Ung, 1910. január-június (48. évfolyam, 1-47. szám)

1910-01-23 / 7. szám

4. oldal. “CrNG 7. szám van a „Jó Pajtás“ legújabb, január 23-iki számában : kitűnő költőnk, Endrődi Sáudor, a kit a „Jó Pajtás“ szólaltatott meg, mint gyermekversek költőjét, pompás dalt irt bele, Zsoldos László kedves elbeszélést, Bene­dek Elek rogényfolytatásl és mulatságos mesét, Tóth Andor verset. Rákosi Viktor regényfolytatást. Sebők Gyula cikket a fotografálásról. Szép képek, tréfás képsorozat, szerkesztői üzenetek, rejtvéi^’ek egészítik ki a szám tartalmát. A „Jó Pajtás“ most belépő elő­fizetői még megkapják a diszes kiállítású, gazdag tar­talmú almanachot és a tárcanaptárt. Előfizetési ár negyedévre 2 korona 50 fillér. A bő tartalmú, egész sereg' pompás olvasmányt nyújtó karácsonyi és újévi számokat mindenkine , a ki mutatványszámot kér, meg­küldi a kiadóhivatal. (Budapest, IV., Egyetem-utca 4) * Minden gyermekszobában hálával kell gon­dolni azokra a derék norvég halászokra, kik a háborgó tengeren fogják a tőkehalat, moly a kitűnő csukamáj* olajat szolgáltatja. Csukamájolajat, a legizletesebben és a legkönnyebben emészthető formában nyújt a „Scott- féle Emulsió“, mely egyike a legjobb tápgyógyszerek- nek. Kapható a gyógyszertárakban. * Beszéljünk magyarul! A Közművolődósi Egyesület a következő kérelmet intézi a hivatalokhoz, tanítókhoz, jegyzőkhöz és kereskedőkhöz: Az Ung vármegyei Közművelődési Egyesület azzal a hazafias kéréssel fordul a tek. Címhez, hogy feleit (vevőit) mindig magyarul szólítsa meg és más nyelveu csak akkor érintkezzék velük, ha tapasztalja, hogy az illetők egyáltalán nem tudnak magyarul. Ezen kérésünkben az a körülmény vezet bennünket, hogy a magyar nyelv megszilárdítása csak úgy érhető el, ha az, a ki a magyar nyelvet az iskolában elsajátította, egyrészt alkalmat talál a magyar beszédre, másrészt ha tudtára jő annak, hogy a magyar nyelvre szüksége van. Kérésünket a tek. Cim jóakaratu figyelmébe ajánlva vagyunk hazafias üdvözlettel az Ung vármegyei Közművelődési Egyesület. * Bergida Vilmos féríiszabó Perecseny. Ajánlja magát bárminemű férfiruba elkészítésére, csinos és olcsó kivitelben. Elsőrendű erőkkel dolgozik, fölös­leges tehát szükséglete végett máshova fordulni. A leg­újabb szabászatot is újonnan elsajátítva, miért is a legkényesebb ízlésnek is képes vagyok megfelelni. Becses pártfogásukat kérve, tisztelettel Bergida Vilmos férfiszabó. 3809 11—12 Menyasszonyruha-selyem -y. jebb postabér és vámmentesen házhoz szállítva. Mintákat nagy választékban postafordultával küld 3 ■■ Henneberg selyemgyáros, Zürich. ■■ Boross szép kiállítása vétel kötelezettség nélkül megtekinthető. Kanyaró után a legkomolyabb betegségeknek biztosan elejét veszi a SCOTT-féle EMULSIÓ. Az egészség gyors visszaszerzése meglepi mindazokat, a kik elő­ször tesznek kísérletet a SGOTT-féle EMULSIÚVAL. A SCOTT-féle Emulsió csakis annak köszönheti nagy hírnevét, hogy összes alkatrészeiben fenn­tartja legnagyobb fokú tiszta­ságát. Nagyon megfelelő az elkényez­tetett ínynek és a meggyengült emésztésnek. AScott-féle Emulsió a legkiválóbb, Egy eredeti üveg ára 2 korona 50 fillér, ~ Kapható minden gyógytárban. rrr Az Emulsió vásárlásánál a SCOTT-féle módszer védje­gyét — a halászt — kérjük figye­lembe venni. A szomszédból. (Zeinplémnegye.) Minte jegyző. Egyik alvidéki jegyző pontos jegy­zéket vezetett az elmúlt éven át arról: mennyi szeszes ital fogy el községében. Az eredményt most bejelen­tette a vármegyei törvényhatósági bizottságnak, mely szerint a csekély népességű község lakosai egy év alatt 40,000 koronát költöttek italra. Kérte a derék jegyző, hogy e horribilis szám hatása alatt rendelje el a törvény­hatóság vasár- és ünnepnapokra a korcsmák bezárását. — Oh azok a mérnökök! Sátoraljaújhely város leg­utóbbi közgyűlésében a 1.400,000 K-ás beruházási kölcsön kötvényének elfogadása volt napirendre