Ung, 1910. január-június (48. évfolyam, 1-47. szám)

1910-05-25 / 42. szám

4. oldal 42. szám Úgy vagyok értesülve, s erre vonatkozólag — mint tudom, — itt nem rég illetékes nyilatko­zat is tétetett, hogy a kormány e kívánság iránt meleg szimpátiával viseltetik, s az igazságügy­miniszter ur az ungvári törvényszék felállítását — minden más törvényszékkel való kapcsolat nélkül — kilátásba helyezte. Én, m. t. Uraim! tartózkodom attól, hogy olyan Ígéreteket tegyek, melyeknek valóra vál­tása nem függ kizárólag tőlem. Azonban kötelességemnek fogom tekinteni, hogy ezt a kérdést állandóan napirenden tartsam, s csak boldogult atyám nyomdokain haladok, a midőn a törvényszék mielőbbi felállítása érdeké­ben minden tőlem telhetőt el fogok követni. (Helyes!) Legnagyobb büszkeségemet fogja képezni, s ambíciómat helyezem abba, hogy ezen rég vajúdó ügynek kedvező megoldását létrehoz­hassam. Mélyen tisztelt választóközönség! Ungvár városát élet- és fejlődésképességénél fogva, azt hiszem, méltán sorakoztathatjuk az északkeleti fel­vidék második emporiumának helyére. Ezt a helyet elsősorban mint ipari és keres­kedelmi gócpont vívtuk ki magunknak. Törekednünk kell tehát arra, hogy a most megjelölt két irányban biztosítsuk a város jövő fejlődését is. Ezt lényeges mértékben mozdíthatná elő egy felső kereskedelmi iskola létesítése. {Helyes!) Városunk kedvező fekvésénél, főleg a rendel­kezésre álló vizierő felhasználását tekintve, felette alkalmas terrénum a gyáripar szélesebb körű meghonosítására, a mi a szomszédos községek lakosságának kereseti viszonyait s anyagi hely­zetét is kedvezőleg befolyásolhatná. Iparosainkat, úgy tudom, a munkásbeteg- segélyző pénztárról szóló törvény némely intéz­kedései a gyakorlati élet szempontjából ki nem elégítik és súlyos teherként nehezednek reájuk. Kívánatos lenne az ungvári közkórháznak a kor követelményei és az azt igénybe vevők szám­arányának megfelelő kibővítése, s e célra a szüksó ges állami támogatás biztosítása. Általában, minden irányban a haladás és fejlődés útjára kell lépnünk, s erre meg is lenne a morális és szellemi képességünk, de csekély az anyagi erőnk. Törekednünk kell tehát arra, hogy céljaink megvalósításához az államnak minél intensivebb támogatását nyerhessük meg s igy pótadónk szaporodását elkerüljük. (Helyes !) Csak általánosságban említettem vágyainkat, reményeinket. Tudom, hogy van sok más köz­óhajtás, melyekkel esetleg lesz alkalom közelebb­ről is megismerkedni, s legyenek meggyőződve róla i. t, polgártársaim, hogy mindazt, a mi az adott viszonyok között emberileg lehetséges lesz, meg fogok tenni a lokális közérdekek támo­gatására. {Éljen!) A jogos és méltányos magánérdekek ki­elégítésének elősegítése elől sem fogok elzárkózni, s általában oda fogok törekedni, hogy az a köz­vetlen és bizalmas viszony, mely köztem s a kerület lakosainak legnagyobbrésze között eddig is fennállott, s mely nélkül képviselő sem a köz­ügy, sem egyesek érdekében eredményesen nem tevékenykedhetik, a jövőben mindinkább meg­szilárduljon. {Éljen!) Befejezés. Mélyen tisztelt választóközönség! Igyekeztem lehetőleg tárgyilagosan, színes képek és jelszavak nélkül egy halvány fénysuga­rat vetni helyzetünkre, melynek való felismerése alapján kell tovább munkálkodnunk, s kérem, fogadják hálás köszönetemet azért a türelemért, melylyel meghallgatni szívesek voltak. Még csak pár szót! Hitem és meggyőződésem szerint a kormány és pártja által inaugurált politikai törekvés tiszta és komoly hazafias intenciókon alapszik, s a múl­tak tapasztalatain okulva azon feltételeket kívánja megszerezni az ország lakosságának, melyek mellett honpolgáraink békében és nyugalommal tevékenykedhetnek és élvezhetik munkásságuk gyümölcseit azon felemelő tudattal, hogy hazánk javát és jövő fejlődését szolgálják. (Úgy van !) Az évszázados magyar betegség: a széthúzás és pártoskodás, mely csak nagy veszélyek idején a döbbenet hatása alatt áll meg egy pillanatig — ismét felütötte fejét. Nekünk pedig, mélyen tisztelt uraim! ha csak nem akarjuk összerombolni a nemzeti fejlő­dés eddig lerakott alapjait, mindenáron kerülnünk C7 jM el­keli a nemzeti erő szétforgácsolását, s az erők csoportosítása mellett kell szorgalommal és józan tiirelmességgel tovább építenünk azzal a magasz­tos célzattal, hogy közelebb jussunk a nemzeti állam épületének betetőzéséhez, hogy legyen nagy, erős, hatalmas, boldog és megelégedet a magyar ! (Hosszas éljenzés !) Szent cél ez, Uraim! Arra kérem tehát most Önöket, egyesítsék ennek eléréséhez erejöket a nemzeti munkapárt zászlaja alatt s jóakaratuk és bizalmukkal támogassanak engem hazafias munkás­ságra irányitott törekvésemben. Éljen a Haza! Éljen a Király! Éljen Ung vármegye és Ungvár város közönsége. (Lelkes éljenzés és taps.) A beszéd elhangzása után a hallgatóság közül számosán üdvözölték a szónokot, a kinek Bradács elnök mondott köszönetét a nagyszabású, valósággal szónoki műnek beillő prograinbeszódéért. A tót ajkú választók előtt Popovics Miklós tolmá­csolta röviden a beszédet. A jelölt lelkes éltetése közt eszlottak szót a vá­lasztók azzal a biztos tudattal, hogy nincs hatalom, a moly jelöltjük szilárd pozícióját megingathatná. Választási hírek. Az ungvári munkapárt értekezlete. A nemzeti munkapárt e hó 23-án értekezletet tartott a Korona kerthelyiségében, különösen azon hamis és cél- zatos híresztelések ellensúlyozására, mintha az ungvári kereskedők és iparosok mindnyája az ellenzékhez csat­lakozott volna. Az értekezleten, dacára az országos vásári napnak, több mint 300-an jelentek meg iparo­saink és kereskedőink közül, akik elnökül dr. Ország Jakabot választották. Dr. Ország elnök ezután lelkesítő megnyitó be­szédet mondott, rámutatván arra, hogy mennyire n#m a város és a vármegye érdekében cselekszenek azok, a kik az ellenzékhez csatlakoznak akkor, midőn oly kiváló, népszerű jelöltje van a munkapártnak, mint dr. Nelirebeczky György, a ki e mellett még a vármegye szülötte is. Hosszas, lelkes éljenzés követte dr. Ország szavait, majd dr. Szabó József intézett tartalmas be­szédet a választókhoz. Dr. Ország Jakab indítvány óra ezután küldöttséget választottak, mely küldöttség dr. Nehrebeczky Györgyöt az értekezletre meghívta. Dr. Nehrebeczky György az értekezleten meg­jelenvén, zugó éljenzés közt fejtette ki, hogy a keres­kedő és iparos érdekeket elsőrangú kérdésnek tartja, tiszteli és nagyrabecsüli az ungvári kereskedők és iparosok szorgalmát és munkásságát, melylyel nagyban hozzájárultak Ungvár városának az utóbbi években tapasztalható emelkedéséhez és kifejezte, hogy a keres­kedők és iparosok érdekeit mindenkor szivén viseli és támogatni fogja. Lipták József az iparos polgárság nevében üdvözölte dr. Nehrebeczkyt. * Programmbeszéd Szobráncon. Csuha István, a szobránci kerület Justh-párti képviselőjelöltje folyó hó 22-én, — vasárnap — délután 4 órakor tar­tóba programmbeszédót Szobránc főterén. Ez alkalomra Ungvárról is számosán mentek ki a függetlenségi párt tagjai közül. A választóknak a programmbeszédre össze­gyűlt nagy tömege s a mindvégig lelkes tüntetés, melylyel Csuhát ünnepelték, igazolta a jelöltnek külön­ben is köztudomású nagy népszerűségét. A gyűlést Horatius Pál jenkei plébános nyitotta meg s ajánlotta a jelöltet. Á küldöttség utján meghívott Csuhát zajos éljenzés fogadta. Csuha beszédében kifejtette, hogyan tért át a szabadelvűpártból a függetlenségibe. Hivatko­zott arra, hogy az egész járás -ismeri őt és működését. Az önálló bankra nézve kijelentette, hogy ő annak pénzügyi részét nem érti, — csak úgy falusi észszel szükségesnek tartja. Az általános választói jogra nézve nem fedi Justh álláspontját s bár ő nem politikus, — de annak bizonyos fokú kiterjesztését kívánja. A sze- kulárizácicra nézve nem vall szint. Úgyis unokáink fogják megcsinálni. Végül kijelentette, ha nem is választ­ják meg, marad, a ki volt, — szives tanácsadója a nép­nek. Beszéde végével lelkesen megéljenezték. Utána dr. Guttman Sándor, ungvári ügyvéd szólalt fel. Felhő Gyula pedig tótul beszélt. A gyűlés lefolyása általában véve méltóságteljes volt. A szobránci kerületben, hol nyert információk szerint a Tahy-párt Csuha népszerűsége dacára is napról-napra nagyobb teret hódit, —mint már jeleztük is, a leghevesebb küzdelemre van kilátás. * Egyéb hírek. Dr. Lederer Sándor, az ung­vári választó-kerület Bánffy-párti képviselő-jelöllje f. hó 22-én Szerednyére utazott a párt néhány tagjának a kíséretében,Dr. Léderar látogatásokat tett Szerednyén. Báró Bánfíy Dezső holnap, f. hó 26-án d. u. 3 órakor érkezik Ungvárra dr. Lederer Sándor támoga­tására. Dr. Lederer d. u. 4 órakor mondja el program­beszédét a Bercsényi-szálló előtt. A központi választmány ma d. o. 11 órakor ülést tartott, a melyen a szavazatszedő küldöttség tagjaitól a hivatalos eskü felvétetett. Hidasi Sándor felszólalására elhatározta a választmány, hogy az ungvári II. sza­vazatszedő küldöttség helyiségéül nem a Sternberger- féle vendéglő, hanem a Központi vendéglő jelöltessék ki. Nogykaposon Roth-félo vendéglő nincs, azért a II. szavazatszedő küldöttség helyiségéül a Heiman-féle házat jelölték ki. lí I li E K. Tájékoztató. Május 37. Városi közgyűlés délután 3 órakor. Május 38. Az állandó választmány ülése délelőtt 10 órakor. Május 39. Komócsy József emléktáblájának leleplezése d. e. 11 órakor. Május 30. Vármegyei rendes közgyűlés délelőtt 10 órakor. Junius 4. Az állami polgári leányiskola ny.ári mulatsága a Szé- chenyi-l'.getbcn. Junius 11. A .Kacsa“ szerkesztőségének kabaréja a Széchenyi- ligetben. A Társaskör (ICasxiuó) könyvtára nyitva van kedden d. u 5— 6 óráig. A Kereskedelmi Csarnok könyvtára nyitva van szerdán d. u­6— 7. és szombaton d. u. 2—3 óráig. A Népkönyvtár a Drugeth-téri áll. iskola épületében nyitva van minden vasárnap d. e 10—’/212 óráig. A magyarországi munkások rokkant-'és nyugdíj-egyle­tébe minden hónap 1-ső és 3-ik vasárnapján délelőtt 10—12-ig van befizetés az ipartestület helyiségében. Vándor dervisek a deszkákon. Öles plakátok szokták úgy nyár elején hirdetni az utcasarkokon, kövér betűk a lapok rovatában, hogy megérkezett és előadásait megkezdte a fővárosi stb., stb. első, legelső, legeslegelső kabaré s a még ennél is elsőbb orfeum. A vidék, a jó balek vidék, nem kérdoz többet, mogy, lefizeti a busás belépő-dijat s aztán ha végig élvezte a szalonhumoristák, jellemkomikusok, exontrique és magyar énekesnők hajmeresztő művészetét, károm­kodva vonul haza és három hétig orfeumról meg kabaréról álmodik. Mert ezek az első, legelső fővárosi kabarék és orfeumok, melyek a jó vidéket boldogít­ják, igen gyatra kis alkotásokat produkálnak. A fő­városi énekes kávéházak személyzetéből verődnek össze leginkább a dras/Okosságig frivol Dob-utcai izü kupinkkal, magán- és párjeleneteikkel próbára teszik a viharedzett éjjeli alakokat is, nemcsak a kiváncsi Ir igyek arcába kergetik a vért. A mit ezek az urak produkálnak, az távol áll a művészettől. A legközönségesebb, szemtelen, de annál sikamlósabb bretli zengoráj, melynek irói közt nincs egy ismert név, előadói közt egyetlen valódi művész. A jogtalan név viseléséért is lehetne szót emelni, mert tudvalevő, hogy a fővárosban levő kabarék ez idő szerint nincsenek vidéki körúton. Csakhogy a kabaré vonz. * Űrnapja- A katholikus világnak holnap egyik legfényesebb és legkedvesebb ünnepe lesz, melyen az oltáriszentség szerzésének emléknapját üli. Tulajdon­képpen nagycsütörtökön kellene megtartani, de mivel o napon az egyház a nagyhót bús és fájdalmas emlé­kezetei közt örömét, úgy mint kívánná, nem nyilvá­níthatja, azért a szentháromság vasárnapja utáni csütör­tökre tette át annak megünneplését, melyhez ekkor már a tavasz, teljes szépségében ragyogó természet is hozzájárulhat füveinek és virágainak illatával, valamint lombjainak üde zöldjével. — Az ünnepi mise reggel 8 órakor kezdődik, mely után kedvező időben az olt ári szentséggel megindul a körű onet a felállított négy ollái hoz. * Kinevezés. A király dr. Tahy Jakab minisz­teri osztálytanácsosi címmel és jelleggel felruházott miniszteri titkárt miniszteri osztálytanácsossá kinevezte. * Iskolalátogatás. Kövér János kassai iparos- tunonciskolai szakfelügyelő folyó hó 22-én moglátogata az ungvári iparos-tanonciskolát és a tapasztalt szép eredmény fölött teljes elismerését fejezte ki. Különösen a rajztanitás módszeres és fokozatos haladásában elért szép eredményt emelte ki. * Az ungvári kerületi munkásbiztositó pénztár e hó 22-én tartotta évi rendes közgyűlését Fried Isidor elnöklete alatt 81 kiküldött jelenlétében, a mikor is Zachár Jakab kir. erdőtanácsos indítvá­nyára a lelépő igazgatóságnak és felügyelő-bizottság­nak eredményes működéséért jegyzőkönyvi köszönetét szavazott. Az 1909. évi zárószámadás és mérleg el­fogadása után a szokásos felmentvónyek megadattak, az 1910. és 1911. évi költségvetések megállapittattak, s az igazgatóság javaslatának elfogadása mellett továbbra is a fix fizetéses orvosi rendszer fentartása határoztatott cl. A megtartott választás eredménye ez. Igazgatósági tagok lettek : dr. Tüchler Sándor, Mezei Gyula, Hámos Lipót, Szabó György, Flach

Next

/
Oldalképek
Tartalom