatja a tavaszi napsugár — békét és szeretetet rejtő ölében nyílik a virág, ajkain zendül az Istent magasztaló ének. Elnémul az istentagadók gúnykacaja! Itt a föld, mely pár hónap előtt hóval fedett pusztaság volt, ma mozgás, fejlődés, öröm, napsugár, virágfakadás, madárdal tölti be a nagy természetet. Feltetszik szemeink előtt erdők, mezők ékessége, szemek gyönyörűsége; megismétlődik az Ezékiél próféta látása és mindez hirdeti a feltámadás hitét. Hirdeti — s hinnünk kell, mert ezen tényekben szól a természetnek, a feltámadásnak Istene. Zsarnokság, szolgaság, diadalittas gonoszok, — térjetek meg, — van Isten, — van büntetés! Bujdosó igazak, letiport országok, vérbefullasztott nemzetek, égő máglyák, párolgó vérpadok — hősei bízzatok, van Isten, van feltámadás! Habár az életben igen sokszor nem a gyorsaké a futás, nem az igazaké a diadal, — ne essünk kétségbe, él az Isten, ki megbünteti a gonoszokat és megjutalmazza a jókat, van örökélet, hol diadalünnepet ül az igazság, a békesség és szeretet! Eljön az Isten országa fejedelmének is a tavasza! Feltetszik az üdvösség egén majd a feltámadás napjának, az utolsó husvétnak hajnalhasadása. Megmozdulnak majd az Isten kertjeinek veteményes ágyai, — kikelünk azokból szeretteinkkel együtt, nem marad ott senki! Se koldus, se király, se szegény, se gazdag, se úr, se szolga, se özvegy, se árva! Ezért hát örök dicsőség a húsvéti győzőnek, a Jézus Krisztusnak! Akik néma bánattal állnak kedveseik sírja előtt, a kik fuldokló zokogással mennek letenni a koporsókra, a sírokra a tavasz első virágait, ne feledjék el az örök-élet beszédét, a Jézus szavait: Én vagyok a feltámadás és az élei, a ki én bennem hisz, ha meghal is, él! Hiszszük a lélek halhatatlanságát! Hiszünk az örök élet hitének diadalában! = Drágább lett az önkéntesség. A saját költségükön szolgáló egyéves önkéntesek által lerovandó különbözeti illetéket felemelték. Az ellátási zsolddal együtt 312 korona lesz az eddigi 240 koronával szemben, a ruha 121 K (90 K), kézi felszerelés 16 K (12 K), a fegyverek s azok javítása 7 K (6 K). A lovasságnál és tüzérségnél egy-egy kölcsönzött ló után 657 K lesz fizetendő 480 K helyett, a lószerszámért fizetni kell a lovasságnál 32 koronát, a tüzérségnél 29 koronát az eddigi 24 K helyett. Húsvéti harangozó. Irta Krüzselyl Erzsiké. Húsvéti harangszó messzehangzón csendül, Zeng a diadalmas, örök szeretetrül, Melyen a halálnak Nincs hatalma semmi s a sir mélyéből is Ragyogva feltámad! Húsvéti harangszó a mikor megcsendül: Még az én lelkem is, a hol örök csend ül, Múlt időkben réved, S hallom, újra hallom én is a harangszót, Azt a zengőt, szépet! Húsvéti harangszó de mégis csak más ma, Nincs a napfénynek sem annyi ragyogása, Mintha titkon fátyol Takarná a napfényt husvét ünnepében, Tavaszviruláskor! . . . Mintha nem én volnék az sem, a ki régen Madárdalt hallgatva bolyongtam a réten. ... A szivemen csend ül . . . Nekem az a boldog húsvéti harangszó Már hiába csendül 1 . . . De hátha még egyszer nekem is feltámad S felcsendül majd újra dala a madárnak A szivembe hangzón 1 Akkor majd . . . akkor majd felujongok én is Húsvéti harangszón 1 . . . Úti tárcámból. — Londoni benyomások. — Irta Mazuch Ede. Bizony csak benyomásokról, általános impresz- sziókról számolhat be az, a ki mindössze hat napot töltött a büszke Albion fővárosában: Londonban. Hat nap a több mint hét milliós lakosságú városóriásban csakis arra elegendő, hogy az ember némi általános képet nyerjen a város külsejéről, utcai életéről s a legfontosabb látnivalókat futólagosán megtekintse. De hogy legalább ennyit elérjünk, előrelátó haditervvel (útikönyvek, térképek tanulmányozása) előkészülve kell minden reggel neki indulnunk London-ország tanulmányozására, s egész nap fáradnunk, hogy valami fontos látnivalót elneszalaszszunk. Mert London több mint egy város, valósággal kisebb országgal ér fel; ország, melynek — mint a londoniak büszke tréfával mondják — City a fővárosa 1 Bizonyos, hogy két balkáni állam együttvéve sem nyomná le még lakosai számára nézve sem, nem is szólva a vagyoni és műveltségi tényezők óriási különbségéről. London nem tartozik a magával ragadó városok közé. Falai között az idegen nem érzi magát oly kellemesen mint pl. Párisban, vagy a nagyobb német városokban. S ezt nem csupán a nagy dimenziók hatása okozza. Páris és Berlin londoni méretek szerint is nagy városok, de mindkettőben a nagyság fensége mellett több kellem éri a szemet. E városok külső physiognomiája bizony derűsebb, kecsesebb mint Londoné. A brit főváros építkezése szürke, téglavörös keskenyhomlokzatu házaival nagyon egyhangú benyomást tesz a szemlélőre. Utcái architektúra dolgában meglehetősen egyformák. Csakis egyes középületek, elvétve egy-egy magánpalota és az előkelő klubok palotái pompáznak díszesebb külsővel. Máskülönben komor egyszerűség uralkodik utcahosszat a házak külsején. Az angol háziúr a családi otthon kényelmes berendezését tartja háza főfeladatának, s alighanem igaza van. A nem éppen kellemes első benyomást még fokozza a közismert londoni köd. Ez nem csupán a kezdő tárcaírók stilgyakorlatainak rendes közhelye, hanem természeti valóság, mely még a nyár derekán is erős próbára teszi a kontinentális ember légzőszerveit. A szigetország nagy párabősége a tömérdek gyár füstjével egyesülve, állandó ködréteggel fedi el a napsugarakat. Valóságos megváltás a londoni füstös levegőből kimenekülni például Windsorba, az angol királyok kies fekvésű s tiszta levegőjű nyaralóhelyére 1 A londoni füstös köd hatását a város épületei is sinylik. A legtöbb épület a ködös füst folytonos lerakódásától az erősen patinás szobrokhoz hasonló külsőt mutat, a szent Pál- székesegyház fehér márványoszlopaira és külső szobraira is nagyon ráférne már egy kis tisztogatás. A folyómentén fekvő nagy városok a partok körül rendszerint sokat áldoznak a külső csin, az aisthesis kifejtésére. Ebben a tekintetben a mi szépséges Budapestünk a fejedelmi Dunával kétségtelenül a világ első városa, de Páris, Drezda, München, sőt a mesterségesen duzzasztott Spree mellett Berlin is kitesz magáért. Londonban csakis a Temze balpartjának egy részén, a Victoria-embankment (Vietoria-ut) mentén (a Blackfriars-bidtól a Westminsterig) látunk gondozott, szépen befásitott partrészletet. Az öreg Temze balpartjának többi része, a jobbpart pedig csaknem egészen a nagy kereskedelmi forgalom lebonyolítására van berendezve. Hatalmas dockok, áruraktárak hosszú sorai, lent a vizen pedig egész hajóerdő a legkülönbözőbb áruk halmazával megrakva láthatók, csínt, tisztaságot tehát ott ne keressünk, de jó levegőt sem 1 A Temze hidjai egy-kettő kivételével szintén csakis a közlekedés érdekeit szolgáló egyszerű alkotások. A világhírű London Bridge, melyen naponkint átlag húszezer kocsi és száztiz-százhuszezer gyalogjáró vonul át, Budapest hídjaihoz képest bizony egyszerűnek mondható. Pedig Maculay-nak a pápaságra vonatLapunk mai száma 12 oldal.