tűzve. Azonban nem fogadták el, minthogy a csatornázás rész­letes tervei és költségvetése még nem készült el. Az ogyik felszólaló különösen azért is ellene nyilatkozott, mert pl. a városi mérnök a vízvezetéki jövedelmet is évi 120,000 K-ra konleinplálta, sőt erről biztosította is a várost, jmost pedig kisül, hogy a vízvezetéknél a bevétel 68,000 K és ezzel szemben a kiadás 63,000 K. 5000 K tehát az évi tiszta haszon, sőt haroális számí­tást csinálnak, a bevétel alig futja a kiadásokat. Ebből tehát a 1.000,000 K csatornázási köllség-kölcsönt fedezni nem lehet. És az újhelyiek most nem is ültek fel a mérnök szép szavainak. — Gyászhir. Ligeti Ignác újhelyi borkereskedő o hó 17-én éjjel 62 éves korában elhunyt. Ligeti Ignác egyike volt Ujhely törzslakóinak, családja a legrégebbiek egyike Sátoraljaújhelyben. — Kivándorlási közvetítő. A napokban Képes nevű kassai detektív elfogta Soltész János olaszliszkai nap­számost, a ki Galícián át közvetítette Zemplénből az utlevélnólküli kivándorlók szökését. A kelepcébe került ügynök az uj kivándorlási törvény alapján igen súlyos büntetésnek néz eleje. — Férj és íeleség. Kesznyéten község leggazdagabb földművese, a hetvenéves Tóth Mihály verekedés közben megölte a feleségét. A gyil­kost botegeskedése miatt a törvényszék tízezer korona biztosíték ellenében szabadlábra helyezte, de mire ki akarták bocsátani, a fogház kórházában meghalt. (Ugocaamegye.) Uj vonat. Bányász Menyhért Halmitól Bikszádig helyiérdekű vasutat szándékozik építeni. A vonat közigazgatási bejárását e hó 19-én d. e. 8 órakor kezd­ték meg. Halmi községháza és a két következő napon Turterebesen, iílotve Bikszádon folytatják. (Szabolcsmegye.) Egy gólya útja. Az ornithologiai központnak szabolcsvármegyei megfigyelője, Szomjas Gusztáv föld- birtokos, a múlt év jul. 7-én Rakamaz községben egy gólyamadarat jelölt meg 2054 számmal. Az ősszel szárnyrakelt a gólyamadár délfelé. December 14-én Dél-Afrikában, Basuto-földön, Mórijától nem messze el­fogták. A gólya 8750 kilométer légi utat tett meg. Szomjas Gusztávot az érdekes elfogatásról a napokban levében értesítették Mórijából. Tarka krónika. Mikszáth és az előleg. Ez a história abból az időből való, mikor Mik­száth a „Szegedi Napló“ munkatársa volt. Közeledett a Napló karácsonyi száma. A kéziratok sürgősen kel­lettek. A kiadó minden szeretetreméltóságát előszedte, hogy a szám idejekorán kész legyen. Csak a nagy palóc maradt le a kézirattal. Bába Sándor az utolsó napon bekopogtat Mikszáth szobájába; zárva van. — Ki az? — kérdi belülről Mikszáth. — Én a kiadó. — Mit akar ? — Cikket a karácsonyi számra. — Még ninos kész. — Mikor jöjjek érte ? — Délután háromkor. De ötven forint előleggel. Bába Sándor délután 3 órakor hűségesen beko­pogtat Mikszáthhoz. Még mindig az ágyban feküdt. — Ki az? — Én, a kiadó. Kész a eikk ? — Kész, de hol az előleg ? — Itt van nálam. — No, hát dugja be az ajtóküszöb alatt. — Jó, de a másik végén meg dugja ki a kéz­iratot. Úgy azonban, hogy az Írást lássam. Bába Sándor bedugta az ötven forintot, de a vé­gén nem eresztette el. Mikszáth fölkelt, kidugta a kéz­iratot, do ő se eresztette el. Bába rászól : — Hát ereszsze már el! — Hát ereszsze el maga 1 — Tudja mit. Majd én olvasok — mondja Mik­száth — s a mikor háromhoz érek, mind a ketten ereszszük el, a mi a kezünkben van. És sajátságos, mind a ketten el merték ereszteni. * Az „Elvált asszony“ vidéken. A legapróbb vidéki színtársulatokról ezer meg ezer krónikás adoma jár szájról-szájra. Ilyen az alábbi történet is, moly azonban — mint egyik vidéki lap­társunk írja — a múlt napokban valósággal megtörtént egyik tizenhatodrangu vidéki színtársulat színpadán Az „Elvált asszony“-t adlák. A Il-ik felvonás nagy kettősénél a primadonna észrevette, hogy a baritonistá­nak az ogyik rossz karszékben végighasadt a nadrágja. A közönség is már-már észrevette a dolgot és mulatott