Ung, 1910. január-június (48. évfolyam, 1-47. szám)
1910-04-17 / 31. szám
31. szám. 5. oldal. T7 1ST Casern tudta, hogy hova lett. E hó 9-ikén jött meg az ertesitós egyik pestmegyei községből, hogy a határban egy ismeretlen, öngyilkosnak látszó férfi holttestére akadtak, a kinek zsebében a munkácsi gazdasági egyesület címére kiállított ellennyugta volt. A rendőrségen megállapították, hogy az öngyilkos Gescháderrel azonos. — Építkezések. A munkácsi közös kaszárnya ügyében kiküldött vegyes bizottság a múlt héten tartotta befejező tanácskozásait, melyek minden irányban megegyezésre vezettek. Az építkezésre e szerint hamarosan rákerül a sor. Az osztrák-magyar bank munkácsi fiókintézete számára a jövő év folyamán fognak a már megvett telken díszes palotát emelni. — Eltűnés. Nagy feltűnést keltett e hó elsején Munkácson az a városszerte elterjedt és valónak bizonyult hir, hogy Hausmann Jakab, egy régi kereskedő cég tulajdonosa, kit érdekes technikai találmányairól szélesebb körben is ismertek, tetemes, mintegy 60—70000 korona adósság hátrahagyásával, a nélkül, hogy családjának, vagy bárkinek búcsút mondott volna, a városból eltávozott s mint azóta megerősítették, Jeruzsálembe költözött. Az üzletet a hitelezők bezárták. Az egyezkedés a hitelezők kielégítésére folyamatban van. (Szabolcsmegye.) Egyházmegyei közgyűlés. A felsőszabolcsi ref. egyházmegye most tartotta tavaszi közgyűlését, mely Kovács Gusztáv ököritói lelkésznek elismeréssel adózott azért a testi és lelki erőt meghaladó lelkipásztori munkálkodásért, melyet a szerencsétlenségnél kifejtett. — Munkássors. Csonka István napszámos a nyir- gyulai gazdaságban a szecskavágó gépnél dolgozott. A gép nagy kereke elkapta jobbkarját és azt összezúzta. Haldokolva vitték a nyíregyházi kórházba. — Csökkent a kivándorlás. 1909. jan. 1-től ápr. 1-ig 2056 egyén folyamodott útlevélért, addig 1910. év ugyazon időszakában csak 1113-an kértek útlevelet. — Községháza-átalaki- tás. Kisvárda község elöljárósága a községháza átalakítási és kiépítési munkálataira versenytárgyalást hirdet 50,000 K előirányzattal, mely munkálatokra az ajánlatok 1910 május 15-nek d. e. 10 órájáig nyújtandók be. — Hozzáfognak a bankpaloták építéséhez. Az osztrák-magyar bank bécsi főintézete elfogadta nyíregyházi palotájának terveit, a melynek építéséhez már a napokban a vas- uti-ut és a Desewffy-tér sarkán hozzáfognak. A takarékpénztár és az agrár-bank is megkezdi rövidesen az építést. — A Sóstó-íürdő sorsa. Öt-hat esztendeje már, hogy vajúdik a Sóstó-fürdő rendezésének a kérdése. Ez alatt az idő alatt a város megszavazott az építkezésekre 350,000 K-t elkészültek 5000 K-órt a a tervek, fölkerültek azok jóváhagyás végett a kereskedelmi miniszterhez, úgy, hogy éledő remónynyel voltak eltelve a nyiregyházaiak az iránt, hogy az őszszel hozzáfognak az építkezéshez s a jövő nyárra meg- ujhódik a Sóstó. Mindezt a szép reménységet egyszerre elpusztította a kereskedelmi miniszternek a napokban a vármegyéhez érkezett leirata, a melyben tudatja, hogy a terveket nem hagyja jóvá s felhívja a várost, hogy szakértő építész által uj terveket készíttessen. 