Ung, 1910. január-június (48. évfolyam, 1-47. szám)

1910-02-02 / 10. szám

10. szám. 3. oldal. grófnő keblén levő, ékkövektől ragyogó násfa és a fekete főkötőjén, mint a sötét égboltozaton a csillag­sereg, szanaszét szórt villogó gyémánt-disz. Szives volt tehát a fogadtatás. Hogy milyen vala a vendéglátás, asztalteritók és a sok mindenféle enni­való a háztüznézőnek Vépen tartózkodása idején, azt leirom máskor. * A Gyöngyösy Irodalmi Társaság febr. 5-én, szombaton d. u. 5 órakor a vármegyeháza nagyter­mében felolvasó-ülést tart, a melyen Kovássy Elemér „Thaly Kálmán emlékezete“, Pap János pedig „A szóngáz“ (elbeszélés) cimen tart felolvasást. Az elnök­ség gondoskodik szavalat és ének- vagy zeneszám be­illesztéséről is. A Társaság minden érdeklődőt szíve­sen lát. Belépődíj nincs. * Esküvő. Kádár Albert ófehórtói ref. lelkész teg­nap tartotta esküvőjét Szvoboda Etelkával, özv. I ehér Ákosué leányával. Äz uj pár esketését Komjáthy Gábor lelkész végezte. * A 65-ik gyalogezred jubileuma. A Miskolcon állomásozó, Lajos Viktor főherceg nevét viselő cs. és kir. 65-ik gyalogezred, a mely az előtt Ungváron állomásozott, tegnap, február hó 1-én ünne­pelte 50 éves fennállásának jubileumát. Ez alkalomból az előző este az ezred tisztikara, valamint a jubileumra érkező vendégek a Korona-szállóban jöttek össze társas­vacsorára. Tegnap reggel istentiszteletet tartottak. A misét Vágás András kassai tábori főpap celebrálta. Az istentiszteleten megjelentek a tábornokok, továbbá az ezred egész tisztikara díszben, valamint a többi fegy­vernemek, huszárok, tüzérek, honvédség tisztikarának küldöttségei. Délben 1 órakor a Korona-szállóban 120 teritékü diszebéd volt. Az ezred jubileumán megjelent Munkácsról az ott állomásozó zászlóalj tisztikara Mark alezredes vezetése alatt, valamint számos vendég, különösen az ezred régi tisztjei közül. * Pékár Gyula Ungváron. Pékár Gyula f. hó 19-én az ungvári Uránia-Szinliázban a legújabb darabját, a „Napoleon“-t olvassa fel, a mely folytatása a „Francia forradaloménak. Pékár rendkívüli sikerű uj darabja páratlanul áll a színház tiz éves történeté­ben. Fennállása óta nem volt oly darab, a mely 15-ször egymásután táblás házat vonzott volna. A darab tár­gyának rendkívüli érdekessége mellett a sikerben nagy része van a színháznak is, a mely igen szép színes képekkel és mozgófényképekkel illusztrálta a darabot. * A Kath. Legényegyesület bálja. Kedves mulatságot rendezett m. hónap 30-án a Kath. Legény- egyesület. Szép számban jelentek meg az egyesület tagjai és a meghívott vendégek a batyubálon, a me­lyen a tánc a hajnali órákig tartottt. * A g. katli. temetkezési egyesület jubi­leuma. Egy humánus egyesületnek a jubileuma folyt le jan. 30-án a városháza nagytermében tartott dísz­közgyűlés keretében. Az Ungvár-ceholnyai g. kath. temetkezési egyesület fennállásának 10-ik évfordulójához érve, rendezett benső, melog ünnepet, a melyen meg­jelent Firczák Gyula megyés püspök, az egyesület vé­dője, a kit dr. Hadzsega Bazil diszelnök üdvözölt meleg szavakkal. A tulajdonképpeni gyűlést Medveczky Endre s. lelkész, az egyesület elnöke nyitotta meg szépen átgondolt beszéddel. A jelentések után Frenylcó János őrdarmai lelkész, az egyesület < megalapítója és volt első elnöke ünnepi beszédet mondott. Végül Fir­czák Gyula püspök beszélt, összetartásra buzdítva a tagokat. A jubileum alkalmából ismertető füzetet adott ki az egyesület választmánya. A füzetet Gulovics Tiva­dar pénztáros szerkesztette körültekintéssel. A füzet első cikkét dr. Hadzsega Bazil irta „Á temetkezési egyletek ősisége“ cimen. Már a kereszténység kezde­tére visszanyulik a temetkezési egyletek története. Qebé Péter arról értekezik, hogy a temetkezési egye­sületek miként hatnak a hitélet fejlesztésére. Az egye­sület tiz évi történetét Medveczky Endre irta meg. Az egyesület 1900. február 24-én alakult meg végle­gesen. Mig ezen a napon 408 tagja volt az egyesület­nek, addig a múlt óv végén már csaknem ezerre rúgott a tagok száma. Az első évben 14 haláleset után 1646 K 90 f.-t fizetett ki az egyesület, a múlt évben pedig hatezer K-t. A tiz évi segélyezés 304 haláleset után 52,929 K 90 f. Ez a szám ékes bizonyítéka az egye­sület áldásos működésének. A segélyezésen kívül tar­talékalapra is jutott pénz. Jelenleg már tizenegyezer koronán felüli a tartalékalap. — Az egyesület ügy­rendjét Oulovics Tivadar állította össze. * Január 31. Nagy napja volt a középfokú is­kolák ifjúságának m. hó 31-ike. Kiosztották a félévi bizonyítványokat. Sok családban ragyogtak az arcok az örömtől, hogy a család szemefénye, reménysége jó bizonyítványt hozott, de soknál a szomorúság napjává lett jan. 31-iké, a hol ugyanis a nebuló gyászlevéllel ü KT Q állított be szülőihez, kik pedig a mai nehéz időkben oly sok fáradsággal és nélkülözések árán képesek elő­teremteni az iskoláztatással járó kiadásokat. * Az ungvári kerületi munkásbiztositó pénztár igazgatósága m. hó 30-án tartott ülésén a közgyűlést alkotó kiküldöttek választásának határide­jéül 1910. március hó 20-át tűzte ki, mely alkalom­mal Ungváron, Hanajnán, Nagykaposou, Perecsenyben, Nagybereznán, Révhelyen fognak szavazatszedő kül­döttségek működni, mint oly helyeken, hol 50 bizto­sított tagnál több lakik. Választandó lesz összesen 60 munkaadó és 60 alkalmazott kiküldött s 30—30 pótkiküldött. A választásra vonatkozó hirdetmény a jövő héten fog megjelenni. Baleseti kártalanítási ügy­ben négy határozatot hozott, egy ókemencei halálos balesetet szenvedett családjának havi 28 K 37 f., egy havasközi halálos balesetet szenvedett családjának havi 25 K segélyt állapítva meg. Egy beteg tagnak Buda­pestre küldését engedélyezte. * Előadás a Kath. Legényegyesületben. A Kath. Legény egyesület előadásainak sorozata f. hó 6-án véget ér. Az utolsó előadást Dudinszky István tanitóképző-intózeti tanár tartja. * Városi biztositő. Győr városa a polgárok javainak mogóvására városi közbiztositót létesít s már meg is alkotta szabályrendeletét. A győri közbiztositó nem az úgynevezett önbiztositó elvére van alapítva. Ilyent csak későbbre kontemplálnak, még pedig a több városok bevonásával. A most megalkotott terve­zet arról intézkedik, hogy a város a területén levő összes adótárgyat képező épületeket hivatalból bizto­sítja tűzkár ellen. Az összes épületeket biztosítás cél­jából egyenként megbecsülted. Adótárgyat nem tevő épületek és egyéb eléghető dolgok is bevonhatók a biztosításba, de csak abban az esetben, ha ezt a tulaj­donos kívánja. A megejtett becslés alapján a város az összes biztosító-társaságok között pályázatot hirdet az összes hivatalból biztosítandó ingatlanokra és iugósá- ságokra. Itt természetesen a magyar biztosító-társasá­gok ajánlatai jönnek legelső sorban figyelembe. Gon­doskodik a szabályrendelet arról is, íhogy a mennyi­ben időközben a városok által fentartott biztosító-tár­saság létesülne, a biztosítás minden pályázat mellő­zésével ennél eszközlendő. A dijakat a biztosítások után negyedévi utólagos