rajta. A primadouna erre, hogy figyelmeztesse partner- rét, igy dalolta a kettőst, önkényesen megváltoztatott, rögtönzött szöveggel: Karel édes, Karel drága, Elszakadt az ön nadrágja. Karol meghökkent a rögtönzés hallatára. Majd hidegvérét megőrizve, igy válaszolt: Gonda drága, Gonda édes, Mondja, miféle beszéd ez ? A primadonnát bántotta, hogy a baritonista nem veszi komolyan a dolgot. Hogy nem sikerült a figyel­mét az elszakadt nadrágra felhívnia, tehát igy folytatta : Karel édes, nem hazudtam. A nadrágján tényleg lyuk van. A baritonista erre már csakugyan végig nézett magán és elhülve konstatálta a folytonossági hiányt. No de sebaj. A fő a hideg vér. Tovább folytatta ő is: Édes Gonda, drága Gonda, Mire nincsen önnek gondja ? A közönség azt hitte, hogy az egész nadrágelsza- kitási jelenet benne van a darabban. Ezért tomboltak a lelkesedéstől és nyolcszor ismételtették el a jelenetet. A direkció azonban nem vette ilyen tréfásan a dolgot és a rendező színházi törvényszék elé állíttatta a rög­tönző partnereket, a kiket a szigorú kollégák el is ítéltek 10—10 korona büntetésre. Á dologban az a leg­nagyszerűbb, hogy a közönség azóta az „Elvált asz- szony“ előadásain egyenesen megköveteli a nadrág- elszakitási jelenetet, melyen elsőizben olyan jól mulatott. * Ki a teremtés koronája? Ungtarnócon történt mintegy 25—30 évvel ezelőtt. A református iskolát úgy „examen“ táján meglátogat­ták a ref. egyházmegye kiküldött iskolalátogatói, hogy megvizsgálják a tanév alatt elért eredményt. A vallás- tannal indult meg a vizsgálat. Több könnyebb és ne­hezebb kérdés után, az iskolalátogatók egyike, egy a pádból alig látszó nebulóhoz, kit a tanító becéző né­ven „kis szamárénak nevezett, ezt a kérdést te­szi fel. — Ki a teremtés koronája ? A gyermek elkezd hebegni, de a legnagyobb igyekezete mellett sem tudott megfelelni. Az iskola- látogató, hogy a helyes feleletre rávezesse, a követ­kező kisegítő kérdést teszi fel: — Te mi vagy kis fiam ? A gyermek ránéz tanítójára, s nagybátran ki­vágja : — Én kis szamár vagyok. — No no kis fiam; vigyázz csak! — mondja a másik iskolalátogató elmosolyodva. — Hát mi mik vagyunk? — Maguk? .... maguk nagy szamarak — vágja a kérdésre a feleletet a nebuló. Hogy faggatták-e tovább, erről hallgat a krónika. I r o d a 1 o m. — Természetbölcselet és világnézet. Dr. Hadzsega Bazil ungi g. kath. főesperes szorgalmas és hivatott munkása az irodalomnak. Főképpen dogmatikai és filozófiai kérdésekkel foglalkozik behatóan. Tizenegy év alatt nyolc munkát adott ki könyvben. Most hagyta el a sajtót a legújabb műve, a „Természetbölcselet és világnézet." Hatalmas nagy könyvet tesz ki az a ta­nulmány, a melyben az anyagi testekkel általában, majd a szerves lényekkel és végül a világrenddel fog­lalkozik a szerző. Már ebből a felosztásból látható, hogy a természetbölcselet a legszorosabb viszonyban áll a természetludomá yokkal, különösen pedig a csilla­gászat, fizika, kémia, tormészetrajz és élettannal, tárgyuk azonossága miatt, s jogosan mondható a ter­mészettudományok bölcseletének. Ä szerző maga mondja az előszavában, bogy „főleg hazai irodalmunkban bir e természetbölcselet nagy és sokszoros fontossággal és jelentőséggel, a hol minden jobbjainknak egyhangú vallomása az, hogy bajainknak hit, erkölcs és társa­dalmi téren egyik kiváló oka hiányos és helytelen filozófiai képzettségünk és a helyes filozófiai művek­nek oly csekély száma, majdnem teljes hiánya.“ — Kívánjuk, hogy a milyen lelkesedéssel irta meg művét a szerző, olyan eredmény is fakadjon a mű olvasása folytán a lelkekben. Még csak azt jegyezzük meg, hogy Firczák Gyula püspök az egyházmegye papsá­gának és hivő közönségének figyelmébe ajánlotta a munkát. De érdekkel olvashatja bármily felekezetű ember is. A mű ára 6 K. Megrendelhető a szerzőnél, vagy az Unió-könyvnyomdában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom