Ung, 1910. július-december (48. évfolyam, 48-73. szám)

1910-11-13 / 67. szám

4. oldal, rr kt G­67. szám. kik mindenütt és mindenáron, ha arra semmi alapjuk sincsen, ha senki által sem érintetnek, mindig a túl­érzékenység köpenyegét öltik magukra. Miért védessék meg valaki hazafiságában, ha ez nála kétségbe nem vonatott ? Miért kelljen annyiszor újra meg újra hang­súlyozni a g. kath. lelkészek magyar hazafiságát, mikor az olyan természetes, magától értetődő dolog, hiszen nagy részüket a magyar Alföld szülte és mindnyájukat a magyar géniusz nevelte. Nem az első eset, hogy engem a g. katholikus felekezet és most már a ruthén- ség, mint ilyennek antagonistájaként igyekeznek néme­lyek minden áron feltüntetni a nélkül, hogy erre a leg­csekélyebb alappal bírnának. Igyekeztem a hibát meg­találni magamban s keresve az indító okot, soha nem találhattam egyebet, mint egyeseknek kicsiny önzését, a mivel számolnom kell nekem éppúgy, mint minden­kinek, a ki közpályán működik és kötelességével adós nem akar maradni. Csak indokolatlan animozitás volna, ha bárki ezek után továbbra is azon váddal illetne engem, mintha én az itteni g. kath. lelkészi kart meg­gyanúsítottam volna.“ A terjedelmes jelentést az előadó a maga egészé­ben olvasta fel a bizottság előtt. Ahhoz elsőnek Lörinczy Jenő alispán szólalt fel, a ki kijelenti, hogy a bizottság méltóságával ellenkez­nék e jelentéktelen ügyből nagy dolgot csinálni s indítványozza, utasittassék a nagybereznai főszolgabíró, hogy a jövőben teljesítse a törvényben előirt köteles­ségét, vagyis ha tudomására jön idegen egyénnek .itt tartózkodása, vagy saját hatáskörében járjon el, vagy az illetékes határszéli rendőrkapitánysághoz írjon át további eljárás végett. Fehér Manó kijelenti, hogy ő nem talált abban semmi törvénybe ütközőt, ha egy idegen, a ki tanul­mány utón van, beajánltatik a kartársakhoz. Thuránszky Tivadar szerint a nagybereznai fő­szolgabíró kötelességét teljesítette, a mikor járása terü­letén történt minden mozzanatról beszámol. Különben ő sem tartja ezt a mostanit olyan borzasztó esetnek, hogy politikai kérdést csináljunk belőle. Még Bradács Gyula reflektál a jelentésre azzal, hogy a g. kath. papságot senki nem vette védelmébe a múlt ülésen sem, mert arra szükség nincs s nem is volt. A közigazgatási bizottság az alispán indítványát egyhangúlag elfogadta. A közegészségügy állapota. A főorvos a vármegyei közegészségügyi állapot­ról azt jelenti, hogy az az előző hónaphoz viszonyítva kedvezőtlenül alakult, a mennyiben a vörheny, de külö­nösen a kanyaró betegség számos községben járvány- szerüleg lépett föl. A járványos betegségek általán enyhe lefolyásuak, a halálozási arány meglehetősen csekély. Heveny fertőző megbetegedések a következő szám és kiterjedésben fordultak elő: Roncsoló toToklob 4 községben 9 esettel, gyó­gyult 7, meghalt 1, ápolás alatt maradt 1, — kanyaró 18 községben 447 esettel, gyógyult 245, meghalt 14, ápolás alatt maradt 188, — vörhegy 20 községben 117 esettel, gyógyult 96, meghalt 9, ápolás alatt maradt 14, — hasihagymáz 11 községben 24 esettel, gyógyult 8, meghalt 2, ápolás alatt maradt 14, — vérhas 1 gyógyult esettel, — hökhurut 1 községben 34 esettel, ebből meg­halt 1, ápolás alatt maradt 33. A vármegye területén október havában született 464 egyén, meghalt 14 éven alul 108, 14 éven felül 107, összesen 215; — a természetes szaporodás száma tehát 249. Orvostörvényszéki boncvizsgálat volt Felsőpászté- lyon magzatelhajtás, Ungvárt szúrt sebzés, Ujszemerén koponyasérülés következtében történt haláleset alkal­mából; orvosrendőri hullaszemle Ungcsepely község­ben hirtelen elhalt, Pályin községben véletlen baleset következtében elhalt egyén hulláján ejtetett meg. Orvosrendőri szempontból vizsgáltattak iskolák 49, gyógytárak 3, korcsmák 63, élelmiszer 58, vágó­székek 27, gyárak 7 esetben. Veszettségre gyanús állatok Ungvárt 2, Ungcsepely községben 1 egyént martak meg. A közegészségügyi jelentéssel kapcsolatban Hidasi Sándor tanfelügyelő rámutat azon tarthatatlan állapotra, hogy az elemi ok.atás rendkívüli hátrányt szenved azáltal, hogy évről-évre fellépő járványok miatt az iskolákat be kell záratni. így Turjavágás községben évenként legalább 5—6 hónapig szünetel az okta­tás a járvány következtében elrendelt iskola be­zárás miatt. Havasközön is alig múlik el óv, hogy az iskola járvány miatt ne szüneteljen. Ungváron is október 15-ig voltak bezárva az elemi iskolák. Ilyen­formán az állam által hozott nagy áldozatok mind kárba veszett kiadások. Itt sürgősen kell csinálni vala­mit. A közegészségügyi állapotokat kell szanálni. Erre egyik mód a körorvosi állások betöltése, mert az egyes járás-orvosoktól, igy a nagybereznaitól lehetetlen azt kívánni, hogy Nagybereznáról Havasközön teljesítsen lelkiismeretes közegészségügyi szolgálatot. — A járás­orvos nem tehet mást, mint megjelenik a helyszínén, konstatálja a járványt és javasolja az iskola bezáratá­sát, a mit az alispán a javaslat alapján köteles el­rendelni, minthogy e kérdésben nagy a hivatali és lelkiismeretbeli felelősség. Ez okból kéri a közigazga­tási bizottságot, hogy a körorvosi állások sürgősen töltessenek be, mert a pusztító járvány megszüntetése másként el nem érhető. Az alispán elismeri a tanfelügyelő adatainak szomorú ténybeli vak'ságát. E hatóságok a közegészség­ügyi törvények rendelkezéseit lelkiismeretesen végre­hajtják. Eredményt azért nem lehet elérni, mert egy­általán nincs megfelelő jelentkező orvos. A főorvossal egyetértőleg átiratot intézett a budapesti és a kolozs­vári egyetemek orvosi fakultásaihoz, hirdetményeket bocsájtott ki, magánúton a közegészségügyi felügyelő­ket is megkereste orvos-ajánlás végett, — azonban eredménytelenül. A képesített orvosok hiánya, másrészt az ellátás és a lakásviszonyok mostohasága okozza azt, hogy a körorvosi állások be nem tölthetők. Már két körorvosi állást is akartunk egyesíteni, hogy igy na­gyobb fizetés mellett kecsegtessük ide az orvosokat. Sajnos azonban, a kormány a pénzhiányra való hivat­kozással a megoldás ezen módját el nem fogadta. Ez okból javasolja, írjon fel a bizottság a kormányhoz, hogy ezek a közegészségügyi állapotok tarthatatlanok, ezért feltétlenül kérjük az állam hathatós támogatását és a körorvosi állások javadalmazásának javítását. Gróf Sztáray Gábor főispán felvilágosításként előadja a bizottságnak, hogy a főorvos által történt figyelmeztetés következtében a körorvosi állások egye­sítése kérdésében Kende Péterrel együtt érdeklődött a belügyminisztériumban. Az államtitkár azonban ki­jelentette, hogy a pénzügyi helyzet mostohasága követ­keztében a körorvosnak egyesitett köre esetére sem adhat magasabb dotációt, — azonban ha járvány üt ki, akkor járványorvost fog kiküldeni. Kende Péter szerint a kérdést ez utóbbi alapon kellene megoldani. A mennyiben az államtitkár ki­jelentette, hogy járványorvost küld és minthogy a járvány községeinkben állandó, kérjük a kormányt a járványorvos kirendelésére, a kit azután a többi köz­egészségügyi szolgálattal is megbízhatnánk. Thuránszky Tivadar: Ne térjünk el a a tárgy­tól. A tanfelügyelőnek az az érdeke, hogy a gyerme­kek az iskolába járjanak, mert különben nincs értelme az állam azon áldozatának, a melyet a felekezeti isko­lák érdekében is hoz. 0 gyanakodó természetű. A gyanúja az, hogy a tanítók mondva csinálják a jár­ványt, bogy igy szabadságidőt nyerjenek, vagy ha a tanításban elmaradnak, az iskolabezárással menthessék ki elmaradásukat. Ez okból ő azt tartaná jónak, ha a vármegyei főorvos a szolgabiróval együtt menne ki a helyszínére s állapítsák meg, hogy van-e járvány ? és bezárandó-e az iskola? Végül dr. Oulácsy Árpád főorvos mindenre ki­terjedő felvilágosító szavai után a közigazgatási bizott­ság az alispán indítványát határozattá emeli azzal, hogy a járvány fellépése esetén a főorvos állapítsa meg a helyszínén az iskolák bezárásának esetleges szükségét, A tanügy. A tanügy állapota október hónapban a következő volt: A tanfelügyelőség külső szolgálatot nem teljesí­tett, mert az iskolák és óvodák költségvetési ügyeinek 5 évre való elkészítése és az egyébként is a tanév elején összetorlódó sok Írásbeli munka a hivatali személyzetet teljesen lekötötte és novemberre is leköti. A közoktatási miniszter az alsónémetii, tninaji, alsó- domonyai, vajnai, homoki, jeszenőremetei, sóháti, porosz­tói és poroskői áll. iskoláknál a női kézimunka okta­tást engedélyezte. Könyves Mihály solymosi ref. és Szijjártó János bezői r. kath. tanítóknak, kiknek szabályszerű képesítésük nincs, megengedtetett, hogy egy évig még működhetnek, de kötelesek 1911. junius végén a szabályszerű oklevelet bemutatni. Oojdics Mátyás havasközi tanítónak pedig a miniszter ugyan­csak megengedte, hogy egy évig még működhetik, de mivel 1868-ban már tanító volt, őt vizsgálatra már nem kötelezte. Az ungvári izr. iskola ügyében a miniszter akképen intézkedett, hogy megengedte, hogy az iskola 1911. junius végéig a jelenlegi helyiségekben még működhetik, ha azonban a fentartó 1910. decemberig az uj iskolai épület tervét a bizottságnak az építkezésre vonatkozó jogerős határozattal be nem mutatja, a bizottság már decemberi ülésében ezen iskolának 1911. junius végére való bezárását köteles elrendelni, a kir. tanfelügyelő pedig az áll. iskola fejlesztése ügyében intézkedni. Jelentés az nti ügyekről. Az államépitészeti hivatal vezetője jelenti, hogy a pálóczi Unghid helyreállítási munkálatai, valamint a kisgejöc—kisráti vicinális közút építési munkálatai folyamatban vannak. A kassa—jablonicai állami köz- utnak Szerednye felé eső szakaszán, valamint a deb- recen—nyíregyházai—csap—ungvári állami küzutnak ungvár—csapi szakaszán a kavicsfelülvizsgálatok meg­ejtettek. Tervbe vétetett, hogy az 1911/912. évi törvény- hatósági úti költségelőirányzatba mindama munkálatok felvétessenek, a melyek a törvényhatósági közutakon és azok tartozékain valamint műtárgyain a vármegye jogos közgazdasági, közlekedési és közigazgatási érde­keire való tekintettel égetően szükségesek. Mivel erre a törvényhatósági utialap fedezete egyáltalán nem elegendő, tervbe van véve egy kölcsön felvétele. E terv a kereskedelmi minisztériumban kedvező fogadta­tásra talált s ugyanott kilátásba helyeztetett, hogy a vármegye a szóban forgó kölcsön annuitásával meg­felelő összegű államsegélyben fog részesülni. A jelentés felolvasása után Bánóczy Béla fő­jegyző megkérdezi az államépitészeti hivatal főnökét, hogy a tervbe vett kölcsön felvétele nőm fogja-e ered­mény jzni azt, hogy a vármegyétől a kavics-vállalat el­vétetik ? Mert nem lehetetlen, hogy a kormány a kavics- szállitási vállalatot állami segítés gyanánt fogja fel. Faur Kornél kijelenti, hogy tényleg a miniszteri osztályvezető a kavicsvállalatot olyannak tekinti, mint a mely mintegy állami segítés természetével bir. Ez okból azt javasolja, hogy a vármegye a mostani két­séges jövedelmű vállalkozás helyett az eddigi átlagos jövedelemnek megfelelő, pl. 2000 K összeget vegyen fel az utiköltségvetés keretében, a mely összeg a vár­megye kulturális céljaira lesz fordítandó. Lörinczy Jenő alispán felvilágosítja az állam­épitészeti hivatal vezetőjét, hogy a kavicsvállalati alap nem azon célból alakult, hogy azon utakat építsen a vármegye, hanem az előző kormányok megadták a jogot, hogy ezen vármegyei vállalkozásból eredő jöve­delemből a törvényhatóság tisztán, kizárólag kulturális alapot teremtsen, de abból az utakra semmiféle kiadást nem teljesíthet. Megjegyzi azonban, hogy ezen válla­latnak a végrehajtása óriási nehézségekbe ütközik, és a kedvezőtlen munkásviszonyokra való tekintettel a jövőben alig remélhető valami jövedelem. Kende Péter a kavics-vállalat keletkezési törté­netével bizonyítja, hogy a vármegye ezen vállalkozása egyáltalán nem bir a kormánysegitség jellegével, mert a mikor a vármegye drágább ajánlatot tett, mint más vállalkozó, a munkálatot az olcsóbb ajánlattevő nyerte el a kormánytól és nem a vármegye. Baross Gábor miniszter annak idején követelte, hogy a kaviosvállalat- ból szerzett alapot a vármegye olvaszsza be az utialapba. A vármegye azonban a leghevesebben ellenállott ezen követelésnek és Baros utódja kénytelen volt elismerni azt, hogy a kavicsalap semmiféle szerves összekötte­tésben az utialappal nincs, a mely fölött a törvény- hatóság kulturális céljaira teljesen szabadon, függet­lenül rendelkezik. Faur Kornél a kavics-alap jogi természetére vonatkozó felvilágosításokat tudomásul veszi. És mint­hogy ő maga is a legnagyobb lelkesedéssel és öröm­mel közreműködni óhajt abban, hogy a vármegye kul­turális alappal rendelkezzék, — elfogadandónak véli azon javaslatát, hogy az úti költségvetésbe 2000 K állíttassák be, mely a vármegye kulturális céljaira lesz fordítandó. Bradács Gyula, Tóth Lajos és Lám Gyula a javaslatban nem látnak veszélyt a kavics-alap önálló alapként leendő kezelése szempontjából, s igy a köz- igazgatási bizottság a javaslatot elfogadja azon utasí­tással azonban, hogy ha az alispán előnyösnek látja a kavicsvállalkozást, ajánlatát mindig tegye meg s ettől eltekintve az úti költségvetésbe a 2000 K ön­állóan beillesztessék. Állategészségügyünk állapota. A törvényhatósági m. kir. állatorvos jelentése szerint a vármegye állategészségügyi állapota október hónapban kedvezőtlenre fordult, a mennyiben a raga­dós száj- és körömfájás a vármegye területén fellépvén, több községet fertőzött e betegség, a mi kiterjedt for­galmi korlátozásaival bénitólag hatott a vármegye állat­forgalmára, különösen az által, hogy a vármegye köz­pontja, Ungvár is le volt zárva. A széles körben megindított nyomozat eredmény­nyel járt, a mennyiben most már egészen kétségkívül kiderittetett, hogy a ragadós száj- és körömfájás lelketlen, pénzsóvár csempészek által hurcoltatott be Ungvárra. Három, Hnyla galíciai községbeli ember szövetkezvén egy hajasdi lakossal és néhány erdő- ludasi emberrel 8 galíciai ökröt csempészett át Galicia lezárt területéről a vármegye területére, hol ruthén parasztok egy liter pálinkáért vállalkoztak, hogy az állatokra marhaleveleket szereznek. A hajasdi kör­jegyzőtől váltott marhaleveleket odaadták a csempé­szeknek és ezek a hamis marhalevelekkel ellátott csempészett állatokat az ungvári állatvásárra hajtották, hol a még látszólag egészóges állatok részben Ung- várra eladattak. Ezen ökrökön a vásárt követő harmad­napon tört ki a betegség. Közjövedelmek. Az állami jövedelmek a következő mérvben foly­tak be: egyenes adó címén befolyt 173548 K, az előző évi október hónappal szemben 33605 koronával ked­vezőbb az eredmény; haddij címén befolyt 7923 K (+ 1450 K); bélyeg- és jogilletékben befolyt 72964 K (+ 43772 K); fogyasztási és útadóban befolyt 93480 K (— 1853 K); dohányjövedékben befolyt 58510 K (—3379 K). Felfüggeszszük, ne függeszszük! Az egyes érdektelenebb ügyek elbírálása során előkerült Hock József szobránci szolgabiró fegyelmi ügye. Hock ugyanis Ringelhann perecsenyi állatorvos­ról azt a hirt terjesztette, hogy egy bercsényifalvai mészárosnak a huskimérésének engedélyezését helyezte kilátásba, ha 18 K kiszállási költségét megfizeti. Ezen híresztelés miatt Ringelhann rágalmazási pert indított Hock ellen. A beregszászi kir. törvényszék Hockot vád alá helyezte s a fegyelmi eljárás szempontjából erről a közigazgatasi bizottságot értesítette. Az előadó javaslata az volt, hogy a közigazgatási bizottság Hock József szolgabiró ellen a fegyelmi eljárást indítsa meg s ezzel egyidejűleg állásától függeszsze fel. A javaslat a bizottság tagjainak többségénél, szigorúságánál fogva konsternációt keltett. Faur Kornél, Reinichovszky Rezső kir. ügyész felszólalásaikban oly csekély jelen­tőségűnek tartják a vád alá helyezési eljárás alapjául szolgáló okot, hogy a felfüggesztés egyáltalán indoko­latlan és méltánytalan. Dr. Sebó' Sándor és Lám Gyula az előadói javaslat törvényességét védték. A közigazgatási bizottság 3 szavazat ellen úgy döntött, hogy Hock József ellen a vádirat következtében az ilyen esetben szokásos fegyelmi eljárást megindítja, ellenben állásától fel nem függeszti. Több érdektelenebb közigazgatási jellegű ügy elintézése után a hosszú ülés lU 2 órakor ért véget. = Ä kir. járásbíróság helyiségének kibő­vítése. A városi képviselőtestület egyik utóbbi ülésén Reisman Bertalan indítványára határozatba ment, hogy az igazságügyminiszterhez felirat intéztessék az ungvári kir. járásbíróságnál levő jelenlegi tűrhetetlen helyzet szanálása iránt. Ez ügyben a napokban érkezett leirat Kozma Gyula vezetőjárásbiróhoz, hogy tegyen javas­latot, hogy hova volna a bíróság egyik osztálya ki­helyezhető, s ezáltal a jelenlegi túlzsúfoltság meg­szüntethető. Értesülésünk szerint a Vármegyeház-tér és Dombalja-utca sarkán épülő Béressy-féle házat szemel­ték ki erre a célra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom