Ung, 1910. január-június (48. évfolyam, 1-47. szám)
1910-02-09 / 12. szám
12. szám. "CT 3ST <33. oldal. Ede meglepően mosolygó önkéntes, játéka után ítélve október elején játszódik a darab ; különben volt olyan csinos önkéntes, mint a mily talpra esett káplár Kaminszky László volt. Roskovics E , e talentumos komikus, a katonáknak talán torz alakját akarta bemutatni. Az összjáték sikerült volt, pusztán a súgó váll* ki erős, dörgedelmes hangjával. Az utolsó számot, melyben legjobban csillant fel a finom röpködő kedély^ Szabó Zoltán nyújtotta saját költeményének elszavalá- sával, melyet nehány mestereién előadott anekdottával toldott meg. Nem idegen ő, ismerős s úgy látszik — értékes művésze is marad estélyeinknek. Summa- summarum — sikerült a kabarét, a mint sikerült maga a táncestély is. Reggel 7-ig forogtak a táncoló párok Lányi Gyulának s az őt felváltó katonai zenekarnak muzsikája mellett. A bensőséges s mély hangulat, tomboló jókedv hatása alatt megbocsátotta és elfeledte a közönség a vendéglői kiszolgálás fogyatékosságát s azt a kedves figyelmet, hogy a fenyőillatot az arcba fújták. Mulatott szivvel-lélekkel, a mily sziv- vel-lélekkel az a jóságos Nagyasszony, özv. Nehre- beczky Györgynó elnöknő, a nemes cél érdekében az estélyt rendezte. * Lemondás. Dr. Reismann Arnold az ungvári orth. izr. hitközség elnöke, ez állásáról lemondott. * A tanítóképző-intézet Önképző-körének jubileuma. Kedves és lelkes ünnepe volt f. hó 8-án a kir. g. kath. tanítóképző-intézetnek. E napon ünnepelte önképzőköre fennállásának 30-ik évfordulóját. Reggel mise volt a székesegyházban, majd 10 órakor az önképzőkör diszgyülést tartott, a melyen a tanári karon és az ifjúságon kiviil a társadalomból is többen resztvettek. Megjelentek a többek közt: Firczák Gyula v. b. t. t., megyés püspök, Jakovics János nagyprépost, Matyaczkó Tivadar kanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő, Tjsz Antal határszéli rendőrkapitány", dr. Sajó Elek városi ügyész, Scholtz Lajos siketnéma- intézeti igazgató. Az ünnepet az ifj. énekkar nyitotta meg, a moly Csacska Elek zenetanár vezetésével szépen adta elő a Himnuszt. A megnyitó beszédet Rusz- nák Imre IV. éves tanitójelölt mondta, a ki üdvözölte Firczák püspököt és a többi vendégeket. A beszédet helyes eszmei tartalom jellemezte. Méltó volt az ünnepi hangulathoz. Az ifj. zenekar Strausz Dalkeringőjóvel vívott ki sikert. Az önképzőkör harminc éves történetét Pásztor Mihály IV. éves jelölt mutatta be gonddal kidolgozott felolvasás keretében. Az önképzőkört 1879. november 80-án alapították Kaminszky Géza jelenlegi igazgató, akkor még tanár kezdeményezésére. Kaminszky 12 évig vezette a kört kitartással, mig 18 év óta Melles Gyula tanár a méltó utódja. A történet felolvasása után Szász Demeter igen jó felfogással szavalta Melles Gyulának „Harminc éves határkőnél“ c. sikerült költeményét. A közönség a költő-tanárt és a szavalói megéljenezte. Az ifj. zenekar magyar dalokat adott elő kedvesen, majd Iváncsó Jenő ÍV. éves növendék ügyes záróbeszédet mondott, végül az énekkar a Szózattal befejezte az emelkedett hangú ünnepet. Este a városi színházban volt a folytatása a jubileumi ünnepnek. Tanító- és tanitónő-jelöltek előadták „A peleskei nótárius“ című énekes bohózatot. A szereplők biztos tudása, a kifogástalan zene- és énekszámok, a melyeket Csucska Elek zenetanár tanított bo, jellemezték az előadást. A főbb szerepeket Steíancsik János (Zajtai István nagypeleskei nótárius). Gulyanics György (Baczur Gazsi) Szadváry Ella (Tóti Dorka), Petenykö György (Szegfű Bandi), Csigás Jenő (Othelló) játszották. Mindannyian teljes mértékben megfeleltek a várakozásnak. Sok tapsot nyertek. Koncs Olga a biróné szerepében szép énekével tűnt ki, valamint igen jó alakitást nyújtott Fotul Melánia, mint Desdemona. A többi szereplők: Markovics Etelka (Klára), Suszta Emil (peleskei biró), Szivák János (kisbiró), Szász Demeter (éjiőr), Magdineez Margit (Sötétség királynője), Komló Lajos (Hopfen), Szimetár Anna (Fanni) és mások, a kiknek neveit hely hiányában nem soroljuk fel, szintén részesek az est sikerében. A közönség megelégedve hagyta el a színházat. , A perecsenyi mulatság. A perecsenyi vegyigyár dal- és önképzőköre f. hó 5-én hangverseny nyel egybekötött táncmulatságot rendezett Kovássy Elemér főszolgabiró védnöksége mellett. A mulatság szépen sikerült, a mely a dal- és önképző kört további kitartó munkára buzdíthatja A dalkörnek számai sikeresek voltak, úgyszintén Halustyik Józsefnek szavalata, a ki Fülöp Áronnak egy jóizü meséjét adta elő Dr. Nagy József utazásai emlékeiből kiragadta a legszebb részleteket és azokat szabad előadásban mutatta be a közönségnek. Nagy tetszéssel találkozott Élénk figyelemmel kisérték a zeneszámot. Özv Kovássy Antalné, ifj. Kovássy Elemér és Iíovássy Mariska mutattak be zongorakiséret mellett hegedüjátókot. Tapsban, elismerésben volt részük. A hangversenyt másnap reggelig tartó táncmulatság követte, jeléül, hogy a vidéken is tudnak mulatni. * Előadás a Kath. Legényegyesületben. A Kath. Legényegyesületben vasárnap délután Du- dinszky István g. kath. tanitóképző-intézeti tanár tartott felolvasást. Választékos nyelven erős érvekkel rámutatott mindama körülményekre, melyek hivatva vannak a magyar kultúrát felvirágoztatni. Szeretni, becsülni kell a külföld műveltségét, de szolgailag utánozni nem szabad. Magyar érzésnek, magyar vérkeringésnek kell átjárni az idegenben szerzett tapasztalatokat. — A téli előadások ezzel véget értek. * Nem eresztik haza a kiszolgált bakákat. Becsből írják : A hadügyminiszter, tekintettel arra, hogy Magyarországon az ujoncozás kellő időben megtartható nem lesz. rendeletet bocsátott ki, mely szerint az 1907. évi korosztályú katonaság 1910. december 31-ikéig bentartandó; továbbá a ki nem képezett pót- tartalékosok behivandók és bentartandők, hogy pótolják az 1910. december 31-ikéu szabaduló katonaságot. A 3 éves legénység tehát megint december végéig fog szolgálni. * A Tüzoltó-egyesület mulatsága. Az ungvári önk. tüzoltó-testület legénysége f. hó 5-ón a tűzoltó laktanya helyiségében tartotta meg a szokásos farsangi mulatságát, mely úgy anyagilag, mint erkölcsileg igen fényesen sikerült. Jól esett látni, hogy a polgárság mily szép számmal jeleni meg a kedélyes mulatságon, mely reggeli 6 óráig tartott. * Ösztöndij iparosok számára. A Mária Valéria főhercegnő születésének emlékezetére Voigtländer Frigyes bécsi lakos, kereskedelmi tanácsos által alapított ösztöndij 2300 koronát kitevő kamataira a kereskedelemügyi miniszter pályázatot hirdet. A fenti kamatösszegből két egyenkint 1150—1150 K-s ösztöndij alakittatik, melyek képesítéshez kötött ipartüző, két szegényebb sorsú, érdemes, szakmájában kiváló és józan életű, olyan kezdő fiatal, magyar honos iparosmesternek, vagy idősebb segédnek fogja a miniszter odaítélni továbbképzés céljából, vagy mühelyi berendezés, illetve annak tökéletesbitése céljából, vagy forgótőke gyanánt, kik atyjuk iparát folytatják, s attól az iparüzletet átvették, vagy átveszik s végre kik katonai szolgálatukat már teljesítették, vagy az alól felmentettek. A pályázat egyéb feltételei a kassai kereskedelmi és iparkamara titkári hivatalában megtekinthetők. — Mindkét pályázatra nézve a folyamodványok legkésőbb 1910. évi április hó 15-éig a kassai kereskedelmi és iparkamarához nyújtandók be. * Az erdészeti altisztek mulatsága. A ungvári m. kir. főerdőhivatalhoz tartozó altisztek segítő-egyesületük alapja javára f. hó 5-én tartották meg a savanyuvizi vendéglő helyiségében táncvigalmukat. A mulatságra nemcsak a táncvigalmat adó altisztek és családtagjai gyűltek össze igen szép számban, hanem a jótékony célra való tekintetből társadalmunk számos előkelő tagja és az erdőmérnöki tisztikar majdnem teljes számban családostól való megjelenése által emelte a táncmulatság sikerét, mélynek a reggeli 6 óra vetett véget' Az erdőaltisztek szokásos mulatsága előző években Perecsenyben vagy Nagybereznán tartatott meg s csak most kísérelték meg annak Ungváron való rendezését, s mint az eredmény mutatja, az nem csak anyagilag, hanem erkölcsileg is teljesen jól sikerült. * A bolygók és az időjárás. Meteor irja: Januárius havának utolsó harmadában aránylag még legtéliesebb jellegű időjárás fejlett ki, de még ekkor is érezhető volt az erőhatás befolyása, mely egész télen eddig annyira keresztezte a bolygók állásaiból eredő hidegebb jellegű idő huzamosabb és erősebb kifejlődését. Februárius havának változási napjai: 7, 9, 12, 13, 15, 23, 26 és 28-ra esnek. Legerősebb hatásúak: 7, 13, 23 és 26-ikaiak, a melyek közül a 7. enyhe; a 13. havas, hideg; a 23, száraz, hideg; a 26, szeles, esetleg viharos hideg jelleggel. Ezekből az látszik, hogy februárius havát a bolygók befolyása még erősen a hideg jelleg felé tolja. — A 7-iki változás jóslata csakugyan bevált. * Köszönetnyilvánítás, Firczák Gyula v. b. t. t., megyés püspök 100 K-t adott a Kath. Körnek és 50 K-t a Kath. Legény egyesületnek. Lőrinczy Jenő alispán az utóbbi egyesületnek 10 K-t adott. Ezen adományokért köszönetét nyilvánítja a két egyesület elnöksége. A Kath. Legényegyesület köszönetét mond e helyen mindazoknak, kik a téli előadás-cikluson szabad előadással, vagy felolvasással resztvettek. Jenei Dániel alsóhalasi g. kath. lelkész, a Szob- ránci Keresztény Polgári Olvasókör létesitendő könyvtárának alapja javára 5 K-t adott, mely összeget köszönettel nyugtázza a kör elnöksége. A szomszédból. (Zempléiimegye.) Főúri vadászat. Gr. Andrássy Sándor homonna- vidéki uradalmaiban a szokásos nyúl- és fácánvadászatokat január 28. és 29-én tartották meg, mely alkalommal 415 drb. nyúl és 4 fácán esett zsákmányul. — Kinevezés és áthelyezés. Gróf Sztáray Sándor uradalmának felügyelőjévé Egreczky Mihály megyó- pusztai intézőjét nevezte ki. A kinevezés folytán megüresedett megyói gazdaságba Zsembery János petróci ispán helyeztetett át és a petróci gazdaságba Magyar Jenő, a szerelmespusztai gazdaságba pedig Nagy Mihály írnokok ispánokká neveztettek ki. A petróci gazdaságba a napokban eltemetett Semsey Gyula szerelmespusztai ispán volt áthelyezve, kit azonban ezen megérdemelt előléptetés elnyerésében a közbejött halál idő előtt meggátolt. — Uj vonatközlekedés. A varannó- tőkeíerebesi vonalon május hó 1-től egy uj, harmadik vonatot állítanak be a menetrendbe. — Végrehajtók értekezlete. A rond. tan. városok végrehajtói folyó hó 3-án Sátoraljaújhelyben értekezletet tartottak. Megjelentek az értekezleten Ungvárról Dinovics Miklós és Tomcsányi Géza végrehajtók. Az értekezleten hozott határozathoz való csatlakozásukat a megjelenteken kívül 43 r. t. város végrehajtói jelentették be. Az értekezlet tárgya a r. t. városok végrehajtóinak ama sérelme volt, a melynek alapján a belügyminisztérium által a r. t. városok államsegélyére vonatkozó törvény- tervezettel egyidejűleg készített fizetési táblázatból a végrehajtók kihagyattak. Az értekezleten jelen voltak megalakították a „r. t. városi végrehajtók orsz. szövetségét“ és diszelnükül: dr. Reichard Salamon sátoraljaújhelyi polgármestert, egyik választmányi taggá Tomcsányi Géza végrehajtót választották meg. A szövetség első gyűlésének határozataként kimondja, hogy testületileg belép a r. t. városok polgármestereinek orsz. egyesületébe és az egyesület vezetőségével leendő tárgyalás eszközlése céljából bizottságot küldött ki. — A végrehajtók sérelmeinek és óhajainak emlékiratba foglalását és a belügyminisztériumhoz juttatását elhatározta. — Elveszett pénztárca. Müller Mór sofiai sörgyári igazgató, ki az elmúlt héten Nagy- mihályon időzött, elutazásakor a pályaudvar II. o. várótermében, miközben Írásait nézte, pénztárcáját elnézésből az asztalon hagyta és a perronra ment sétálni. Az utasok egyike észrevette a tárcát és arra az utasokat figyelmessé tette. Müller Mór is hallotta a dolgot, a kinek eszébe is jutott, hogy a tárcát az asztalon hagyta. Grünwald Herman kassai kereskedő volt a becsületes megtaláló, a kinek köszönheti Müller, hogy tárcáját a benne lévő 1100 korona készpénz és egyébb értékekkel visszakapta. — Egy ostornyélért egy emberélet. A napokban Szerencs határában a kissé bepálinkázott Volenszki Gyula meglátta, hogy az ő régebben elveszett ostornyele Székely István sum- más társánál van; ebből kifolyólag összeszólalkoztak s majd-majd szót-szót vont, amelyet aztán az a szomorú telt követett, hogy Volenszki kezében levő nagy konyhakéssel Székelyt hátba szúrta. (Beregmegye.) Járásorvos. A Tiszaháti járás járásorvosává dr. Meisels Herman beregszászi gyakorló és körorvost nevezte ki a főispán. — Szezonvégi vadászatok. Sikerült nyulvadászatot rendezett a Schönborn uradalom a Várkulcsa melletti Felsőerdőben az elmúlt vasárnapon, némi kárpótlást nyújtva ezzel a munkácsi uri- vadászoknak az idei gyenge szezónért, melyben bizony keveset ropogott a puska. Esett 80 drb nyúl. —• Ugyanakkor a munkácsi vadásztársaságnak is volt vadászata a városi erdőrészekben. A viszonyokhoz képest itt is elég szép volt az eredmény, mert 17 nyúl és két róka került terítékre. — Nyugdíjazás. Somlyai Teréz Munkács egyik köztisztelt tanítónője 1340 K nyugdíj mellett nyugalomba vonult. — A hős gyermek. Csekély eset; de mégis érdemes arra, hogy hírül adjuk. Mennyi felnőtt nagy ember van, a kinek fejétvesztett gyávasága okozója sokszor nagy veszedelmeknek. Az ilyen nagyok tanulhatnak ettől a kicsitől Horacsok Jenő munkácsi járásbirósági Írnok e héten kedden délután feleségével együtt távol voltak a háztól. Otthon maradt Jenő nevű harmadik elemi osztályba járó fiuk, két kisebb lányuk egy nőcseléd felügyelete alatt. A cseléd ozsonát melegített a gyermekeknek spiritusz lámpán. A lámpa feldőlt, az égő szesz ráöm- lött a cseléd ruhájára. A ruha lángba borult, a cseléd megrémülve futott a ház egyik sarkába s ott dermed- ten megállt ; erre a kis fiú kifutott a konyhába, fölkapott egy veder vizet, visszarohant s leöntötte vele az égő leányt, a kinek igy az ijedtségen kívül alig esett más baja (Szabolcsmegye.) Gyászhir. Kisvárda kereskedelmét az elmúlt héten kettős gyászeset érte, két régi oszlopos tagja hunyt el Frigyesi Simon füszerkereskedő a „Frigyesi Simon és fia“ füszerkereskedő cég alapitó tulajdonosa e hó 1-én, Ackersmann Adolf pedig 3-án hunyt el. — A Szasolcsvármegyei „Erzsébet“- közkorházban az 1909. évben összesen 3303 beteg ápoltatott. Ezek közül elbocsáttatott gyógyulva: 2229 beteg, javulva 690 beteg, gyógylatlanul távozott 117 beteg, meghalt 101 beteg. így az 1909. évi összes fogyaték: 3137 beteg. Az év végén visszamaradt 1910. év január l-ére: 166 beteg. Az 1909. évben ápolt 3033 beteg összesen 64252 ápolási napot tett ki. A halálozási százalék 3'05%. Egy betegre átlag 19'3-ed ápolási nap esik. — A Nyíregyházi Takarékpénztár palotája. A nyíregyházi takarékpénztár a Pozsonyi utoa
