Ung, 1910. július-december (48. évfolyam, 48-73. szám)
1910-07-10 / 49. szám
48. évfolyam. — 49. szám Megjelenik minden vasárnap. Ungvár, 1910. julius 10 Előfizetési feltételek: Csak az „Ung“ lapra Egész évre . . 8 K j Negyedévre . 2 K Félévre .... 4 K j Egyes szám . 20 f. Amerikába: Egész évre ..........1060 K „Ung vármegye Hivatalos Lap“-jával együtt Egész évre 12 K — Félévre ....OK Ung vármegye Hivatalos Lapja az „U n g“ mellékleteként megjelenik minden csütörtökön. Hirdetések úgy az „Ung“ mint „Ung vármegye Hivatalos Lapja“ részére — továbbá magánosok részéről az előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, Székely és Illés könyvkereskedésébe küldendők. Nyilttér soronkint 40 fillér. A nyilttér és a hirdetési dijak előre fizetendők. Kiadóhivatal! telefonszám 11. AZ UNGMEGYEI GAZDASÁGI EGYESÜLET HIVATALOS KÖZLÖNYE. Felelős szerkesztő : Szerkesztőség: Kazinczy-utca l-sö szám. BÁNÓCZY BÉL A. Segédszerkesztő : DEÁK GYULA. Kiadóhivatal: Székely és Illés könyvkereskedése. Halász Ferenc. Irta Hidasi Sándor. Elvégeztetett. Ott pihen már porhüvelye a Kerepesi-uti temetőben; ott, hol a magyarnak, ennek a fajrokon nélkül való népnek nemzeti nagyságáért és az egységes Magyar- országért rajongó annyi más nagyja alussza örök álmát. Pora elvegyül azzal a földdel, melyet oly forrón szeretett, melynek egy munkával teljes életet áldozott. Szeretni a hazát, a műveltség és jólét magas fokára emelni a magyart, mennyien, de mennyien hirdetik ezt —szóval! De dolgozni, éjt és napot egybeolvasztva keményen fáradni, ezer és ezer akadály dacára soha nem lankadni, hanem rendületlen bizalommal küzdeni, küzdeni szilárd meggyőződésből, soha meg nem ingó hittel, igy élni egy életen át és tenni mindezt önzetlenül a hazáért, ennek jövőjéért, — az ilyenek száma azonban vajmi kevés! — Halás\ Ferenc e kevesek egyik nagyon kimagasló alakja volt. Állami népoktatás! — E két szó volt egész kultúrpolitikája. Ez a gondolat hevitette, ezt hirdette szóval, Írásban, ezért dolgozott, élt, halt. Meggyőződése volt, hogy modern nemzeti államot ebből a sokféle nemzetiséggel lakott országból csak úgy lehet teremteni, ha az iskolát, első sorban az állami iskolát állítjuk be a nemzeti politika szolgálatába. Ennek magyarságához kétség nem fér; ez az a kohó, mely összeolvaszt, melyben a nyelvi és más külömb- ségek eltűnnek, eltompulnak. Az ifjúságot, melynek lelke még tiszta, magyarrá tenni lélekben ; az iskola padjain az összetartozandóság nagy gondolatát minden szívbe, mely e hon határain belül dobog, beleplántálni, azt ápolni és igy eltüntetni azokat a nagy választó falakat, melyeket ma nyelvi, vallási és társadalmi viszonyaink mutatnak; a jövőt ekkép egységesíteni és biztosítani, — ezért lelkesedett, rajongott, ennek a szép és nagy eszmének volt, hogy úgy mondjuk, fanatikusa. Teendőink a népoktatás terén című művében meggyőzően fejtegette, hogy a népoktatás nálunk nem egyszerűen csak népművelődési, hanem sokkal inkább fontos kultúrpolitikai kérdés, mert a magyar állam kiépítése ennek a kérdésnek miként való megoldásától íügg. 0 hangoztatta elsőnek, hogy a magyar faj fensőbbségét a jó, alapos nevelés és oktatás által kell biztosítani; olyan magas színvonalra kell emelni kultúráját, hogy az vonzó erővel bírjon a nemzetiségekre nézve, ennek a kultúrának legyenek kénytelenek behódolni. Ugyanezen eszméket tárgyalta az Állami Népoktatás cimű könyvében, hol már számadatokkal igazolta addigelé csak elméletben hirdetett igazságait. Azelőtt az állami iskolák szervezése a legtöbb esetben véletlenektől függött, azt lehetne mondani kapkodás volt. Beregi, majd hevesmegyei tanfelügyelő korában az államosításoknál rendszert teremtett, gócpontokat keresett, jelölt ki és ezek köré csoportosította az iskolákat és e csoportok kiépítésén, bővítésén dolgozott fáradhatatlanul. Mikor pedig ezelőtt 14 évvel a minisztériumba került, ezt a rendszert kiterjesztette az egész vonalra, hadállásokat keresett, szervezett és ezeket egyre-egyre erősit- gette. A milleniumi iskolák és az azóta szervezett állami iskolák mind, mind ennek a tervnek állanak a szolgálatában. Az állami iskolák révén lett Halász Ferenc neve : fogalom, a kitartó, fáradhatatlan nemzeti kulturmunka fogalma. Hogy mekkora energiát fejtett ki, elég ha arra utalunk, hogy 1895-ben, mikor a minisztériumba került, 878 állami iskola volt csak alig 1200 tanerővel, ma 2500 azok száma és ezekben több, mint 6500 tanító, tanítónő működik. Akkor az állami népoktatásra 1,860.000 koronát fordított az állam, ma e tétel 16,716.856 K-t tesz a költségvetésben. Akkor gazdasági irányú ismétlő iskolai oktatásunk nem volt, ma 2280 gazdasági ismétlő tanfolyamunk és 68 önálló gazdasági népiskolánk van. Ha ehhez a népoktatás egyéb ágaiban is végzett nagy munkát, továbbá az állami és nem állami tanítók fizetéséről és jogviszonyairól, az ingyenes népoktatásról szóló törvényeket is vesszük, melyek nagy részben az ő művei; ha figyelemre méltatjuk azt, hogy egy iskolai alap létesítéséről szóló törvényjavaslat készen áll: akkor előttünk áll egy tetőtől talpig férfiú, egy egész ember, ki nevét munkával tette emlékezetessé, tettekkel irta be kultúrtörténetünkbe. Halász Ferenc nagyságát, azt a bámulatos erőt, a mit kifejtett, találóan jellemzi a Pesti Hírlap, mikor igy ir: „Csak a ki tudja azt, hogy mily hihetetlenül nehéz annyi ellenkező irány és vélemény, annyi gáncsot vető intrika közepette az állam anyagi erőit egy-egy eszme szolgálatába állítani; csak a ki látta Halászt dolgozni: Ítélheti meg ennek a küzdelemnek szívósságát és lelkesedését, melyet az elhunyt megvívott. Hatalmas felekezetek, fajukat féltő nemzetiségek, elfogultság és rajongás állottak az államosítás eszméjének útjába; nem akadt még egyetlenegy közoktatásügyi miniszter sem, a ki az általános államosítás eszméjét magáévá tette volna, ellenben nem egy akadt, a ki Halász vonatkozó terveivel szembehelyezkedett. A meggyőződésnek mekkora energiája, a hidegen dolgozó agynak mily elapadhatatlan tüze és ereje kellett ahhoz, hogy a felekezeti és faji világnézet minden hatalmasságával szemben, bár csak fél-győzelemmel is, meg tudta állani a harcot.“ Mekkora volt ennek a nemes szívnek a lelkesedése, mikor a politikában reményként megcsillant a népoktatás gyorsabb ütemben való rendezésének a kérdése és mekkora fájdalom fogta el lelkét, mikor meggyőződött, hogy az egész csak szappanbuborék volt, mely még őt is megtévesztette, — ezt csak az tudja, Kultúra Amerikában. ív. A világ legnagyobb áruháza. Irta Kondor Emil. Ha Amerika kulturális intézményeit szemléljük, nem szabad figyelmen kívül hagynunk csodás áruházait sem, melyek arányaikkal és berendezésükkel egyaránt meglepő, imponáló hatást gyakorolnak a látogatóra. Bajos volna az amerikai nagy, hatalmas áruházak mindegyikéről külön-külön azzal a részletességgel és oly behatóan beszámolni, a mint azt ezek az áruházak az amerikai szervező erőnek, üzleti szellemnek csodás tanúbizonyságai méltán megérdemlik. Csak egyet akarok nagyjában bemutatni, mely kétségtelenül a lognagyobb nemcsak az amerikai, hanem a világ minden áruháza közölt, ez a Marshall Field & Co. áruháza Chicagóban, molyről nemcsak a modern 'amerikai utazók útleírásaiban, tanulmányaiban, hanem akárhányszor a lapok szenzáció-rovatában is sokat olvashatunk. Négy egymással szerves ogészszó összekötött hatalmas épületből áll ez az áruház, úgy, hogy csak kívülről, az egyes épületek eltérő magasságáról látjuk, hogy több épületből áll, mig a belsejében teljes szerves egészet képez az egész épületcsoport. Egy millió négyszögláb területen foglal helyet ez az áruház-kolosszus. A chicagói üzletnegyed legélénkebb, szédítő forgalmú utcájára esik a főbejárat, melyet négy hatalma-; gránitoszlop jelez. Széditő az első benyomás is már, a melyet a főcsarnokban nyerünk. Óriási 12 emeletes világitóakna ez a főcsarnok a pincétől a tetőablakokig, az egész épület szélességében, 234 láb magasságig pompás galériákkal. Az egyes emeleteken galériákon elhelyezett áruk ízléses csoportosítása, az évadról-évadra változó gyönyörű díszítés, az óriási üvegfedelü csarnokok architektúrája valami különös bájt kölcsönöznek az egésznek. A nap bármely szakában óriási közönség állja körül az áruházat, csodálva, bámulva, valósággal élvezve azt a negyvenhat kirakatot, melyek mindegyike egy-egy lakószobának felel meg. Remek szobaberendezéseket látunk az egyikben; egyszerű polgári berendezést a másikban; a szobák berendezésében, díszítményében számtalan izlésesnél-izlósesebb tárgyat, ipar- művészeti remekeket vagy egyszerű háztartási kellékeket. A kirakatok berendezése, az egyes cikkek megkapó elhelyezése és valósággal vásárlásra ingerlő kiállítása csodás látványul szolgál, különösen ha az esti órákban, a villamos világítás fényében a hatás még jelentékenyen fokozódik. Az egész áruház tisztára acélvázzal biró óriási épület, melynek acélszerkezetét szürke, ragyogóra csiszolt gránit boritja. Építészeti szempontból az egész belső berendezés és elhelyezés Ízlésesen egyszerű. Az egyes áruosztályokat hatalmas, fehér oszlopok jelzik. A drágábbnál-drágább cikkekkel megrakott üvegszekrények olyan káprázatos benyomást gyakorolnak a szemlélőre, hogy az első órában szinte kábulva botorkál az óriási csarnokban, mely remek szőnyegeivel gyönyörű pálma- és virágdiszitéseivel inkább egy óriási bálteremhez, miDt áruházhoz hasonlít. A föl- és aláhullámzó közönség folyton változó képe, az egyes sarkokban le- és felsurranó liftek, felvonógépek, az elárusítók sürgölődése-forgolódása, a nap minden szakában ragyogó világítás páratlan hatással van és az egyszerűbb igényekkel biró vásárló bizonyos félszszel halad tovább, azt hivén, hogy szerényebb igényeit ezekben a csodaszép csarnokokban nem fogja kielégíthetni. Pedig hát téved. A rendkívül nagy gonddal, eredeti tervrajzok után minden osztály jellegének megfelelően és az elhelyezett cikkekkel éppen úgy, mint az egész berendezéssel összhangzó Ízlésben, mahagonifából, bronzdiszitéssel készült állványok, üzletasztalok és szekrények valóságos amerikaias gyakorlati érzékkel vaunak megépítve. A finomabb áruk, ékszerek, díszműáruk, csecsebecsék, pipereáruk, selyemszövetek stb. elhelyezésére szolgáló üvogállványok és asztalok, belülről elrejtett villamoslámpákkal vannak meglepő hatást keltő módon megvilágítva. Hosszú osztályokon végig, az üzletasztalok úgyszólván tisztára üvegből, csak a széleken ezüstpántokkal összetartva, belül ugyancsak üvegtartókban elhelyezett ékszerek, drágaságok, az ötvösművészet remekei — a villamvilágitás ragyogó fényében az „ezeregyéjszaka“ meséit juttatják eszünkbe. Az egyes csarnokokban vastag szőnyegek húzódnak végig, harmonikus összhangban a diszkréten aranyozott fehér falakkal, a sötétvörös mahagóni állványokkal és asztalokkal, ragyogó üvegszekrényekkel és az üde hangulatot keltő pompás virágdiszitésekkel. Az egyes emeletekre 58 hatalmas felvonógépen, autoLapunk mai száma 8 oldal.