20 év óta bizonyul a íKathreiner-féle ZKneipp-maláta-kávé kitűnő pótléknak a babkávéhoz és helyette is, ahol az izgató hatásai miatt tiltva van. Qyermekek részére nem létezik egészségesebb kávé-ital, mint a tiszta íKathreiner. 3Kogy’ virulnak annak élvezése mellett! une- rf Tarka krónika, A szem és a rang. Egv ungvári iparos ki akarta menteni fiát a katonai kötelezettség alól azon a cimen, hogy a fiú a családfentartó, ö pedig már munkaképtelen. A kérvény alapján be is rendelték az iparost a katonai felülvizsgáló bizottság elé. Az orvosok nézik jobbról, nézik balról a „munkaképtelen apát,“ de nem találtak semmi hibát benne. Végre megszólal az egyik ezredorvos : —Hát kérem, kedves barátom, tulajdonképen mi baja van önnek ? Nem látok munkaképtelenséget fenforogni. Az emberünk pózba vágja magát és megadja a felvilágosítást: — Jelentő vagyok ezreddoktor ur, hogy állásom rangjához képest gyenge a látöérzékem. — Hát aztán mi a foglalkozása ? — Mán én kérem, csizmadia volnék ! * Az észbeli szegénység. Egy ungvári kereskedő mindenáron úgynevezett jó partit szeretett volna csinálni és sokat forgolódott egy vagyonos urileány körül. Az okos leány ki nem állhatta az émelygősen bókoló fiatalembert, a ki azonban egy napon döntő lépésre szánta el magát és megkérte a leány kezét. — Pénzem nincs, édes kisasszony, az eszem az egyedüli vagyonom, mondotta ‘öntelten. De a szellemes leány rögtön kész volt a kosárral: — Vigasztalódjék, kérem, a szegénység nem szégyen. Irodalom. A „Bereg“ a Gyöngyösy Társaság Évkönyvéről. Három osztendő előtt alakult meg a Gyöngyösy Irodalmi Társulat Ungváron, ebben a kies fekvésű, élénk társadalmi életet élő felvidéki városban. Vidor Marci írónk vetette fel az eszmét egy helyi lapban, az „Ung“-ban. Kovássy Elemér költő, főszolgabíró, Deák Gyula remek tollforgató és polgári iskolai igazgató hívták össze az előkészítő értekezletet 1906. január 28-ára, ugyanez év november 10-én a Társulat véglegesen megalakult 36 taggal, a kik között van egy beregszászi iró is, dr. Gyöngyösy László. Elnökül Románecz Mihályt, a főgimnázium tevékeny, irodalmi- lag is munkás igazgatóját választották meg. Ez időtől kezdve működik e Társaság. Most megjelent tanulságos „Évkönyve“ e három év eredményeiről számol be, díszes kiállítású és füzésü jókora kötetben. A megalakulás történetét dr. Nagy József a társulat jegyzője mondja el benne. A Társulat első sikere az a nagy ünnepség volt, a melyet még ez év december 15-én tartottak Gyöngyösy István a magyar költői stilus megteremtője és atyamestere emlékére. Az ünneplő gyűlést a vármegyeház nagytermében tartották, hol óriási közönség gyülekezett fel, még a mellékhelyiségek is tömve voltak. A nagyhatású emlékbeszédet dr. Gyöngyösy László, beregszászi főgimnázium tanára tartotta, Osengey Gusztáv gyönyörű ódáját Usz Irén szavalta el felejthetetlen bájjal és kedvességgel. Még fontosabb országra szóló ünnepe volt a Társaságnak 1908. év szeptember 20-án, mikor a költő emléktábláját a kies fekvésű Radváncon leleplezték az összes tudományos és irodalmi intézetek képviselői jelenlétében. Ez alkalommal nagy beszédet mondott Románecz Mihály. Dr. Gyöngyösy Lászlót táviratilag üdvözölték ez alkalommal, „mint a kinek végeredményében ez ünnep köszönhető." Az ünnepély lefolyását szintén dr. Nagy József részletesen leírja. Hű és érdekes krónika ez, csak egykét megjegyzésre van szavunk. Gyöngyösy Istvánról igy ir: „Ő a múlt költője; müveit ma nem olvassuk.“ Kockáztatott állítás arról a költőről, a ki a lírai és epikai igazán magyar költői stilus megteremtője volt, a kihez a nagy Arany se átallott iskolába járni, s a ki több, mint másfélszáz esztendeig egyedüli fejedelme volt a magyar irodalomnak. Ungmegye másik kiválósága, Dayka Gábor, teszem föl, rászolgált volna e kijelentésre, mert egy múló divatu iskolának, a német érzelgős költészetnek volt egyik képviselője, a mely el is mult, mint a divat, mert nem a nemzet véréből való vér volt. Gyöngyösy főművét éppen most adfa ki az Akadémia, mint olyat, a melyből dermedt magyarságu íróink manapság is sokat meríthetnek. A szépirodalmi részből külön megemlitjük dr. Gyöngyösy László tanulmányát, a melynek végén a „Jegyzettben egy irodalomtörténeti fontos adat húzódik meg. Kétségtelenül meg van állapítva benne, hogy a költő 1624-ben született. Bárd Miklós, Zivuska Jenő gyönyörű versei ékességei e kötetnek. Deák Gyula igen szép tanulmányt irt Darmay Viktor ungmegyei költőről. A Társulat tagjainak névsora fejezi be a kötetet. Mint eddigi munkálkodásából kitetszik, a Társulat már eddig is derekas munkát végzett, kívánjuk, hogy hazánk e regényes végvidékén mennél nagyobb dicsőséggel folytassa üdvös tevékenységét. — Egy leány mesél. Az a leány, a ki szive sugallta kis mesékkel lép az olvasó közönség elé, — városunk társadalmának művészi hajlamairól, tehetségéről és lelkületéről ismert tagja: Usz Irén. Egy fehér leányszoba édes magányában vágyak ébredeznek, ábrándok zsonganak a nem mindennapi lelkületű leány szivében. Vágyakozása és ábrándjai közepette keresi az élet boldogságát. Miben találhatja egy fiatal leány a boldogságról alkotott álmának valóra válását? A mindent átfogó, izzó, odaadó, hűséges szerelemben. Szeretni és szeretve lenni! Ez a mottója azon bájos meséknek, a melyeket kedves következetlenséggel és őszinte melegséggel cseveg el egy mesélő leány. Nem keres nagy problémákat. Nem mutatja be a szerelem nagy harcait. A szerelmi csatározások apró kis eseményeiből állítja össze történetkéit. Meglátja a finom szálakat, a melyek összeszövik két fiatal egyénnek lelkét. Rámutat a csekély félreértésekre, a melyek a szerelmesek lelkét bánattal, fájdalommal föltik el és a melyek össze is törhetik „az üvegből“ való szerelmet. A szerelemnek nem a mindent legyőző hatalmát és erejét vázolja, hanem a gyöugeségét, a mely az első „leesésnél is izzé-porrá zúzódik." — A szerelmet ilyennek látja a fiatal leánylélek. Hát az bizony nem az igazi, a nagy szerelem, mert azt nem az apró félreértések, de még a hatalmas nagy akadályok, szikla- görgetegek sem képesek eltéríteni a megvalósulástól. A gyöngéd szerelem nem azonos a gyönge szerelemmel. Nem is a történetek igazsága az, a mi megkapó az Úsz Irén könyvében, mint inkább az a lebilincselő közvetlenség, őszinteség, a melylyel feltárja a ragyogó leány lelki mélységének rejtelmét, a felfogásnak az az ideális zománca, a melyben visszatükröződik, hogy miként sejti meg egy hófehér leánylélek a szerelem misztériumát, ébredését, fejlődését va- lőraválását. Hősei szeretnek, szenvednek és egymáséi lesznek vagy elválnak a szerint, a mint azt egy naiv leánylélek a napsugarasabb vagy borusabb hangulat szeszélye szerint álmai paradicsomában: zsalugáleres ablak mögé rejtőző leányszobájában maga elé képzeli. Élvezettel olvashatjuk a sikerült apró meséket, a mely okból kisebb problémák fejtegetésére és meglátására irányuló hajlandóság sugárzik ki, azután az elbeszéléseket, a melyek közül többet olvasóink is ismernek lapunk hasábjairól. Stílusbeli készsége föltétlenül magas színvonalú. Szépen, bájosan, közvetlenül ir. Mi csak gratulálhatunk Úsz Irénnek első szárnypróbálgatásához, a melyekkel kétségtelenül beigazolta irodalmi tevékenységre hivatott tehetségét. Hisszük, hogy a közönség is ép oly szívesen fogadja a bájos mesélő leány könyvét, mint a milyen szives örömmel ajánljuk azt a közönség jóakaratába. Ara 2 korona. — Szépirodalmi lap Ungváron. A következő levelet vettük: Igen tisztelt Szerkesztő Ur! Ne vegye rossz néven, hogy én, a ki nem tagja a Gyöngyösy Irodalmi Társaságnak, azon eszmét pendítem meg, hogy nagyon szükséges volna Ungváron szépirodalmi lap, habár egy darabig anyagi siker nehezen volna elérhető, de a lap feltétlenül előmozdítaná megyénk és városunk kiváló tehetségeinek szorgalmát. Sok jó tárca stb. jelenik meg hetilapjainkban, de tudjuk hetilapjaink sorsát: nem őrzik meg azokat, fölületesen átfutják, ellenben a szépirodalmi lap év- folyamonkint bekötve mindig átolvasható szünóráink- ban és maradandó emlék. Oly Írógárdánk van, hogy élvezetes soraik figyelmes átolvasása és megőrzése érdemes az utókornak. Aigner, Berzeviczy, Blanár, Deák, Fincicky, Fülöp, Kovássy, Kondor, Mazuch, Mihal- kovich, dr. Mocsári, dr. Nagy, Románecz, Szabó Albert, Simonyi, dr. Tüchler, Vidor, dr. Zombory és még sokan; kedves hölgyeink közül: Margócsyné, Levy Karola, Virányiné, Úsz Irén és többen épp úgy megállják a helyüket, mint a fővárosi gárda, de különösen nekünk ungváriaknak, ismerve személyesen az illetőket, még érdekfoszitőbbek a soraik. A lap egyszersmind a Gyöngyösy Irodalmi Társaság hivatalos közlönye lehet. Okkal-móddal kivihető. Tessék illetékes helyen az eszmét megbeszélni. Tisztelettel Egy irodalombarát. „Betiisoros tárgymutató az áll. el. isk. gondnoksági Utasításhoz" cim alatt Nagy Károly, szilágymegyei kir. tanfelügyelő valóban hézagpótló munkát adott ki, mely hivatva van arra, hogy az Utasítás paragrafusai között könnyű és biztos eligazodást nyújtson. A művet különösen a gondnokságok és állami tanítók figyelmébe ajánljuk. Megrendelhető a szerzőnél Zilahon. Ára 2 K 20 f, ajánlott küldéssel 2 K 45 f. Műipar-, sport- és női divatárú raktára a Fehér hajóban. Boross „Bitumina tiszta bitumenből készített, valódi aszfalt-tetőlemez; tartós, tűzbiztos, szagtalan, kátrányozást vagy egyéb mázolást nem igénylő - ■-----■ - .... = TETŐFEDŐANYAG. „Bituminá“-val fedett tető bemeszelve szép fehér marad és kitűnő védelmet is nyújt a nap melege ellen. Zsindelytetők átfedésére is kiválóan Gyári főraktár LJngvár és vidéke részére alkalmas. Csakis védjegygyei ellátott tekercseket fogadjunk el. :: :: ,Bitumina“ régi 3999 3—15 Glück Miksa fakereskedésében, Ungvári.