részletekben a város fizeti. Tűzkár esetén a kár megbecslésénél a város a maga szakértőjével vesz részt. Az ingatlan tulajdonosának szintén joga van a kárbecslésnél részt venni. A meg­állapított kárösszeget a biztosító-társaság a város pénz­tárába fizeti be, a honnan kiutalják a károsultnak. A biztosítási dijakat a város adónegyedenkint közadók módjára szedi be. Ezekből a beszedett dijakból bizo­nyos mennyiségű szerzési és behajtási jutalék marad meg a városnak, a mit a tűzoltó intézmény fentartására és fejlesztésére fordítanak. * Hirdetmény. A nyilvános számadásra köte­lezett vállalatok és egyletek igazgatói vagy ügyveze­tői a községi elöljáróságnál (városi adóhivatalnál) 1910 évi március hó 15—31. közötti időben benyújtandó üzleti jövedelem-bevalláshoz a részvények utáni osz­talékok, illetőleg kamatok felosztására és kifizetésére vonatkozó közgyűlési határozatnak szabályszerűen hi­telesített kivonatát s a vállalat, egylet jövedelmi mér­legét (nyereség- és veszteség-számláját) csatolni tar­toznak. Ha a jövedelem mérlegben más községekben levő oly fióküzletek jövedelmei is benfoglaltatnak, melyek az 1875. évi XXIV. t.-cikk 9. §-a szerint külön adóztatandók meg, e körülmény a fióküzletre eső jöve­delemnek kitüntetése melleit a bevallási ivén meg­jegyzendő. M. kir. pénzügyigazgatóság. * Gondolatok. Az egyenes, nyilt, őszinte embert mindig figyelemmel hallgatják, hogy becsaphassák. — Egy fiatal leány mondta: Az ember csak akkor boldog, ha alszik, vagy táncol. — A filozófia r era elég sem­mire, — de jó mindenre. — Sok beszéd az asszonyok­nál csak azt jelenti, hogy nincs gondolatuk; a malom csöngetyüje is csak akkor szól, mikor nincs őrölni való gabonája. — Ha szolgát tartasz, járasd libériában, nehogy összetéveszszenek vele. — A ki hibáit meg- ösmeri: bölcs ember. A ki hibáit bevallja: bolond. — A rendes ürügy, melynek örve alatt embertársainkat tönkretenni iparkodunk, az, hogy javukat akarjuk. — Soha nincs az embernek több szüksége az eszére, mint a mikor szamárral van dolga. — A gazdagok csak akkor a mieink, ha szenvednek. — A beszéd tudomá­nyánál van egy nagyobb is: a hallgatás művészete. * Lelencfiuk, mint iparostanoncok. A mun­kácsi magyar kir. állami gyermekmenhely igazgatósága ezen gyermekek közül iparosoknál óhajtana többeket elhelyezni és pedig akként, hogy a felvevő iparos a tanoncot mindennel tartoznék ellátni s hogy a tanonc- idő 4 évre terjedne. A kik ily módon tanonchoz jutni óhajtanának, ha még eziránt való szándékukat nem nyilvánították, jelentkezhetnek az ipartestületi jegy­zőnél, hol e tekintetben bővebb felvilágosítást nyer­hetnek. A szomszédból. (Zemplénmegye.) Herceg WindischGrütz Lajos adománya a sárospataki Gazdakörnek. A sárospataki Gazdakör m. hó 23-án tartotta meg évi közgyűlését, melyen herceg Windisch-Grätz Lajos, mint a kör védnöke szintén megjelent. A közgyűlés folyamán a herceg a Gazdakör elnökségéhez beszédet intézett, a melyben ki­fejtette a gazdák tömörülésének hasznos voltát, továbbá azokat a nagy veszteségeket, melyeket a nemzet az amerikai kivándorlás következtében szenved, jóllehet itthon is jutalmat kap s eredményt ér el a becsületes munka. Végül a herceg kijelentette, hogy az úgyneve­zett „Kutyakaparó“ telket, mely tízezer koronára van becsülve, díjmentesen, örökre átengedi a Gazdakörnek helyiségül s mindjárt átadta az épülethez szolgáló kul­csokat is. — A Nagymihályi Kereskedelmi Kor e hó első felében fogja alakuló közgyűlését megtartani. A kör alakitó bizottsága saját alapja javára március havában nagyobb szabású hangversenynyel egybekötött táncestélyt is rendez. — Hivatalvesztésre ítélt kör­jegyző. A vármegye alispánja Zapotoczky Péter náta- falusi körjegyzőt, ki több hivatali visszaéléssel terhel- tetett és a sátoraljaújhelyi kir. törvényszék által köz- okirathamisitás miatt vád alá is helyeztetett, de meg­szökése folytán a bűnügyi eljárás ellene lefolytatható nem volt, hivatalvesztésre ítélte. — lrodaegyesités. Dr. Eperjessy Lajos és dr. Holló Zoltán nagymihályi ügyvédek irodáikat egyesítették és azt az Eperjessy iroda helyiségében folytatják. — A monoki gyilkosok a gyilkosság után harmadnapra önként jelentkeztek a csendőrségen s bevallották, hogy ők a véres tett el­követői. Gergely János s Hudák István monoki 19 éves legények a gyilkosok, a kik bosszuérzetből, mert Sidliczki Gergely Jánost egy évvel ezelőtt pofonütötte s Hudákra ráfogta, hogy barackot lopott, határozták el magukat a szörnyű tettre. (Beregmegye.) Az országos Izr. Patronage Egyesület és a munkácsi m. kir. állami gyermekmenhely. Meg­emlékeztünk arról, hogy Munkácson némi mozgalom indult meg a gyermekmenhelyben gondozott izraelita gyermekeknek izr. családoknál leendő elhelyezése tár­gyában. Ebben az ügyben az Orsz. Izr. Patronage Egyesülettől is érkezett egy megkeresés, felajánlva a különbözeti összeg pótlását, a mely összeggel az illető izr. család a gondozás fejében esetleg többet kór, mint a mennyit az állam a kiskorúak eltartására előirányzott. Az egyesület egyidejűleg bizalommal kéri a gyermek­menhely igazgatóságának jóindulatú támogatását. Eri'e a megkeresésre az igazgatóság választ küldött, melyben közli, hogy agy ermekek vallásos nevelését nagyon fontos­nak, az erkölcsi érzület kiképzése egyik legjelentékenyebb tényezőjének tartja, s ezért egyetértve a Gyermekvé­delmi szabályzat rendelkezésével is különös gondot fordít arra, hogy a gondozottak azonos vallásu táp­szülőnél találjanak elhelyezést. Készséggel támogatója az Egyesület azon igyekezetének is, hogy az izr. vallásu gyermekek izr. családokhoz kerüljenek ápolásba. De tagadhatatlan, hogy az izr. vallásu elhagyott gyer­mekek elhelyezése a telepeken a legnagyobb nehéz­ségbe ütközik. Mig egyéb vallásu nevelőszülők, főleg a falu népsége gyermektartásra szaporán jelentkezik, izr. vallásuak közül csak a legzüllöttebbek vesznek tartásba gyermeket. Nagyon szívesen veszi tehát az Eg3resület közreműködését alkalmatos nevelőcsaládok kijelöléséhez, csupán arra kéri az egyesületet, hogy a családok anyanyelve magyar legyen, s a Gyermek- védelmi szabályzat 34. §-ában foglalt feltételeknek megfeleljenek. — Díszoklevéllel tüntette ki a Ter­mészettudományi Társulat Munkács érdemekben meg­őszült tudósát, Lehoczky Tivadar ny. uradalmi fő­ügyész, városi képviselőtestületi tagot stb., mint a Társulat 50 éves tagját. (Ugocsamegye.) A nagyszőllősi villanyvilágítás bevezetésére kiküldött bizottság m. hó 26-án tartotta gyűlését, a mikor is Ladányi Károly elnök felkérte Bartók fő­mérnököt a Siemens Schuckert villamos művek kép­viselőjét a tervezet előadására. Bartók főmérnök igen alaposan és élvezetesen ismertette a bizottsággal a jövedelmezőségi eshetőségeket, ecsetelte hiteles tapasz­talati adatok alapján a Nagyszőllősön, a Tiszaujlakon, Királyházán s Huszton elérhető magánfogyasztást, tár­gyalta a nyersolajmotor valamint a vizerő eshetősége­ket, a financirozás módozatait meggyőzően s világo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom