Ung, 1910. január-június (48. évfolyam, 1-47. szám)

1910-02-27 / 17. szám

17. szám. rr K G 5. oldal * Függetlenségi gyűlés. Az ungvári függet­lenségi és 48-as Justh-párt választmánya ma vasárnap este 6 órakor a városháza gyűléstermében értekezletet tart. A tagok szives megjelenését kéri Sirokai Albert. * Iparkamarai tagválasztások. Az e hó 23-án tartott kamarai tagválasztások alkalmával úgy a keres­kedők, mint az iparosok részéről, de persze csak az ungváriakat értve, minthogy a vidékről senki sem jött szavazni, — elég érdeklődés nyilvánult. Megválasztat­tak rendes tagokul: Kardos Emil (111) és Hámos Aladár (86) kereskedők, Flach Jakab iparos (110), póttagokul Mezei Gyula (43) és Rozgonyi József (41) kereskedők és Szabó György (55) iparos. A zárjel közti számok a beadott szavazatok számát jelzik. * Novák Andor képkiállitása. Nem lehet panaszunk az ellen, hogy szükebb hazánk szel­lemi vagy művészeti téren elmaradna. A haladás év- ről-óvre érezhető. Nem egy neves iró vagy művész vallja hazájának a mi kis vármegyénket, városunkat. Egy nagyra hivatott szülöttünk, Novak Andor festő­művész, a ki már a külföldön határozott sikereket ért el, határozta el, hogy bemutatja izmos művészi tehet­ségének produktumait. Közönségünk sokat hallott és sokat olvasott már e kiváló művész munkálkodásáról, de még ezideig nőm volt alkalma megismerni munkáit. Az ungvári Athletikai Klub agilis vezetősége szólította fel a művészt, hogy ismertesse meg kiváló műveit kö­zönségünkkel. A művész készségesen engedett e fel­szólításnak és a Klub rendelkezésére bocsájtotta rend­kívül becses és értékes kollekcióját. A Klub a képe­ket a vármegyeház termében állítja ki. A képkiállitás március elsején d. e. 11 órakor nyilik meg és 7 napig tart. Naponkint d. u. 1-től 4 óráig lehet meg­tekinteni. Belépődíj 60 f. Az egész jövedelmet a mű­vész az Athletikai Klubnak ajánlotta föl. Felhívjuk a közönséget, hogy a valóban kiváló művészi kivitelű képeket megtekinteni el no mulassza, mert azok révén megismerkedhetik a modern impresszionista irány tipi­kus produktumaival. * Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés március hó 6-án tartja rendes évi köz­gyűlését Budapesten Mária Valória-utca 12. szám alatti helyiségének nagytermében. A tagok, kik a közgyűlé­sen részt venni óhajtanak, kedvezményes vasúti jegy váltására jogosító igazolványukat Kardos Emilnél az O. M. K. E. ungmegyei körének elnökénél átvehetik. * Eljegyzés. Vértes Márton kisvárdai keres­kedő eljegyezte Lusztig Rezsikét Csapról. (Minden külön értesítés helyett.) * Firczák-muzeum. A munkácsi g. kath. egy­házmegyében az értékesebb egyházi vonatkozású tár­gyakat össze fogják gyűjteni Firczák püspök nevéről elnevezendő múzeumba. A gyűjtéssel kapcsolatban be­járta a napokban a hír a fővárosi lapokat, hogy a nagybocskói (Máramaros vm.) g. kath. templomban ogy képet találtak 773-ból. Erre vonatkozólag a követ­kező sorokat vettük dr. Sztripszky Hiador rnára- inarosmegyei kir. segédtanfelügyelőtől: A nagybocskói középkori festmény fölfedezője én vagyok. Fölfedeztem pedig az Ungváron létesítendő Firczák-muzeum szá­mára tett gyűjtő kirándulásaim egyikón Erre a gyűj­tésre engem nyolcesztendei múzeumi szolgálatom jogosí­tott. A névtelen bocskói híradó azonban elhallgatta a nevemet, mert én a képet azonnal tizennyolcadik szá­zadbelinek minősítettem, pedig ő a Nemzeti Múzeumtól a község számára hatalmas megváltási összeget re­mélt. A mi magát a festményt illeti, 1 méter magas, 80 centiméter széles gipszrétegre deszkán festett fake­retes kép ez, bárok ízlésű faragott angyalkákkal, a melyek naiv, falusi, művészieden kidolgozás mellett azonnal elárulják a tizennyolcadik századot. A kép alsó bal sarkában ez a cirill betűs felirat áll: Fes­tette Bazil gyák (azaz falusi kántor) bűneinek bo­csánatára 773-ban. Hogyha levelünk keltét ma is igy írhatjuk, például Budapest, 910. február 23, akkor e dátum alapján az Árpád-korba kell-e már most he­lyeznünk ezt a levelet? Bazil kántor is igy csak úgy jelezte az évet, a hogyan ma is jelzik százezrek : az első számjegy kihagyásával. Nem lehet középkori e festmény már csak azért sem, mert a középkorban (egész a tizennyolcadik századig) a világ teremtésétől száinitott éveket használták az egyházban: ha tehát ez a kép csakugyan a magyarok bejövetele előtt ké­szült volna, az évszám okvetlenül ez lett volna rajta: 6281. A görög-orosz egyház szerint ugyanis 5508 év telt el a teremtéstől Krisztusig, tehát 5508 meg 773 egyenlő 6281. A cirillbetüs felirat ugyancsak a közép­kor ellen bizonyít, hiszen a cirill betűk feltalálója csak 827-ben született, 54 évvel születése előtt tehát nem írhatott senki a Cirill apostoltól feltalált betűkkel. Nem középkori freskó, hanem közönséges falusi kántor­mázolás ez tehát 1773-ból, a melylyel kár volt a ugyan a képnek művészi értéke egy szikrányi sem, a Firczák-muzeum számára azonban mégis jó lett bocskóiak képzeletét olyannyira felcsigázni. Nincs volna úgyis mint tizennyolcadik századbeli művelődés­történeti emlék. Minthogy azonban a bocskóiak ezre­ket remélnek ezért a mázolásért, a leendő Firczák- muzeumnak le kell mondania megszerzéséről. * Erdészek mulatsága. Az erdőtisztek a szoká­sos táncmulatságukat f. hó 24-én tartották meg a Korona nagytermében. A sikerült mulatságon a jókedv sokáig együtt tartotta a vendégeket. A tánchoz a zenét Lányi Gyula zenekara szolgáltatta. * Uránia-szinház tegnap délután a tanuló-ifju- ságnak, este pedig a közönségnek „ Japán“-t mutatta be. * Iskolaépítés Nagybereznáu. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium elhatározta, hogy Nagy- bereznán 7 tanteremből és igazgatói lakásból álló uj iskolai épületet emeltét 1912-ben, mi végből az elő- munkálatoKkal a kir. tanfelügyelőt megbízta. * Egy eljegyzési hírről. Leudár László hajasdi áll. isk. tanító megjelent szerkesztőségünkben és kije­lentette, hogy nem jegyezte el Fedeles Vera tanítónőt, ő maga csodálkozott legjobban, a mikor arról értesült, hogy az „Ung“ febr. 16->iki száma szerint jegyet vál­tott. A midőn ezen kijelentést közreadjuk, megbotrán­kozásunknak kell kifejezést adnunk, hogy vannak em­berek, a kik az eljegyzési hírek gyártásában utaznak bármiféle célzattal is. Velünk egy vidéki tanító felesége közölte a hirt, hogy mi volt a célja, ő tudja. * Bányakatasztrófa ungmegyei áldozatok­kal. Alig múlik el hét, hogy bányakatasztrófa ne tör­ténjék Amerikában, a mi rendesen sok magyar ember­nek okozza pusztulását. A legújabb rombolás az ernes- ti Jefferson & Clearfield Coal Co. kettős számú bá­nyájában történt. A bányában 12 ember dolgozott a robbanás idején s a mentők csupán egyetlen egy em­bert találtak életben. Ez a bányász Kraczer András tót származású munkás, a ki a főakna bejáratánál fe­küdt akkor, midőn a montők ráakadtak. A robbanás ereje őt is földhöz vágta s elvesztette az eszméletét is, de ezután hamarosan magához tért. A robbanás törté­netét azonban nem tudta összefüggően elmondani. A felszínre hozott emberek rettenetes égési sebeket szen­vedtek s közülök többen a íelismerhetetlenségig össze­égtek. Eddigelé a következőket sikerült felismerni: Szaniszló János, magyar bányász, Sponték György, Salak György, Slinszky Pál és Matusz Vaszil, mind­nyájan magyarországi származású tótok. Vármegyénk ogyik falujából, Ungtölgyosről mentek Amerikába. A mentőcsapattal egy olasz lelkész, Amelio Farrun is leszállt, hogy a halotti szentségekben részesítse azokat, a kik még képesek azt felvenni. A bányában nagy hő­ségtől azonban elájult és fel kellett hozni. A bánya­igazgatóság jelentést adott ki, melyben azt mondja, hogy a szerencsétlenség okát nem lehet tudni. * Az OMKE. egy esztendeje. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés most adta ki a márc 6-án megtartandó közgyűlés elé terjesztendő évi jelen­tését. A jelentés részletesen beszámol arról a sokoldalú tevékenységről, a melyet ez az életerős egyesület a múlt esztendőben is kifejtett. Köteles gonddal védel­mezte az OMKE. a lefolyt esztendőben is a kereskedők jogos érdekeit, a melyeket azonban mindenkor össze­egyeztetni törekedett általános gazdasági érdekeink egyetemes igényeivel. Az egyesülés programmjához híven, állandóan arra igyekszik, hogy a kereskedelem boldogulását nemcsak a kereskedők speciális igényei­nek felkarolásával, hanem általában gazdasági erő­forrásaink fejlesztésével, az általános jólét elősegítésé­vel mozdítsa elő. Épp azért az OMKE. működése a lefolyt esztendőben is nemcsak a kereskedőket szoro­san érintő kérdésekre, hanem gazdasági életünk min­den fontosabb mozzanatára kiterjedt. A hazai keres­kedők nagy bizalommal fordulnak egyre sűrűbb cso­portokban az OMKE. felé, úgy hogy a taglétszám a múlt évben is jelentékenyen emelkedett. A lefolyt esztendőben Budapest székesfőváros és a vidék több nagy városa is belépett az OMKE. alapitó tagjai közé. Az Egyesülés országos szervezete fokozatosan erő­södik és mindinkább jobban kiépül. A múlt évben öt uj kerülete alakult meg az OMKE-nek, a melyekkel a kerületek száma 50-re nőtt. A kerületek nagy buzga­lommal vesznek részt a központ tevékenységében, úgy­szintén teljes erővel istápolják a helyi érdekeket. * Tréfából — halál. Szerencsétlen vége lett annak a tréfának, a mit Varga János „Mundus“ bútor­gyári munkás követett el e hó 19-én, Kahanecz Mihály 20 éves alsódomonyai munkástársával szemben. Kaha­necz ugyanis a forró vízzel telt főzőkádból fát akart kiemelni, s ezért a kád peremére feküdt; de hogy valahogy egyensúlyt ne veszthessen, felkérte Bodnár József nevű társát, hogy őt lábánál fogja. Az arra menő Varga János ekkor ráütött Kahaneczre, a ki erre horgát Varga felé dobta, de nem őt, haneqi Bodnár találta, a ki az ütés folytán Kabaneczet elbocsátotta, s az a forró vízbe esett, a honnét a nagy rémület foly­tán csakis 4 perc múlva tudták kimenteni, persze ekkor teste már egészen össze volt égve, úgy hogy még aznap bele is halt. Vargát a rendőrség letartóz­tatta. Kahaneczet pedig, a ki özvegy édes anyjának fentartója volt, e hó 21-én temették el a gyári mun­kások nagy részvéte mellett. * A főispánt titkár rabsága. Egy szatmári újság írja : „Dr. Vojnarovits Sándor volt miniszteri segédfogalmazó, ki Szatmáron mint főispáni titkár tel­jesített szolgálatot, most a szatmári kir. törvényszék börtönében üli le a váltóhamisitásért reá szabott nyolc havi börtönbüntetést. E közben Dehmal budapesti zongoragyáros feljelentette Vojnarovitsot a budapesti kir. ügyészségnél azért, hogy ez tőle egy zongorát bérelt, aztán eladta. Vojnarovitsot a fővárosba szállí­tották, a hol kézbesítették neki a vádiratot, mi ellen védője kifogásokat adott be, azonban a vádtanács azo­kat elutasította és Vojnarovitsot vád alá helyezte.“ Ha nem csalódunk, ez az a Vojnarovits Sándor, a kit Bornáth Zsigmond darabont főispán magával# ho­zott az 1905. dec. 29-iki nevezetes installációra s a kit előbb vármegyei tb. főjegyzővé kinevezett s aztán a kezébe letette az esküt, noha egyetlen egy bizott­sági tag sem volt jelen. * Az elgázolás áldozata. Megírtuk, hogy Ro- hály János népbanki szolgát f. hó 15-én egy kocsi elgázolta. A szerencsétlen szolgát Budapestre szállítot­ták, de ott sem tudtak rajta segíteni, Rohály f. hó 23-án reggel a Rókus-kórházban meghalt. Derék, be­csületes ember volt, a ki a maga egyszerű körében híven, pontosan teljesítette kötelességét. * A leánykori név nem érvényes. Hosszú idők óta szokás volt a kereskedővilágban, hogy férjes nők a leánykori nevükön üzletet vezetnek. Nemcsak a fővárosban, de a vidéken is nagy volt azoknak a nőknek a száma, kiknek férjük rendes hivatalbeli állo­mással birt, ők maguk, leánykori nevükkel más, külön jövedelmező üzletet folytattak. Legtöbbször a hitelező­ket játszották ki, de kijátszották ilyenformán a keres­kedelmi törvényeket is és épp ennek vetett véget a kúria. Kimondta ugyanis a legfelsőbb bíróság, hogy férjes nő leánykori néven nem nyithat üzletet és az ily kereskedelmi céget a törvényszéken bejegyezni nem lehet. * Használatból kivont tanszerek. A vallás­ős közoktatásügyi minisztérium az alább felsorolt szá­molási eszközökre annak idején kiadott engedélyezéseit, miután a taneszközök részben elavultak, részben a tan- terv és utasítások irányával ellenkeznek s nem meg­felelők, visszavonta. 1. Kalio Demeter: Olvasó- és számológép. 2. Polgár Julia: Számoló-asztal. 3. Dr. Eben Mihály : Arab számológépe. 4. Dr. Ében Mi­hály : Váltó számológépe. 5. Hoch József: Számolási eszköz a helyértékek szemléltetésére. 6. Herresbaclier József: Táblás számoltató. 7. Stampíel Károly: A számvetés első oktatására szolgáló falitábla. 8. Oyőrííy János: Fali egyszeregy. 9. Singer Adolf: A törtek szemléltetésére szolgáló eszköz. * Tanitóegyesületi gyűlés. Az ungvármegyéi ált. néptanító-egyesület választmánya március hó 7-én délelőtt 10 órakor Ungváron, a Drugeth-téri állami is­kola tanácskozó termében gyűlést tart, melynek tár­gyai: 1. járáskörük tavaszi munkarendjének megálla­pítása. 2. A Hidasi-alapitványra befolyt összeg végle­ges leszámolása. 3. Előterjesztések és folyó ügyek el­intézése. 4. Indítványok. — A vál. gyűlés befejezése után az ungmegyi Tanitó-Otthon Egyesület tart gyűlést. * Mindennek az idő a legalaposabb próbája. Különösen áll ez a gyógyszerekre nézve. Ha mérle­geljük, hogy a „Scott-féle Emulsió“ 30 évnél hosszabb próbát állott ki, úgy tényleges jóságáról bizony meg lehetünk győződve. A „Scott-féle Emulsió“ főleg csukamájolajból áll. Ezt azonban teljesen jó izű és mindenkinél könnyen emészthető ■ formában nyújtja. A „Scott-féle Emulsió“ minden gyógyszertárban raktá­ron van. * Tolvajlás a papnevelő-intézetben. Az ungvári papnevelő-intézetben több papnövendék arra a kellemetlen fölfedezésre jutott, hogy egyes tárgyaik hiányzanak. Egyiknek néhány darab fehérneműje, má-

Next

/
Oldalképek
Tartalom